20. század Forrás Szocializmus 

Zsíros kenyér a Kádár-korszakban

Napi Történelmi Forrás, , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia A cikk ötletét az adta, hogy Kormos Valéria és Szényi Gábor könyvében olvastam, hogy a Kádár-korszakban egy fiatal házaspár, mikor spórolt, hogy meglegyen a lakás-telek-kocsi, akkor minden nap zsíros kenyeret ettek: „ebéd: tea, zsíros kenyér. Vacsora ugyanaz. Szépen becsomagolva persze. Egyszer megkérdezték a munkahelyemen. „Na mi van, te mindig ugyanazt eszed? Mondtam nem. Egyszer paprikával, máskor sóval, harmadnap piros arannyal.”[1] Akkoriban már a legfeljebb eszünk zsíros kenyeret mondat azt jelentette, hogy spórolunk és megvonjuk magunktól a finom ételeket. Ebben volt némi nosztalgia a gyermekkori zsíros kenyér, más néven…

Tovább

„… azt mondtuk este, bárcsak reggel lenne, reggel pedig, hogy este” – Buda visszavétele a „túloldalról” nézve

Csernyánszky Pál, , , , , , 0 comment

Buda visszafoglalása kapcsán számtalan napló, röplap, újságlap jelent meg, ezek azonban kizárólag az ostromlók szemszögéből írták le az eseményeket. Aki életben maradt a várbeliek közül, annak nem volt módja vagy kedve megörökíteni, mit élt túl – egyvalakit leszámítva. „Növekedjék dicsősége” – olvashatjuk egy visszaemlékezésben, valahányszor a császár szóba kerül. A szövegből azonban egyértelműen kiderül, az emlékíró jobban szerette volna, ha nem veszti el mindenét a császár dicsősége miatt. Schulhof Izsák fogolyként került Budára (valószínűleg az 1663-64-es háborúban), de hamar beilleszkedett a budai zsidó közösségbe és az ott töltött évtizedek alatt…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Jelentések a Gulág magyar krónikásáról – Rózsás János, a „magyar Szolzsenyicin” története

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Murai András – Németh Brigitta A Gulágról szóló első magyar önéletrajzi könyv szerzője Rózsás János (1926–2012), akit a szovjet lágerek embert pusztító világának szépirodalmi megformálása mellett az orosz íróhoz fűződő baráti kapcsolata miatt is gyakran neveznek a „magyar Szolzsenyicinnek”. Rózsás Nyugat-Németországban megjelent könyve, a Keserű ifjúság,1 és Szolzsenyicinnel való kapcsolata okán sok munkát adott az állambiztonságnak. Veszélyes személynek tartották: 1954-től 1989-ig megfigyelték. Ezalatt a több évtized alatt azonban ő maga is megfigyelő lett: 1975-ben beszervezték, 1979-ig volt ügynök, majd a nyolcvanas évektől titokban azon munkálkodott, hogy önéletrajzi dokumentumregénye megjelenhessen. A…

Tovább
20. század Forrás 

CSI: Bécs – Ciánkálival az előléptetésért?

György Sándor, , , , , 0 comment

Minden hibája ellenére az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legtekintélyesebb intézménye, sőt szimbóluma volt a közös hadsereg, amely tarka nemzetiségi összetétele ellenére a birodalom egységét is megtestesítette. Ezen belül is elitnek számított a vezérkar; az a mondás járta, hogy egy vezérkari százados egy csapatnál szolgáló ezredessel is felér. Noha ez így biztosan nem volt igaz, tény, hogy a vezérkariak sokszor “magasabbrendűnek” tartották magukat a csapattiszteknél, ahogy az is, hogy békeidős képzésük igen alapos, minden részletre kiterjedő és embert próbáló volt. Ennek megfelelően nagyon nehéz volt bekerülni a testületbe. Pokorny Hermann (később magyar…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A Delta tévéműsor

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia A Delta tévéműsor főcímzenéje sokunknak ismerős, akárcsak az űrbeli háttérzene és a hóban menetelő emberek. A tudományos tévéműsor nemzedékek emlékezetének része. Volt, aki félt a Delta főcímzenéje alatt gyerekként, bár akkoriban thriller nem volt sem moziban, sem a tévében, így ez a félelem inkább hidegháborús félelem lehetett. A két világrendszer, a keleti és nyugati szembenállása, a vasfüggöny, a világ kettéosztottsága ott volt az emberek mindennapjaiban.

Tovább
20. század Horthy-kor 

Kinek nevezzelek? – Egy “disznóság” félremagyarázása, amely kártérítést is ért

Miklós Dániel, , , 0 comment

1978-ban került publikálásra Andorka Rudolf korábbi katonai hírszerző tiszt, diplomata naplója. A feljegyzések töredékes voltuk ellenére is igen fontos forrásként vannak használatban mind a mai napig a Horthy-korszakkal kapcsolatosan. A megjelenés évében számos méltatás, recenzió született a műről, az éles szemű ítészek pedig a kritikával sem szűkölködtek. Az egyik fel nem oldott kérdés egy bizonyos Gyertyánffy őrnagyot járta körül, aki – Andorka szerint – „megint valami disznóságot csinált.” A konkrét ügyet nem kutatták ki a kritikusok, recenzensek, azonban a következő bekezdésekben megpróbálunk pár új támponttal szolgálni, hogy végül mi vezetett…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Tamási Eszter tévébemondónő és Ortutay Gyula politikus titkos szerelme

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia A televíziózás hőskorának bemondónői közül többen korán, fiatalon meghaltak így Tamási Eszter bemondónő is, 53 évesen, agydaganatban 1991-ben. Feltételezhetjük, hogy a televíziózás hőskorának technikai fejlettségében esetleg rákkeltő anyagok közt kellett tölteniük munkaidejük egy részét. Tamási Eszter Mezőtúron, szegény családban született, édesapja kubikos volt. Pályája úgy indult, hogy a Rózsavölgyi színitanodába járt – közben adminisztrátor volt, hogy előteremtse megélhetési költségeit – majd statisztált a Dollárpapában, ott tűnt fel a csibészes mosolyú, Audrey Hepburn-szerű jelenség a tévéseknek. 

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A Pacsirta rádiótól a Videotonig – kis rádiótörténet

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia „Világvevő… Emlékszem, milyen szívdobbantó volt gyermekkoromban barátaink Pacsirta rádiójának varázsszemével összekacsintva, a hangszórót borító hatalmas sárgás felületre meredve érezni: ebbe a szobába bejön a világ.” – emlékezett vissza a Pacsirta rádióra 2005-ben a Muzsika újságírója.[1] Bizony, még a Szabad Európa Rádió teenager partiját is lehetett fogni rajta. A mi Pacsirta rádiónk végül falusi nagyanyám szerényének tetején landolt, mikor mi lecseréltük egy világvevő Videotonra. Ez utóbbi úgy lett, hogy hat éves Zaporozsec autónkat nem sikerült eladni, csak úgy, hogy a vevő az autóért cserébe némi készpénzt és egy…

Tovább
19. század Forrás 

Gondolatok a Görgei-mítoszról

Bea Csaba, , , , , , , , 0 comment

Görgei (régebben gyakrabban használt írásmóddal Görgey) Artúr a szabadságharc kiváló tábornoka, aki nagyon rövid idő alatt a legmagasabb pozícióig jutott a hadseregben. Most a vele kapcsolatos, 1849 után elterjedő, de néhol ma is élő áruló-mítosznak elsősorban a XIX. századi fejleményeire térünk ki. Az árulás vádjának magját először Kossuth hintette el ún. vidini levelében, melyben a nemzet hóhérjának titulálta Görgeit. Ez a levél alapvető fontosságú az árulás vádjának elterjedésében. Ez bírt a legnagyobb hatással az összes megnyilatkozás közül.[i] Tette ezt néhány héttel azután, hogy száműzetésbe vonult és a hatalmat átadta neki.…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A Varia bútoroktól a bárszekrényig; a Kádár-korszak lakberendezése

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia Varia bútor: gyerekkorom bútora. Édesanyám ma sem dobta ki a legjobb elemeit, a háromajtós szekrényt például. Ha vendégségbe mentünk, a barátnőimnél is Varia bútor volt. A Kádár-korszak megdermedt idejének szimbóluma. Amikor a kilencvenes években munkásnőkkel interjúztam, az ő Varia bútoraik már egy letűnt kort szimbolizáltak. Szüleim részletre vették a bútort, hasonlóan másokhoz.

Tovább