20. század Forrás Szocializmus 

Szembesítés 1989-ben: az író elvtárs esete a Gulág-elítéltekkel

Murai András – Németh Brigitta A következő történet három főszereplője: Berkesi András, a Kádár-rendszer egyik legsikeresebb bestseller írója, volt ÁVH-s tiszt, egy Gulág-túlélő, Nagy Sándor valamint egy Gulág-rab fia, Balikó Mihály, akik a rendszerváltás évében egy nyilvános rendezvényen találkoztak. A találkozás az író számára váratlan volt, a másik két szereplő azonban lélekben készült az eseményre. Nagy Sándor, egykori Gulág-rab 40 éve nem nézhetett annak a szemébe, aki szovjet lágerekbe juttatta, Balikó Mihály pedig kérdéseket akart feltenni az író elvtársnak, aki 1948-ban vallatta, verte az apját, majd átadta a szovjet hatalom…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Az Orion sztori 2. – Az államszocializmus időszaka

Friesz-Kovács Kamilla Az államszocialista évek ikonikus elektronikai termékgyártója a Videoton és az Orion vállalat volt. Schiffer Pál híres dokumentumfilm sorozata, a Videoton-sztori ma már társadalomtörténeti forrásanyagnak számít. A szerző a rendszerváltozás megismételhetetlen és visszahozhatatlan pillanatait rögzítette a Videoton gyár dolgozóinak szemszögéből. Az alábbi háromrészes sorozat a másik nagy ikonra, az Orion Vállalatra fókuszál. Miként alapították a gyárat? Mi történt a világháborúk alatt? Milyen módon került állami tulajdonba? Hogy élte meg az államszocialista éveket, a rendszerváltozást, majd a privatizálást, illetve mi történik ma az Orionban?

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szerszámkészítő orvosi köpenyben

Manapság sem számít ritkaságnak, ha valaki más végzettségűnek adja ki magát, és így próbál meg jobb álláshoz, magasabb bérhez, vagy éppenséggel álmaihoz közelebb kerülni. Természetesen ez bűncselekménynek számít, így az imposztor bukta esetén a dühös kuncsaftok mellett az igazságszolgáltatással is szembe kell nézzen (legalább is papíron). Rengeteg hírt olvashatunk, hogy egyesek menő befektetőnek, nigériai hercegnek vagy hasonlónak adják ki magukat, és több olyan eset is volt, hogy utólag derült ki egy orvosról, hogy finoman szólva nincs minden rendben a képesítésével. Az orvosi pályát választó imposztorok különösen veszélyesek, mert amíg egy…

Tovább
Forrás kora újkor 

Magyar-török csúcstalálkozó Rákosmezőn 1605-ben avagy propaganda 400 évvel ezelőtt

László Andor 1605 őszén Bocskai István magyarországi és erdélyi fejedelemnek nehéz döntést kellett hoznia. Lalla Mehmed nagyvezír, a Magyarországon harcoló török csapatok főparancsnoka egyre türelmetlenebb, hónapok óta találkozni szeretne vele. Eddig sikerült kitérnie az útjából, most azonban színt kell vallania, hiszen az oszmán sereg téli pihenőre vonul vissza a Balkánra. A „szembenlétel” kellemetlennek ígérkezik, az előző időszakban felszínre kerültek a szövetségesek közti ellentétek, különösen nagy fejfájást okozhatott a fejedelem udvara számára, hogy a nagyvezír koronát és szerződéslevelet hozott magával. Az oszmánok hamar felismerték, hogy az 1591 óta folyó hosszú háborúban…

Tovább

A kimosott nejlonzacskók kora – az 1980-as évek

Tóth Eszter Zsófia   Manapság ismét az érdeklődés középpontjába került a nejlonzacskózhasználat, elsősorban környezetvédelmi szempontból. Az 1970-es, ’80-as évek hiánygazdaságában nehéz volt nejlonzacskóhoz jutni, ezért akinek sikerült, használat után kimosta, majd újrahasznosította. A nejlonzacskók gyakran száradtak a ruhák mellett, felcsipeszelve. A gyors kiszárításnak azért volt jelentősége, hogy ne büdösödjön meg a nejlonzacskó, mert akkor használhatatlanná vált.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Tolongás a damaszkuszi úton? Rendszerváltoztatás Somogyországban az a legendás év II. rész

Dr. Bertalan Péter Újra közöttünk Nagy Imre és Kádár János történelmi árnya A vasfüggöny leomlása a magyar határon egyetemes történelmi szempontból előremutató esemény. Nagy Imre és kivégzett társainak újratemetése, Kádár János halála és temetése szimbolikus jelentőségűvé teszi az évet. Somogy megye ebben az eseménysorban különleges helyet foglal el. Nagy Imre szülőháza és Kádár lakóházának kapolyi emlékmúzeummá alakítása hosszú, lappangó vitát, ellentétet szül, amelyben megtestesül a 20. század magyar tragédiájának, az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak a történelmi megítélése.

Tovább
1918-1939 20. század Forrás Holokauszt 

Az Orion sztori 1. – A kezdetek

Friesz-Kovács Kamilla Az államszocialista évek ikonikus elektronikai termékgyártója a Videoton és az Orion vállalat volt. Schiffer Pál híres dokumentumfilm sorozata, a Videoton sztori ma már társadalomtörténeti forrásanyagnak számít. A szerző a rendszerváltozás megismételhetetlen és visszahozhatatlan pillanatait rögzítette a Videoton gyár dolgozóinak szemszögéből. Az alábbi háromrészes sorozat a másik nagy ikonra, az Orion Vállalatra fókuszál. Miként alapították a gyárat? Mi történt a világháborúk alatt? Milyen módon került állami tulajdonba? Hogy élte meg az államszocialista éveket, a rendszerváltozást, majd a privatizálást, illetve mi történik ma az Orionban?

Tovább
20. század Hidegháború Szocializmus 

Megismétlődő szíriai válságok – Szovjet-török szembenállás 1957-ben

A nemzetközi médiát (ismételten) a szíriai eseményekkel, Törökország és az általa támogatott szíriai milíciák kurdok elleni inváziójával, illetve az abból fakadó harcokkal és atrocitásokkal foglalkozó híradások uralják. A cikk megírásakor már a szíriai haderő – miután Damaszkus megállapodott a kurdokkal –  orosz légi fedezet alatt bevonult az egyes észak-szíriai településekre. A legrosszabb félelmek szerint a kialakult helyzet akár Oroszország és Törökország hadserege közötti közvetlen összecsapássá fajulhat. Eme írásnak nem feladata ennek a lehetőségnek a megvizsgálása vagy az esetleges következményeinek felmerése, hanem sokkal inkább arra való rávilágítás, hogy az elmúlt hatvankét…

Tovább
20. század 

Orosztudás nélkül nehéz – konferencia a hungarica-kutatás nehézségeiről a posztszovjet térségben

Október 9-én adott otthont a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára a Hungarica-kutatás problémái és perspektívái a Szovjetunió utódállamaiban című műhelykonferenciának, amely esemény a meghívott előadók száma és az érintett témák sokrétűsége miatt bőven túllépte egy szimpózium kereteit. A felszólalók – főként személyes tapasztalataikból merítkező – előadásaiból kiderült, hogy milyen problémákat kell annak a kutatónak megoldania, aki oroszországi levéltárban kutatna magyar anyag után.

Tovább
Forrás 

Bergen-Belsenben felszabadult magyar deportáltak Svédországban (1945-1946)

Szécsényi András Bevezetés[1] A bergeni-belseni koncentrációs táborba 1944/1945 folyamán több időszakban, becslések szerint[2] több tízezer magyar foglyot deportáltak. Hogy hogyan, s miképpen – a történetírás a közelmúltig minderre nem sok válasszal szolgált. Az észak-német síkságon, nagyjából Hannover és Hamburg között félúton elhelyezkedő Bergen község mellett az 1930-as évek dereka óta működött a Wehrmacht páncéloskiképző-tábora, amelynek tőszomszédságéban a háború alatt hadifogoly-tábor is létesült. Ezek mellett, Bergen és szomszédos Belsen községek közti fenyőerdővel tarkított jókora területen Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője (Reichsführer-SS) 1943 nyarán létrehozott egy koncentrációs tábort is.  Az alapítás…

Tovább