20. század 20. század Hidegháború Szocializmus 

Gereblyével a „banderisták” ellen – Csehszlovákia háborúja az Ukrán Felkelő Hadsereggel, 1945–1947

Az orosz-ukrán háború kitörését követően ismét fellángolt a vita az 1942-ben alapított Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) II. világháború alatti szerepéről, a háború utáni küzdelméről a lengyel és a szovjet területeken vagy Sztepan Andrijovics Bandera örökségéről. Ugyanakkor viszonylag kevés szó esik Csehszlovákiáról – pedig ezt az országot szintén érzékenyen érintette az UPA harca és szintén megszenvedte a fegyveres konfliktus következményeit.

Tovább
20. század Hidegháború Szocializmus 

Cseh négyszájúkkal a forradalom védelméért: A csehszlovák fegyverek szava – II. rész

Hatvanegy évvel ezelőtt a kubai Playa Girónban – avagy ismertebb magyar nevén a Disznó-öbölben – felfegyverzett kubai emigráns csapatok szálltak partra, hogy megdöntsék az akkor még konszolidáló Fidel Castro hatalmát. Az amerikai segítséggel megvalósuló támadás azonban kudarcot vallott. A szakirodalom elsősorban a Kennedy-adminisztráció kihátrálását, másrészt az új kubai vezetés támogatottságát és integritását jelölte meg a sikertelenség okának. Ugyanakkor egy további tényező is hozzájárult: a keleti blokkból, leginkább Csehszlovákiából és a Szovjetunióból érkező fegyverszállítmányok. Az orosz-ukrán háború hatására indult, a cseh(szlovák) fegyverek történelemformáló szerepéről szóló cikksorozatunk második részében a karibi szigetországnak…

Tovább
20. század Hidegháború 

“Bizalmas Izrael”: A csehszlovák fegyverek szava – I. rész

Csehország nemcsak elítélte az Ukrajna ellen indított 2022. február 24-i orosz támadást és csatlakozott a nyugati szankcióhoz, hanem nagyon aktívan kiveszi részét a kelet-európai ország felfegyverzésében is. Prága ez utóbbi lépése korántsem meglepő, mivel Csehszlovákia a történelmében több alkalommal fegyverrel látta el a megtámadott államokat vagy a függetlenségért küzdő mozgalmakat. Bár szinte az összes nagyobb második világháború előtti és hidegháború alatti fegyveres konfliktusban előfordult, hogy az egyik vagy akár mindkét fél csehszlovák fegyverekkel (is) harcolt, de a most induló cikksorozatunk azokat az eseteket mutatja be, amikor a csehszlovákok által küldött…

Tovább
20. század II. Világháború 

Akik „méltónak bizonyultak” a patkány megnevezésre – Az Észak-Afrikában és Közel-Keleten harcoló csehszlovák önkéntesek története

A második világháborúban mind a szövetségesek oldalán, mind a Vörös Hadsereg kötelekében harcoltak önálló csehszlovák alakulatok – égen és a földön egyaránt megküzdöttek az ellenséggel. Ide tartozott a mostani cikkben vizsgált gyalogoszászlóalj is, amely egyedüliként a frontokon harcolt 1941-ben és 1942-ben. Ráadásául nem is akár hol: Észak-Afrikában és Közel-Keleten csapott össze nemcsak németekkel és olaszokkal, hanem a kollaboráns francia erőkkel is.

Tovább
20. század II. Világháború 

Borsody István és a Federation in Central Europe

Milan Hodža fő műve, a Federation in Central Europe (magyarul: Szövetség Közép-Európában címmel jelent meg) összefoglalja mindazon gondolatokat, amelyeket a szlovák nemzetiségű politikus a föderatív állammodell kapcsán egész életében vallott. Elképzelését nagy részletességgel vetette papírra, egyben műve személyes visszaemlékezés is az Osztrák-Magyar Monarchia-, illetve Csehszlovákiabeli működésére. Nem meglepő, hogy a könyv már a második világháború alatt nagy visszhangot vert – Magyarország sem volt ez alól kivétel. A műről többen írtak ismertetőt, így Borsody István is, aki azonban hangvételében eltért a többi szerzőtől.

Tovább
20. század II. Világháború 

Milan Hodža halálhíre a magyar sajtóban

1944. június 27-én hosszú betegség után a floridai Clearwaterben elhunyt Milan Hodža szlovák politikus, aki korábban 1935-1938 között Csehszlovákia miniszterelnöke, valamint még 1905-1910 között a magyar országgyűlés alsóházának képviselője volt. Bár a 1918 után a magyarországi politikában egyáltalán nem volt jelen, sőt a csehszlovák politikai emigrációban is marginálissá apadt szerepe 1944-re, a magyarországi sajtóban fel-felbukkant halálhíre, valamint egyes esetekben rövid nekrológokkal is megemlékeztek róla.

Tovább
20. század Forrás 

Jelentés a felvidéki magyarság hangulatáról 1935-ben

Keller-Deák Kristóf Az 1920-as évtizedben intenzíven megkezdődött a magyar katonai attaséi szolgálat és ezzel együtt a magyar katonai hírszerzés felállítása is. Az attasék fő feladata az adott ország hadseregének megfigyelése, arról bármilyen információ gyűjtése és jelentése. Hatványozottan igaz volt ez a szomszédos államok, így például Csehszlovákia esetében. Esetünkben a hírszerzésnek nem csak katonai célja volt, hanem figyelemmel kellett kísérnie a határokon túlra került magyar kisebbségek helyzetét. Csehszlovákia esetében egy jelentés olyan ritka alkalomról számol be, mikor a magyar katonai attasé a Felvidéken személyesen is megtapasztalhatta a magyar lakosság hangulatát. Ebbe…

Tovább
20. század Horthy-kor 

Komáromtól-Bécsig: az első bécsi döntésig vezető út cseh-szlovák diplomaták táviratain át nézve

1938. november 2-án került kihirdetésre az első bécsi döntés, amelynek értelmében Németország és Olaszország döntőbíráskodása nyomán Magyarország az etnikai elv alapján döntő többségében magyarok által lakott területet kapott vissza Cseh-Szlovákiától. Az arbitrázs azonban egy folyamat eredménye volt. Ez utóbbinak a felgöngyölítése terjedelmi korlátok miatt nem a jelenlegi bejegyzésnek a feladata, azonban érdemes azt leszögezni, hogy 1938 októberében mind cseh-szlovák, mind magyar részről nagy előkészítő munka folyt a döntőbíráskodást megelőzően.

Tovább
20. század 

Voldemort és az el nem mesélt Trianonok

Trianont mindannyian ismerjük. Az otthonunkban lógó térképekről, a tévében nézett képsorokból, a Facebookon megosztott bejegyzésekből és hashtagekből. A trianoni történet mindannyiunké. De vajon tényleg ismerjük Trianon minden egyes szeletét? Az utóbbi évek Trianonnal kapcsolatos kutatásai alapján korántsem. A közvélemény előtt ismeretlen fejezeteket foglalta össze Ablonczy Balázs: Az ismeretlen Trianon című művében. Könyvismertető. Békés Márton eszmetörténész, a Mandiner hasábjain a Trianon-egyenlet feloldása – Trianon 101 című írásában a könyvre utalva a következőket írta: „Az anyagilag és retorikailag is bő lére eresztett Trianon-biznisz állításával ellentétben azonban nincs semmiféle „ismeretlen Trianon” és nem…

Tovább
20. század Hidegháború 

Őfelsége árulója – A “feltámadt” angol miniszter, aki Csehszlovákiának kémkedett

John Stonehouse karrierje ötven évvel ezelőtt ezen a napon egy újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett, mivel kinevezték az egyesült brit Postaügyi és Telekommunikációs Minisztérium első miniszterének. Csakhogy nem sokáig élvezhette ezt a posztot, mert olyan információk láttak napvilágot, miszerint a csehszlovák Állambiztonság (Státní bezpečnost/StB) egyik angliai ügynöke. Sőt, nemcsak ez gátolta meg a miniszterelnöki ambícióinak elérésében: a hetvenes évek egyik legnagyobb botránya is Stonehouse nevéhez fűződik.

Tovább