20. század Forrás képes történelem 

Egy hídrobbantás képei – Letenye, 1952

Domján Dániel Ferenc Nem olyan rég jelent meg honlapunkon a letenyei Mura-híd történetét feldolgozó írás, amelyben külön hangsúlyt kapott az átkelő 1945 utáni története. A második világháború után, bár papíron egy oldalra kerültek, egyre jobban elmérgesedett Magyarország és Jugoszlávia viszonya. Ennek elsődleges oka a Moszkva és Belgrád közötti viszály volt, amelyben Budapest egyértelműen a “nagy testvér” befolyása alatt vett részt. Ekkor lett Tito láncos kutya, épült ki a “magyar Maginot-vonalnak” nevezett erődrendszer a déli határon, ahol amúgy is rendszeresek voltak a különféle incidensek az átkáromkodástól az átlövöldözésig.

Tovább
19. század 

Egy nemesi udvarház tündöklése és bukása – Szilassy-család pándi kúriája

Topor István Pánd a Cserhát délkeleti nyúlványának végén, erdős dombvidék völgyében helyezkedik el. A település neve először egy 1275-ben kelt oklevélben fordul elő. 1453-ban Szilassy Fábián fia, György és rokona Vince, váci püspök a török elleni vitéz magatartásukért V. László királytól érdemeik jutalmazására megkapták Alberti, Tete, Pánd és Pilis birtokokban lévő királyi jogokat.[1] György fia pedig Mátyás királytól Losoncz-Tugárt. Ezzel veszi kezdetét a Szilassyak és Pánd több, mint négy évszázados kapcsolata.

Tovább
20. század Kult Szocializmus 

Az Ifjúsági Magazin 1970-es supergroup szavazása

Topor István Az 1960-as évek közepétől a ’80-as évek végéig a magyar fiatalok legkedveltebb lapjává MSZMP ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek havonta megjelenő orgánuma az Ifjúsági Magazin (IM) vált. A lap a kádári konszolidáció jellegzetes terméke volt. A nyilvánosság korlátozott voltát tekintve sikerült olyan témákat megjeleníteniük, amelyekről a fiatalok szívesen olvastak. Így a hazai és a külföldi popzene aktualitásai fontos részét képezték a lapnak. Ebben rejlett többek között népszerűségének titka.

Tovább
Forrás 

Történelmi töredékek – megjelent harmadik kötetünk!

Milyen titkokat őriz egy sok ezer éve elpusztult ló? Hogy pezsdítette fel Vác sajtóját Kossuth és Széchenyi szembenállása? Hogyan működhettek egymás mellett a prágai követség nyilas és nem nyilas diplomatái, és hogy kerültek az esztergomi cigányok a harckocsilőtér végébe? Hogy szolgálhatta Rákosi metrója a szocialista népnevelést? És miért végeztek ki egy fegyvertelen embert fegyverrejtegetésért az ’56-os forradalom után? A Gondolat Kiadónál most megjelent harmadik, Történelmi töredékek című kötetünkből kiderül! A könyvbe a korábban megszokott módon fiatal történészek, levéltárosok, szociológusok és könyvtárosok szakmailag igényes, ám könnyed, olvasmányos stílusban megírt ismeretterjesztő tanulmányait válogattuk…

Tovább
Forrás Hidegháború Kult Szocializmus 

„Megszoktuk, hogy jogaink nincsenek” – magyarok kazahsztáni szovjet fogságban

„Vegyék tudomásul, a Szovjetuniónak nincs szüksége a maguk munkájára és nem azért hozták ide magukat, hogy dolgozzanak, hanem hogy gyötörjük és halálra sanyargassuk magukat” – ezt a választ kapta a kazahsztáni Dzsezkazgan 39. sz. tábor foglyaiból alakult rabbizottság, miután a lágerparancsnoknak felvetették: mivel annyira legyengültek, hogy nemcsak dolgozni, járni sem tudnak, az eredményes munkavégzésben komoly segítséget jelentene számukra a fejadagok megemelése. A hírhedt munkatáborban raboskodó későbbi református püspök, Gulácsy Lajos a visszaemlékezéseiben olvasható történethez mindössze annyit fűzött hozzá: „Ezek után csak a halál volt kilátásban.”

Tovább
19. század 20. század Forrás Hidegháború II. Világháború 

Híd a Murán – Fejezetek a letenyei Mura-híd történetéből

Domján Dániel Ferenc Magyarország és a délszláv államok (Jugoszlávia) viszonyrendszere történelme során érdekes, hektikusan változó ívet írt le. A Marseille-i merényletben való magyar részvételről már foglalkoztunk részletesebben, ezen kívül azonban számos további esemény terhelte a kapcsolatokat. Jugoszlávia megtámadásában nyújtott 1941-es magyar segítség mai napig viták tárgyát képezi, az 1942-43-as újvidéki razzia, majd az azt követő vérbosszú – a „még hidegebb napok” – pedig mély árkokat ástak a szerb és magyar nép kapcsolatában. A jugoszláv partizánhadseregbe is soroztak be magyarokat, bár legtöbbször sajnos csak golyófogónak.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A szarvasi kávéfőzők és a kávézás a Kádár-korszakban

Tóth Eszter Zsófia Nekünk porcelántetejű van, lassan húsz éves, működik és olyan zamatú kávét főz, mely semmi mással össze nem hasonlítható. Illata a boldogság illata, a 90-es évek ráérős reggeleit idézi fel, mikor még volt mindenre elég idő. Ráértünk. E cikk a szarvasi kávéfőzőgyár bezárása kapcsán idézi fel a kávéfőző és kávézás sajtóreprezentációit a szocialista időszakban. A presszókávé fogyasztása, az 1960-as években terjedt el széles körben Magyarországon. A legnépszerűbb az ún. dupla adag feketekávé lett. Itták otthon, üzemekben, irodákban, reggel, délben, kora délután. A reggeli kávé napindító szertartás volt, gyakran cigarettával…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szilveszter éjjelén esett a hó- Kádár-kori szilveszterek Budapesten

Tóth Eszter Zsófia A Kádár-korszak szilvesztereiben is ott lappangott a rendszer alapvető félelme a csoportosulásoktól, gyülekezéstől, így leginkább annak örvendtek a politikusok, ha étteremben, otthon televízió előtti, vállalati üdülőkben, vagy a Budapesten a Nagykörúton töltötték az emberek természetesen vidáman és az optimistán, a jövőbe vetett hittel búcsúztatva az óévet. Így mindenütt volt valami extra, amit a hétköznapokban nem kapták meg az állampolgárok. Szilveszteri műsorok különkiadással, Szuperbola több lengén öltözött nővel, az étteremben élő malac, a Blaha Lujza téren szabad közlekedés az úttesten és nem az aluljárókban.

Tovább
Forrás kora újkor Középkor 

Egy magyar Amerika földjén 500 évvel Kolumbusz előtt?

Bánhegyi Zsolt A szaktudományban időnként felbukkanó izgalmas kérdés, hogy járt-e magyar Amerikában Budai Parmenius István előtt, most az izlandi sagák magyar fordításainak megjelenése kapcsán merül föl. A sagák szerint az Izlandról-Grönlandról ezer éve kirajzó és Új-Fundlandra érkező hajósok között volt egy Tyrker vagy Tyrkir nevű, aki „déli származású” volt – mármint a norvég-viking társasághoz képest –, és etnikai hovatartozása talányos. Még török vagy magyar származása is felmerült –a Tyrkir nevet a türk népnévből helytelen népetimológiával eredeztetve –, de fogadjuk el: a tudomány mai állása szerint német volt, a hesseni Turchauból…

Tovább