Forrás Ókor 

Az őrjöngő Pythia kép

Ambrus Eszter Delphoiban volt az ókori Hellász legjelentősebb jósdája. Maga a város gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen volt, azonban a város hírneve abban rejlett, hogy a jóslás és költészet istenének Apollónnak itt volt a legerősebb a kultusza. Strabón megjegyzi, hogy a városnak két nevezetessége van: az egyik a delphoi jósda, a másik pedig a delphoi Apollón templom.

Tovább
Forrás Ókor 

Egy korokon és időkön átívelő mítosz: Attila hun király folyóba temetésének története

Kis Iván Ismeretterjesztő tanulmány „Valamikor, amikor Attila meghalt, akkor a tátost kérdezték, hogy hogyan temessék el az apjukat? Azt mondta: – Napsugárba, holdsugárba és fekete éjszakába. Víz alá, főd alá és senki meg ne tudja, hová teszik Attilát. S így is történt. Az aranykoporsó lett a napsugár, az ezüstkoporsó lett a holdsugár, s vaskoporsó a fekete éjszaka. S azt mondja: – Víz alá, föld alá. Akkor elmentek oda, ahol abba az időbe a Tisza kétfelé ágazott. Egyik ágot elzárták és ott ásatták meg a Tisza fenekin a sírt. Oda tették.…

Tovább
Forrás Ókor 

Biblia és történelem; Dániel könyve 5. fejezet a történelem tükrében

Tóth Gergely László A történet szerint Bélsaccar király nagy lakomát rendezett, és borozás közben megparancsolta, hozzák elő azokat az arany és ezüst edényeket, amiket az ő atyja, Nabukodonozor vitetett el a jeruzsálemi templomból. Ezután a vendégekkel ezekből az edényekből ittak, miközben isteneiket dicsérték. Egyszerre egy emberi kéz jelent meg, és a palota falára írt, ezután eltűnt. A király megrettent, s magához rendelte a varázslókat, a csillagjósokat és jövendölőket, kihirdetve, aki el tudja olvasni a falra írt szöveget, bíborba öltözteti, aranyláncot kap, s harmadik lesz az országban. A bölcsek mind tanácstalanok…

Tovább
Ókor 

Amikor a legio maga alá gyűrte a phalanxot

Az ókori világ egyik meghatározó folyamata volt Róma felemelkedése a különböző görög államok rovására. Mind a római, mind pedig a görög világ rendelkezett egy jellemző nehézgyalogos alakulattal, a phalanxszal és a legióval, amelyek biztosították az őket bevető államok katonai sikereit. De miért bizonyult hatékonyabbnak a legio, amikor a két világ egymásnak feszült? Myke Cole A legio a phalanx ellen című könyvében erre a kérdésre kereste a választ. Könyvismertetőnk következik. Katonák és angolszászok a csatamezőn Manapság az angolszász történelmi dokumentumfilmeknek nagy divatját éljük. Ezekben általában beöltözött statiszták játszanak fontos eseményeket. Sőt,…

Tovább
19. század 20. század kora újkor Középkor Ókor Őskor 

Rák: Ősi kór vagy a modern kor betegsége?

Balogh Andrea Johanna Felvetődik a kérdés, hogy mikor jelent meg a rák a földön? Egy ősi kórról van szó vagy a modern kor betegségéről? A gyógyítás szempontjából igencsak releváns a témakör, mivel ha tudjuk, hogy mikortól van jelen a betegség az emberiség történetében, következtethetünk annak kialakulási körülményeire, valamint a fő okozóira is. A kutatások megállapították, hogy maga a rák még az emberiségnél is idősebb, és már egyes dinoszaurusz maradványokon is fedeztek fel daganatokat. Bár nem egyértelműen bizonyítható, de van olyan 1,5 millió éves Homo erectus lelet, amelynek állkapcsa daganatos betegségre…

Tovább
Ókor 

Milyenek voltak az ókori egyiptomiak lovai?

Sellyey Bernadett Cikksorozatunkban az ókori egyiptomi lovakkal és használatukkal kapcsolatos kérdéseket szeretnénk körüljárni. Elsősorban azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy mikor és milyen körülmények között jelentek meg a lovak Egyiptomban; hogyan, hol, és milyen módszerekkel tenyésztették és használták őket az egyiptomiak; kik rendelkeztek a lovakkal; mekkora lehetett a lópopuláció a vizsgált időszakban; illetve melyik fajtába tartozhattak az egyiptomi lovak? Az első részben a lovak megjelenésével foglalkoztunk, a másodikban azt vizsgáltuk meg mire is használták lovaikat az egyiptomiak, a harmadikban az ókori világ egyik legjelentősebb ütközetét, a Kr. e. 1274-ben…

Tovább
Ókor 

A kádesi csata, a harci kocsik legnagyobb összecsapása

Sellyey Bernadett Cikksorozatunkban az ókori egyiptomi lovakkal és használatukkal kapcsolatos kérdéseket szeretnénk körüljárni. Elsősorban azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy mikor és milyen körülmények között jelentek meg a lovak Egyiptomban; hogyan, hol, és milyen módszerekkel tenyésztették és használták őket az egyiptomiak; kik rendelkeztek a lovakkal; mekkora lehetett a lópopuláció a vizsgált időszakban; illetve melyik fajtába tartozhattak az egyiptomi lovak? Az első részben a lovak megjelenésével foglalkoztunk, a másodikban azt vizsgáltuk meg mire is használták lovaikat az egyiptomiak, most pedig az ókori világ egyik legjelentősebb ütközetét, a Kr. e. 1274-ben…

Tovább
Forrás Ókor 

A lovak használata az ókori Egyiptomban

Sellyey Bernadett Cikksorozatunkban az ókori egyiptomi lovakkal és használatukkal kapcsolatos kérdéseket szeretnénk körüljárni. Elsősorban azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy mikor és milyen körülmények között jelentek meg a lovak Egyiptomban; hogyan, hol, és milyen módszerekkel tenyésztették és használták őket az egyiptomiak; kik rendelkeztek a lovakkal; mekkora lehetett a lópopuláció a vizsgált időszakban; illetve melyik fajtába tartozhattak az egyiptomi lovak? Az első részben a lovak megjelenésével foglalkoztunk, most azt vizsgáljuk meg mire is használták lovaikat az egyiptomiak.

Tovább
Forrás Ókor 

Hogyan kerültek a lovak az ókori Egyiptomba?

Sellyey Bernadett Most induló cikksorozatunkban az ókori egyiptomi lovakkal és használatukkal kapcsolatos kérdéseket szeretnénk körüljárni. Elsősorban azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy mikor és milyen körülmények között jelentek meg a lovak Egyiptomban; hogyan, hol, és milyen módszerekkel tenyésztették és használták őket az egyiptomiak; kik rendelkeztek a lovakkal; mekkora lehetett a lópopuláció a vizsgált időszakban; illetve melyik fajtába tartozhattak az egyiptomi lovak? Az első részben a lovak megjelenésével foglalkozunk.

Tovább
Forrás Ókor 

„Keltsetek ellenséges indulatot, hogy fellázadjanak az ő uruk ellen!”, avagy a hárem-összeesküvés

III. Ramszesz (i. e. 1182-1151) uralkodása alatt több problémával is szembesült. Egyrészt a líbiaiak nyugati irányból, majd pár évvel később a tengeri népek kelet felől több támadást is intéztek Egyiptom ellen. A király ugyan sikeresen visszaverte ezeket, de a közben egyre súlyosabb gazdasági és politikai válságban újabb gondok adódtak, ennek egyik következményeként például a Deir el-Medine-i sírmunkások sztrájkba kezdtek. Ebben a belpolitikai válsághelyzetben egy összeesküvés szerveződött III. Ramszesz ellen, amely a király háreméből indult ki.

Tovább