Horthy-kor II. Világháború 

Járt-e Edward Rydz-Śmigły Salgótarjánban?

A címben szereplő kérdésből lehet következtetni a válaszra. A rövid, egyértelmű „igen” helyett azonban érdemes úgy fogalmazni, hogy „inkább átutazott.” A válasz kapcsán újabb kérdés merül fel: hogyan került a lengyel haderő főfelügyelője a későbbi nógrádi megyeszékhely közelébe? Az alábbi bekezdésekben igyekszünk magyarázatot adni erre a kérdésre.

Tovább
20. század II. Világháború 

Kéri Kálmán pozsonyi katonai attaséi szolgálata

Keller-Deák Kristóf Kéri Kálmán (1901-1994) a II. világháborút közvetlenül megelőző események miatt újonnan létrejött önálló Szlovákia területén lévő magyar külképviseletre, a pozsonyi magyar követségre került katonai attasénak 1941 augusztusában. Feladata volt a szlovák hadvezetéssel való kapcsolattartás, a szlovák hadseregről információk szerzése és bármilyen a két ország közötti katonai jellegű ügyekben intézkedés.

Tovább
20. század Forrás 

Jelentés a felvidéki magyarság hangulatáról 1935-ben

Keller-Deák Kristóf Az 1920-as évtizedben intenzíven megkezdődött a magyar katonai attaséi szolgálat és ezzel együtt a magyar katonai hírszerzés felállítása is. Az attasék fő feladata az adott ország hadseregének megfigyelése, arról bármilyen információ gyűjtése és jelentése. Hatványozottan igaz volt ez a szomszédos államok, így például Csehszlovákia esetében. Esetünkben a hírszerzésnek nem csak katonai célja volt, hanem figyelemmel kellett kísérnie a határokon túlra került magyar kisebbségek helyzetét. Csehszlovákia esetében egy jelentés olyan ritka alkalomról számol be, mikor a magyar katonai attasé a Felvidéken személyesen is megtapasztalhatta a magyar lakosság hangulatát. Ebbe…

Tovább
Forrás Holokauszt II. Világháború 

Szlovákia szégyenei: Tiso, Mach, Kotleba

A szlovákiai holokauszt egy dokumentuma A 2016-os szlovákiai választásokon Marian Kotleba pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt (Ľudová strana Naše Slovensko) bekerült a szlovák törvényhozásba. A szélsőséges párt nosztalgikusan viszonyul a Hlinka Gárdához és a nácik bábjaként működő Szlovák Államhoz. Jelen cikkemben ezért szükségesnek éreztem, hogy korábbi bejegyzésünk után újra, kicsit más szemszögből is foglalkozzam a Hlinka Gárdával. Az 1939-ben függetlenné váló Szlovákiában jelentős magyar anyanyelvű kisebbség maradt annak ellenére, hogy a többségi magyar területeket 1938-ban, az első bécsi döntéssel visszacsatolták. A Nyitra környéki magyarságot leszámítva túlnyomó többségük a nagyobb városokban lakott.…

Tovább