20. század Forrás Szocializmus 

Szokatlan szerepben – rendőrtiszt a vádlottak mellett

Az, hogy egy büntetőügyben pont egy rendőrtiszt vallomása szóljon a vádlottak mellett, nem mindennapi dolog, pláne nem volt az az 56-ot követő megtorlások idején, amikor a fegyveres testületekben is nagyban zajlott a tisztogatás. XXX, a pomázi nemzetőrséghez, majd polgárőrséghez beosztott rendőrtiszt ennek ellenére lehetőségeihez mérten megpróbált segíteni Bóna Zsigmondon és társain. Nem rajta múlott, hogy az öt nemzetőr közül később kettőt kivégeztek, a többieket pedig életfogytig tartó börtönre ítélték. Pomáz 56-os történetét többen feldolgozták[1], ugyanakkor a vallomás, amelyet most teljes terjedelmében közlünk, érdekes adalékokkal szolgál mind a község, mind a…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

Szökési kísérlet fésűvel – Huszár László „kémkedési” ügye

1959. szeptember 13-án, 18.40 körül kiabálás és dulakodás zaja verte fel a Budapesti Katonai Börtön IV. emeleti celláinak nyugalmát. A hivatalos jelentés szerint a felrohanó ügyeletes őrparancsnok, Zoller Károly alhadnagy zárva találta az emeleti rácsajtót, ami egyértelművé tette, hogy ott történt valami. Zoller hamarosan bejutott a folyosóra (a kulcs belülről volt a zárban), ahol meglátta, hogy Huszár László előzetes letartóztatott fojtogatja a földön fekvő, vérző Gonda Károly őrmestert. A foglyot visszalökdöste cellájába, majd az időközben befutott erősítés segítségével ellátták Gondát, aki arcán és nyakán sérült meg egy alumínium fésűtől, amelyet…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A megtorlás fogaskerekei II. – Farkas Benő alezredes

Az 1956-os forradalmat követő megtorlás – néhány nagyobb pert leszámítva – igencsak alulkutatott téma. Sokáig szinte teljesen ismeretlenek voltak a(z) (i)gazságszolgáltatásban dolgozók, mind a nyomozók, mind pedig a bírók, ülnökök és ügyészek. 2018 júniusától róluk (valamint a megtorlás során kivégzettekről) már egy online adatbázisból is tájékozódhatunk, amelyben ugyanakkor – formai sajátosságok okán – nincs lehetőség az egyes személyek hosszabb bemutatására. Pedig érdekes mozzanatok, történetek bőven akadnak a vádlottak és a vádlók/ítélkezők oldalán is. Jelen cikkünkben egy újabb (Tóth Istvánné pályaképe itt olvasható) katonai ülnök, a 13 halálos ítélet kiszabásában közreműködő…

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

„Elvtárs, ne kend a szart a falra!” – avagy egy Majakovszkij-paródia története

Az 1956-os megtorlás pereinek kutatása rengeteg új/elfelejtett adattal szolgál mind az áldozatokkal, mind a végrehajtókkal, mind pedig a módszerekkel kapcsolatban. Mindezek mellett a kutató meghökkentő/különleges/látszólag nagyon oda nem illő dokumentumokra és tárgyakra is bukkanhat a peranyagok vizsgálata során. E sorok írója az elmúlt néhány évben találkozott már például monarchiás kitűzővel, náci és nyilas pártjelvényekkel (nem kell rosszra gondolni, ezekkel játszottak az egyik vádlott kisgyerekei), zárkában kiélezett alumínium fésűvel, amellyel valaki szökést kísérelt meg (óvatosan minden borítékkal, előbb belenézni, utána belenyúlni), bizonyítékként lefoglalt, és az évek során persze összetört üveglappal és…

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

[KÖNYVISMERTETŐ] Murai András – Németh Brigitta: A Gulag és a családom

Murai András és Németh Brigitta neve olvasóink számára sem ismeretlen, hiszen több írást publikáltak oldalunkon (lásd pl. itt, itt és itt), most megjelent kötetük témájához hasonlóan Gulag és a szovjet fogság emlékezete témakörében. Most megjelent kötetükben a családi emlékezetre helyezték a hangsúlyt. Egyebek mellett azt kutatták, hogy az egykori foglyok gyerekei és unokái mennyit és mikor hallottak felmenőik rabságáról, mi az, amit szüleik-nagyszüleik eltitkoltak, és hogyan viszonyult hozzájuk a Rákosi-rendszer, ahol természetesen tabunak számított a Szovjetunióba hurcoltak sorsa, majd a Kádár-rendszer, ahol azért már töredezett a elhallgatás. A kötet hiánypótlónak…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Bor, pisztoly, röplap – Kauer Sándor pere és a „Hruscsov-miatyánk”

Korábbi írásainkban már volt szó az 1956-os forradalmat követő megtorlás első szakaszában lefolytatott statáriális perekről (korábbi írásainkat lásd itt,  itt és itt). A forradalom leverése után a hatalom elsődleges célja (saját sorainak rendezése, „megrostálása” mellett) a bosszúállás, a társadalom megfélemlítése és a teljes kontroll visszaszerzése volt. Ennek egyik első eszközeként szerepelt a december 11-én bevezetett rögtönítélő bíráskodás, amelyet elsősorban az „illetéktelen” kezekbe került fegyverek visszaszerzése miatt vezettek be, de sok esetben a politikai megtorlás eszközeként használták fel. Erre a legjobb példa a sátoraljaújhelyi Józsa György és társa, illetve a pomázi…

Tovább
19. század 20. század Forrás II. Világháború Szocializmus 

Zászlók és zászlóanyák 1945 előtt és után

A zászló, legyen szó államról, katonai alakulatról, dalárdáról vagy cserkészcsapatról, évszázadok óta szimbolikus jelentőséggel is bír (az egyértelmű gyakorlati funkciók mellett). A tömeghadseregek megjelenése után nem sokkal kristályosodtak ki a ma is meglévő, zászlóhoz köthető szertartások, amelyek világszerte nagy hasonlóságot mutatnak. Akad azonban egy olyan sajátosság, amely jóformán csak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaira jellemző, mégpedig a zászlóanya intézménye. Ez olyannyira megbecsültnek számított, hogy korabeli nemes asszonyok, színésznők, miniszter- és államfő-feleségek, például Teleki Blanka vagy Feodora Fjodorovna Kornyilova (ismertebb nevén Rákosi Mátyásné) is „versenyeztek” érte. 1945 (vagy inkább 1949) a…

Tovább
20. század Forrás Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Dulai Péter: Amiért halál járt – Utolsó kivégzettek a Kádár-korszakban

A komolyabb, elsősorban élet- és vagyon elleni bűncselekményeket évezredek óta kiemelt érdeklődés övezi. Ezt csak fokozta a mai értelemben vett újságírás, illetve sajtó, valamint a film megjelenése, hiszen így az egyes eseteket (igaz, néha alapos ferdítésekkel) sokkal több ember ismerhette meg, később pedig lehetővé vált különféle dokumentarista és művészi feldolgozásuk is. Mindezt jól mutatja, a krimik (valamilyen szinten ide sorolva a görög drámákat is, ugyanis azok se nélkülözik a bűncselekményeket, vagy pl. a Hamletet, ahol a főhős magánnyomozásba kezd apja halála ügyében) évezrede nem csak, hogy népszerűek, de a különféle…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor Szocializmus 

Havas Magyarország – KÉPVÁLOGATÁS

Körülbelül egy évvel ezelőtt egy képválogatás keretében idéztük meg azokat az időket, amikor akár heteken át vastag hótakaró borította Budapestet, ide értve a belvárost is. Mostani Fortepanos képválogatásunkban az ország többi településéről, tájairól – elsősorban az Északi-Középhegységből – válogattunk havas-jeges fotókat azokból az időkből, amikor még „igazi” telek voltak. Noha manapság egyre ritkább a komolyabb havazás, az idei év (2023) decembere alapján korántsem biztos, hogy el kell búcsúznunk a komolyabb hóesésektől és a téli sportok kedvelőinek sem feltétlenül kell külföldi utazásban gondolkodniuk.

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Horthy-kor II. Világháború Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Mihályi Balázs (szerk.): Titkos bunkerek. A magyarországi óvóhelyek története 1917-2022.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy a bombabiztos óvóhelyek, föld alá telepített gyárak, erőművek, titkos egykor volt (vagy éppen ma is aktív) katonai/polgári vezetési pontok sok olyan embert is érdekelnek, akiket amúgy nem mozgat meg a történelem. Napjainkban már számos, korábban szigorúan titkos bunker (a kötet szerzői, és most mi is a szó életvédelmi létesítmény jelentését használjuk) látogatható, vagy mert elhagyottan áll, vagy mert (és ez a jobbik eset) múzeumként, akár tematikus túrákkal, vezetéssel várja az érdeklődő közönséget. Számos sajtócikk, videó és külön honlapok foglalkoznak az egyes hazai és külföldi óvóhelyekkel, ugyanakkor eddig…

Tovább