György Sándor – Napi Történelmi Forrás

Huszárvirtus és emberség, Varsótól a Vértesig – Könyvismertető

2019-04-162019-04-16 György Sándorhuszár, II. világháború, könyv, könyvismertető, Vértes0 comment

Többnyire az első világháborút tartják a lovasság hattyúdalának, ami annak ellenére is elfogadható, hogy lovas alakulatok még évtizedekig szerepeltek jóformán minden állam hadrendjében. Az automata fegyverek, majd az egyre terjedő gépesítés miatt fokozatosan átalakult a lovasok szerepe, “csatadöntő” fegyvernemből összekötők, felderítők, illetve gyorsan bevethető tartalék lettek. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, ahol a két világháború között gazdasági és politikai nehézségek (pl. trianoni korlátozások és az ún. kisantant államok) szinte lehetetlenné tették korszerű, nagy arányban gépesített hadsereg megszervezését. A lovasság így nagyobb szerepet kapott; ők képezték a röviddel a háború…

Tovább

1956 20. század Forrás Szocializmus

A megtorlás fogaskerekei I. – Fodrászsegédből a „katonai ügyészség élő lelkiismerete”

2019-04-152019-04-15 György Sándor1956, igazságszolgáltatás, Magyar Néphadsereg, megtorlás1 Comment

Magyarországon 1945 után, de elsősorban 1948-at követően jelentek meg nők az addig férfiasnak tartott pályákon, így a plakátokon is népszerűsített traktoroslányok mellett a rendőrség és a hadsereg kötelékében is. Legnagyobb arányban természetesen adminisztratív munkakörökben dolgoztak, de a rendőrségnél nagy számban szolgáltak „utcai” beosztásokban, ugyanakkor a katonai pályát választó asszonyok-lányok első vonalbeli alakulathoz nem kerülhettek. A hadbírói/katonai ügyészi pálya azonban nyitva állt előttük, amit jól mutat Tóth Istvánné pályafutása is, aki irodai beosztásban került a rendőrséghez, majd hosszú éveken keresztül katonai ügyészként tevékenykedett. Ilyen minőségében vett részt az 1956-os forradalmat követő…

Tovább

20. század Forrás képes történelem Szocializmus

Virtuális emléktúra a kazahsztáni GULAG-ra

2019-03-24 György SándorGULÁG, hadifogoly, Kazahsztán, kényszermunka, lengyel, Szovjetunió0 comment

Nem is olyan rég egyik írásunkban a mai Kazahsztán területére hurcolt magyarok sorsával foglalkoztunk. Mai képes cikkünkben ismét Kazahsztánba, az egykori KARLAG és ALZSIR táborok területére látogatunk, ahol napjainkban múzeum és nemzetközi emlékhely (összesen 12 nemzet és számos nemzetiség tagjai raboskodtak arrafelé) található.

Tovább

1956 20. század Forrás Szocializmus

Lövések az éjszakában, avagy a “Kőhídi csata”

2019-02-15 György Sándor1956, forradalom, ötvenhat, sajtó, szabadságharc, szovjet, Vác0 comment

Az 1956-os forradalom alatt Vácon sem lincselés, sem sortűz vagy komolyabb összecsapás nem volt. A város persze nem maradt ki a hamar országossá szélesedő mozgalomból; október 24-től többször volt tüntetés, amelyek hatására a városi és pártvezetés 26-ra visszavonulót fújt. Megalakult a nemzetőrség is (amit neveztek polgárőrségnek is), amely többnyire sikerre tartotta fent a rendet; csak egy, halálos áldozatokat is követelő tűzharc zajlott Vácon. A második szovjet támadás után azonban megszaporodtak a fegyverhasználattal járó események; november 5-én néhány nemzetőr a vasúti síneket robbantotta fel, majd rövid tűzharcot vívtak egy szovjet járőrrel,…

Tovább

1956 20. század Forrás Szocializmus

“…a becsületes dolgozók joggal követelnek hathatós intézkedéseket” – Statárium az 1956-os forradalom után

2019-01-31 György Sándor1956, bíróság, forradalom, jogszolgáltatás, megtorlás, statárium0 comment

A többnyire forradalmak, válsághelyzetek és természeti katasztrófák idején alkalmazott statárium, vagyis rögtönítélő bíráskodás több száz éves múltra tekint vissza Magyarországon is. Ilyen időszakokban több bűncselekményt, többnyire élet- és vagyon ellenieket utaltak a statáriális bíráskodás hatáskörébe, a helyzettől függően országszerte vagy egyes megyékre kiterjesztve. Az eljárást katonai igazságügyi szervek folytatták le, általános jellemzőként nem volt másodfokú bíróság és többnyire igen súlyos ítéletek születtek. A statáriumot alkalmazhatták megtorló és preventív célzattal is, az 1956-os forradalom idején és utána mindkettőre akadt példa. Cikkünkben a forradalmat követő megtorlás során alkalmazott statáriális bíráskodás néhány mozzanatát…

Tovább

Forrás

CSI: Budapest – Gyerekgyilkosság a Czuczor utcában

2018-11-092018-11-19 György SándorBudapest, bűneset, rablógyilkosság, rendőrség0 comment

1913. február 17-én brutális rabló- és egyben gyerekgyilkosság híre rázta meg a budapesti Czuczor utca környékét, majd másnaptól a sajtón keresztül a főváros közvéleményét is. Az esetről tudósított Kosztolányi Dezső is, 1972-ben pedig a Tükör folyóiratban Pintér István ismertette a kegyetlen gyilkosság történetét. Most az ő írása és a korabeli sajtó alapján elevenítjük fel az eseményeket, és a gyilkos utáni hajtóvadászatot, amely során a szerencse a rendőrök mellé szegődött. De mi vitt rá egy csavargót, hogy kirabolja egy szegény özvegyasszony lakását – holott tudta, csak minimális zsákmányra számíthat – és…

Tovább

20. század Forrás Hidegháború Szocializmus

Könyvismertető – Borvendég Zsuzsanna: A Cég megnyertjei – a megnyertek cégei.

2018-10-02 György Sándorgazdaság, hírszerzés, könyvismertető, MNVK, szocializmus0 comment

A szocialista korszak állambiztonsági szervei, illetve titkosszolgálatai napjainkban többnyire belső elhárítási tevékenységük révén ismertek. Hírszerző, ipari kémkedési, illetve a részben ehhez kapcsolódó gazdasági tevékenységükről alig tudunk valamit, ami részben érthető is. Az iratok jelentős része hiányzik – sőt sok esetben semmilyen papír nem készült az akciókról –, vagy még ma is titkosítás alatt áll, az egykori résztvevők felkutatása pedig általában igen komoly nehézségekbe ütközik. Borvendég Zsuzsanna, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója ezek ellenére – vagy éppen ezek miatt – évek óta lelkesen és alaposan tárja fel a téma iratanyagát…

Tovább

20. század Cigányság Forrás Horthy-kor

CSI: Makó – Vérengzés “Bécsben”

2018-09-112018-09-28 György Sándorbűnügy, Makó, rablás, sajtó0 comment

Régi bűneseteket bemutató sorozatunk most következő részében Makóra látogatunk, ahol 1940 júniusában egy igen durva betöréses rablás borzolta a kedélyeket. Bár ekkor már nagyrészt a háborús hírek uralták az országos és a vidéki lapokat is, egy olyan bűntény, amelyben egy asszony és két gyereke sérült meg súlyosan, sokkolta a kisváros lakosságát, és egyből a Makói Ujság címoldalára is került. A dolgot bonyolította, hogy a tettes ráadásul rokonságban állt a sértett családdal, ráadásul mindnyájan a cigány kisebbséghez tartoztak. De nézzük, mi is történt 1940. június 22-én este Árkus József prímás (nem…

Tovább

20. század Forrás Horthy-kor

CSI: Szekszárd – Rendőrgyilkosság a nyílt utcán

2018-09-062018-09-07 György Sándorbűneset, gyilkosság, Horthy-kor, rendőrség, Szekszárd0 comment

A történészi munka során többször van úgy, hogy az ember kutatás-keresgélés során bukkan rá teljesen véletlenül érdekes, vagy esetünkben brutális hírekre, forrásokra. Így volt ez mai cikkünk esetében is; egy katonatiszt (és másodállásban elismert énekes-zeneszerző) életpályájához kerestem adatokat, amikor a Tolnamegyei Ujságban rábukkantam egy fényes nappal elkövetett kegyetlen rendőrgyilkosság történetére. A szekszárdi bűneset érthetően megrázta a városkát, hiszen az elkövetés körülményei még mai szemmel is elképesztőek. Régi bűntényeket bemutató sorozatunkban következzen most Palásthy János rendőrtisztviselő meggyilkolásának szomorú története.

Tovább

Forrás I. Világháború

“Móni”, a vaslady, avagy vendégjáték a flottillánál

2018-07-202018-07-20 György SándorDuna, haditengerészet, I. világháború, monitor, visszaemlékezés0 comment

Amikor 1914. július 29-én a Monarchia megkezdte Szerbia elleni hadjáratát, nem hogy világháborúra, de még hosszabb hadjáratra sem számítottak. Az pár nap alatt világossá vált, hogy az igencsak puskaporos helyzetben majdnem minden európai (és később sok Európán kívüli) állam veszett mozgósításba és hadüzenet-küldözgetésbe kezd. Kicsivel több idő kellett ahhoz, hogy rádöbbenjenek, a szerbek sem adják olcsón a bőrüket. Ez utóbbiban az is közrejátszott, hogy az osztrák-magyar haderő csak korlátozott erőkkel kezdte meg az offenzívát, mert az egységek többségét a keleti frontra tartalékolták. A szerbiai hadjárat során hatalmas hangsúlyt kapott a…

Tovább