Forrás kora újkor 

Egy művész kalandjai

1534 novemberében meghalt VII. Kelemen pápa, akivel Cellini mindig jóban volt (leszámítva pár kellemetlen esetet, például amikor Őszentsége fel akarta akasztatni, mert úgy hallotta, megölt valakit). Kedvenc megrendelőjének elvesztése mellett az is bajba sodorta a művészt, hogy hirtelen felindulásból megölt egy ötvöst (ő rágalmazta meg azzal a gyilkossággal). Hogyan mászott ki a bajból és milyen élményekben volt része, amikor Róma és Firenze között ingázott (nem jókedvéből, hanem mert mindkét városban veszélyben forgott)? Az új pápa (III. Pál) hajlandó volt kegyelmet adni neki, de erre csak bizonyos egyházi ünnepeken kerülhetett sor,…

Tovább
kora újkor Középkor 

Boszorkányság és tömeghisztéria

Tóth Gergely László A hit és a vallás megjelenése már az ősidők óta létezett. Az ember magyarázatot keresett a megmagyarázhatatlanra, és próbálta uralma alá hajtani a természet erőit, amihez valamiféle mágiát próbált alkalmazni. (Egyes vélemények szerint a barlangrajzok egy része a vadászatok sikerét voltak hivatottak szavatolni.[1]) A jó, a pozitív mágia mellett megjelent a rossz, a sötét mágia, illetve az ehhez kapcsolódó lények. Az arab világban a különféle dzsinnek jelennek meg. A perzsa zoroasztrizmusban pedig a vallási dualizmus, ahol a fény, az élet, Áhura-Mazda küzd fiával, Ahrimánnal, a sötétséggel, aki…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború 

„Ilyen háborút még sohase láttam” – tudósítás az arab-izraeli háborúról

1973 októberében újból kitört a háború a Közel-Keleten és a lengyelek persze rögtön odaküldtek egy újságírót. A szokásával ellentétben ezúttal nem forgott életveszélyben, ugyanis nem ment ki a frontra (vagy csak nem ír róla). Miért döntött így és milyennek látta az új típusú háborút? Kapuscinski egy szállodában lakott Damaszkuszban és itt (a liftben) futott össze egy palesztin katonával, aki a szír hadseregben szolgált. „úgy néz ki, mintha egyenesen Szibériából jött volna. […] almát nyújt felém. Az ismerkedés palesztin módja […] A gyümölcs Palesztina legnagyobb s végeredményben egyetlen kincse, s ha…

Tovább

Egy érme vall arról, hogy Könyves Kálmán első feleségét mégiscsak Busillának hívták

Spielmann Gábor   Bevezető Egészen az 1960-as évekig a történetírásban elfogadott volt, hogy Könyves Kálmán feleségét Busillának hívták. Mára azonban a szakirodalom ezt a nevet már nem fogadja el, mint Kálmán feleségét, és mindössze egy középkori fordítási hibának tartja. Egy Kálmán által vert érme azonban újra felszínre hozta annak a lehetőségét, hogy a király felesége mégiscsak Busilla volt, ezért a tanulmányomban az érme vizsgálatán túl megvizsgálom azt is, hogy a fordítási hiba elmélete tartható-e, vagy visszakaphatja végleg a nevét normann származású királynénk.               H35…

Tovább

A H49 érmék pontos datálása és átsorolása II. Bélatól II. Géza alá – Szerbiai Ilona és Belos pénzei

Spielmann Gábor Bevezető A tizenkettedik század magyar pénzverésének egyik rejtélye, hogy a jelenleg II. Béla alá sorolt H49 feliratai mit jelölhetnek. A látszólag értelmetlen feliratokból ráadásul látszólag rengeteg változat létezik – ezzel is tovább növelve a zavart tudományos körökben. Ebben a tanulmányban azt kívánom bebizonyítani, hogy az említett érméket valójában nem II. Béla, hanem özvegye, Szerbiai Ilona, és annak öccse, Belos verték II. Géza kiskorúsága idején.

Tovább
20. század magyar gyarmat 

Nagy Ferenc és a szovjet gyarmatosítás az 1955-ös bandungi konferencián

Ginelli Zoltán (Mai írásunk a Magyar Gyarmat oldallal való együttműködésben jelenik meg, a rovat további írásai ITT érhetőek el) 1992-ben a „szovjet birodalom” megszűnésének alkalmából egy magyar szerző a következőket írta: „azt, hogy a császár valójában meztelen, egy szegény parasztfiúból lett magyar politikai emigráns kiáltotta világgá”, ugyanis „a harmadik világ szervezkedését megindító 1955-ös bandungi konferencián Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök dobta be a világközvéleménybe a »szovjet kolonializmus« fogalmát”.[1] E figyelemreméltó sorok írója Nagy Ferenc egykori munkatársa, Csicsery-Rónay István, aki egy 1994-es dokumentumfilmben más munkatársakkal együtt számolt be az esetről, sőt…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború 

„Itt mindig és mindenütt fronthelyzet van” – Riport Etiópia és Szomália határvidékéről

Az etióp császárság bukása után az új rendszer két belső konfliktust is örökölt az előző rendszertől (ehhez jött még egy polgárháború, az aszály és az éhínség). Az egyik zűrös terület Eritrea volt (ezt a II. világháború után kapták kárpótlásként, de az ottaniak függetlenséget akartak), a másik Ogaden, amire az egyik szomszéd ország, Szomália is igényt tartott etnikai alapon. Ogaden a folytonos harcok miatt lezárt terület volt, de az ilyesmi persze nem tarthat vissza egy elszánt újságírót (akinek amúgy papírjai sem voltak). Szomáliának az összes szomszédjával ilyen konfliktusa volt, ugyanis be…

Tovább
20. század Forrás 

„A vég kezdetét láttuk” – Katonai puccskísérlet Hailé Szelasszié ellen

1974 szeptemberében egy katonai puccs döntötte meg Etiópia császára, Hailé Szelasszié uralmát. A zűrzavaros helyzetben (mindenkinél fegyver volt és állandóan megmotozták az embereket) még nem igazán lehetett látni, milyen lesz az új rend, ezért az odalátogató lengyel újságírót inkább a régi világ érdekelte: titkos interjúkat készített a császári udvartartás egykori tagjaival. „Valaha a palotában dolgoztak, vagy joguk volt oda belépni. Kevesen maradtak. Egy részük kivégzőosztagok sortüze előtt pusztult el. Mások külföldre szöktek vagy börtönben ülnek – ugyanannak a palotának a tömlöceiben […] Akadtak, akik a hegyekben rejtőzködtek el vagy szerzetesnek…

Tovább
20. század I. Világháború 

Macourek (Makláry) Béla I. világháborús ászpilóta emlékére

Topor István 80 évvel ezelőtt, 1944. július 16-án hunyt el Macourek (Makláry) Béla a kevés első világháborús magyar ászpilóták egyike. Az alábbi írásban rá emlékezünk. Köszönettel tartozom fiának, Makláry Bélának és családjának a szíves szóbeli közlésekért és a képekért, Czirók Zoltán repüléstörténésznek a segítségéért, Gera Bélának és Zentai Istvánnak a fényképekért.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Lugosi Béla és a magyar politikai emigráció egységfrontja

2022-ben jelent meg az Attraktor gondozásában Nagy Balázs tollából egy rövid Lugosi Béla életrajz. Maga a szerző a kötet előszavában leszögezte: nem kíván mindenre kiterjedő életrajzot közreadni a színészről, azonban egy kisebb űrt mégis be kíván tölteni írásával, mivel eddig Lugosi Béláról egyetlen magyar nyelvű biográfia sem jelent meg. A kötetben érintőlegesen szó esik Lugosi második világháború alatti közéleti tevékenységéről (amely már szintén említésre került a Napi Történelmi Forrás oldalán) is. Jelen ismertetés Drakula gróf korábbi megformálójának e téren végzett tevékenységének jobb megismeréséhez kíván hozzátenni.

Tovább