20. század Forrás Szocializmus 

„Ha bármit konkrétan kérdeztem, akkor bezárkóztak.” Gulág-túlélők sorsa a családi emlékezetben

Murai András – Németh Brigitta A szovjet kényszermunkatáborokba elhurcolt magyarok sorsa a Kádár-rendszerben tabu téma volt, és a Gulag lágereinek borzalmas körülményeiből 7-11 éves fogság után hazaérkezők évtizedeken keresztül még családjuk tagjainak sem beszéltek arról, ami velük történt. Nem beszéltek, mert féltek a politikai következményektől, féltek a saját emlékeik újraélésétől, és szégyellték gyerekeiknek a saját szenvedésüket feltárni. A túlélők családjában az emlékezés közös vonása az elhallgatás, ami a rendszerváltásig biztosan, de a többségüknél jóval tovább tartott.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szerelem határok nélkül

Tóth Eszter Zsófia 2019. szeptember 11-én lesz 30 éve, hogy Magyarország megnyitotta a határait az NDK menekültek előtt, így ők szabadon távozhattak Nyugatra. Ez az esemény meggyorsította a két német állam, az NDK és az NSZK egyesülését. Véget ért a hidegháború. Ezen írásomban először tisztázom, mi is volt a tiltott határátlépés fogalma, majd konkrét esteket – sikerest és sikertelent – mutatok be.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Konferencia Adanában – 1943. január 30-31.

Hajabácsné Dobos Dóra 1943. január 30–31. között találkozott Adanában, Törökországban egy vonaton Winston S. Churchill angol miniszterelnök és Şükrü Saracoğlu török miniszterelnök. A konferencia célja – bár a hivatalos közlések ezt tagadták – angol részről a semleges Törökország bevonása volt a II. világháborúba, míg a törökök igyekeztek ezt megakadályozni, úgy, hogy közben megkapják, amit Anglia kínál – ellenszolgáltatások nélkül, vagy azok minimálisra csökkentésével.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A kismamacipő

Tóth Eszter Zsófia Ha a Kádár-korszak fotóit nézzük, a munkásnőket a gyárban, vagy a nővéreket a kórházban, mindenkin ezt a cipőt láthatjuk. Kicsit olyan ez a korszakban, mint az alföldi papucs, csak más jelentésekkel és képzettársításokkal. Mik ezek? Ebben az írásban ennek járok utána. Miért is hordták oly sokan?

Tovább
Forrás kora újkor 

Darvak a csatatéren

László Andor Ibn Fadlan arab író (ő a 13. harcos, akit Antonio Banderas alakít egy húszéves filmben) a 10. század első felében a baskírok földjén járva feljegyzi, hogy egyesek közülük tisztelik a darvakat, fohászkodnak hozzájuk, mert „egyszer az ellenségtől megfutamítva, darvakat hallottak krúgatni maguk mögött, mire megfordulva nekibátorodtak, s az ellenséget megszalasztották.”[1] A magyarság egyik feltételezett őshazájából feljegyzett mesés történet mosolyogni való lenne, hacsak nem bukkannánk hasonló esetre történelmünkben!

Tovább
19. század Kult 

„A nemes vad terítékre került…”* Gondolatok Pataki Éva Férfiképmás című regényéről

Vér Eszter Virág A szerző – a kötet utószavában lejegyzettek szerint – a Szikora Jánossal közösen készített, s 1997-ben bemutatott dokumentumfilm anyaggyűjtése során kezdett Pulszky Károly életútjával, illetőleg személyes drámájával foglalkozni. Pataki munkája mottójául Herczeg Ferenc önéletírásának második kötetéből a tragédiát összegzően bemutató (együtt érző) kortárs következő szavaira esett  választása: „A nemes vad terítékre került, a hazafiaknak viribus unitis [egyesült erővel lat., Ferenc József jelmondata] sikerült elpusztítaniuk egy ritka nemzeti értéket.”  Miközben a támadások fókuszában 1896 februárjában Herczeg által irányított lap, a Budapesti Napló is – teret adva a hecckampánynak…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

Emlékezetpolitika a bíróságon 1936-ban

László Andor 1936 nyarán, amikor az Esti Kurír közölte Rákosi Mátyás életfogytiglani büntetésének hírét, a lapban azt megelőzte egy másik bűnügy, amelyben a korábban „nemzetgyalázás” miatt született ítéletet erősítette meg az ítélőtábla.[1] Történt ugyanis, hogy még az előző évben Szombathelyen a magyar történelmet áttekintő röpirat-sorozat jelent meg. A forradalmak és forradalmi hősök kultusza címet viselő rész hatalmas felháborodást váltott ki. A szerző, a legitimista Deme László szerint 1848 márciusának eseményeit sem a bécsi udvar, sem a magyar országgyűlés nem tekintette forradalomnak. Kezdettől nagy hangsúlyt fektettek az alkotmányosság betartására, a kormány „első…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Befejezés és újrakezdés a politika peremvidékén 1989-ben (II. rész)

Bertalan Péter  A gyors politikai változások vidékre lassan érkeznek. Hatásuk nem könnyen mérhető. A legnagyobb területű dunántúli megye, Somogy politikai helyzetének bemutatása ezért lehet érdekes. Somogy azért is fontos szerepet játszik az ország politikai életében, mert 1956 miniszterelnöke Nagy Imre Kaposvár szülötte, Kádár János pedig Kapolyon, egy Somogy megyei kis faluban töltötte gyermekkorát. A két történelmi személyiség összeütközése térben és időben érdekes, mert az ország provizórikus időszakot élt át.

Tovább
Forrás 

„Nincs zutty” -a Lánchíd brandy és a Napóleon konyak

Tóth Eszter Zsófia Újra árusítják a Lánchíd brandyt, amelyet 1949-ben, a Lánchíd 100 éves évfordulóján került az általunk is jól ismert palackba. Korábban Ady Endrének is kedvenc itala volt. Cikkemben a Lánchíd brandy és a Napoleon Konyak sajtóvisszhangjának járok utána a szocialista időszakban. A munkásosztály kedvenc itala a konyak, amelyet választott vezetői által fogyaszt- ez a mondás is utal arra, hogy a konyak különlegesebb italnak számított a szocialista időszakban, mint mondjuk a Kőbányai Sör.[1] 

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

Politikai végjáték, avagy rendszerváltoztatás Somogyországban (I. rész)

Bertalan Péter   Bevezetés A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára páratlanul értékes 1989-es dokumentumokat őriz. A rendszerváltoztatás bonyolult, komplex, többrétegű folyamatát csak úgy érthetjük meg, ha ismerjük az összes, az állampárt hierarchiájának több szintjén keletkezett forrástípust. Ez lehetővé teszi, hogy az utókor, a politikai hatalom mélyén bekövetkező apró hálózati változásokat a szeizmográf érzékenységével detektálni tudja. A megyei források azért érdekesek, mert hazánk egy politikai központú ország révén, csak a fővárosban történő, az onnan induló, indított változásokra érzékeny.

Tovább