20. század Forrás Szocializmus 

Egy különleges asztaltársaság: a Debreceni Bölcs Férfiak Sörtársasága

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Topor István A különböző asztaltársaságok megszaporodásának az időszaka a 19. század második fele volt. A liberális politikát folytató Monarchia társadalmi-politikai légköre különösen kedvezett a létrejöttüknek. Az asztaltársaságok rendszerint társadalmi alapon és valamilyen „hobbi” köré szerveződtek. Ezek a baráti társaságok állandó törzshellyel is rendelkeztek. Saját szabályzatok alapján működtek. Megválasztott tisztségviselőkkel is rendelkeztek, akik közül nem egy tréfás titulust is viselt. A társaságok taglétszáma a pár főtől egészen a több tízig is terjedhetett. Az új tagok felvételét általában feltételekhez kötötték. Az 1948-as kommunista hatalomátvételt követően, mint sok más polgári szervezet, közösség, ezek…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A szexbomba és szexbálvány – a női szépségideál megnevezései a szocialista sajtóban

Napi Történelmi Forrás, , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia A szexbomba jelentése női szexszimbólum. 1945 után, amikor a két világrend, a kapitalista és szocialista szemben állt, ez a terminológia egy sajátos terméke a folyamatos hadi készültségnek is. Mikor kísérleti atomrobbanások zajlottak a világban, nem véletlen, hogy a szépséget és szexualitást kisugárzó nőket egy olyan terminológiával illették, amelynek háborús jelentése is van. Ugyanis a szónak több értelme van: ellenállhatatlanul gyönyörű nő, illetve annyira gyönyörű nő, aki a férfienergiákat kirobbanásra készteti.

Tovább
20. század Forrás Kult 

KÖNYVISMERTETŐ – Lovas Ildikó: A város lelke, avagy identitásjelek

Napi Történelmi Forrás, , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia Életutunk egyes szakaszaiban más és más tényezőknek van identitásképző szerepe. Ilyen lehet közösséghez, vallási irányzathoz tartozás, a munkahely vagy éppen a város, amelyben élünk. McAdams narratív élettörténeti identitás modellje is kiemelte, hogy identitásunk nem kőbe vésett, életutunk során változik. Az identitás maga egy történet, amelynek helyszíne, jelenete, cselekvői vannak. Lovas Ildikó legújabb kötete lebilincselő olvasmány, gördülékeny stílusban megírva. Kötetében kulcsfontosságú a városhoz kötődő identitásaink elemzése és ezen identitások átalakulása. hogy identitásunk a Szabadka, a város az elbeszélések középpontja, gazdag fényképanyaggal. A kötet nem definiálja magát helytörténetként, szerintem…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Egy elfeledett államtitkár: Horváth Béla életpályája, I. rész.

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Francz Norbert A 19. századi hivatalnoknemesség kései tipikus képviselőjeként előbb szembesülnie kellett a „régi magyar világ” összeomlásával, hogy majdan a Horthy-korszak klasszikus köztisztviselőjeként, végigjárva a ranglétrát, megtalálja számítását. A sors különös fintora, hogy a háttérben addig megbízhatóan és csendesen munkálkodó hivatalnok Magyarország történetének talán legsötétebb időszakában kényszerült politikai szerepet vállalni a belügyminisztérium élén. Ez azonban mára már jobbára elfeledett ténynek számít. Jelen tanulmány eddig ismeretlen, sehol nem publikált visszaemlékezés alapján kívánja felvázolni Horváth Béla életének főbb állomásait, ezzel is hozzájárulva emlékének fennmaradásához.

Tovább
20. század Forrás 

„mindenáron tovább akartunk menni”- Újságírók kalandjai Kongóban

Csernyánszky Pál, , , , , , 0 comment

Forradalom, puccs vagy rendszerváltozás idején könnyen keveredhetnek okkal vagy ok nélkül gyanúba az újságírók, a külföldiek és a külföldi újságírók. A hetvenes évek végén Lengyelországban megjelent egy riportkötet, ahol az átvezető szövegekből egy ilyen történet bontakozik ki. Ryszard Kapuscinski az 1950-es évek végén érkezett Afrikába.  „Abban az időben a világot valóban nagyon érdekelte Afrika. […] rejtély volt, titok – nem tudta senki, hogy mi történik majd, ha háromszázmillió ember […] azt követeli, hogy ő is hallathassa a hangját a világban. […] tudni szerették volna az emberek, mi történik ezen a…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A robbanós tévé – Videoton Color Star

Napi Történelmi Forrás, , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia A színes televízió áhított fogyasztási cikk volt az 1980-as években. Egy nap arra lettem figyelmes, mikor jöttem haza az iskolából, hogy apám egy kollegájával irdatlan nagy televíziókészüléket cipel és mindketten görnyedeznek a súlya alatt. Ez volt az első színes televíziónk, orosz gyártmány, a Raduga (Szivárvány) névre hallgatott és szovjet laktanyából vettük kéz alatt. Annyira nehéz volt, hogy azon a szekrényen maradt, ahová aznap letették, 10 éven át. Viszont legalább nem robbant fel és színesben nézhettem a Sandokant rajta.

Tovább
19. század Forrás 

Budapesti utcanevek a történeti emlékezet szolgálatában a 19. század második felében

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

László Andor Korábban láthattuk, miként jelentek meg a kiemelkedő történelmi személyiségeknek, eseményeknek emléket állító utcanevek a reformkorban, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során elsősorban a fővárosban, de vidéken is. E szokás az abszolutizmus korában sem szűnt meg, ám országosan a kiegyezés hozott fordulatot: fokozatosan áttértek a természetes indítékú névadásról a tiszteletet kifejező utcanevekre. A folyamat cseppet sem volt zökkenőmentes, hiszen több eltérő szempont merült fel az elnevezések során.

Tovább
Kult 

Jelenetek egy házasságból – Recenzió Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című könyvről

Miklós Dániel, , , , , , , , , , , , , , 0 comment

A Magyar Nemzeti Levéltár A kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek című, 2017-2019 között nyitva tartó kiállításának tematikája nyomán egy forrásgyűjtemény-sorozat kiadására vállalkozik, amely levéltári dokumentumok alapján kívánja bemutatni, feldolgozni a magyarság és a mindenkori magyar állam által elismert tizenhárom nemzetiség, valamint a hazai zsidóság együttélésének sok esetben ezer évre visszanyúló történetét, sorsát. A sorozatot a Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című tanulmánykötet nyitja, amely egyfajta bevezetőként áll a forrásgyűjtemények előtt.

Tovább
Forrás Középkor 

A Vinland-térképről – kérdőjelek egy különös kompiláció körül

Perényi Károly, , , , , , , , 1 Comment

A  háromszázezer dollárért megvásárolt, majd a Yale Egyetem számára adományozott térkép az első, vele kapcsolatos tudományos kiadvány 1965-ös megjelenése óta megosztja a kutatást. Az 1957-ben előkerült, Észak-Amerika és Grönland partjait feltüntető Vinland-térképet többen Amerika legkorábbi ábrázolásának tartják. A kutatásban a legutóbbi időkig hagyományosan a 15. század első felére tették készítésének korát, azonban a fenti datálás kétségeket ébreszt: igen valószínű, hogy hamisítvánnyal van dolgunk.

Tovább
Forrás kora újkor Középkor 

Virtuális városnézés: a brassói Fehér-torony

György Sándor, , , , , , 0 comment

Brassó (románul Brasov, németül Kronstadt/Kronen, latinul Brassovia vagy Corona), az erdélyi szászok egykori központja évszázadokon át kiemelkedő szereppel bírt (legyen szó történelemről vagy gazdaságról-kereskedelemről), és ma is Románia egyik fontos nagyvárosa. Ennek megfelelően a közép- és újkorban komoly erődítmény-rendszer védte, amelynek a városfalakon kívül jó pár, többé-kevésbé önálló tagja is volt. Kellett is a védelem, mert a város fekvése katonai szempontból igen kedvezőtlen; egy völgykatlanban található, két oldalról is belátható-belőhető. Ez utóbbi tény eredményezte mai főszereplőnk, a Fehér-torony felépítését is. A Fekete-toronnyal együtt észak-északnyugatról biztosították a városfalat a Bácsél/Raupenberg (Hernyó-hegy)/Warte…

Tovább