20. század 

A római kérdés megoldása

Ébner Zsuzsa 1870-ben a Pápai Állam eltűnt a térképről, és majdnem hatvan esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Szentszék és az olasz állam több kudarcba torkolló közeledési kísérletet követően rendezni tudja viszonyát. Vajon Mussolini 1929-ben valóban megoldotta a több évtizeden át gordiuszi csomónak bizonyuló római kérdést? Miért válhatott a lateráni egyezmény modus vivendivé? Beszélhetünk-e békés kiegyezésről? Hogyan látta az egyezményt XI. Piusz? Mennyiben vélekedett másképp maga Mussolini, és a világ?

Tovább
19. század Forrás 

A pesti Széchenyi-liget létrejötte a 19. században

László Andor A magyar főváros első sétányai még a 18. század végén jöttek létre a budai Városmajorban, valamint a pesti hajóhídfőnél, ahol a helyi kamaraigazgatóság hárs- és akácfák ültetését kezdeményezte. Az utóbbi helyszín azonban a rossz talaj, a fák elhanyagolása, és a környező magas házak miatt nem volt különösebben kedvelt, így 1808-ban az akkor alakult Szépítési Bizottság új sétány létesítése mellett döntött szintén a Duna-parton. E mellett indítványozták fák ültetését a város más utcáin és terein is.[1] A tervek nem valósultak meg,[2] amin nem csodálkozhatunk, hiszen ekkoriban nem sokan tartották…

Tovább
20. század Hidegháború 

Az USA teheráni nagykövetségének elfoglalása

Ébner Anna – Ébner Zsuzsa A második világháborút követően az amerikai-iráni kapcsolatok szilárd gazdasági, politikai és katonai alapokon nyugodtak. A két ország kapcsolata azonban az iszlám forradalom győzelmével egy csapásra megváltozott: a Khomeini által vezetett Iráni Iszlám Köztársaságban az Egyesült Államok a „Nagy Sátánt” testesítette meg. Miután Carter elnök beengedte az Amerikai Egyesült Államokba gyógykezelés céljából a súlyos beteg Mohammad Reza Pahlavit, Khomeini és hívei meggyőződtek arról, hogy amerikai összeesküvés készül a rendszerük ellen, mely visszaállítaná a sah hatalmát, és melynek bázisául a nagykövetség szolgál majd. Ennek következményeként 1979. november…

Tovább
Forrás kora újkor 

„Hogy mi a boldogság, azt nem tudom” – egy orosz hercegné visszaemlékezései

Egy asszony a férje iránt érzett szerelemből vállalja, hogy elkíséri őt a szibériai száműzetésbe? Biztos valami romantikus regényről van szó… csakhogy valóban megesett ilyen, az 1730-as években. 1767-ben egy kijevi zárda egyik lakója a fia és menye kérésére megírta a visszaemlékezéseit (ez az első női emlékirat Oroszországban). “mindig kértétek, legyen nálam emlékeztetőül egy napló, ami arról szólna, [velem] milyen említésre méltó dolgok történtek […] életem mindmáig nyomorúságos, de ezzel a naplóval szeretnélek megvigasztalni benneteket, és kívánságotokat teljesíteni. […] sokat írni nem tudok, de […] mindazt [megpróbálom] felidézni, ami életemben megadatott.”…

Tovább
19. század 

„…a kislányért is nagyon hálás vagyok Istennek” – Mária Valéria főhercegnő budai születése (1868)

Vér Eszter Virág Ferenc József 1854. április 24-én a bécsi Ágostonrendiek templomában vette feleségül bajorországi unokatestvérét, a Wittelsbach-házból származó, alig több, mint 16 éves – a házaséletbe szinte a gyermekszobából lépő, érzelmileg és testileg is éretlen – Erzsébetet. Házasságuk első négy évében három gyermekük született, előbb két lány, Zsófia és Gizella, majd Rudolf. Ez rendkívül megterhelte a fiatal császárné még fejlődésben lévő szervezetét – várandóságait nehezen viselte. Ebben fiatal kora és az anyai szerepre való felkészületlensége is szerepet játszhatott, az első trimesztert kísérő kellemetlen fizikai, illetve a hormonális változások következtében…

Tovább
Horthy-kor 

„Szilágysomlyó ismét magyar!” – Szilágysomlyó visszatérése – 1940. szeptember 7.

Topor István Észak-Erdély visszacsatolását követően Szilágysomlyó is az anyaországhoz került. Dr. Miklóssy Béla Szilágy vármegye aljegyzője, szenvedélyes fotós lévén megörökítette a magyar honvédség szilágysomlyói fogadtatásának és bevonulásának eseményeit, Teleki Pál miniszterelnök két nappal későbbi látogatását, az 1941-es ippi honvéd emlékmű avatást, és 1942-ben a zilahi Wesselényi szobor újbóli felállítását is. Az általa készített páratlan felvételek jól dokumentálják, és adják vissza az események hangulatát. Most lányának, Caruginé Miklóssy Éva Máriának köszönhetően a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé váltak ezek a fényképek.

Tovább

Botcsinálta felkelővezér? Bocskai István 1604-es felkelésének kezdetei; A hamis hírek történelemformáló erejéről

László Andor A politikai élet szereplői gyakran élnek nem kifejezetten lovagias eszközökkel, és sokszor a körülmények szerencsés vagy éppen szerencsétlen alakulása is meghatározó szerepet kaphat egy-egy történelmi esemény alakulásában. Igaz ez a három részre szakadt Magyarország időszakára is, amelyben sok szempontból fordulatot hozott a Bocskai-felkelés. Kezdetekor, az elhúzódó törökök elleni háború utolsó éveiben, széleskörű elégedetlenség uralkodott az országban, ám ennek ellenére a véletlennek is jelentős szerep jutott a sikeresnek bizonyuló szabadságharc kitörésében. A szükséges szikra meglehetősen furcsa körülmények között pattant ki.1

Tovább
20. század Kult Szocializmus 

1944/1945: a vita és haszna.

1945-ben rendszerváltozás történt Magyarországon, mind gazdasági, mind politikai értelemben. Ez azonban nem az első és nem is az utolsó rendszerváltozás volt az 1940-es években. A váltások társadalmi, gazdasági és politikai megrázkódtatásokat hoztak és ami a  legfontosabb, generációk életét változtatták meg, megannyi szenvedést és nélkülözést szültek. Mindazonáltal a megmerevedett szociális viszonyok miatt elemi erejű társadalmi igény is mutatkozott a változásokra.  Máthé Áron a történetek egy fontos szeletét mutatta be, az 1944-1945-ös ideiglenes karhatalmi alakulatokat vizsgálta. Tavaly decemberben recenziót írtam Máthé  akkor frissen megjelent könyvéről, írásomat az általam alapított, de azóta már…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború képes történelem 

Zeppelinek Budapesten és a nagyvilágban

A repülés vágy jóformán egyidős az emberiséggel, viszont használható (és nem feltétlenül közveszélyes) megoldásra a 18. század végéig várni kellett. Ekkor jelentek meg az első, üzemszerű használatra is alkalmas hőlégballonok (városok bombázására ugyan már használtak korábban is ilyeneket, elenyésző hatékonysággal és személyzet nélkül), amelyeket azonban nem lehetett kormányozni. Az igazi áttörést a kisméretű, de elég erős belső égésű motorok megjelenése hozta el, amelyek új korszakot nyitottak a léghajózásban és a merevszárnyú repülésben is. Mai képes cikkünkben a kormányozható léghajók (pontosabban a zeppelinek) fénykorának néhány – elsősorban magyarországi kötődésű – pillanatát…

Tovább
20. század II. Világháború 

Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant – A nemi erőszak Magyarországon a II. Világháború alatt. Budapest, 2018. Jaffa Kiadó.

Robert M. Hayden szerint háborús nemi erőszak akkor következhet be, ha 1. Az államhatalom gyenge, és képtelen megvédeni saját állampolgárait. 2. A katonai vezetőség csapatait szabad rablással kívánja jutalmazni 3. A társadalmi normák szétesnek 4. A férfi önmeghatározás militarista jelleget ölt, 5. Jelen van a düh, és a frusztráció, illetve a férfi személyes traumája a hadseregben és az életben elszenvedett megaláztatások miatt.[1] Idézi a könyv elméleti bevezető tanulmányában a téma egyik kiemelkedő nemzetközi kutatója, Susan Brownmiller szavait egyetértően.  Ez az elméleti keret jól mutatja, hogy Pető Andrea munkája tágabb összefüggéseiben,…

Tovább