Forrás kora újkor 

Korabeli beszámoló a londoni pestisről

Az 1720-as évek elején pestis pusztított Franciaországban és az angolok attól féltek, a betegség hozzájuk is elér. Erre nem került, de sokaknak eszébe juthatott az 1665-ös pestisjárvány. Ezt az érdeklődést lovagolta meg egy 1722-ben megjelent könyv. Daniel Defoe nevével adták el, ami (a Robinson és más regényei sikere miatt) érthető, de félrevezető: a járvány idején ötéves volt, de nem a saját tapasztalatairól írt, hanem az egyik nagybátyja, Henry Foe visszaemlékezését tette közzé. Nem tudni, Defoe mennyire írta át az eredetit; ha a könyv egy része talán fikció is, maga a…

Tovább
19. század Forrás kora újkor 

Darutartás hajdanában

László Andor Egy korábbi cikkemben már találkozhattunk a darvakkal: egy 17. századi csatában elsősorban hangjukat hallatták,1 most valamivel közelebbről vehetjük őket szemügyre. Akkoriban, amikor a Kárpát-medence jelentős részét állandóan vagy időszakosan víz borította, bőven válogathattak maguknak fészkelő helyet – boldog otthonuk volt a régi magyar vízivilág. A Hanság, a Fertő-tó, a dunántúli Sárrét, a Kis-Balaton, a somogyi Nagyberek, a Tolnai-Sárköz, a Hortobágy, a Tisza árterei, az Ecsedi-láp, vagy a Berettyó Sárrétje mind megannyi mulatóhely lehetett a darvak számára. Itt feküdtek a daruszigetek, daruszállások, van, aki egyenesen magyar darukertekről beszélt.

Tovább
Forrás kora újkor 

Bocskai István fejedelem végrendelete

László Andor Bocskai István végrendelete egy nálunk korábban ismeretlen műfajt honosít meg, és fontos, meghatározó lépést, egyesek szerint fordulatot jelent a magyar politikai gondolkodás történetében.[1] A fejedelem mintát adott: a hagyományos kereteken túlmenve Magyarországon elsőként használta a testamentumot politikai nézetei összefoglalására, iránymutatásra az utódok számára. Ismerünk külföldi példákat, amelyekben egy uralkodó kizárólag örököseihez szól, ám ezek a személyes és bizalmas iratok sohasem a nyilvánosság számára készültek. Bocskai viszont egyértelműen szélesebb közönségnek szánta végrendeletét, tanácsait az erdélyi és magyarországi rendek számára fogalmazta meg. Amikor testét temetésére Kassáról Gyulafehérvárra szállították, a kolozsvári…

Tovább

„… azt mondtuk este, bárcsak reggel lenne, reggel pedig, hogy este” – Buda visszavétele a „túloldalról” nézve

Buda visszafoglalása kapcsán számtalan napló, röplap, újságlap jelent meg, ezek azonban kizárólag az ostromlók szemszögéből írták le az eseményeket. Aki életben maradt a várbeliek közül, annak nem volt módja vagy kedve megörökíteni, mit élt túl – egyvalakit leszámítva. „Növekedjék dicsősége” – olvashatjuk egy visszaemlékezésben, valahányszor a császár szóba kerül. A szövegből azonban egyértelműen kiderül, az emlékíró jobban szerette volna, ha nem veszti el mindenét a császár dicsősége miatt. Schulhof Izsák fogolyként került Budára (valószínűleg az 1663-64-es háborúban), de hamar beilleszkedett a budai zsidó közösségbe és az ott töltött évtizedek alatt…

Tovább
Forrás kora újkor 

Műveljük kertjeinket! Lippay György esztergomi érsek pozsonyi kertje

László Andor Az 1650-es évek vége és az 1660-as évek eleje mozgalmas és tragikus Erdély és a Királyi Magyarország számára. Előbb a fejedelemség kerül szembe a Portával: pusztító török-tatár betörések, Gyulafehérvár feldúlása, majd Várad eleste után „aranykora” véget ért. A harcias török nagyvezír ezt követően Magyarország ellen fordul, elfoglalja például Nógrádot és Érsekújvárt, lerombolja Zrínyiújvárt, és csupán európai összefogással sikerül megállítani Bécs felé tartó előrenyomulását a szentgotthárdi csatában 1664 nyarán. A háborús időszaknak néhány héttel később a szégyenteljesnek mondott vasvári fegyverszünet vet véget.

Tovább
Forrás kora újkor 

„Minden magyarok fővárosa és a hajdani királyok székhelye” – Buda visszafoglalása

A Szent Liga csapatai már másfél hónapja ostromolták Budát, amikor felbukkant a török felmentő sereg Szulejmán nagyvezír vezetésével. Lotharingiai Károly attól tarthatott, a két tűz közé került ostromlók ugyanúgy vallanak kudarcot, mint két évvel azelőtt. „8-án, nagyon korán, a törökök 4000 emberrel megérkeztek a bajor oldalra; válaszul rögtön egy ugyanannyi magyart számláló osztagot alakítottak, amely megfutamította őket, 36-ot lekaszabolva közülük, s néhány foglyot ejtve, elhajtva […] marháikat is.” A török fősereg beérkezése eltartott néhány napig. Közben a keresztények elkészültek a körsánccal, a két sereg lovassága között pedig rendszeresek voltak az…

Tovább
Forrás kora újkor 

Két roham Buda ellen

1686 júliusának végén a Szent Liga serege már egy hónapja ostromolta Budát, bármilyen eredmény nélkül. Lotharingiai Károly herceg mindenképpen el akarta foglalni, mielőtt megérkezik a felmentő sereg. Július 24-re újabb rohamot tervezett, amire egy akna felrobbantása adta volna meg a jelet. „az említett akna, noha 36 mázsa lőporral töltötték fel, minthogy nem pontosan a fal alatt húzódott, […] visszafelé sült el, és nemcsak első vonalainknak repült neki, hanem a hátsó vívóárkokban is iszonyú pusztítást végzett, részint megölve, részint megsebesítve 200 császári és 100 brandenburgi katonát. A falban egyáltalán nem esett…

Tovább
Forrás kora újkor 

Magyar-török csúcstalálkozó Rákosmezőn 1605-ben avagy propaganda 400 évvel ezelőtt

László Andor 1605 őszén Bocskai István magyarországi és erdélyi fejedelemnek nehéz döntést kellett hoznia. Lalla Mehmed nagyvezír, a Magyarországon harcoló török csapatok főparancsnoka egyre türelmetlenebb, hónapok óta találkozni szeretne vele. Eddig sikerült kitérnie az útjából, most azonban színt kell vallania, hiszen az oszmán sereg téli pihenőre vonul vissza a Balkánra. A „szembenlétel” kellemetlennek ígérkezik, az előző időszakban felszínre kerültek a szövetségesek közti ellentétek, különösen nagy fejfájást okozhatott a fejedelem udvara számára, hogy a nagyvezír koronát és szerződéslevelet hozott magával. Az oszmánok hamar felismerték, hogy az 1591 óta folyó hosszú háborúban…

Tovább
Forrás kora újkor 

Egy önkéntes naplója Buda ostromáról

Buda 1686-os ostromát egész Európa figyelte. A Szent Ligához nem tartozó országokból is jöttek kalandra, dicsőségre vagy zsákmányra vágyó önkéntesek, az európai városokat pedig elárasztották a különféle újságlapok és levelek. Az ostrom híre Hollandiába is eljutott, az amszterdami olvasók egy igazi csemegét kaptak. „Buda erős várának ostromáról olyan sok híresztelés kering […], hogy úgy ítéltem meg, kivételesen nagy szolgálatot teszek a köznek egy hiteles napló közreadásával […] a seregben jegyeztetett le a legnagyobb igyekezettel egy önkéntes által […] Adja Isten, hogy a keresztény fegyverek küzdelmét a jószerencse tovább kísérje” A…

Tovább
Forrás kora újkor 

Darvak a csatatéren

László Andor Ibn Fadlan arab író (ő a 13. harcos, akit Antonio Banderas alakít egy húszéves filmben) a 10. század első felében a baskírok földjén járva feljegyzi, hogy egyesek közülük tisztelik a darvakat, fohászkodnak hozzájuk, mert „egyszer az ellenségtől megfutamítva, darvakat hallottak krúgatni maguk mögött, mire megfordulva nekibátorodtak, s az ellenséget megszalasztották.”[1] A magyarság egyik feltételezett őshazájából feljegyzett mesés történet mosolyogni való lenne, hacsak nem bukkannánk hasonló esetre történelmünkben!

Tovább