19. század Forrás 

A pesti Széchenyi-liget létrejötte a 19. században

László Andor A magyar főváros első sétányai még a 18. század végén jöttek létre a budai Városmajorban, valamint a pesti hajóhídfőnél, ahol a helyi kamaraigazgatóság hárs- és akácfák ültetését kezdeményezte. Az utóbbi helyszín azonban a rossz talaj, a fák elhanyagolása, és a környező magas házak miatt nem volt különösebben kedvelt, így 1808-ban az akkor alakult Szépítési Bizottság új sétány létesítése mellett döntött szintén a Duna-parton. E mellett indítványozták fák ültetését a város más utcáin és terein is.[1] A tervek nem valósultak meg,[2] amin nem csodálkozhatunk, hiszen ekkoriban nem sokan tartották…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Egy elfeledett államtitkár: Horváth Béla életpályája, I. rész.

Francz Norbert A 19. századi hivatalnoknemesség kései tipikus képviselőjeként előbb szembesülnie kellett a „régi magyar világ” összeomlásával, hogy majdan a Horthy-korszak klasszikus köztisztviselőjeként, végigjárva a ranglétrát, megtalálja számítását. A sors különös fintora, hogy a háttérben addig megbízhatóan és csendesen munkálkodó hivatalnok Magyarország történetének talán legsötétebb időszakában kényszerült politikai szerepet vállalni a belügyminisztérium élén. Ez azonban mára már jobbára elfeledett ténynek számít. Jelen tanulmány eddig ismeretlen, sehol nem publikált visszaemlékezés alapján kívánja felvázolni Horváth Béla életének főbb állomásait, ezzel is hozzájárulva emlékének fennmaradásához.

Tovább
19. század Forrás 

Budapesti utcanevek a történeti emlékezet szolgálatában a 19. század második felében

László Andor Korábban láthattuk, miként jelentek meg a kiemelkedő történelmi személyiségeknek, eseményeknek emléket állító utcanevek a reformkorban, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során elsősorban a fővárosban, de vidéken is. E szokás az abszolutizmus korában sem szűnt meg, ám országosan a kiegyezés hozott fordulatot: fokozatosan áttértek a természetes indítékú névadásról a tiszteletet kifejező utcanevekre. A folyamat cseppet sem volt zökkenőmentes, hiszen több eltérő szempont merült fel az elnevezések során.

Tovább
Kult 

Jelenetek egy házasságból – Recenzió Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című könyvről

A Magyar Nemzeti Levéltár A kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek című, 2017-2019 között nyitva tartó kiállításának tematikája nyomán egy forrásgyűjtemény-sorozat kiadására vállalkozik, amely levéltári dokumentumok alapján kívánja bemutatni, feldolgozni a magyarság és a mindenkori magyar állam által elismert tizenhárom nemzetiség, valamint a hazai zsidóság együttélésének sok esetben ezer évre visszanyúló történetét, sorsát. A sorozatot a Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című tanulmánykötet nyitja, amely egyfajta bevezetőként áll a forrásgyűjtemények előtt.

Tovább
20. század II. Világháború 

Kéri Kálmán pozsonyi katonai attaséi szolgálata

Keller-Deák Kristóf Kéri Kálmán (1901-1994) a II. világháborút közvetlenül megelőző események miatt újonnan létrejött önálló Szlovákia területén lévő magyar külképviseletre, a pozsonyi magyar követségre került katonai attasénak 1941 augusztusában. Feladata volt a szlovák hadvezetéssel való kapcsolattartás, a szlovák hadseregről információk szerzése és bármilyen a két ország közötti katonai jellegű ügyekben intézkedés.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A BMX biciklik az 1980-as években

Tóth Eszter Zsófia A BMX bicikli az álmok netovábbja, a menőség és vagányság jelképe volt az 1980-as években. A BMX kerékpár hazája az USA volt, Magyarországon 1982-1983 körül jelentek meg az első kerékpárok: „A hatvanas évek elején új divathullám hozta lázba az egyesült államokbeli Kalifornia állam tizenéveseit: a BMX-kerékpározás. A BMX-gépek abban különböztek a hagyományos bicikliktől, hogy — speciális vázszerkezetüknek köszönhetően — azoknál jóval teherbíróbbak, s kiválóan lehet velük crossozni, illetve különféle akrobatikus gyakorlatokra is alkalmasak.”[1]

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

Vörös karszalag. Ideiglenes karhatalmi osztagok 1944-1945-ben. Kritika

Magyarország történetének kétségkívül egyik legtragikusabb időszaka esik 1944-1945-re. Tragikumát mindenképpen az teszi teljessé, hogy a második világháború pusztítása után az ország a szovjet érdekszféra tagja lett s bolsevik terrorállam épült ki. Ennél fogva teljességgel lehetetlen volt az események lehető legalaposabb megismerése és (társadalmi) feldolgozása a háború után. Máthé Áron (1977) kötetével ebből az adósságból törleszt.

Tovább
20. század Horthy-kor 

Komáromtól-Bécsig: az első bécsi döntésig vezető út cseh-szlovák diplomaták táviratain át nézve

1938. november 2-án került kihirdetésre az első bécsi döntés, amelynek értelmében Németország és Olaszország döntőbíráskodása nyomán Magyarország az etnikai elv alapján döntő többségében magyarok által lakott területet kapott vissza Cseh-Szlovákiától. Az arbitrázs azonban egy folyamat eredménye volt. Ez utóbbinak a felgöngyölítése terjedelmi korlátok miatt nem a jelenlegi bejegyzésnek a feladata, azonban érdemes azt leszögezni, hogy 1938 októberében mind cseh-szlovák, mind magyar részről nagy előkészítő munka folyt a döntőbíráskodást megelőzően.

Tovább
Horthy-kor II. Világháború 

Két emigráns egy minisztertanácson – Eckhardt Tibor és Vámbéry Rusztem állampolgárságának ügye

A második világháború alatt több olyan magyar emigráns csoportosulás is alakult, amelyek erősen ellenezték a budapesti kormány tevékenységét. 1941-ben a Bárdossy-kabinet ezért több személyt is megfosztott az állampolgárságától. Volt köztük Londonban és az USA-ban tartózkodó, polgári konzervatív és polgári radikális egyaránt. Közülük ketten, Eckhardt Tibor és Vámbéry Rusztem az Újvilágban próbálták megszervezni éppen a saját csoportosulásukat. Sajátos életútjuk azonban nemcsak Keresztes-Fischer belügyminiszter  előterjesztésénél keresztezte egymást ugyanebben az évben.

Tovább
19. század 20. század Forrás képes történelem 

“Egy czélszerü gőzös (…) csuda fordulatot tenne”, avagy magyar gőzhajók egykor és most

A rendszeres, mindennapi használatra alkalmas gőzgép megjelenése a 19. század elején mind a szárazföldi, mind a vízi közlekedést forradalmasította. A vasút megjelenésével (illetve elterjedésével) lecsökkent az utazási idő, illetve megnőtt az egy fuvarral szállítható személyek és áru mennyisége (nem véletlenül csapott le a vasút hadi használatára elsőként az amerikai hadsereg, majd pár évvel később Görgei Artúr is), a hajók pedig függetlenné váltak a széljárástól, igaz az ingyenes széllel ellentétben a szénért komoly összegeket kellett fizetni. A tengeri hajózás mellett mindez a folyami/tavi közlekedést is érintette (sőt, igazából onnan indult az…

Tovább