20. század II. Világháború 

A Harc kezdete és vége – Vámbéry Rusztem első és utolsó cikkén át nézve

Miklós Dániel, , , , , , 0 comment

Közel négy éven keresztül jelent meg 1941 és 1945 decembere közt a Harc című emigráns magyar periodika az Amerikai Egyesült Államokban, amelyről már esett szó a Napi Történelmi Forrás oldalán. A Harc a Demokratikus Magyarok Amerikai Szövetségének lapjaként határozta meg magát, így a második világháború alatt a magyar emigráció progresszív nézeteket valló csoportjának fontos szócsöve volt, ezáltal a napi politizálásból is kivette a részét. Főszerkesztője mindvégig Vámbéry Rusztem volt, akinek ezúttal első és utolsó vezércikkét mutatjuk meg.

Tovább
Középkor 

Az ÉH 101. (CNH 263, Huszár 69) hátoldali érmeképének feloldása, és az érme pontos datálása. (És ez alapján az ÉH 116. és az ÉH 120. számú érmék érmeképeinek értelmezése)

Napi Történelmi Forrás, , , 0 comment

Spielmann Gábor ÉH 101 hátlapja     CNH 263.: öt lábon álló állvány (?), keresztkék, karikák, félholddal és csillagokkal körülvéve, belül egy pontsorral. Opitz 22.10.1.1[2]: Rv.középen pontokkal dísztett sáv, felette két karika és két csillag között kereszt, alul ékek pontokkal, legalul félhold két karika között   Bevezető Úgy képzelem, hogy bárki, aki az ikonikus ÉH 101[3] denár hátlapjára valaha vetett egy pillantást, némi szemöldökfelvonás után automatikusan feltette magának a kérdést: ez meg mi a csudát ábrázolhat? Velem is pontosan ez történt, és egy idő elteltével elkezdtem az érme eredetének jobban…

Tovább
Forrás 

A Bocca della Verita eddigi legkorábbi ábrázolásának azonosítása az ÉH 345. számú érmén

Napi Történelmi Forrás, , , 1 Comment

Spielmann Gábor   Bevezető A felfedezés, ami ebben a tanulmányban kerül kifejtésre, előzetes kutatói szándék nélkül, spontán történt. Vencel magyar király – uralkodott 1301-1305 között – ÉH 345.sz denárjának hátlapját nézegetve eszembe jutott a hasonlóság közte és az ikonikus kőfaragvány, a Rómában található Bocca Della Verita között. Miután elkezdtem kutatni, hogy lehet-e alapja ennek a hasonlóságnak, a szálak egyre messzebb vezettek Vencel dénárjától, és egyre közelebb a Bocca Della Verita történetéhez. Kutatástörténet   ÉH 345  

Tovább
Középkor 

A Szent Korona eddigi legkorábbi ábrázolásának azonosítása az ÉH-132. számú érmén

Napi Történelmi Forrás, , 1 Comment

Spielmann Gábor Bevezető Ez a tanulmány, egy véletlen felfedezés műve. Csak azért nem állítom, hogy a vakszerencséé, mert pont a látásnak volt főszerepe benne. Munkámból kifolyólag az alkalmazott grafika az egyik szakterületem, és mivel a középkori magyar történelem iránt is érdeklődőm, ezért ilyen szemmel vizsgáltam a kor egyik fontos tömegkommunikációs eszközét, az érméket. II. András egyik korai pénzén érdekes érmeképre lettem figyelmes, amelyben miután felismertem a kor grafikusának alakábrázolását, megdöbbenésemre a sematikus alak fején felismertem a Szent Koronát is. Tóth Csaba – Kiss József Géza: Az Árpád-kori magyar pénzek katalógusa,…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Törökország háborúban

Csernyánszky Pál, , , 0 comment

Germanus Gyula a Nagy Háború alatt tért vissza Törökországba. Milyen kalandokban volt része, miért akart kimenni a frontra és hogyan látta a háborút és az országot?   A törökországi utazásokat követően Germanus befejezte az egyetemet, aztán Angliában tanult. „Anglia ködös levegőjében a British Museum könyvtára fáklyaként világított […] Szívesen ott maradtam volna. Nemcsak értelmem, de lelkem is vonzódott a gazdagságtól, hatalomtól erős, öntudatos angol néphez. De hazám levegőjét és hangját nem felejthettem el.” Törökországban közben sok minden megváltozott. Az ifjútörökök átvették a hatalmat, de meghagyták a trónon Abdul Hamidot. Amikor…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Zászlószentelés kommunista módra

György Sándor, , , , , , 0 comment

Korábban volt már írtunk arról, hogy a véletlen mi módon segítheti a történész munkáját. A most következő írás ugyanakkor teljes egészében egy véletlen találatra épül; egy más témájú kutatás során bukkantam rá egy 1947-ben készült sajtófotóra, amelyen Rákosi Mátyás felesége látható, a Magyar Kommunista Párt (MKP) óbudai szervezetének zászlószentelésén. Az erősen abszurd jelenet hatására határoztam úgy, hogy megpróbálok utánajárni kicsit részletesebben az eseménynek. A különleges fénykép önmagában érdemes arra, hogy részletesebben bemutassuk, és bár magáról a zászlószentelésről ugyan nem találtam további forrásokat, érdekes adalékokra bukkantam mind a zászlószentelés hagyományával, mind…

Tovább
20. század 

Egy történelem – sok magyarázat. Ungváry Krisztián és a Blinken OSA Archívum előadássorozatán jártunk

Kanyó Ferenc, , , 0 comment

2023. február 7-én a CEU egykori campusán tartotta meg előadássorozatának nyitó alkalmát Ungváry Krisztián, történész. A Nádor utcai épület előadóterme zsúfolásig megtelt, a szervezők időnként aggódva néztek le az elhúzható ablakon keresztül, hogy beférnek-e a regisztrált vendégek. Az előadássorozatot a Blinken OSA Archívum szervezte és február 7. és május 2. között 12 alkalommal kerül rá sor. Egyetemi hallgatóknak ráadásul pályázatot is hirdettek, amelyek közül a legjobb tíz helyezett 150 ezer forintos pénzjutalomban részesül. Az előadást és az eseménysorozatot Rév István történész vezette fel, aki először a CEU elüldözésének a stációira…

Tovább
20. század Horthy-kor II. Világháború Szocializmus 

Pázmány Péter és Werbőczy István budapesti szobrainak sorsa a 20. században

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 1 Comment

László Andor Korábban szóltunk a Ferenc József által a nemzetnek adományozott tíz szobor közül legkésőbb átadott Werbőczy és Pázmány emlékművek felállításának kálváriájáról. A 17. századi főpap szobra három nappal a szarajevói merénylet előtt került a helyére – ezzel teljessé vált a „királyszobrok” gyűjteménye, ami tulajdonképpen egy egész korszak végét is jelzi. Az akkor kezdődő „rövid”, ámde felettébb mozgalmas 20. század nem múlt el nyomtalanul a Budapest terei fölött őrködő tíz nagyság felett (közülük ma csupán négy áll eredeti helyén). A Kígyó tér (a mai Ferenciek tere) két emlékműve különösen rosszul…

Tovább
19. század 20. század Forrás 

Pázmány Péter és Werbőczy István budapesti szobrai

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 1 Comment

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz magyar történelmi személyiség szobrának felállítását vállalta Budapesten. A bejelentést hatalmas lelkesedéssel fogadták országszerte, nagy várakozás előzte meg leleplezésüket. Az alábbiakban az utolsónak elkészült két szobor sorsáról lesz szó. Alig néhány nappal a nagy bejelentés után az egyetemalapító Pázmány Péter szobra helyének a mai Egyetem teret javasolták, amíg a jogtudós Werbőczy István esetén az akkor épülő igazságügyi palota előtti tér (a mai Kossuth tér), illetve lakhelye, a budai vár is szóba jött (ahol egykor főbíróként tevékenykedett).[1]

Tovább
20. század 20. század Horthy-kor 

A kormányzó fia, a könnyűsúly bajnoka és a rögbi

Miklós Dániel, , , , 0 comment

Hogyan kapcsolódik össze egy korabeli bokszbajnok és a Horthy Miklós kormányzó kisebbik fia? Bár az MTK  1927-ben könnyűsúlyban országos bajnok ökölvívója, a később profinak álló Erdős László és ifj. Horthy Miklós neve gyakran szerepelt a lapokban, mégsem a társasági életük volt a kapcsolódási pont. A kulcsszó a Hungária, amely egy sportcsapatot jelöl, de nem az MTK profi labdarúgó alakulatát.

Tovább