20. század Forrás I. Világháború 

Saját maga örököse, avagy az “élőhalott” visszatérése

Az első világháború korábban sosem látott veszteségeket eredményezett; a több millió halott mellett rengeteg rokkant, vagy éppen lelkileg tönkrement ember tért haza. Külön kategóriát képezett a több millió hadifogoly (csak a Monarchia mintegy 1,7 millió katonája került orosz fogságba); egy részük a háborút követő néhány évben hazatért, sokan azonban (vagy önként, vagy némi ráhatásra) egykori fogságuk helyén kezdtek új életet. Egyikük a jánoshalmai Ráb Ferenc volt, aki 1915 februárjában a 20. gyalogezred katonájaként esett orosz fogságba, és csak 1938-ban jutott haza. Minden bizonnyal meglepődött, amikor megtudta, hogy 1924-ben holttá nyilvánították,…

Tovább
Forrás I. Világháború képes történelem 

Haditengerészek háborúban és békében – pólai és cattarói “képriport”

Korábban blogunkon, majd itt a portálon is sok szó esett a mára jóformán feledésbe merült osztrák-magyar haditengerészet békebeli expedícióiról, majd világháborús sikereiről, szerzeményeiről, valamint vereségeiről és teljes széthullásáról is. Leglelkesebb olvasóink azzal is tisztában vannak, hogy mi köze volt tengerészeinknek a ma is közkedvelt macifröccshöz. Mai képes cikkünkben néhány fényképritkaságot mutatunk be, amelyeken szerepelnek lezuhant/megbombázott vízirepülőgépek, főhercegi látogatás és a “legmagyarabb” hadihajó, a Szent István vízrebocsátása is. A képek együttműködő partnerünktől, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Történeti Fényképgyűjteményéből (a továbbiakban MMKM-TFGY) származnak.

Tovább
1956 Forrás 

A lázadó falu – Kesztölc a Rákosi-korszakban és a forradalomban I.

Az első csalódástól az első szervezkedésig Kesztölc eldugott bányászfalu Esztergom és Dorog között, a 10-es út mentén. Olyannyira eldugott, hogy az országot 1956. november 4-én megszálló szovjet csapatok csak a hónap utolsó napjaiban jelentek meg a településen, de a magyar karhatalom és pártszervek visszatérésére december 15-ig kellett várni. Noha a községben semmiféle atrocitás nem történt a forradalom alatt (egy házrobbantási kísérletről tudunk, de ott sem sérült meg senki), a megtorlás igen súlyosan érintette Kesztölcöt, de főleg a mintegy 40 fős helyi nemzetőrséget. Ennek oka egyrészt a kádári propaganda által elterjesztett…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

„Ne nézzük tétlenül, mi is magyarok vagyunk” – A pásztói hídrobbantók története

1957. május 6-án a Budapesti Országos Börtön udvarán kivégezték a robbanóanyaggal való visszaélés, valamint fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával elítélt Alapi Lászlót. Vele együtt került bitófára egyik társa, Geczkó István, míg Kiss Antal és Tóth Miklós május 20-án kegyelmet kapott. Ötödik társukat, Kelemen Károlyt 15 évre ítélték. A forradalomban egyik kivégzett sem vett részt, Alapi és Geczkó a Pásztói Tejipari Vállalat alkalmazottaiként az országos sztrájk idején is rendszeresen szállítottak tejtermékeket Salgótarjánba. Ugyan a szállítókra nem vonatkozott a sztrájk, de a közellátás a forradalom idején számos településen akadozott. Az ellenállás gondolata csak…

Tovább
1956 Forrás Szocializmus 

„…drága férjemet ne vegyék el tőlem, mert én tovább nem bírom” – családtagok közbenjárása halálra ítélt 56-osoknál

Az 1956-os forradalmat követő megtorlás kivégzett, illetve halálra ítélt, és/vagy hosszabb időre börtönbe zárt áldozatairól ma már van lehetőség politikai felhangoktól mentesen írni és beszélni. Kevesebb szó esik viszont[1] a – nem egyszer koholt vagy pártérdekek alapján eltúlzott vádak alapján – bebörtönzöttek, kivégzettek családtagjairól. Pedig közülük sokan – nem egyszer kockázatot vállalva – próbáltak meg segíteni elítélt férjeiknek, fiaiknak, vagy éppen (nevelő)szüleiknek. Ezen írásunkban néhány ilyen példát mutatunk be, kiegészítve olyan esetekkel, amikor a család mellett a munkatársak és a szomszédok is igyekeztek segíteni, sőt akadt arra is példa, amikor…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor II. Világháború Kult 

Huszárvirtus és emberség, Varsótól a Vértesig – Könyvismertető

Többnyire az első világháborút tartják a lovasság hattyúdalának, ami annak ellenére is elfogadható, hogy lovas alakulatok még évtizedekig szerepeltek jóformán minden állam hadrendjében. Az automata fegyverek, majd az egyre terjedő gépesítés miatt fokozatosan átalakult a lovasok szerepe, “csatadöntő” fegyvernemből összekötők, felderítők, illetve gyorsan bevethető tartalék lettek. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, ahol a két világháború között gazdasági és politikai nehézségek (pl. trianoni korlátozások és az ún. kisantant államok) szinte lehetetlenné tették korszerű, nagy arányban gépesített hadsereg megszervezését. A lovasság így nagyobb szerepet kapott; ők képezték a röviddel a háború…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

A megtorlás fogaskerekei I. – Fodrászsegédből a „katonai ügyészség élő lelkiismerete”

Magyarországon 1945 után, de elsősorban 1948-at követően jelentek meg nők az addig férfiasnak tartott pályákon, így a plakátokon is népszerűsített traktoroslányok mellett a rendőrség és a hadsereg kötelékében is. Legnagyobb arányban természetesen adminisztratív munkakörökben dolgoztak, de a rendőrségnél nagy számban szolgáltak „utcai” beosztásokban, ugyanakkor a katonai pályát választó asszonyok-lányok első vonalbeli alakulathoz nem kerülhettek. A hadbírói/katonai ügyészi pálya azonban nyitva állt előttük, amit jól mutat Tóth Istvánné pályafutása is, aki irodai beosztásban került a rendőrséghez, majd hosszú éveken keresztül katonai ügyészként tevékenykedett. Ilyen minőségében vett részt az 1956-os forradalmat követő…

Tovább
20. század Forrás képes történelem Szocializmus 

Virtuális emléktúra a kazahsztáni GULAG-ra

Nem is olyan rég egyik írásunkban a mai Kazahsztán területére hurcolt magyarok sorsával foglalkoztunk. Mai képes cikkünkben ismét Kazahsztánba, az egykori KARLAG és ALZSIR táborok területére látogatunk, ahol napjainkban múzeum és nemzetközi emlékhely (összesen 12 nemzet és számos nemzetiség tagjai raboskodtak arrafelé) található.

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

Lövések az éjszakában, avagy a “Kőhídi csata”

Az 1956-os forradalom alatt Vácon sem lincselés, sem sortűz vagy komolyabb összecsapás nem volt. A város persze nem maradt ki a hamar országossá szélesedő mozgalomból; október 24-től többször volt tüntetés, amelyek hatására a városi és pártvezetés 26-ra visszavonulót fújt. Megalakult a nemzetőrség is (amit neveztek polgárőrségnek is), amely többnyire sikerre tartotta fent a rendet; csak egy, halálos áldozatokat is követelő tűzharc zajlott Vácon. A második szovjet támadás után azonban megszaporodtak a fegyverhasználattal járó események; november 5-én néhány nemzetőr a vasúti síneket robbantotta fel, majd rövid tűzharcot vívtak egy szovjet járőrrel,…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

“…a becsületes dolgozók joggal követelnek hathatós intézkedéseket” – Statárium az 1956-os forradalom után

A többnyire forradalmak, válsághelyzetek és természeti katasztrófák idején alkalmazott statárium, vagyis rögtönítélő bíráskodás több száz éves múltra tekint vissza Magyarországon is. Ilyen időszakokban több bűncselekményt, többnyire élet- és vagyon ellenieket utaltak a statáriális bíráskodás hatáskörébe, a helyzettől függően országszerte vagy egyes megyékre kiterjesztve. Az eljárást katonai igazságügyi szervek folytatták le, általános jellemzőként nem volt másodfokú bíróság és többnyire igen súlyos ítéletek születtek. A statáriumot alkalmazhatták megtorló és preventív célzattal is, az 1956-os forradalom idején és utána mindkettőre akadt példa. Cikkünkben a forradalmat követő megtorlás során alkalmazott statáriális bíráskodás néhány mozzanatát…

Tovább