Napi Történelmi Forrás – Nem mindennapi történelem

Pázmány Péter és Werbőczy István budapesti szobrai

2023-02-012023-02-01 Napi Történelmi ForrásBudapest, emlékezet, emlékezetpolitika, Magyar Királyság, Pázmány Péter, szobor, Werbőczy István0 comment

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz magyar történelmi személyiség szobrának felállítását vállalta Budapesten. A bejelentést hatalmas lelkesedéssel fogadták országszerte, nagy várakozás előzte meg leleplezésüket. Az alábbiakban az utolsónak elkészült két szobor sorsáról lesz szó. Alig néhány nappal a nagy bejelentés után az egyetemalapító Pázmány Péter szobra helyének a mai Egyetem teret javasolták, amíg a jogtudós Werbőczy István esetén az akkor épülő igazságügyi palota előtti tér (a mai Kossuth tér), illetve lakhelye, a budai vár is szóba jött (ahol egykor főbíróként tevékenykedett).[1]

Tovább

20. század 20. század Horthy-kor

A kormányzó fia, a könnyűsúly bajnoka és a rögbi

2023-01-192023-01-20 Miklós DánielHorthy, Horthy-kor, Magyarország, rögbi, sport0 comment

Hogyan kapcsolódik össze egy korabeli bokszbajnok és a Horthy Miklós kormányzó kisebbik fia? Bár az MTK 1927-ben könnyűsúlyban országos bajnok ökölvívója, a később profinak álló Erdős László és ifj. Horthy Miklós neve gyakran szerepelt a lapokban, mégsem a társasági életük volt a kapcsolódási pont. A kulcsszó a Hungária, amely egy sportcsapatot jelöl, de nem az MTK profi labdarúgó alakulatát.

Tovább

Forrás Ókor

Az őrjöngő Pythia kép

2023-01-112023-01-11 Napi Történelmi ForrásDelphoi, görög, jósda, mitológia0 comment

Ambrus Eszter Delphoiban volt az ókori Hellász legjelentősebb jósdája. Maga a város gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen volt, azonban a város hírneve abban rejlett, hogy a jóslás és költészet istenének Apollónnak itt volt a legerősebb a kultusza. Strabón megjegyzi, hogy a városnak két nevezetessége van: az egyik a delphoi jósda, a másik pedig a delphoi Apollón templom.

Tovább

20. század Forrás

Egy magyar egyetemista Isztambulban

2023-01-02 Csernyánszky Pálbörtön, Oszmán Birodalom, Törökország, visszaemlékezés0 comment

Miért fordul valakinek az érdeklődése a történelem és a törökök felé? Hogyan látta egy törökök iránt rajongó egyetemi hallgató a XX. század eleji Oszmán Birodalom problémáit? Miért került börtönbe és hogyan úszta meg? Anyai nagyszüleim, Ujhelyi Gizella (1920-1986) és Szécsi László (1926-2013) emlékének Gyermekkoromban egy vidéki nyaralóban a kezembe került Germanus Gyula orientalista visszaemlékezése, a „Kelet varázsa”. Két részből állt, az első az 1950-es évek közepéig tartó időszakról szólt, a második 1965 körül végződött. Évente elolvastam és mindig ugyanúgy lenyűgözött. Germanus egészen váratlanul szeretett bele a történelembe. „Egy tavaszi délután…

Tovább

20. század képes történelem

Havas Budapest – KÉPVÁLOGATÁS

2022-12-212022-12-30 György SándorBudapest, havazás, hó, Horthy-kor, képes történelem, közlekedés, Magyarország, szocializmus0 comment

Manapság egyre ritkább Magyarországon az “igazi” tél, hetekig tartó mínuszokkal, és a városokat is hosszabb időre befedő hótakaróval. Az északibb és/vagy magasabb területeken persze így is előfordulnak komolyabb havazások, Budapest belvárosában azonban egyre ritkább vendég a hó. Nem is olyan régen azonban természetes volt, hogy nem csak a hegyvidékek borulnak akár hetekre fehérbe, hanem a belső kerületek is. A közlekedés és a közellátás ilyenkor persze megnehezült (sokan emlékeznek még az 1987-es nagy havazásra, amire rövidesen vissza is térünk), ugyanakkor a hólepel teljesen más, sajátságos képet kölcsönzött a fővárosnak (is), aminek…

Tovább

[KÖNYVISMERTETŐ] Család vagy cseléd? Gondolatok a társadalomtörténetről Lovas Ildikó új könyve kapcsán

2022-12-192022-12-30 Napi Történelmi Forráscsaládtörténet, Horthy-kor, könyvajánló, könyvismertető, Magyarország, szocializmus, történelmi regény0 comment

Tóth Eszter Zsófia „A vajdasági magyar tényirodalom nagyregénye remek megvalósulását tarthatjuk most a kezünkben”- írja a regény fülszövegében Bordás Győző. Nagy elődeihez, Sinkó Ervinhez, Branyó Istvánhoz, Gion Nándorhoz hasonlítja a szerző e remekművét. Mivel ezen tényirodalmi mű számos, társadalomtörténeti szempontból is izgalmas kérdést boncolgat, érdemes részletesen górcső alá vennünk Lovas Ildikó legújabb regényét, a Szép Amáliákat.

Tovább

19. század Forrás

A Kodály körönd platánja

2022-12-152022-12-15 Napi Történelmi ForrásAndrássy út, Budapest, fa, Pest, platán, szobor, városrendezés0 comment

László Andor A budapesti Andrássy út köröndjével az ott álló szobrok kapcsán másutt már foglalkoztunk. A tér természetvédelmi szempontból is kiemelt helyszín. Itt áll ugyanis Budapest egyik nevezetes fája. Egy városi legenda szerint a Sugárút (a későbbi Andrássy-út) építésekor az eredeti elképzelésekben nem szerepelt a Körönd, ám mivel már akkor állt ott egy platán, a közvélemény kívánságára a helyén maradhatott, inkább levágták a tér másik három sarkát is.[1] Mindez valószínűleg csupán a képzelet szüleménye, mindenesetre a kiemelt beruházásként 1885-ben átadott Andrássy út létesítésekor nagy hangsúlyt fektettek a fásításra is.

Tovább

1956 20. század Kult Szocializmus

Biszku Béla, a Kádár-rendszer kemény ökle.

2022-12-13 Balogh-Ebner Mártonkönyvismertető0 comment

Biszku Béla neve sokaknak minden bizonnyal ismerősnek hangozhat. Az egykori kommunista belügyminiszter hat évvel ezelőtt bekövetkezett hála, s azt megelőzően az ellene irányuló per sokáig a lapok hasábjain tartotta miközben egykori elvtársai közül, Kádár Jánoson kívül sokakra talán már a legtöbben nem is emlékeznek. Ki volt ő? Mi volt a szerepe az 1945 utáni magyar történelemben, s mi tudunk róla azokból az időkből, amikor nem volt közfunkciót ellátó személy? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Krahulcsán Zsolt idén megjelent kötetében. Krahulcsán Zsolt 2022 nyara óta kapható kötete sok tekintetben újdonság,…

Tovább

20. század Forrás Szocializmus

+18!!! „Amíg a tettesek nevét nem közölhetik” – Szocialista szemérem a sajtóban egy család meggyilkolása után

2022-12-102022-12-13 Napi Történelmi Forrásbűnügy, gyilkosság, Kádár-kor, rendőrség, sajtó, Szeged0 comment

Dulai Péter „Rozsi János Paprika utcai lakost és családját ismeretlen tettes megölte. A rendőrség a nyomozást folytatja.” A Kádár-korszakból három olyan többrendbeli emberölés került be a hazai kriminalisztika történetébe, amikor egy egész családdal végeztek. Figyelemreméltó, hogy ez a három kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmény viszonylag rövid idő, mindössze öt év leforgása alatt történt. [1] A szegedi Paprika utcában 1961. április 25-én elkövetett ötösgyilkosság a szakmai kihívások mellett a kirívóan brutális módszer miatt okozta a legnagyobb fejtörést a rendőrségnek. Hogyan kell kommunikálni egy ilyen esetet a közvélemény felé egy olyan országban, ahol…

Tovább

Forrás kora újkor

A farkasín-vetés mint a tolvaj felkutatását szolgáló mágikus eljárás a magyarországi boszorkányperekben

2022-12-082022-12-08 Napi Történelmi Forrásbabona, boszorkány, hiedelem, igazságszolgáltatás, néprajz, per0 comment

Kocsis Annamária A magyarországi boszorkányperek között számos olyan eset fordult elő, ahol a boszorkányság vádja mellett egyéb más bűntettek is felmerültek. Többek között ilyen volt a vagyon elleni bűncselekmény, melyről beszámoltak a sértettek, és a további kihallgatott tanúk szintén megerősítették ezeket vallomásaikban. Számos vallatási jegyzőkönyv tanúskodik arról, hogy a rablást, lopást vagy egyéb bűncselekményt elkövetők különböző mágikus eszközöket használtak, praktikákat alkalmaztak annak érdekében, hogy elkerüljék a börtönbe jutást, a bírósági eljárást, illetve elősegítsék a börtönből való szabadulást.

Tovább