Az 1940-es – 1941-es ippi események

Topor István A második bécsi döntés szeptember 5-én életbe lépő rendelkezései szerint megkezdődött az átadandó területek birtokba vétele. A magyar királyi honvédség, rendőrség és csendőrség csapatai megkezdték a Magyarországhoz csatolt részek tervszerű megszállását. Ez azonban nem ment mindig zökkenő mentesen. Történtek olyan atrocitások, amelyeknek tragikus következményei lettek. Még meg sem kezdődött a visszacsatolt területek kiürítése, amikor véres események színhelye volt a Észak-Erdély. Szeptember 2-án Bihardiószegen román fosztogató katonák két vagyonukat védő magyart lakost lőttek agyon. Két nappal később Nagyváradon oltották ki két magyar nemzetőr életét. Számos adat áll rendelkezésre a…

Tovább
20. század II. Világháború 

Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant – A nemi erőszak Magyarországon a II. Világháború alatt. Budapest, 2018. Jaffa Kiadó.

Robert M. Hayden szerint háborús nemi erőszak akkor következhet be, ha 1. Az államhatalom gyenge, és képtelen megvédeni saját állampolgárait. 2. A katonai vezetőség csapatait szabad rablással kívánja jutalmazni 3. A társadalmi normák szétesnek 4. A férfi önmeghatározás militarista jelleget ölt, 5. Jelen van a düh, és a frusztráció, illetve a férfi személyes traumája a hadseregben és az életben elszenvedett megaláztatások miatt.[1] Idézi a könyv elméleti bevezető tanulmányában a téma egyik kiemelkedő nemzetközi kutatója, Susan Brownmiller szavait egyetértően.  Ez az elméleti keret jól mutatja, hogy Pető Andrea munkája tágabb összefüggéseiben,…

Tovább
20. század Forrás képes történelem Szocializmus 

A romániai forradalom, 1989 – Képválogatás

Az 1989-es rendszerváltások, illetve a szocialista tábor felbomlásának első szakasza Romániát leszámítva mindenhol békésen zajlott. Keleti szomszédunknál alig több, mint 30 éve, 1989. december 15-én Brassóban tüntetések kezdődtek, amelyek rövidesen az egész országra átterjedtek. Súlyos összecsapások zajlottak a Securitate, a tüntetők és a hadsereg (amelynek legtöbb alakulata csatlakozott a forradalmárokhoz) között, a rettegett Ceaușescu rendszere pedig pár nap alatt összeomlott. A diktátort és feleségét (aki messze nem csak “kirakatfeleség” volt, hanem minimum dobogós helye volt a rendszer vezetői között) rögtönítélő bíróság elé állították és december 25-én kivégezték. A romániai forradalom…

Tovább
20. század 20. század 

Károlyi Mihály 1946-os hazatérése kívülről és belülről

Huszonhét évnyi emigrációt követően 1946. május 9-én lépett ismét Magyarország földjére Károlyi Mihály, az 1918 őszén kikiáltott Magyar Népköztársaság miniszterelnöke, majd elnöke. Az emigrációja alatt a progresszív baloldalt képviselő (olykor-olykor kommunista társutasként is tetszelgő) politikus a Horthy-rendszer esküdt ellenségeként működött, azonban 1945-ben nem kívánt rögtön hazatérni. Annak ellenére sem, hogy már ekkor is hívták, sőt a Nemzetgyűlés is beválasztotta tagjai közé. Károlyi azonban meg kívánta várni a helyzet megnyugvását, illetve számított arra, hogy ismét államfővé jelölik (nem lett volna példa nélküli ez a visszatérés: a szociáldemokrata Karl Renner 1918-1920 között…

Tovább
1918-1939 20. század 

A Gerle 13, mint propaganda-repülőgép

A magyar repülés történetének egyik legsikeresebb és legismertebb repülőgépe volt a Gerle. A Bánhidi Antal által tervezett kétfedelű, kétüléses “gépmadár” elért teljesítményeivel nemzetközi elismertséget is szerzett. A típus 13-as számozású példányának leghíresebb útjai a Földközi-tenger körberepülése, illetve a London-Debrecen útvonal leszállás nélküli teljesítése voltak. A gép azonban éppen e sikerei miatt persze reklám és propaganda célokra is kiválóan megfelelt.

Tovább
1918-1939 20. század Forrás II. Világháború 

A “bűnbánó” nemzetiszocialista

Albert Speer Hitler építésze, a nemzetiszocialista kormány fegyverkezési minisztere, akinek tevékenysége nélkül jóval hamarabb befejezhető lett volna a II. világháború. Nagyjából ez az a kép, ami általánosan elterjedt erről a rendkívüli személyiségről, és ami széles körben ismertté tette a nevét. De ki is volt ez az ember valójában?

Tovább
20. század Horthy-kor képes történelem 

A “budaörsi légiháború” – Reptéravató repülőnap

1937. június 20-án adták át a polgári forgalom számára a budaörsi repülőteret, amely a mátyásföldi repülőtér szerepét vette át. Az új nemzetközi légikikötő Európa egyik legkorszerűbb repülőterének számított akkor, így maga a megnyitóünnepség is hasonlóan színvonalas volt. A rendkívül látványos program azonban már magában hordozta a közelgő újabb világégés hangulatát, a civil repülőtér megnyitóján ugyanis német, olasz és osztrák harci repülők mutatták meg, hogy mire képesek háborús körülmények között. Az eseményt most (elsősorban) a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum fotógyűjteményének képei segítségével mutatjuk be az olvasóinknak.

Tovább
20. század 20. század Forrás Forrásközlés Horthy-kor képes történelem 

Az elmaradt kivégzés; Matuska Szilveszter utolsó tárgyalása

Balogh-Ebner Márton – György Sándor Magányos őrült volt, vagy egy összeesküvés része? Vagy teljesen tudatosan döntött a robbantás mellett? Esetleg állami jóváhagyással cselekedett? Megannyi kérdés, amely még ma is foglalkoztatja a kutatókat és a közvéleményt Matuska Szilveszterrel és a biatorbágyi vasútrobbantással kapcsolatban. Az önmagában érdekes, hogy miként lesz egy első világháborús hősből és feltalálóból merénylő, ráadásul utóélete és halála is számos kérdőjelet vet fel. Miért kaphatott a második világháború idején összesen 17 nap büntetés-félbeszakítást? Tényleg Csantavéren tűnt el 1945-ben, vagy sikerült nyugatra menekülnie? Mai képes posztunkban az 1931. szeptember 12-ről…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás I. Világháború 

A “fekete-tengeri tudományos katonai expedíció”

1918. szeptember 21-én néhány magyar tudós/szakember elindul, hogy felfedezze Kis-Ázsia északi partvidékét, amelyet részletesen soha nem kutatott senki. Az expedíció egy későbbi török-magyar gazdasági kapcsolat megalapozásának céljából indul. Eközben azonban a nyugati fronton a németek már visszavonulóban voltak, a Balkánon megkezdődött az antant csapatok támadása, míg Magyarországon újabb hullámban fertőződtek meg tömegesen a spanyolnáthában. Ahogy tehát a felfedezők egyre messzebb jutottak a kis-ázsiai partvidéken, úgy került egyre távolabb az expedíció valódi célja. Ebben a posztban ennek az útnak az eseményeit igyekszünk feleleveníteni elsősorban dr. Vidéky Emil, az egyik résztvevő visszaemlékezései…

Tovább
20. század 20. század Forrás I. Világháború 

Az első világháború WiFije, a Tábori Posta

Nincs az a jeges lelkű, zsémbes ember, akit ne gondolkodtatna el a kép, amint a honvéd utolsó sorait írja a levélre féltő édesanyjának, hogy aztán belerohanjon a géppuskatűzbe… Ilyesmiről már olvashattunk, de arról, hogy kik és hogyan adták kézhez a hősi halott utolsó szavait, akár több ezer kilométerrel távolabb, már ritkábban. Ezen írásomban a hősiesen helytálló Magyar Királyi Posta első világháborús szerepét fogom bemutatni.

Tovább