20. század Forrás Horthy-kor Szocializmus 

Havas Magyarország – KÉPVÁLOGATÁS

Körülbelül egy évvel ezelőtt egy képválogatás keretében idéztük meg azokat az időket, amikor akár heteken át vastag hótakaró borította Budapestet, ide értve a belvárost is. Mostani Fortepanos képválogatásunkban az ország többi településéről, tájairól – elsősorban az Északi-Középhegységből – válogattunk havas-jeges fotókat azokból az időkből, amikor még „igazi” telek voltak. Noha manapság egyre ritkább a komolyabb havazás, az idei év (2023) decembere alapján korántsem biztos, hogy el kell búcsúznunk a komolyabb hóesésektől és a téli sportok kedvelőinek sem feltétlenül kell külföldi utazásban gondolkodniuk.

Tovább
20. század 20. század Horthy-kor 

A kormányzó fia, a könnyűsúly bajnoka és a rögbi

Hogyan kapcsolódik össze egy korabeli bokszbajnok és a Horthy Miklós kormányzó kisebbik fia? Bár az MTK  1927-ben könnyűsúlyban országos bajnok ökölvívója, a később profinak álló Erdős László és ifj. Horthy Miklós neve gyakran szerepelt a lapokban, mégsem a társasági életük volt a kapcsolódási pont. A kulcsszó a Hungária, amely egy sportcsapatot jelöl, de nem az MTK profi labdarúgó alakulatát.

Tovább
19. század 

Rögbizhetett-e Hajós Alfréd?

Hajós Alfréd közismert személyiség, úgy is mint az első magyar olimpiai bajnok, továbbá mint a hazai labdarúgás egyik úttörője. Sokak számára szintén tudott róla, hogy építészmérnökként is számos épület fűződik a nevéhez – ezek közül talán a legismertebb a debreceni Aranybika Szálloda. Rögbijátékosként azonban valószínűleg még senki sem hallott róla, azonban az alábbi sorokban igyekszünk választ adni a címben szereplő kérdésre.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A BMX biciklik az 1980-as években

Tóth Eszter Zsófia A BMX bicikli az álmok netovábbja, a menőség és vagányság jelképe volt az 1980-as években. A BMX kerékpár hazája az USA volt, Magyarországon 1982-1983 körül jelentek meg az első kerékpárok: „A hatvanas évek elején új divathullám hozta lázba az egyesült államokbeli Kalifornia állam tizenéveseit: a BMX-kerékpározás. A BMX-gépek abban különböztek a hagyományos bicikliktől, hogy — speciális vázszerkezetüknek köszönhetően — azoknál jóval teherbíróbbak, s kiválóan lehet velük crossozni, illetve különféle akrobatikus gyakorlatokra is alkalmasak.”[1]

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

Tisza és Adidas cipők a szocialista sajtóban

Tóth Eszter Zsófia E cikkben két terméknek járunk utána: a hazai gyártmányú Tisza cipőnek, mely a rendszerváltáskor eltűnt a piacról, majd a márkát sikeresen újraélesztették. És az Adidas cipőnek, mely mikor először kapható lett Magyarországon, kilométeres sorok kígyóztak a Váci utcai bolt előtt. Hogyan jelenítette meg a szocialista sajtó e termékeket? Hogyan emlékeznek vissza a fogyasztók? A cikkben felbukkan Détári Lajos labdarúgó is. „Minden időben Tisza cipőben. Lehet tél, nyár, eső vagy sár, észre sem veszed a Tisza cipőben” – sokak számára ismerős lehet e reklám. A Tisza cipő népszerűsége töretlen. Sőt,…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A kocogás kezdetei a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Ezen írásomban annak járok utána, hogyan gyűrűzött be Magyarországra a kocogó mozgalom, milyen cikkek népszerűsítették a futást az 1970-es években, ki volt a sportág nagy népszerűsítője, ezen kívül bepillantást nyerhetünk korabeli futóélményekbe is. „Fuss az egészségedért” (Lauf Dich Gesund) nevet viselte az az NDK-s futómozgalom, amelyről 1968-ban tudósított a Képes Sport. „A súlyfelesleggel, stresszekkel, keringési zavarokkal és a technikai kultúra egyéb „másodszándékú áldásaival” küszködő művelt világ újra felfedezte a lábát, divat lett a futás.”[1] 1973-ban Magyarországon is rendeztek „Fuss az egészségedért” futóversenyt több vidéki városban és a…

Tovább
20. század 

A Magascé-közép: Régi idők női futballszurkolói – sajtótükörben. Második rész

Baráth Katalin A magyar futball országos felvirágzását a tízes évek második felében, az MTK-féle aranycsapat formájában szakmai sikerkorszak is követte. A szervezeti szintet azonban a klubok közötti nézeteltérések (a pályavitákról például már szóltunk) és a játékosállomány megélhetési célú, tömeges kivándorlása jellemezte, a közönséget pedig az össztársadalmat átitató erőszakosodás (avagy a brutalizáció, hogy a nemzetközi szakzsargont visszhangozzuk).

Tovább
20. század 

A Magascé-közép: Régi idők női futballszurkolói – sajtótükörben. Első rész

Baráth Katalin Sötétszürke talajon, lombtalan fák előterében fehéringes férfiak néznek az égre. Ez nem egy monokróm impresszionista festmény, hanem a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC, első elnöke Eötvös Loránd) és a Szabadkai Sport Egyesület futballmeccséről készült fotó. Az urak közül egyesek fekete nadrágot viselnek (alighanem ők képviselték a BEAC-ot), bár a színeket nehéz volna pontosan azonosítani, lévén a felvétel fekete-fehér. A szereplők pedig nem a borús eget böngészik aggódva, hanem a magasba rúgott labdát.

Tovább
20. század Forrás 

„Megtoroljuk a 3:1-et!”

1969 júliusában nem a Holdra szállás volt az egyetlen szenzáció. Egy lengyel haditudósító beszámolója Közép-Amerikából. Az 1970-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőjének egyik körében két szomszédos ország, El Salvador és Honduras játszott egymás ellen. „Az első mérkőzésre 1969. június 8-án került sor Honduras fővárosában, Tegucigalpában. […] Salvador csapata […] le se hunyta a szemét [előző éjszaka], mivel a hondurasi szurkolók által indított lélektani háború áldozatául esett […] ne alhasson, ideges legyen és kimerült, s elveszítse a meccset. Latin-Amerikában ez megszokott […] Másnap Honduras 1:0-ra verte a kialvatlan salvadori csapatot. […] Egy hét múlva…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A Sport szelet

Tóth Eszter Zsófia Egy igen népszerű retro-csokoládé a Sport szelet. Amelyben – akárcsak a Limo italporban vagy a téli fagyiban- gyermekkorunk ízeit keressük. Cikkemben a Sport szelet történetének és sajtóvisszhangjának járok utána. A Sport szelet MHK Sport szeletként került eredetileg forgalomba. Ez azt jelentette, hogy a Munkára Harcra Kész mozgalmat népszerűsítette az 1950-es években, az elsőt 1953. augusztus 20-ra, a Népstadion felavatására gyártották. Egyes vélemények szerint a zöld színt a Fradi támogatása miatt választotta a Csemege Édesipari Vállalat, de ez inkább amolyan városi legenda, mivel a fogyasztók táborát kár lett volna…

Tovább