20. század 20. század Horthy-kor 

A kormányzó fia, a könnyűsúly bajnoka és a rögbi

Hogyan kapcsolódik össze egy korabeli bokszbajnok és a Horthy Miklós kormányzó kisebbik fia? Bár az MTK  1927-ben könnyűsúlyban országos bajnok ökölvívója, a később profinak álló Erdős László és ifj. Horthy Miklós neve gyakran szerepelt a lapokban, mégsem a társasági életük volt a kapcsolódási pont. A kulcsszó a Hungária, amely egy sportcsapatot jelöl, de nem az MTK profi labdarúgó alakulatát.

Tovább
20. század Kult 

„Keményen, határozottan, nincs izé!” – az „…és Mészöly Kálmán a kapitány” című dokumentumfilm sajtóvisszhangja a televíziós sugárzást követően

1982. április 15-én 21:40-kor a Magyar Televízió egyes adása egy mai napig ismert, sőt sokat idézett dokumentumfilmet sugárzott. László György „…és Mészöly Kálmán a kapitány” – Történetek a kispadról című dokumentumfilmje a magyar válogatott világbajnoki kvalifikációja szempontjából kulcsfontosságú Norvégia elleni mérkőzést követte végig a pálya széléről, a szövetségi kapitány szemszögéből. A film nem maradt visszhang nélkül: elsősorban Mészöly Kálmán nem kifejezetten szofisztikált beszéde miatt foglalkozott vele a sajtó.

Tovább
19. század 

Varga Ottó: Naplóm, 1878 – Könyvismertetés

A levéltárak könyvkiadásának egyik rákfenéje, hogy sok esetben maximum csak a szakemberek számára szórakoztató és/vagy hasznos forráskiadványok kerülnek nyomdába. Ezért külön öröm, amikor egy olyan iratanyag vehető kézbe könyvként, amely akár a nem szakmabeli olvasók számra is érdekes lehet. A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának gondozásában megjelent, alább bemutatandó kötet ilyen.

Tovább
19. század 

Rögbizhetett-e Hajós Alfréd?

Hajós Alfréd közismert személyiség, úgy is mint az első magyar olimpiai bajnok, továbbá mint a hazai labdarúgás egyik úttörője. Sokak számára szintén tudott róla, hogy építészmérnökként is számos épület fűződik a nevéhez – ezek közül talán a legismertebb a debreceni Aranybika Szálloda. Rögbijátékosként azonban valószínűleg még senki sem hallott róla, azonban az alábbi sorokban igyekszünk választ adni a címben szereplő kérdésre.

Tovább
20. század Hidegháború 

Fegyvert bármi áron, a következmények nem fontosak – Könyvismertető

1956 kapcsán közismert tény, hogy az októberi magyarországi eseményekkel párhuzamosan zajlott a szuezi válság, amelynek kiváltó oka volt, hogy az egyiptomi vezetés államosította a Szuezi-csatornát működtető társaságot. Hogy Magyarországon milyen előzményei voltak az október 23-án kirobbant forradalomnak, az nemcsak közismert, hanem egyenesen iskolai tananyag. Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy a Nasszer-féle Egyiptom miért szánta el magát az államosításra. Krajcsír Lukács könyve ebbe a folyamatba enged betekintést.

Tovább
20. század II. Világháború 

Borsody István és a Federation in Central Europe

Milan Hodža fő műve, a Federation in Central Europe (magyarul: Szövetség Közép-Európában címmel jelent meg) összefoglalja mindazon gondolatokat, amelyeket a szlovák nemzetiségű politikus a föderatív állammodell kapcsán egész életében vallott. Elképzelését nagy részletességgel vetette papírra, egyben műve személyes visszaemlékezés is az Osztrák-Magyar Monarchia-, illetve Csehszlovákiabeli működésére. Nem meglepő, hogy a könyv már a második világháború alatt nagy visszhangot vert – Magyarország sem volt ez alól kivétel. A műről többen írtak ismertetőt, így Borsody István is, aki azonban hangvételében eltért a többi szerzőtől.

Tovább
20. század II. Világháború 

Milan Hodža halálhíre a magyar sajtóban

1944. június 27-én hosszú betegség után a floridai Clearwaterben elhunyt Milan Hodža szlovák politikus, aki korábban 1935-1938 között Csehszlovákia miniszterelnöke, valamint még 1905-1910 között a magyar országgyűlés alsóházának képviselője volt. Bár a 1918 után a magyarországi politikában egyáltalán nem volt jelen, sőt a csehszlovák politikai emigrációban is marginálissá apadt szerepe 1944-re, a magyarországi sajtóban fel-felbukkant halálhíre, valamint egyes esetekben rövid nekrológokkal is megemlékeztek róla.

Tovább
20. század Hidegháború 

Főkonzulból mindenes: Spányi Mario a második világháború után

A Napi Történelmi Forráson már többször felbukkant Spányi Mario neve, aki 1940-1945 között Magyarország prágai főkonzulátusát vezette. Sorsában osztozott azokkal a Horthy-rendszerhez köthető katonatisztekkel (Spányi a diplomáciai szolgálat előtt a Honvédség tisztje volt) és diplomatákkal, akik ellenezték az 1945 Magyarországon kiépülő politikai rendszert, ezért inkább az emigrációt választották. Spányi még a háború utolsó hónapjaiban Bajorországba települt, és itt próbált új egzisztenciát kiépíteni magának és családjának.

Tovább
Kult 

Jelenetek egy házasságból – Recenzió Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című könyvről

A Magyar Nemzeti Levéltár A kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek című, 2017-2019 között nyitva tartó kiállításának tematikája nyomán egy forrásgyűjtemény-sorozat kiadására vállalkozik, amely levéltári dokumentumok alapján kívánja bemutatni, feldolgozni a magyarság és a mindenkori magyar állam által elismert tizenhárom nemzetiség, valamint a hazai zsidóság együttélésének sok esetben ezer évre visszanyúló történetét, sorsát. A sorozatot a Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című tanulmánykötet nyitja, amely egyfajta bevezetőként áll a forrásgyűjtemények előtt.

Tovább
20. század Hidegháború II. Világháború 

Hosszú emlékek – George F. Kennan: Emlékiratok című memoárjáról

Egy személyes emlék: jelen sorok írója még korábbi kutatásai során botlott bele a szerző From Prague after Munich – Diplomatic papers 1938-1940 című munkájába, amelyben nemcsak prágai szolgálati idejére emlékezett vissza, hanem a meglehetősen turbulens időszakból származó diplomáciai jelentéseket, magán- és félhivatalos leveleit is publikálta. Már akkor feljegyzésre került, hogy érdemes lenne a hazánkban akkor csak angolul fellelhető emlékiratainak utánanézni. Ez a megjegyzés akkor talonba került, mivel a kutatási folyamat más irányba haladt, azonban az amerikai diplomata visszaemlékezései immáron magyarul is hozzáférhetővé váltak.

Tovább