Egy burzsoá illúzió – Az egyetemi autonómia ügye egykor és máskor

Révész Sándor Az állam kormányzó igénye és az egyetemek autonómia igénye mindig összesúrlódott, de az egyetemi autonómia brutális eltiprása csak az abszolutista hatalmakat jellemezte. “És meg vagyok győződve, hogy az egyetemi autonómiának még akkor is, ha valamikor államférfiúi tévedések ez országban a többi autonómiákat mind megszüntetnék, fenn kellene maradnia. Kellene, mert ilyen egyetemek mellett szól a közel ezredéves tapasztalat Angol- s Némethonban; ilyeneket állít a megtört Franciaország, az ily egyetemek elleni bűneinek súlyát viseli monarchiánk, és mert nem ilyen volt a mi egyetemünk, azért nem lett nagyobb jelentőségűvé hazánkra. /../…

Tovább

Reklám: plakát, kép, gondolat aspiráció[1], avagy a plakát, mint a reklámkommunikáció eszköze

Kolonics Tünde „vannak olyan képek, üzenetek, amelyek egészen mélyen megszólítanak” Desewffy Tibor[2] A médiumok kiemelt szerepet játsszanak a globális és a nemzeti társadalom szervezésében. Amikor az emberek nem közvetlenül beszélnek egymással, a kapcsolatteremtéshez szükség van egy közvetítő eszközre: a médiumra. A plakát is egy ilyen közvetítő eszköz. A média a társadalmon belül külön szabályokkal, eljárásokkal rendelkező „társadalmi intézményt” alkot, amelyet meghatároz és korlátoz a szélesebb társadalom. Elvárások is megfogalmazhatók a médiával szemben: Érthetően, egyértelműen közvetítsen. Csak elérhető dolgokat közvetítsen – érthető módon, tényszerűen, objektívan. Hírt adni arról, ami a legtöbb…

Tovább
Forrás Középkor 

Az időszámítás és a tudomány határain túl

Az elmúlt hétvégén elárasztotta a magyar médiát az a szenzációs bejelentés, amely szerint eddig rosszul tudtuk a mohácsi csata időpontját. Pap Norbert és szerzőtársai a Balkán füzetek 11. számában most megjelent tanulmányukban (A Gergely-féle naptárreform és a csillagászati jelenségek szerepe a 15–16. századi történelmi forrásaink és eseményeink értelmezésében) többek között a mohácsi csata napját is átszámolták a Gergely-féle naptár szerint, s megállapították, hogy az nem augusztus 29-én, hanem szeptember 8-án történt. Az eljárás azonban se nem új, se nem indokolt, egyetlen célja a média érdeklődésének felkeltése. A szöveg nagyobb részét…

Tovább
20. század II. Világháború 

A Milotay Istvánnal fémjelezhető kormányzati szélsőjobb irányvonala 1941-ben

Varga Ágnes Milotay István (1883-1963) a két világháború Magyarországának meghatározó radikális jobboldali újságírója, lapszerkesztője, kormánypárt parlamenti képviselője. Egyetértett a német-magyar revíziós érdekekkel való sorsközösség vállalásával, a radikalizálódó tengelypárti szövetségi politikával, valamint a Szovjetunió ellen való háborúba lépéssel. 1945-ben emigrált az országból. Bárdossy László miniszterelnöksége idején Magyarország már a hitleri Németország felé elkötelezett, a háborúba is belépett katonai szövetségesnek számított. Az országra egyre inkább két diktatúra árnyéka vetült, a keleti bolsevizmusé és a német nácizmusé. A szovjetekkel szembeni háború magyar „vállalását” a keleti fronton lévő helyzet már rövid időn belül megcáfolta.…

Tovább
kora újkor 

Locke neveltje a XVII. századi Angliában

Ébner Anna A gyermeket vállaló párokban előbb-utóbb felmerül az a kérdés, hogy miként is lehetnének ők jó szülök. A kérdés kapcsán olyan gondolatok foglalkoztatják őket, hogy hogyan gondoskodhatnának gyermekeik egészségéről, boldogságáról és megfelelő iskoláztatásáról. Napjaink állandóan változó, gyorsuló világában az elbizonytalanodó szülők könnyedén útmutatásért fordulhatnak a gyermekneveléssel foglalkozó irodalomhoz, feladatuk azonban továbbra sem egyszerű.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Egy kis automata mosógép-történelem

Tóth Eszter Zsófia Emlékszem, úgy 1985 táján automata mosógépet készültünk vásárolni. El is mentünk a Keravillba – az évi rendes, két hetes beutalós nyaralás előtt – amikor édesanyám látva a nagy árkülönbséget a félautomata és az automata mosógépek között, eredeti terveinkkel ellentétben a félautomata mellett döntött. Az volt az olcsóbb és azt mondta, a centrifugánk még jó, inkább átpakolja a ruhákat a félautomatából abba és még spórolunk is. Így nem lett akkor automata mosógépünk. Bár áttanulmányozva az alkatrészellátási nehézségeket az automata mosógépekhez, nem is baj. A félautomata hűségesen kitartott, bőven…

Tovább

Dudva úr és Raszkolnyikov – A martfűi sorozatgyilkos erőszakos filmélményei

Dulai Péter 53 éve ezen a napon, 1967. augusztus 11-én vették őrizetbe Kovács Pétert, aki bizonyíthatóan négy nőt ölt meg. A tettes A Tenkes kapitányától és a Bűn és bűnhődéstől is ellenállhatatlan késztetést érzett, hogy nőkkel erőszakoskodjon. A martfűi rém bűncselekményei és a manapság sokat kárhoztatott médiaerőszak között olyan összefüggések mutathatók ki, amik rendkívül egyedivé teszik az egyik legismertebb magyar sorozatgyilkos történetét.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Miért is ne sorsjegyezzen, aki a szocializmusban él? A borítékos sorsjegy története

Tóth Eszter Zsófia Emlékszik még valaki a borítékos sorsjegyre? Igen, arra, amelynek ára öt Ft volt 1977-től, az 1980-as években pedig a fődíja 50000 Ft és utcai árusoknál is lehetett vásárolni. Anyám nővérének szerencsés keze volt ezekhez a játékokhoz, úgyhogy, amikor vele sétálunk a Váci utcában, mindig vettünk sorsjegyet. A fagyizáson kívül ezt tekintettük a séta fénypontjának. És igen, egyszer, ha nem is a fődíjat, de 1000 Ft-ot nyertünk. Amit rögtön el is költöttünk: régóta vágytam egy számológépre, azt azonnal meg is kaptam. (Lehetett 8, 10, 20,50, 100,200,500 Ft-ot is…

Tovább
19. század 1918-1939 20. század I. Világháború 

A római kérdés megoldására tett sikertelen kísérletek

Ébner Zsuzsa Ha elindulunk azon az úton, melyet a Szentszék 1870 és 1929 között bejárt, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy egy meglehetősen hosszú és rögös utazás vár ránk. Ahogy elhaladunk olyan jelentős események mérföldkövei mellett, mint a garanciális törvény, a pápánál akkreditált követek jogának megsértése, vagy az Orlandóval kötött paktum, akár még úgy is érezhetjük, hogy a római kérdés megoldása nem több puszta ábrándnál. Aztán egyszer csak elérkezünk a fasiszta hatalomátvételt jelző mérföldkőhöz, és ez a reményekkel átszőtt könnyed ábránd hirtelen valós lehetőséggé szilárdul. Mussolini színre lépésével ugyanis újra elérhető közelségbe…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Textilpelenkák és szobatisztaságra nevelés a Kádár-korszakban

Tóth Eszter Zsófia Folytatva a Kádár-korszak csecsemőgondozás, kisgyermeknevelés témáját, e cikkben a szobatisztaságra szoktatás témáját járom körül. Több tényező tekintetében is más volt az elvárás. Egyrészt, mivel eldobható pelenkák nem léteztek, az édesanyáknak nagyban könnyítette helyzetét, ha szobatiszta lett a gyermek. Másrészt a kor mai szemmel nézve szigorúbb elvárásainak megfelelt a korai szobatisztaságra szoktatás.

Tovább