Napi Történelmi Forrás – Nem mindennapi történelem

László Andor A 18. század végére Magyarországon uralkodóvá vált a nyugati öltözködési divat, amelyet így kárhoztatott Ányos Pál 1782-ben: „Ideje, hogy egyszer megnyílik szemetek,/ S megunja idegen majmozást szívetek… Kedves leányzóink, már alig esmérlek,/ Annyi abroncs, fodrás, csipkék közt szemléllek/ Hát leszaggattátok már szűz pártátokat?/ Fejeteken tornyot csináltok s várokat?/ Azt is lószőr s csöppü viszi magosságra../ Utálva tekéntek az ilyen hívságra!” Kifogásolta az idegen viselet számára hivalkodó fényűzését, a jóízlést, az erényességet sértő voltát: „Nem kedvel az erkölcs szagos keszkenőket,/ Pipes ruházatot, nyakakon kendőket./ Fátyol, nagy ezüstgomb, párducok bőrével,/…

Tovább

20. század II. Világháború

Borsody István és a Federation in Central Europe

2021-11-242021-11-24 Miklós DánielCsehszlovákia, dunamenti konföderáció, Magyarország, második világháború0 comment

Milan Hodža fő műve, a Federation in Central Europe (magyarul: Szövetség Közép-Európában címmel jelent meg) összefoglalja mindazon gondolatokat, amelyeket a szlovák nemzetiségű politikus a föderatív állammodell kapcsán egész életében vallott. Elképzelését nagy részletességgel vetette papírra, egyben műve személyes visszaemlékezés is az Osztrák-Magyar Monarchia-, illetve Csehszlovákiabeli működésére. Nem meglepő, hogy a könyv már a második világháború alatt nagy visszhangot vert – Magyarország sem volt ez alól kivétel. A műről többen írtak ismertetőt, így Borsody István is, aki azonban hangvételében eltért a többi szerzőtől.

Tovább

19. század Forrás

Átkelés a Berezinán

2021-11-09 Csernyánszky PálFranciaország, háború, Napoleon, Oroszország, visszaemlékezés0 comment

Napóleon oroszországi hadjáratát a köztudatban két esemény jelképezi legjobban: a moszkvai tűzvész és a franciák átkelése a Berezinán. A császári gárda őrmestere, Adrien Bourgogne megírta a visszaemlékezéseit az oroszországi hadjáratról. Ebben említi moszkvai élményeit, szó esik a visszavonulásról és a berezinai átkelésről is. Az átkelés előtt néhány nappal a hófúvás és a kimerültség miatt elszakadt a seregtől, de szerencséjére összeakadt egy régi barátjával, a „morgósok” (az Öreg Gárda – a veteránok – gránátosai) egyikével és végül sikerült beérniük a hadsereget. „tábornokok […] legtöbbjük gyalog, aztán sok más magas rangú tiszt…

Tovább

20. század Forrás Kult Szocializmus

KÖNYVISMERTETŐ – Dulai Péter: Gyilkosság a panel tetején

2021-11-052021-11-08 György Sándorbűnügy, igazságszolgáltatás, Kádár-kor, könyvismertető, kriminalisztika, rendőrség0 comment

A különféle – elsősorban élet- és vagyon elleni – bűncselekmények mindig is kiemelt érdeklődésre számíthattak mind a szakmabeliek, mind a laikus közönség részéről. Nem véletlen a krimi műfajának évszázadok óta töretlen szárnyalása (és nyugodtan ide vehetjük akár az ókori görög drámákat is például, hiszen azok sincsenek híján minősített bűncselekményeknek), és a bűnügyi hírek hatalmas nézettségi/olvasottsági száma. Azon ügyek, amelyek a bűncselekmény tárgya, az elkövetés módszere vagy az elkövető különös kegyetlensége miatt különlegesnek számítanak, még inkább “népszerűek”, elég csak a számos filmben/regényben/konteóban megénekelt D. B. Cooper történetére, vagy hazai vizeken a…

Tovább

20. század Forrás II. Világháború

Német partraszállás Angliában?

2021-10-072021-10-27 Csernyánszky Pálanglia, II. világháború, Németország, sajtó0 comment

A magyarok 1940-ben még páholyból nézhették a háborút és érdeklődve vártak minden (valós vagy csak jól hangzó) információt. Ezt az igényt szolgálta az ebben a cikkben tárgyalt kiadvány is. Minden bizonnyal 1940 nyarán vagy őszén jelent meg, amikor az Anglia feletti légicsata és a németek partraszállási terve volt az aktuális szenzáció. „Ma Németország egy ellenféllel, Angliával áll szemben. […] A brit államférfiak és hadvezérek […] éjjel-nappal azon tanakodtak és bizonyára ma is még azon tanakodnak, hogyan és milyen formák között indul majd meg a német hadsereg […] Anglia ellen? […]…

Tovább

19. század 20. század Forrás II. Világháború

Szent Gellért budapesti szobra a 20. század első felében

2021-09-302021-09-30 Napi Történelmi ForrásBudapest, emlékezet, katolikus, művészet, Osztrák-Magyar Monarchia, szobor0 comment

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz magyar történelmi személyiséget ábrázoló szobor felállítását vállalta Budapesten. Ezek közül az elsők közt Szent Gellérté készült el, alkotója az a Jankovits Gyula volt, aki korábban Pannonhalmán Szent Asztrik alakját formázta meg. A Gellért-hegy oldalába az akkor készülő (még Eskü-térinek nevezett) Erzsébet-híddal szembe kerülő szobor különleges helye miatt a tíz közül a legnagyobb és a legköltségesebb lett.[1] Mérete többekben értetlenséget váltott ki, hiszen jóval felülmúlta például a Hunyadi-, Bocskai- és Bethlen-szobrok nagyságát, így az utóbbiakról azt lehetne gondolni,…

Tovább

Forrás Ókor

Egy korokon és időkön átívelő mítosz: Attila hun király folyóba temetésének története

2021-09-172021-09-17 Kanyó FerencAlarik, Attila, gót, hun, Hunok, Jordanes0 comment

Kis Iván Ismeretterjesztő tanulmány „Valamikor, amikor Attila meghalt, akkor a tátost kérdezték, hogy hogyan temessék el az apjukat? Azt mondta: – Napsugárba, holdsugárba és fekete éjszakába. Víz alá, főd alá és senki meg ne tudja, hová teszik Attilát. S így is történt. Az aranykoporsó lett a napsugár, az ezüstkoporsó lett a holdsugár, s vaskoporsó a fekete éjszaka. S azt mondja: – Víz alá, föld alá. Akkor elmentek oda, ahol abba az időbe a Tisza kétfelé ágazott. Egyik ágot elzárták és ott ásatták meg a Tisza fenekin a sírt. Oda tették.…

Tovább

20. század

Egy „szerzetes” történész memoárja – Mályusz Elemér: Visszaemlékezések

2021-09-142021-09-14 Napi Történelmi Forráskönyvismertető, középkor, Recenzió, történész0 comment

Törő László Dávid Mályusz Elemér (1898–1989) a 20. századi magyar történetírás egyik legkiemelkedőbb személyisége volt, iskolateremtő tevékenysége révén munkássága pedig több történészgeneráció számára vált meghatározóvá. Egyesek kétes politikai szerepvállalásai miatt ismerik (így a megrendelésre készített A vörös emigráció című cikksorozat szerzőjeként), mások a nagy hatású középkorászt tisztelik benne. Született már feldolgozás a Szekfű Gyulával való vitájáról,[1] valamint a társadalom- és népiségtörténeti kutatások terén végzett úttörő munkájáról is.[2] A történész pályakezdőként 1920 és 1922 között Bécsben kutatott ösztöndíjjal, majd az Országos Levéltárban dolgozott (1922–1930), később a szegedi (1930–1934), azt követően…

Tovább

19. század Forrás

Millenniumi emlékfák

2021-09-042021-09-04 Napi Történelmi Forrásemlékezet, emlékezetpolitika, fa, Magyar Királyság, Magyarország, Millennium, Osztrák-Magyar Monarchia0 comment

László Andor A fák, szent berkek, ligetek tiszteletének kezdetei a múlt homályába vesznek. A pogány időkben gyakran fáknál mutattak be áldozatot, de a kereszténység elterjedésével sem tűnt el a különleges fák megbecsülése. Egyes idős fákat a hagyomány kötött össze valamely neves eseménnyel vagy történelmi nagysággal, másokat éppen fontos történések megörökítésére, jeles személyiségek tiszteletére ültettek. Az ókorban például Caesar létesített emlékligetet fő vetélytársa, Pompeius sírja körül Egyiptomban.1 A fák emlékeztetőül szolgálhattak, így az is előfordult, hogy valamely alkalomból megjelölték őket. Így tett például 1616-ban az első magyar nyelvű útleírás szerzője, Szepsi Csombor…

Tovább

Forrás Ókor

Biblia és történelem; Dániel könyve 5. fejezet a történelem tükrében

2021-09-032021-09-03 Napi Történelmi ForrásAsszíria, Babilon, Biblia, Dániel próféta, II. Kürosz, Mezopotámia, Nabû-na’id0 comment

Tóth Gergely László A történet szerint Bélsaccar király nagy lakomát rendezett, és borozás közben megparancsolta, hozzák elő azokat az arany és ezüst edényeket, amiket az ő atyja, Nabukodonozor vitetett el a jeruzsálemi templomból. Ezután a vendégekkel ezekből az edényekből ittak, miközben isteneiket dicsérték. Egyszerre egy emberi kéz jelent meg, és a palota falára írt, ezután eltűnt. A király megrettent, s magához rendelte a varázslókat, a csillagjósokat és jövendölőket, kihirdetve, aki el tudja olvasni a falra írt szöveget, bíborba öltözteti, aranyláncot kap, s harmadik lesz az országban. A bölcsek mind tanácstalanok…

Tovább