Napi Történelmi Forrás – Nem mindennapi történelem

Tinódi Lantos Sebestyén budapesti szobra

2021-07-212021-07-21 Napi Történelmi ForrásBudapest, emlékezet, emlékezetpolitika, Magyarország, Osztrák-Magyar Monarchia, szobor0 comment

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz magyar történelmi személyiséget ábrázoló szobor felállítását vállalta Budapesten. A megörökített alakok közt (Anonymus és Pázmány Péter mellett) a 16. századi krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén képviselte a nemzeti történelemmel, a törökellenes harcokkal összefonódó kultúrát, a művészetet. Szobra helyszíneként ezért az akkori Nemzeti Színház előtti teret jelölték ki.1 Az emlékmű rövid leírását már 1899 őszén olvashatták az akkori lapokban,2 ám felállítására még sokáig kellett várni. 1903 nyarára készült el Bezerédi Gyula mintája, amit a Zsilinszky Mihály történész-államtitkár által vezetett…

Tovább

Forrás kora újkor

Börtön Törökországban

2021-07-11 Csernyánszky Pálbörtön, diplomácia, kora újkor, Török Birodalom, visszaemlékezés0 comment

Háború esetén sokszor számított megszokott dolognak az ellenséges ország polgárainak letartóztatása vagy internálása. Nem volt ez másképp a XVI. század végi Török Birodalomban sem. Milyennek látta a börtönt egy visszaemlékezés? Az 1590-es évek elején Rudolf „bécsi király” új követet küldött Sztambulba. Az egyik apródja, Mitrovicei Vratislav Vencel a visszaemlékezéseiben leírja a város környékén álló börtönt. „Mohamed szultán emeltette nem sokkal Konstantinápoly elfoglalása előtt, […] erős tornyok védik, és a városka körül sáncok és mély árkok húzódnak, a törökök […] tömlöc gyanánt használják […] amiről is én, nyomorult, keserves tapasztalatokat szereztem.…

Tovább

19. század Forrás

Utcanevek a nemzetépítés szolgálatában a 19. században

2021-06-292021-06-29 Napi Történelmi ForrásBánság, Budapest, emlékezet, Kolozsvár, Komárom, utcanév, Vác, város0 comment

László Andor Az utcanevek kérdése nemzeti identitáshordozó, illetve politikai szerepe napjainkban is időszerű úgy a fővárosban, mint például a határon túli magyar területeken. Korábban már két ízben is láthattuk, miként alkalmazták az utcaneveket a 19. század közepétől a hajdani dicsőség felelevenítésére, a nemzet nagyjai emlékének megőrzésére. A tömeges névadások hozzájárultak a polgári nemzettudat kialakításához, miközben megszüntették a korábbi „dísztelen”, vidékiesnek érzett neveket – így vált a település a nemzetállam részévé. A helyi kötődés mellett, egyre fontosabbá vált a jóval tágabb jelentésű és elvontabb nemzethez való tartozás érzése. A korábban helyi…

Tovább

20. század II. Világháború

Milan Hodža halálhíre a magyar sajtóban

2021-06-27 Miklós DánielCsehszlovákia, dunamenti konföderáció, emigráció, Magyarország, második világháború, sajtó, sajtótörténet0 comment

1944. június 27-én hosszú betegség után a floridai Clearwaterben elhunyt Milan Hodža szlovák politikus, aki korábban 1935-1938 között Csehszlovákia miniszterelnöke, valamint még 1905-1910 között a magyar országgyűlés alsóházának képviselője volt. Bár a 1918 után a magyarországi politikában egyáltalán nem volt jelen, sőt a csehszlovák politikai emigrációban is marginálissá apadt szerepe 1944-re, a magyarországi sajtóban fel-felbukkant halálhíre, valamint egyes esetekben rövid nekrológokkal is megemlékeztek róla.

Tovább

Forrás

A Contergan tragédia

2021-06-212021-06-21 Napi Történelmi ForrásContergan, egészségügy, gyógyszerészet, Németország, sajtótörténet0 comment

Tóth Eszter Zsófia 1958 és 1961 között világszerte összesen kb. 12 ezer csecsemő született végtag deformációval, mivel édesanyjuk a terhesség elején rosszullét és álmatlanság ellen thalidomid hatóanyagú nyugtatót, Contergant szedett. Összesen 15 tonna tablettát adtak el Németország mellett Olaszországban és Spanyolországban, illetve Nagy-Britanniában is. A csecsemők 40%-a születése után meghalt, olyan súlyos rendellenességgel jött a világra.

Tovább

20. század Forrás Holokauszt II. Világháború

Emléktábla és történelem II.

2021-06-162021-07-25 Napi Történelmi ForrásBudapest, holokauszt, II. világháború, mészárlás, népbíróság, Nyilaskeresztes Párt, ostrom, Városmajor1 Comment

Mihályi Balázs-Tulok Péter Az újonnan megalakult politikai rendőrség és a bizottság nyomozásának köszönhető, hogy fény derült a Maros utcai és a Városmajor utcai nyilas tömeggyilkosságok tizenhárom elkövetőjének személyazonosságára is.[1] Filmhíradók bizonyítják, hogy a bizottság tagjai részt vettek az áldozatok exhumálásánál, illetve a túlélők és tettesek szembesítésénél is. Természetesen számos egyéb exhumálásra is sor került: ezek nagy számát az magyarázta, hogy a bizottság elrendelte az ismertté vált tömegsírok felnyitását. A halottakat a lehetőségekhez képest azonosították, majd rendszerint új sírhelyen méltó körülmények között újratemették. A lőtt sérüléssel megtalált holttesteket hősi halottaknak tekintették,…

Tovább

20. század Forrás Holokauszt II. Világháború

Emléktábla és történelem I.

2021-06-162021-07-25 Napi Történelmi ForrásBudapest, holokauszt, II. világháború, mészárlás, népbíróság, Nyilaskeresztes Párt, ostrom, Városmajor1 Comment

Mihályi Balázs-Tulok Péter A főváros budai oldalán még dörögtek a fegyverek, amikor 1945. január végén a Budapesti Nemzeti Bizottság határozatot hozott a Budapesti Népbíróság felállításáról.[1] Az újonnan létrehozott bíróság elnökévé 1945. január 30-án dr. Major Ákos hadbírót nevezte ki, majd másnap dr. Szabó Ferencet a népbíróság ügyészévé. A Major vezette tanács február 3-án meg is hozta első ítéletét Rotyis Péter tartalékos főtörzsőrmester és Szívós Sándor tartalékos szakaszvezető ügyében, akiknek a 401. számú különleges munkásszázad kereteként 124 rendbeli gyilkosság száradt a lelkén.[2]

Tovább

19. század Forrás kora újkor

Embert tolláról II.; A dísztollak szerepéről a 18. század óta

2021-06-122021-06-12 Napi Történelmi Forrásdaru, Magyar Királyi Honvédség, Magyar Királyság, Magyarország, ruházat, viselettörténet0 comment

László Andor Korábban már láthattuk, mennyire fontos szerepet játszottak a fejdíszként használt madártollak a 16-17. században. Ezek a későbbiekben is a különféle katonaöltözékek, főúri viseletek részét képezték. A legszebb tollakat a 18. században is az Alföldön lehetett szerezni, az ottani vízi világ adott otthont a legkelendőbb tollakat biztosító kócsagok és darvak számára. Batthyány Boldizsár a 16. században az ország nyugati részéből ilyen paranccsal küldte oda emberét: „az Tisza-Duna közbe menjen, és sasszárnyakat szerezzen, szép öregeket…darutollat, kócsagtollat is.”1 Az itteni települések (mint Nagykőrös, Kecskemét vagy Kishegyes) adóztak is a tollakkal.2

Tovább

20. század Forrás I. Világháború

„El kell tenni láb alól Raszputyint!” – Napló egy merényletről

2021-06-09 Csernyánszky Pálmerénylet, napló, Orosz Birodalom, Raszputyin, Romanov0 comment

Raszputyin meggyilkolása (akárcsak az élete) legendákat szült, mindenki ismeri a sztorit, hányszor és hogyan kellett végezni vele. A gyilkosai egyike, Vaszilij Mitrofanovics Puriskevics, a Duma képviselője naplót vezetett és megörökítette az eseményeket. Puriskevics 1916 novemberében tért haza a román frontról. A főhadiszálláson és egy parlamenti beszédben is hangoztatta, milyen súlyos Oroszország állapota. „Oroszország jelenlegi állapotáról szóltam. […] követeltem [a kormánytól], hogy tárják fel az igazságot a cárt körülvevő ravasz udvaroncok minden fondorlatáról. […] hozzák az uralkodó tudtára a valóságot az Oroszországot fenyegető sötét háttérhatalmak működését illetően. […] készen álltak [ezek]…

Tovább

Forrás Szocializmus

A szimatszatyor

2021-06-032021-06-03 Napi Történelmi Forrásdivat, Magyar Néphadsereg, ruházat, sajtó, szocializmus, visszaemlékezés0 comment

Tóth Eszter Zsófia „És egyszerre magam előtt láttam egy Grisa névre hallgató, tizenhét éves marcona fiú arcát, akit harmadik év végén tanácsoltak el a gimnáziumból nem helyénvaló magaviselete miatt. Amikor a kezdődő alkonyatban ott álltunk a nagykapu előtt, csak vigyorgott. Az idegenlégióban találkozunk, öreg. (..) Grisa a Trapper-farmer dzsekijében, maga szűkítette csövigatyájában, a vállán golyóstollal kidekorált szimatszatyrával felszállt a pöfögő Ikaruszra, és eltűnt a szemem elől. Akkor még nem tudtam, mi az az örökre.” – íme egy emblematikus ábrázolás arról, hogyan és kik viselték az ún. szimatszatyrot.[1] A szimatszatyor eredetileg katonai…

Tovább