Forrás 

Bergen-Belsenben felszabadult magyar deportáltak Svédországban (1945-1946)

Szécsényi András Bevezetés[1] A bergeni-belseni koncentrációs táborba 1944/1945 folyamán több időszakban, becslések szerint[2] több tízezer magyar foglyot deportáltak. Hogy hogyan, s miképpen – a történetírás a közelmúltig minderre nem sok válasszal szolgált. Az észak-német síkságon, nagyjából Hannover és Hamburg között félúton elhelyezkedő Bergen község mellett az 1930-as évek dereka óta működött a Wehrmacht páncéloskiképző-tábora, amelynek tőszomszédságéban a háború alatt hadifogoly-tábor is létesült. Ezek mellett, Bergen és szomszédos Belsen községek közti fenyőerdővel tarkított jókora területen Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője (Reichsführer-SS) 1943 nyarán létrehozott egy koncentrációs tábort is.  Az alapítás…

Tovább
Középkor 

Örökösödési per bizánci módra, avagy egy 13. századi jogügylet a kortárs jogász szemszögéből

Szegvári Zoltán A bizánci társadalom örökölte az ókori Róma jogi örökségét – ennek kapcsán elég például arra gondolni, hogy I. Iustinianus (527–565) császár rendelte el a római jog kódexbe foglalását (ez a híres codex Iustinianus) –, ahogyan a késő ókori kánonjogét is. Tévedés lenne viszont azt hinni, hogy ez a hagyaték jogkövetőbb magatartást eredményezett volna, mint más társadalmaknál, illetve kevesebb lett volna a peres ügy. Ez utóbbiak gyakran igencsak bonyolult és zavarba ejtő fordulatokat eredményeztek, miként az alábbiakban bemutatott öröklési vita is.

Tovább
I. Világháború Kult 

Gyalogsági hadvezetés kezdőknek és haladóknak

Az Infanterie greift an!, Erwin Rommel első világháborús kvázi visszaemlékezése (hogy miért érdemes így nevezni, arról később) 1937-ben jelent meg először, majd öt évvel később a magyar olvasók is a kezükbe vehették azt Gyalogság előre! címmel. A következő, reprint kiadás a Luxor Kft. kezelésében jelent meg 1999-ben (jelen sorok írója is ehhez a változathoz jutott hozzá még 2004-ben), 2018-ban pedig – az első világháború centenáriuma okán – a Kard és Penna gondozásában került a boltok polcaira a mű.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A rendszerváltoztatás tükröződése Somogy-megye sajtójában –  A Somogyország sajtótörténeti jelentősége I.rész

Dr. Bertalan Péter  A sajtó a történettudomány számára mindig nagyon fontos forrás. Kiegészítheti, árnyalhatja a többi forrástípust, segítségével gyakran kipótolhatjuk, a közelmúlt hiányzó mozaikkockáit, így összeállható a kutató számára a többé-kevésbé teljes történeti kép. Gyakran olyan „titkokra bukkanhatunk” benne, amelyeket a forrásképző szervek egyéb dokumentumai nem őriztek meg.  Az alábbi írások Somogy megye 1989-es médiatörténeti eseményének a Somogyországnak a megjelenését veszik górcső alá, emléket kívánnak állítani azoknak a bátor, újságíróknak, akik a rendszerváltoztatás forgatagában, valami újat, szabadabbat szerettek volna közvetíteni az Olvasók felé. Távol a fővárostól természetesen, nehéz volt lapot…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Az autóstáska tündöklése és bukása

Tóth Eszter Zsófia Az autóstáskáról szóló írásomban korabeli sajtóforrások után annak nézek utána, hogyan lett az 1970-es évek divatcikkéből már-már cikinek számító darab. Manapság az autóstáska, mint kiegészítő, makkos cipővel és fehér zoknival társítva már annak a jelképe, hogy használója az 1980-as évek végén felejtette magát. 1963-ban a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat tavaszi kiállításán mutattak be nagy sikerrel autóstáskákat.1

Tovább
20. század Hidegháború 

Őfelsége árulója – A “feltámadt” angol miniszter, aki Csehszlovákiának kémkedett

John Stonehouse karrierje ötven évvel ezelőtt ezen a napon egy újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett, mivel kinevezték az egyesült brit Postaügyi és Telekommunikációs Minisztérium első miniszterének. Csakhogy nem sokáig élvezhette ezt a posztot, mert olyan információk láttak napvilágot, miszerint a csehszlovák Állambiztonság (Státní bezpečnost/StB) egyik angliai ügynöke. Sőt, nemcsak ez gátolta meg a miniszterelnöki ambícióinak elérésében: a hetvenes évek egyik legnagyobb botránya is Stonehouse nevéhez fűződik.

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

Fecskék a fedélzeten, avagy madármentés felsőfokon

Köztudott, hogy a fecskék többsége, hasonlóan a többi költöző madárhoz hasonlóan ősszel dél felé indulnak, hogy a hideg téli hónapokat Afrikában/Ázsiában/Dél-Amerikában (utóbbi helyre persze az észak-amerikai fecskék repülnek) bekkeljék ki. A vándorlás mindig nagy veszteségekkel jár (lásd pl. Fekete István Csí című klasszikusát), ugyanakkor a madarak évezredek óta rendszeresen útra kelnek és igazi profihoz méltóan navigálják-repülik le a több száz (vagy akár több ezer) kilométeres utakat. Épp ezért kaptam fel a fejem, amikor az Aranysas 2019 szeptemberi számában, az Ujvári László pilótakarrierjét bemutató cikkben arról olvastam, hogy 1931 októberében repülőgépen…

Tovább
20. század II. Világháború 

Hitler nyaralója – I. rész

Mindenki szereti kipihenni valahol a dolgos hétköznapokat. Az erre kiválasztott helyszín viszont változatos lehet: sokan a vízpartokat preferálják, mások viszont a hegyvidékeket részesítik előnyben. A fenti megállapítások nem csak hétköznapi emberekre, hanem uralkodókra, mi több, diktátorokra is vonatkoznak. Nem volt ez másképp a nemzetiszocialista Németország vezére, Adolf Hitler esetében sem. A Bajor-Alpokban lévő Berchtesgaden melletti obersalzbergi nyaralójának története igen ismert, azonban kevesen tudják, hogy miért is ezt a helyet választotta a Führer nyári rezidenciájának.

Tovább
Forrás Szocializmus 

Rómeó és Júlia Alsónémedin – pozitív végkifejlettel

Tóth Eszter Zsófia A szerelem mindent legyőző és házassághoz vezető erejéről például a következő cikket olvashatjuk a Nők Lapjában 1964-ből. Alsónémedin nem lehettek egymáséi a szerelmesek, mert a szülők eltiltották őket. A fiú és a lány gyermekkoruk óta ismerték egymást, szembeszomszédok voltak. A Kádár-korszak elején ilyesmi még előfordulhatott. Az alsónémedi Romeó és Júlia esetét a Nők Lapja a modernitás és az elmaradottság ellentétére építette, ugyanis a fiú és a lány családját olyan értékek állították egymással szembe, amelyeket a szocialista időszak hivatalos értékrendjében elvetendőnek tartottak. Mindkét család módosnak számított a községben,…

Tovább
Forrás kora újkor 

Egy önkéntes naplója Buda ostromáról

Buda 1686-os ostromát egész Európa figyelte. A Szent Ligához nem tartozó országokból is jöttek kalandra, dicsőségre vagy zsákmányra vágyó önkéntesek, az európai városokat pedig elárasztották a különféle újságlapok és levelek. Az ostrom híre Hollandiába is eljutott, az amszterdami olvasók egy igazi csemegét kaptak. „Buda erős várának ostromáról olyan sok híresztelés kering […], hogy úgy ítéltem meg, kivételesen nagy szolgálatot teszek a köznek egy hiteles napló közreadásával […] a seregben jegyeztetett le a legnagyobb igyekezettel egy önkéntes által […] Adja Isten, hogy a keresztény fegyverek küzdelmét a jószerencse tovább kísérje” A…

Tovább