20. század 20. század Hidegháború Szocializmus 

Gereblyével a „banderisták” ellen – Csehszlovákia háborúja az Ukrán Felkelő Hadsereggel, 1945–1947

Az orosz-ukrán háború kitörését követően ismét fellángolt a vita az 1942-ben alapított Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) II. világháború alatti szerepéről, a háború utáni küzdelméről a lengyel és a szovjet területeken vagy Sztepan Andrijovics Bandera örökségéről. Ugyanakkor viszonylag kevés szó esik Csehszlovákiáról – pedig ezt az országot szintén érzékenyen érintette az UPA harca és szintén megszenvedte a fegyveres konfliktus következményeit.

Tovább

Baráti tűz: Délvidék, 1941

1941. április 11-én indult meg a Magyar Királyi Honvédség csapatainak a Délvidék – pontosabban a Bácska, a Drávaszög, a Muraköz és a Muravidék – visszaszerzésére irányuló hadművelete. Magyarország a második bécsi döntéssel, 1940 augusztusában eljutott a békés területrevízió végső lehetőségeihez; a délvidéki területek már szabályos hadművelet keretében jutottak vissza az országhoz, és az itteni hadművelet volt 1918 óta az első alkalom, hogy a honvédek átlépték az ezeréves határt. A helyzetet nehezítette, hogy egyrészt a magyar alakulatok a Jugoszláviát lerohanó német csapatokkal együtt (esetenként azoknak alárendelve) tevékenykedtek, másrészt pedig a sajátságos,…

Tovább
20. század Hidegháború 

“Bizalmas Izrael”: A csehszlovák fegyverek szava – I. rész

Csehország nemcsak elítélte az Ukrajna ellen indított 2022. február 24-i orosz támadást és csatlakozott a nyugati szankcióhoz, hanem nagyon aktívan kiveszi részét a kelet-európai ország felfegyverzésében is. Prága ez utóbbi lépése korántsem meglepő, mivel Csehszlovákia a történelmében több alkalommal fegyverrel látta el a megtámadott államokat vagy a függetlenségért küzdő mozgalmakat. Bár szinte az összes nagyobb második világháború előtti és hidegháború alatti fegyveres konfliktusban előfordult, hogy az egyik vagy akár mindkét fél csehszlovák fegyverekkel (is) harcolt, de a most induló cikksorozatunk azokat az eseteket mutatja be, amikor a csehszlovákok által küldött…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor Kult 

A revízió népi látószöge*

Papp István Amikor rászántam magam, hogy a jelen recenzióban ismertetendő és megbírálandó munkát kézbe vegyem, a cím elolvasását követően óhatatlanul is Hayden White amerikai történész sokat idézett esszéje, A történelem terhe jutott eszembe.[1] Ebben az eszmefuttatásban sok szó esik a jelen emberére nehezedő történeti tudat problematikus voltáról, s arról, hogy a történész feladata nem lehet az önmagáért való búvárkodás a múltban, hanem a jelen kérdéseire kell reflektálnia. Bár a kötet szerkesztője, Péterfi Gábor nem idézett a posztmodern áramlathoz sorolt szerzőket, mégis hasonlóképpen foghatja fel a historikus feladatát, mint White. Ezek…

Tovább

Az 1940-es – 1941-es ippi események

Topor István A második bécsi döntés szeptember 5-én életbe lépő rendelkezései szerint megkezdődött az átadandó területek birtokba vétele. A magyar királyi honvédség, rendőrség és csendőrség csapatai megkezdték a Magyarországhoz csatolt részek tervszerű megszállását. Ez azonban nem ment mindig zökkenő mentesen. Történtek olyan atrocitások, amelyeknek tragikus következményei lettek. Még meg sem kezdődött a visszacsatolt területek kiürítése, amikor véres események színhelye volt a Észak-Erdély. Szeptember 2-án Bihardiószegen román fosztogató katonák két vagyonukat védő magyart lakost lőttek agyon. Két nappal később Nagyváradon oltották ki két magyar nemzetőr életét. Számos adat áll rendelkezésre a…

Tovább
20. század Horthy-kor 

A zilahi Wesselényi-szobor 1942-es újraállítása

Topor István Már az 1880-as évek elején felvetődött a kérdés, hogyan lehetne méltó emléket állítani Szilágy vármegye legnagyobb alakjának, báró Wesselényi Miklósnak. 1883-ban a vármegyeháza közgyűlési termében felavatták a báró művészi értékű arcképét. Ezt azonban kevésnek érezték, így fogalmazódott meg a szobor gondolata.

Tovább
Horthy-kor 

„Szilágysomlyó ismét magyar!” – Szilágysomlyó visszatérése – 1940. szeptember 7.

Topor István Észak-Erdély visszacsatolását követően Szilágysomlyó is az anyaországhoz került. Dr. Miklóssy Béla Szilágy vármegye aljegyzője, szenvedélyes fotós lévén megörökítette a magyar honvédség szilágysomlyói fogadtatásának és bevonulásának eseményeit, Teleki Pál miniszterelnök két nappal későbbi látogatását, az 1941-es ippi honvéd emlékmű avatást, és 1942-ben a zilahi Wesselényi szobor újbóli felállítását is. Az általa készített páratlan felvételek jól dokumentálják, és adják vissza az események hangulatát. Most lányának, Caruginé Miklóssy Éva Máriának köszönhetően a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé váltak ezek a fényképek.

Tovább
20. század II. Világháború 

Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant – A nemi erőszak Magyarországon a II. Világháború alatt. Budapest, 2018. Jaffa Kiadó.

Robert M. Hayden szerint háborús nemi erőszak akkor következhet be, ha 1. Az államhatalom gyenge, és képtelen megvédeni saját állampolgárait. 2. A katonai vezetőség csapatait szabad rablással kívánja jutalmazni 3. A társadalmi normák szétesnek 4. A férfi önmeghatározás militarista jelleget ölt, 5. Jelen van a düh, és a frusztráció, illetve a férfi személyes traumája a hadseregben és az életben elszenvedett megaláztatások miatt.[1] Idézi a könyv elméleti bevezető tanulmányában a téma egyik kiemelkedő nemzetközi kutatója, Susan Brownmiller szavait egyetértően.  Ez az elméleti keret jól mutatja, hogy Pető Andrea munkája tágabb összefüggéseiben,…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Egy elfeledett államtitkár: Horváth Béla életpályája, I. rész.

Francz Norbert A 19. századi hivatalnoknemesség kései tipikus képviselőjeként előbb szembesülnie kellett a „régi magyar világ” összeomlásával, hogy majdan a Horthy-korszak klasszikus köztisztviselőjeként, végigjárva a ranglétrát, megtalálja számítását. A sors különös fintora, hogy a háttérben addig megbízhatóan és csendesen munkálkodó hivatalnok Magyarország történetének talán legsötétebb időszakában kényszerült politikai szerepet vállalni a belügyminisztérium élén. Ez azonban mára már jobbára elfeledett ténynek számít. Jelen tanulmány eddig ismeretlen, sehol nem publikált visszaemlékezés alapján kívánja felvázolni Horváth Béla életének főbb állomásait, ezzel is hozzájárulva emlékének fennmaradásához.

Tovább
20. század Forrás Holokauszt Horthy-kor II. Világháború 

Egy elfeledett államtitkár: Horváth Béla életpályája, II. rész

Francz Norbert A 19. századi hivatalnoknemesség kései tipikus képviselőjeként előbb szembesülnie kellett a „régi magyar világ” összeomlásával, hogy majdan a Horthy-korszak klasszikus köztisztviselőjeként, végigjárva a ranglétrát, megtalálja számítását. A sors különös fintora, hogy a háttérben addig megbízhatóan és csendesen munkálkodó hivatalnok Magyarország történetének talán legsötétebb időszakában kényszerült politikai szerepet vállalni a belügyminisztérium élén. Ez azonban mára már jobbára elfeledett ténynek számít. Jelen tanulmány eddig ismeretlen, sehol nem publikált visszaemlékezés alapján kívánja felvázolni Horváth Béla életének főbb állomásait, ezzel is hozzájárulva emlékének fennmaradásához. A tanulmány második részében Horváth Béla életútjának 1944…

Tovább