Egy burzsoá illúzió – Az egyetemi autonómia ügye egykor és máskor

Révész Sándor Az állam kormányzó igénye és az egyetemek autonómia igénye mindig összesúrlódott, de az egyetemi autonómia brutális eltiprása csak az abszolutista hatalmakat jellemezte. “És meg vagyok győződve, hogy az egyetemi autonómiának még akkor is, ha valamikor államférfiúi tévedések ez országban a többi autonómiákat mind megszüntetnék, fenn kellene maradnia. Kellene, mert ilyen egyetemek mellett szól a közel ezredéves tapasztalat Angol- s Némethonban; ilyeneket állít a megtört Franciaország, az ily egyetemek elleni bűneinek súlyát viseli monarchiánk, és mert nem ilyen volt a mi egyetemünk, azért nem lett nagyobb jelentőségűvé hazánkra. /../…

Tovább
19. század Forrás 

Frank Tibor: „Viktória királynő kezeihez – Az osztrák-magyar kiegyezés brit tükörben 1865-1870” című könyvéhez (recenzió)

  Frank Tibor műveit olvasni mindig érdemes. Nincs ez másképp legutóbb megjelent könyve esetén sem. Frank Tibor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Amerikanisztika Tanszékének professzora 1997-től. Az Egyetem Angol-Amerikai Intézetének igazgatója is volt. Egyetemre az országos középiskolai tanulmányi verseny megnyerése okán történelemből felvételi nélkül került be. Tanulmányait történelem-angol szakon végezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és Cambridge-ben a Christ’s College-ban, majd a Darwin College-ban. A Magyar Tudományos Akadémia doktora (1998), az MTA levelező (2013), majd rendes tagja (2019). Nemzetközileg is jegyzett kutató. Vendégprofesszorkodott a University of California Santa Barbara-i campusán; Los Angelesben;…

Tovább
20. század Forrás 

Előre türkök, sumerek!

Manapság újra virágkorát éli a turanizmus. Külpolitikai jelszó lett a „keleti nyitás”, minden korábbinál népszerűbb a Kurultáj, és a magyar őstörténetkutatás hajójának kormányát is keletre fordítják ezekben az esztendőkben. De honnan táplálkozik mindez? A turanista mozgalom történelme lassan több mint száz évre nyúlik vissza, és nemcsak a lenyomatát hagyta ott a politikán, a kultúrán vagy a történelemkutatásban, hanem még manapság is formálja azt. Ablonczy Balázs: Keletre, magyar! című könyvét mutatom be. Egy háború, egy temetés Ablonczy Balázs könyve tárgya okán egy fordított élettörténettel indít: Zempléni Árpád költő temetését olvashatjuk az…

Tovább

Reklám: plakát, kép, gondolat aspiráció[1], avagy a plakát, mint a reklámkommunikáció eszköze

Kolonics Tünde „vannak olyan képek, üzenetek, amelyek egészen mélyen megszólítanak” Desewffy Tibor[2] A médiumok kiemelt szerepet játsszanak a globális és a nemzeti társadalom szervezésében. Amikor az emberek nem közvetlenül beszélnek egymással, a kapcsolatteremtéshez szükség van egy közvetítő eszközre: a médiumra. A plakát is egy ilyen közvetítő eszköz. A média a társadalmon belül külön szabályokkal, eljárásokkal rendelkező „társadalmi intézményt” alkot, amelyet meghatároz és korlátoz a szélesebb társadalom. Elvárások is megfogalmazhatók a médiával szemben: Érthetően, egyértelműen közvetítsen. Csak elérhető dolgokat közvetítsen – érthető módon, tényszerűen, objektívan. Hírt adni arról, ami a legtöbb…

Tovább
Forrás Középkor 

Az időszámítás és a tudomány határain túl

Az elmúlt hétvégén elárasztotta a magyar médiát az a szenzációs bejelentés, amely szerint eddig rosszul tudtuk a mohácsi csata időpontját. Pap Norbert és szerzőtársai a Balkán füzetek 11. számában most megjelent tanulmányukban (A Gergely-féle naptárreform és a csillagászati jelenségek szerepe a 15–16. századi történelmi forrásaink és eseményeink értelmezésében) többek között a mohácsi csata napját is átszámolták a Gergely-féle naptár szerint, s megállapították, hogy az nem augusztus 29-én, hanem szeptember 8-án történt. Az eljárás azonban se nem új, se nem indokolt, egyetlen célja a média érdeklődésének felkeltése. A szöveg nagyobb részét…

Tovább
19. század 20. század Forrás képes történelem 

“Egy czélszerü gőzös (…) csuda fordulatot tenne”, avagy magyar gőzhajók egykor és most

A rendszeres, mindennapi használatra alkalmas gőzgép megjelenése a 19. század elején mind a szárazföldi, mind a vízi közlekedést forradalmasította. A vasút megjelenésével (illetve elterjedésével) lecsökkent az utazási idő, illetve megnőtt az egy fuvarral szállítható személyek és áru mennyisége (nem véletlenül csapott le a vasút hadi használatára elsőként az amerikai hadsereg, majd pár évvel később Görgei Artúr is), a hajók pedig függetlenné váltak a széljárástól, igaz az ingyenes széllel ellentétben a szénért komoly összegeket kellett fizetni. A tengeri hajózás mellett mindez a folyami/tavi közlekedést is érintette (sőt, igazából onnan indult az…

Tovább
20. század II. Világháború 

A Milotay Istvánnal fémjelezhető kormányzati szélsőjobb irányvonala 1941-ben

Varga Ágnes Milotay István (1883-1963) a két világháború Magyarországának meghatározó radikális jobboldali újságírója, lapszerkesztője, kormánypárt parlamenti képviselője. Egyetértett a német-magyar revíziós érdekekkel való sorsközösség vállalásával, a radikalizálódó tengelypárti szövetségi politikával, valamint a Szovjetunió ellen való háborúba lépéssel. 1945-ben emigrált az országból. Bárdossy László miniszterelnöksége idején Magyarország már a hitleri Németország felé elkötelezett, a háborúba is belépett katonai szövetségesnek számított. Az országra egyre inkább két diktatúra árnyéka vetült, a keleti bolsevizmusé és a német nácizmusé. A szovjetekkel szembeni háború magyar „vállalását” a keleti fronton lévő helyzet már rövid időn belül megcáfolta.…

Tovább
kora újkor 

Locke neveltje a XVII. századi Angliában

Ébner Anna A gyermeket vállaló párokban előbb-utóbb felmerül az a kérdés, hogy miként is lehetnének ők jó szülök. A kérdés kapcsán olyan gondolatok foglalkoztatják őket, hogy hogyan gondoskodhatnának gyermekeik egészségéről, boldogságáról és megfelelő iskoláztatásáról. Napjaink állandóan változó, gyorsuló világában az elbizonytalanodó szülők könnyedén útmutatásért fordulhatnak a gyermekneveléssel foglalkozó irodalomhoz, feladatuk azonban továbbra sem egyszerű.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Egy kis automata mosógép-történelem

Tóth Eszter Zsófia Emlékszem, úgy 1985 táján automata mosógépet készültünk vásárolni. El is mentünk a Keravillba – az évi rendes, két hetes beutalós nyaralás előtt – amikor édesanyám látva a nagy árkülönbséget a félautomata és az automata mosógépek között, eredeti terveinkkel ellentétben a félautomata mellett döntött. Az volt az olcsóbb és azt mondta, a centrifugánk még jó, inkább átpakolja a ruhákat a félautomatából abba és még spórolunk is. Így nem lett akkor automata mosógépünk. Bár áttanulmányozva az alkatrészellátási nehézségeket az automata mosógépekhez, nem is baj. A félautomata hűségesen kitartott, bőven…

Tovább

A magyar késő középkor és az Arvisura. – Minek tekinthetjük az Arvisurát?

Bevezetés Az Arvisura egy napjainkban népszerű, ám rendkívül megosztó műnek számít. A hitelessége mellett lándzsát törők szerint a Paál Zoltán csak lejegyezte azt a tudást, amelyet 1944-ben akkor szerzett, amikor találkozott Szalaváré Turával, egy szovjet partizánnak állt manysi fősámánnal. A kritikusok két csoportra oszthatóak. Az akadémikus tudomány szerint az Arvisura valójában egyetlen ember képzeletének az eredménye, amelyet a követői egészítettek ki, lejegyzésének és keletkezésének a története számtalan sebből vérzik. A kritikusok kisebb csoportja az alternatív magyar őstörténet hívei közül kerül ki, és véleményük szerint az Arvisurát azért hozták létre, hogy…

Tovább