20. század Forrás Holokauszt II. Világháború 

Emléktábla és történelem III.

Mihályi Balázs-Tulok Péter Az elhunytak nevét tartalmazó lista viszont több nevet tartalmaz, mint amennyi áldozatot 1945. április 25-ig exhumáltak. A lista készítői és a nyomozást végzők azonban ismerték az exhumálás eredményét, ezért ha hosszabb névlistát állítottak össze, akkor annak oka lehetett. Az áldozatok listáján szereplőkből egy fő (Heller Sándor) ugyan bekerült a kivégzettek közé, de szerencséses túlélte a kivégzést, amiről egy tanúkihallgatási jegyzőkönyv is tanúskodik.[1] A listán szereplő 94 névből 62 fő került nevesítve említésre a különböző kihallgatási jegyzőkönyvekben, 42 fő egyszer, 19 fő kétszer és 1 fő háromszor is…

Tovább
20. század Forrás Holokauszt II. Világháború 

Emléktábla és történelem II.

Mihályi Balázs-Tulok Péter Az újonnan megalakult politikai rendőrség és a bizottság nyomozásának köszönhető, hogy fény derült a Maros utcai és a Városmajor utcai nyilas tömeggyilkosságok tizenhárom elkövetőjének személyazonosságára is.[1] Filmhíradók bizonyítják, hogy a bizottság tagjai részt vettek az áldozatok exhumálásánál, illetve a túlélők és tettesek szembesítésénél is. Természetesen számos egyéb exhumálásra is sor került: ezek nagy számát az magyarázta, hogy a bizottság elrendelte az ismertté vált tömegsírok felnyitását. A halottakat a lehetőségekhez képest azonosították, majd rendszerint új sírhelyen méltó körülmények között újratemették. A lőtt sérüléssel megtalált holttesteket hősi halottaknak tekintették,…

Tovább
20. század Forrás Holokauszt II. Világháború 

Emléktábla és történelem I.

Mihályi Balázs-Tulok Péter A főváros budai oldalán még dörögtek a fegyverek, amikor 1945. január végén a Budapesti Nemzeti Bizottság határozatot hozott a Budapesti Népbíróság felállításáról.[1] Az újonnan létrehozott bíróság elnökévé 1945. január 30-án dr. Major Ákos hadbírót nevezte ki, majd másnap dr. Szabó Ferencet a népbíróság ügyészévé. A Major vezette tanács február 3-án meg is hozta első ítéletét Rotyis Péter tartalékos főtörzsőrmester és Szívós Sándor tartalékos szakaszvezető ügyében, akiknek a 401. számú különleges munkásszázad kereteként 124 rendbeli gyilkosság száradt a lelkén.[2]

Tovább
Forrás 

Bergen-Belsenben felszabadult magyar deportáltak Svédországban (1945-1946)

Szécsényi András Bevezetés[1] A bergeni-belseni koncentrációs táborba 1944/1945 folyamán több időszakban, becslések szerint[2] több tízezer magyar foglyot deportáltak. Hogy hogyan, s miképpen – a történetírás a közelmúltig minderre nem sok válasszal szolgált. Az észak-német síkságon, nagyjából Hannover és Hamburg között félúton elhelyezkedő Bergen község mellett az 1930-as évek dereka óta működött a Wehrmacht páncéloskiképző-tábora, amelynek tőszomszédságéban a háború alatt hadifogoly-tábor is létesült. Ezek mellett, Bergen és szomszédos Belsen községek közti fenyőerdővel tarkított jókora területen Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője (Reichsführer-SS) 1943 nyarán létrehozott egy koncentrációs tábort is.  Az alapítás…

Tovább
Forrás Holokauszt II. Világháború 

A megszállás után – magyar és német szervek együttműködésének problémái 1944. március 19-ét követően

1944. március 19-e után a magyar köz-, és államigazgatásra épülő német megszállási rendszer jött létre Magyarország területén. A kettős hatalmi szisztémában, ahol a német megszálló politika a szuverenitását hangsúlyozó magyar kormányzaton keresztül próbálta elérni céljait, sorozatos érdekütközések voltak a magyar és német szervek között.

Tovább
Forrás Holokauszt II. Világháború 

Szlovákia szégyenei: Tiso, Mach, Kotleba

A szlovákiai holokauszt egy dokumentuma A 2016-os szlovákiai választásokon Marian Kotleba pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt (Ľudová strana Naše Slovensko) bekerült a szlovák törvényhozásba. A szélsőséges párt nosztalgikusan viszonyul a Hlinka Gárdához és a nácik bábjaként működő Szlovák Államhoz. Jelen cikkemben ezért szükségesnek éreztem, hogy korábbi bejegyzésünk után újra, kicsit más szemszögből is foglalkozzam a Hlinka Gárdával. Az 1939-ben függetlenné váló Szlovákiában jelentős magyar anyanyelvű kisebbség maradt annak ellenére, hogy a többségi magyar területeket 1938-ban, az első bécsi döntéssel visszacsatolták. A Nyitra környéki magyarságot leszámítva túlnyomó többségük a nagyobb városokban lakott.…

Tovább
Forrás Holokauszt II. Világháború 

Ukrajna legsötétebb órái: robbantás Kijev belvárosában és a Babij Jar-i mészárlás

Ukrajna a Szovjetunió tagállamai közül a legtöbb veszteséget elszenvedők közé tartozott a második világháború során. Elhelyezkedése miatt nyugati felét hetek alatt foglalta el a Wehrmacht, s 1941 nyarának végére már a keleti területein dúltak a harcok. Az 1943-as sztálingrádi fordulatot követően a német csapatokat egészen Harkovig szorították vissza a szovjet erők, majd elkeseredett harcok árán fokozatosan haladtak nyugat felé a szovjetek, hatalmas anyagi és emberi áldozatok árán. A terület lakossága azonban nem csak a harcok miatt, hanem a náci rendszer politikája miatt is hatalmas veszteségeket szenvedett el. A náci élettér elmélet…

Tovább