I. Világháború Kult 

Gyalogsági hadvezetés kezdőknek és haladóknak

Az Infanterie greift an!, Erwin Rommel első világháborús kvázi visszaemlékezése (hogy miért érdemes így nevezni, arról később) 1937-ben jelent meg először, majd öt évvel később a magyar olvasók is a kezükbe vehették azt Gyalogság előre! címmel. A következő, reprint kiadás a Luxor Kft. kezelésében jelent meg 1999-ben (jelen sorok írója is ehhez a változathoz jutott hozzá még 2004-ben), 2018-ban pedig – az első világháború centenáriuma okán – a Kard és Penna gondozásában került a boltok polcaira a mű.

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Saját maga örököse, avagy az “élőhalott” visszatérése

Az első világháború korábban sosem látott veszteségeket eredményezett; a több millió halott mellett rengeteg rokkant, vagy éppen lelkileg tönkrement ember tért haza. Külön kategóriát képezett a több millió hadifogoly (csak a Monarchia mintegy 1,7 millió katonája került orosz fogságba); egy részük a háborút követő néhány évben hazatért, sokan azonban (vagy önként, vagy némi ráhatásra) egykori fogságuk helyén kezdtek új életet. Egyikük a jánoshalmai Ráb Ferenc volt, aki 1915 februárjában a 20. gyalogezred katonájaként esett orosz fogságba, és csak 1938-ban jutott haza. Minden bizonnyal meglepődött, amikor megtudta, hogy 1924-ben holttá nyilvánították,…

Tovább
Forrás I. Világháború képes történelem 

Haditengerészek háborúban és békében – pólai és cattarói “képriport”

Korábban blogunkon, majd itt a portálon is sok szó esett a mára jóformán feledésbe merült osztrák-magyar haditengerészet békebeli expedícióiról, majd világháborús sikereiről, szerzeményeiről, valamint vereségeiről és teljes széthullásáról is. Leglelkesebb olvasóink azzal is tisztában vannak, hogy mi köze volt tengerészeinknek a ma is közkedvelt macifröccshöz. Mai képes cikkünkben néhány fényképritkaságot mutatunk be, amelyeken szerepelnek lezuhant/megbombázott vízirepülőgépek, főhercegi látogatás és a “legmagyarabb” hadihajó, a Szent István vízrebocsátása is. A képek együttműködő partnerünktől, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Történeti Fényképgyűjteményéből (a továbbiakban MMKM-TFGY) származnak.

Tovább
Forrás I. Világháború 

“Móni”, a vaslady, avagy vendégjáték a flottillánál

Amikor 1914. július 29-én a Monarchia megkezdte Szerbia elleni hadjáratát, nem hogy világháborúra, de még hosszabb hadjáratra sem számítottak. Az pár nap alatt világossá vált, hogy az igencsak puskaporos helyzetben majdnem minden európai (és később sok Európán kívüli) állam veszett mozgósításba és hadüzenet-küldözgetésbe kezd. Kicsivel több idő kellett ahhoz, hogy rádöbbenjenek, a szerbek sem adják olcsón a bőrüket. Ez utóbbiban az is közrejátszott, hogy az osztrák-magyar haderő csak korlátozott erőkkel kezdte meg az offenzívát, mert az egységek többségét a keleti frontra tartalékolták. A szerbiai hadjárat során hatalmas hangsúlyt kapott a…

Tovább
I. Világháború 

Marta – az első magyar autógyár

Négyesi Pál 110 évvel ezelőtt jött létre Magyarországon az első olyan vállalat, amelynek profiljában első helyen szerepelt személyautók előállítása. A Magyar Automobil Rt Westinghouse rendszer, későbbi nevén Magyar Automobil Rt Arad ugyan alig 13 évig működött, de ennyi idő alatt négyszer váltott tulajdonost. Magyarországon az automobil lassan terjedt el: 1910-ben, amikor életbe lépett az első országos KRESZ a hazai gépjárműállomány 937 személyautóból és 110 db tehergépjárműből állt[i]. Ekkor Magyarország népessége 16,8 millió főt számlált[ii] Azaz nagyjából 16000 főre jutott egy gépjármű. Összehasonlításképpen: 1907-ben, tehát még a Ford Model T megjelenése…

Tovább
20. század I. Világháború 

Népszövetségi mandátumok az első világháború után

Kloska Tamás Az első világháború előestéjén a Német Birodalom csekély számú (és jelentéktelenebb) gyarmattal rendelkezett, mint a többi nagyhatalom. A világégés kitörésével ez a néhány kevésbé értékes kolónia is a harcok színhelyévé vált. Míg Japán a csendes-óceáni térség német területeire fókuszált, addig Nagy-Britanniának a háború alatt a hadműveletek Afrikára való kiterjesztése volt fontos: többek között a Szuezi-csatorna védelme, a német flottabázisok és a szikratávíró-állomások elfoglalása, később pedig a német tengeralattjáró-háború kiterjesztésének megakadályozása érdekében. A Német Császárság afrikai és csendes óceáni gyarmatait – néhány kivétellel – már a háború legelején elfoglalták az…

Tovább
Forrás Forrásközlés I. Világháború 

IV. Károly debreceni látogatásai

Topor István Az ifjú trónörökös első debreceni útja Az utolsó magyar király, IV. Károly (uralkodott: 1916 – 1918) két ízben járt a kálvinista Rómában. Első útja ifjú főhercegként vezetett Debrecenbe. 1901. július 18-án katonai oktatójának, báró Berg Hermannak, a Vilmos huszárok kapitányának vendégeként tett látogatást a városban.[1] Még a városlakók sem sejtették, hogy az egyszerű nyári polgári ruhában város nevezetességeivel ismerkedő ifjú, IV. Károly. Persze azért a helyi lapok, így a Debreczeni Ujság is több alkalommal részletesen beszámolt a tizennégy éves jövendőbeli trónörökös debreceni programjairól. [2][3][4] Másnap a város híres…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Az utolsó tárogató

A hadseregekhez ősidők óta hozzátartozik a zene; annak ütemére menetelnek a katonák, és sokáig a csatákban is általában valamiféle fúvós hangszer lelkesítette őket. A különféle indulók ugyanakkor segítették az ellenség-barát felismerést, és nem mellesleg komoly identitásképző szereppel bírtak-bírnak az egyes egységeknél. Erre tökéletes példa a különféle skót ezredek duda-zenéje, de nálunk is ismert például a fehérvári huszárok dala. A zene nem hivatalos vonalon is nagy jelentőséggel bírt: a hangszeren játszó katonák sokszor “koncerteztek” társaiknak, megidézve kissé az otthon hangulatát. Mai cikkünkben egy első világháborús zenész katonáról lesz szó, aki pedig…

Tovább
Forrás I. Világháború 

Civil a pályán! – A Vilmos császár utolsó csatája

Ha az ember a “tengeri csata” kifejezést hallja, általában hatalmas vitorlásokra vagy csatahajókra gondol, amelyek bőszen igyekeznek az ellenség hasonló egységeiből minél többet a tengerfenékre küldeni. Nagy vonalakban ez stimmel is, viszont voltak olyan korszakok-helyzetek, amikor civilek, teher és/vagy utasszállító hajók is a pályára kerültek. A felfegyverzett kereskedelmi hajó évszázados múltra tekint vissza, elég csak az east-indiaman-ekre gondolni, amelyeket a különféle gyarmatárú mellett nagyobb számú löveggel is megpakoltak, hogy ezzel is elejét vegyék a kalózok/konkurens hadihajók (sokszor nem volt éles határvonal) támadásainak. A jól elkülöníthető hadi és kereskedelmi hajótípusok kialakulásával…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás I. Világháború 

A “fekete-tengeri tudományos katonai expedíció”

1918. szeptember 21-én néhány magyar tudós/szakember elindul, hogy felfedezze Kis-Ázsia északi partvidékét, amelyet részletesen soha nem kutatott senki. Az expedíció egy későbbi török-magyar gazdasági kapcsolat megalapozásának céljából indul. Eközben azonban a nyugati fronton a németek már visszavonulóban voltak, a Balkánon megkezdődött az antant csapatok támadása, míg Magyarországon újabb hullámban fertőződtek meg tömegesen a spanyolnáthában. Ahogy tehát a felfedezők egyre messzebb jutottak a kis-ázsiai partvidéken, úgy került egyre távolabb az expedíció valódi célja. Ebben a posztban ennek az útnak az eseményeit igyekszünk feleleveníteni elsősorban dr. Vidéky Emil, az egyik résztvevő visszaemlékezései…

Tovább