20. század Hidegháború 

Vég kezdete: Mekka ostroma I. rész

 „Várjanak türelemmel… Majd meglátják, mi lesz a szaúdiakkal hat hónappal azután, hogy visszatérünk Iránba”[1] – korántsem ezekkel a megnyugtató szavakkal válaszolt Rúhollah Khomeini[2] egyik tanácsadója, amikor még az ajatolláh hazatérése előtti hetekben interjút készített vele egy libanoni lap. Mindössze három hónapot tévedett: miközben negyven évvel ezelőtt a világ nagy részének figyelmét a teheráni túszdráma és amerikai állampolgárok sorsa kötötte le, addig az ummát (muszlim közösséget) az iszlám legszentebb városában kibontakozó történések sokkolták.

Tovább
20. század Hidegháború Szocializmus 

Megismétlődő szíriai válságok – Szovjet-török szembenállás 1957-ben

A nemzetközi médiát (ismételten) a szíriai eseményekkel, Törökország és az általa támogatott szíriai milíciák kurdok elleni inváziójával, illetve az abból fakadó harcokkal és atrocitásokkal foglalkozó híradások uralják. A cikk megírásakor már a szíriai haderő – miután Damaszkus megállapodott a kurdokkal –  orosz légi fedezet alatt bevonult az egyes észak-szíriai településekre. A legrosszabb félelmek szerint a kialakult helyzet akár Oroszország és Törökország hadserege közötti közvetlen összecsapássá fajulhat. Eme írásnak nem feladata ennek a lehetőségnek a megvizsgálása vagy az esetleges következményeinek felmerése, hanem sokkal inkább arra való rávilágítás, hogy az elmúlt hatvankét…

Tovább
20. század Hidegháború 

Őfelsége árulója – A “feltámadt” angol miniszter, aki Csehszlovákiának kémkedett

John Stonehouse karrierje ötven évvel ezelőtt ezen a napon egy újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett, mivel kinevezték az egyesült brit Postaügyi és Telekommunikációs Minisztérium első miniszterének. Csakhogy nem sokáig élvezhette ezt a posztot, mert olyan információk láttak napvilágot, miszerint a csehszlovák Állambiztonság (Státní bezpečnost/StB) egyik angliai ügynöke. Sőt, nemcsak ez gátolta meg a miniszterelnöki ambícióinak elérésében: a hetvenes évek egyik legnagyobb botránya is Stonehouse nevéhez fűződik.

Tovább
20. század Hidegháború Szocializmus 

“Terjeszteni a forradalom tüzét” – A csehszlovák titkosszolgálat egyik legnagyobb külföldi akciója a hidegháború alatt

A hidegháborús kémtörténelem egyik leghíresebb disszidálására került sor ötven évvel ezelőtt: Josef Frolík, a csehszlovák Állambiztonság (Státní bezpečnost/StB) Nagy-Britanniában dolgozó ügynöke az 1969-es nyári, bulgáriai nyaralása idején a családjával együtt – a CIA segítségével – az Egyesült Államokba menekült. Frolík részletesen beszámolt a keleti blokk titkosszolgálatainak működéséről, kiadta az angol kormányban dolgozó ügynökök és informátorok (például John Stonehouse) neveit, illetve az StB több külföldi akciójáról is említést tett – többek között kitérve a kubai ügynökséggel való “gyümölcsöző” együttműködésre. Habár azzal kapcsolatban nincs információ, hogy ezek között konkrétan említette volna a…

Tovább
Hidegháború Szocializmus 

“Konspirátorból érett politikus” – Így látták a „Bagdadi Mészárost” Magyarországon

Irak máig tartó tragédiája pontosan negyven évvel ezelőtt vette kezdetét: 1979. július 16-án Szaddám Huszein elfoglalta az elnöki széket, miután lemondásra kényszerítette az elődjét, Hasszán al-Bakrt. Vajon miképp vélekedtek erről a hatalomátvételről Magyarországon? Hogyan látták az arab ország jövőjét? Egyáltalán a magyar sajtó és a diplomácia milyen – valós vagy téves – információkkal rendelkezett az új iraki államfővel kapcsolatban? Ezeknek a kérdésnek a megválaszolásához a magyar sajtóban megjelent életrajzi cikkeket és a belső körökben készített politikai portrékat vesszük górcső alá.

Tovább
20. század Hidegháború Szocializmus 

Fegyvercsempészetből megbukott: A “Lidice-affér”

A hetvenhét évvel ezelőtt lerombolt Lidice már a második világháború alatt jelképpé vált: a cseh községről tereket, iskolákat, üzemeket, termelőszövetkezeteket – sőt, Kubában még újszülötteket is – neveztek el. A csehszlovák kommunista vezetés tökéletesen tisztában volt a szimbólum erejével, s igyekezett azt propagandacélokra felhasználni. Ezért korántsem meglepő, hogy a háború után Prága által elsőként megvásárolt tengerjáró a Lidice nevet viselte. Azonban a hajó ahelyett, hogy a „csehszlovák szocializmus dicsőségét” hirdette volna, egy olyan nemzetközi botrányba keveredett, amivel gyakorlatilag gúnyt űzött a névadójából.

Tovább
20. század Hidegháború Szocializmus 

“Tankok nélkül puncik vagytok!” – Az 1969-es jégkorong-világbajnokság csehszlovák-szovjet összecsapásai és következményei

A csehszlovák társadalom a prágai tavasz leverése után a fegyveres harc helyett inkább a passzív ellenállást választotta. Ennek eszközei rendkívül széles skálán mozogtak: az állami ünnepségeken (például október 28-án, a Csehszlovák Köztársaság 50. évfordulóján) zajlott tüntetésektől kezdve, az üzemekben és a termelőszövetkezetekben szervezett sztrájkokon át, egészen az önégetésekig (Jan Palach és mások) bezárólag. Ennek egyik legfontosabb és leglátványosabb – ugyanakkor egyben a legutolsó – megnyilvánulása a napra pontosan ötven évvel ezelőtt zajlott második csehszlovák-szovjet jégkorongmérkőzés volt. Ugyan a győzelem valóságos népünnepélyt idézett elő az országban, de ezzel párhuzamosan ez jelentette az…

Tovább
20. század Hidegháború Kult 

Az „Ördög ürüléke” avagy „korunk fénye”? – Recenzió A zsákmány című könyvről

Százhatvan évvel ezelőtt egy makacs vasúti kalauz több hónapon át tartó „bolondos kísérletét” végre siker koronázta Pennsylvaniában: Edwin Drake fúrással és szivattyúzással olajat hozott a felszínre. Ám annak ellenére, hogy az emberiség az aranyláz után először élhette át az „olajláz izgalmait”, akkoriban a gyógyászaton és világításon kívül nem sok értelmét látták ennek a fekete, nyúlós és gyúlékony folyadéknak. Azonban az őrültnek tartott idős ember kitartott amellett, hogy olyan felfedezést tett, amely előbb-utóbb még a szént is letaszítja a trónjáról és alapjaiban fogja megváltoztatni a gazdaságot, a politikát és a társadalmat.…

Tovább
Forrás Hidegháború Kult Szocializmus 

„Megszoktuk, hogy jogaink nincsenek” – magyarok kazahsztáni szovjet fogságban

„Vegyék tudomásul, a Szovjetuniónak nincs szüksége a maguk munkájára és nem azért hozták ide magukat, hogy dolgozzanak, hanem hogy gyötörjük és halálra sanyargassuk magukat” – ezt a választ kapta a kazahsztáni Dzsezkazgan 39. sz. tábor foglyaiból alakult rabbizottság, miután a lágerparancsnoknak felvetették: mivel annyira legyengültek, hogy nemcsak dolgozni, járni sem tudnak, az eredményes munkavégzésben komoly segítséget jelentene számukra a fejadagok megemelése. A hírhedt munkatáborban raboskodó későbbi református püspök, Gulácsy Lajos a visszaemlékezéseiben olvasható történethez mindössze annyit fűzött hozzá: „Ezek után csak a halál volt kilátásban.”

Tovább
19. század 20. század Forrás Hidegháború II. Világháború 

Híd a Murán – Fejezetek a letenyei Mura-híd történetéből

Domján Dániel Ferenc Magyarország és a délszláv államok (Jugoszlávia) viszonyrendszere történelme során érdekes, hektikusan változó ívet írt le. A Marseille-i merényletben való magyar részvételről már foglalkoztunk részletesebben, ezen kívül azonban számos további esemény terhelte a kapcsolatokat. Jugoszlávia megtámadásában nyújtott 1941-es magyar segítség mai napig viták tárgyát képezi, az 1942-43-as újvidéki razzia, majd az azt követő vérbosszú – a „még hidegebb napok” – pedig mély árkokat ástak a szerb és magyar nép kapcsolatában. A jugoszláv partizánhadseregbe is soroztak be magyarokat, bár legtöbbször sajnos csak golyófogónak.

Tovább