Egy lengyel katona Franciaországban
Rolski százados és bajtársai 1939 szeptemberében átkeltek a román határon. Azt hihették, minden jóra fordul, de tévedtek.
TovábbCímke: Németország
„… csak egyetlen választ adhattunk” – A II. világháború kezdete lengyel szemmel
Tadeusz Henryk Rolski a háború kitörésekor egy vadászrepülő-század parancsnoka volt. A háborút a lengyel, a francia és az angol légierőben csinálta végig, utána pedig hazatért Lengyelországba. Emlékiratai 1974-ben jelentek meg.
Tovább
A “bűnbánó” nemzetiszocialista
Albert Speer Hitler építésze, a nemzetiszocialista kormány fegyverkezési minisztere, akinek tevékenysége nélkül jóval hamarabb befejezhető lett volna a II. világháború. Nagyjából ez az a kép, ami általánosan elterjedt erről a rendkívüli személyiségről, és ami széles körben ismertté tette a nevét. De ki is volt ez az ember valójában?
Tovább
Látogatás a drezdai hadtörténeti múzeumban
Drezdáról elsősorban a Zwinger és a várost 1945 februárjában elpusztító bombázás jut az ember eszébe, azonban a szász fővárosban található a Bundeswehr hadtörténeti múzeuma is, amely hatalmas kiállítási területen, tematikus és kronologikus rendszerben mutatja be a német területekhez kapcsolható katonai eseményeket, külön, és nagyon részletesen interpretálva a háború, és az emberi lét kapcsolatait – mindezt nagyon zsebbarát áron.
Tovább
A nemzetiszocializmus fővárosa
A Harmadik Birodalom teljesen meg kívánta újítani Európát. Német, pontosabban germán vezetés alatt álló kontinenst képzelt el, amelynek középpontja a németek lakta főváros, az egykori Berlin helyét elfoglaló Germania. A főváros azonban nem találtatott méltónak a „történelmi” feladat viselésére; emiatt tehát át kellett alakulnia, hogy méltó lehessen a Birodalom központjához. A német városok rekonstrukciója, átalakítása azonban nem merült volna ki Berlin átformálásában. A kisebb vidéki, tartományi székhelyeknek szintén komoly szerepet szántak az „Új Rend” győzelme esetére.
Tovább
“…mi a fenét csináljak vele? Menjek át vele Pestre?” – Horthy utolsó hajója
Közismert, hogy Horthy Miklós, Magyarország utolsó kormányzója 32 évet töltött a Császári és Királyi Haditengerészet kötelékében; részt vett távol-keleti expedícióban, szolgált főleg diplomáciai feladatokat ellátó állomáshajón, az első világháborúban pedig “huszáros” akciói miatt vált ismertté neve, és ő volt a monarchia flottájának utolsó parancsnoka is. A tenger és hajók iránti szeretete élete végéig megmaradt, igazából csak egy vízi járművet nem sikerült megkedvelnie…
Tovább
“a kormányzó utódlásának kérdése a legaktuálisabb problémák közé tartozik” – Német titkosszolgálati jelentés a magyar kormányzóhelyettes-választásról ( forrásközlés)
1944 – 1945 folyamán, ahogy a szövetséges haderők két irányból közelítettek Németország felé, a Harmadik Birodalom külügyminisztériuma fokozatosan evakuálta irattárát Berlinből a Reich vidéki területeire, s csupán a folyamatban lévő ügyek dokumentációját hagyta a német fővárosban. 1945 tavaszán közvetlenül a harcoló szövetséges alakulatok mögött érkeztek Németországba az angol és az amerikai titkosszolgálatok olyan felderítő egységei, amelyeknek feladata kifejezetten az ellenség politikai iratainak megszerzése volt. Több tonnányi német külügyi dokumentumot foglaltak le, többnyire a Harz hegység Alsó-Szászországi településein és Thüringiában. Az anyagot időlegesen Marburg várában helyezték el, majd 1948-ban Nagy-Britanniába szállították,…
Tovább
A megszállás után – magyar és német szervek együttműködésének problémái 1944. március 19-ét követően
1944. március 19-e után a magyar köz-, és államigazgatásra épülő német megszállási rendszer jött létre Magyarország területén. A kettős hatalmi szisztémában, ahol a német megszálló politika a szuverenitását hangsúlyozó magyar kormányzaton keresztül próbálta elérni céljait, sorozatos érdekütközések voltak a magyar és német szervek között.
Tovább
Német-orosz gazdasági kapcsolatok
Herczeg Adrienn A német kereskedelmi és energiakapcsolatok Oroszországgal való fontossága alakítja a német hozzáállást a két ország viszonyát illetően.[1] Ez jelentősen megmutatkozott az ukrán válság kapcsán, amikor Németország vonakodó magatartást tanúsított a súlyos szankciók tekintetében, s inkább az ügy tárgyalásos megoldását szorgalmazta.
Tovább
A német hitelezés a szovjet csapatkivonás során
Herczeg Adrienn Németország[1] kapcsolatát Oroszországgal széles körben Európa biztonsága szempontjából alapvető fontosságúnak tekintik.[2] Európa két legnagyobb nemzete sosem volt teljesen közömbös egymás irányába. A két ország viszonyát mindig is ellentmondásos érzelmek alakították: ellenszenv, csodálat és félelem folytonos váltakozása.[3]
Tovább