20. század Forrás Szocializmus 

Müzli, a rendszerváltás eledele

Tóth Eszter Zsófia  Abban a pillanatnyi csendben, mikor már érezni lehetett a változást, de még nem tört be Magyarországra a kanálhajlító Uri Geller, az akupunktúra és az agykontroll, vagyis a rendszerváltás kísérőjelenségei és mikor még nem hallottunk sem a Testkontrollról, se Maria Treben füveskönyvéről, megjelent a magyar piacon az egészséges étkezés egyik előhírnöke, a müzli. Egy olyan világba érkezett, ahol a zsíros kenyér, a hurka-kolbász számított alap ételnek és nem nagyon figyeltek az egészséges táplálkozásra az emberek. Viszont a feszült, stresszes életmód miatt egyre több volt a civilizációs betegség, az…

Tovább
19. század Forrás 

Történeti emlékezet az utcanevekben a 19. században

László Andor A minket körülvevő utcanevek magukon viselik a történelmi idők lenyomatát, vallanak azokról a korokról, amikor elkeresztelték őket, hűen tükrözik a változó történeti emlékezetet. Ha hihetünk egy jóval későbbi beszámolónak, már a 18. század végén szimbolikus jelentőséggel bírtak. Állítólag „mikor II. József idejében Kolozsvár utcáit is »hivatalosan« el akarták nevezgetni, az asszonyok meszelőket ragadtak és az utcasarkokon az új név meg sem száradhatott, nyomban bemeszelték.”[1] Az utcanevek „átszabása” a 19-20. századi rendszerváltások elengedhetetlen velejárója. Az új politikai berendezkedések fontosnak tartották az előzővel való szakítás minél látványosabb bemutatását csakúgy, mint…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

A kolorádóbogarak elleni harc az 1950-es években, vagyis “az amerikai imperializmus egy újabb csapása”

Tóth Eszter Zsófia  Gyerekkoromban, mikor apám mesélt este, mindig igaz történeteket mesélt, sokszor a saját gyermek- és ifjúkoráról. Az egyik ilyen történet a kolorádóbogarakról szólt, arról, hogy gimnazistaként menniük kellett a krumpliföldekre, irtani a kolorádóbogarakat, mese nem volt, kötelezően irtani kellett, azt mondták nekik, az amerikai imperializmus újabb támadása a ma már krumplibogárként elhíresült kártevők személyében jelenik meg. Akkoriban, amikor ezt mesélte, fogalmam sem volt, mi az a Colorado, és Amerika is csak az Amerikából jöttem játék révén valami messzi, távoli világ volt, ahová mi sosem jutunk el.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Crepto vécépapír, Hapci papír zsebkendő; kis higiéniatörténet a szocialista időszakból

Tóth Eszter Zsófia Crepto; ez volt az egyetlen vécépapír márka a szocialista időszakban. A Crepto védjegyet Herz és Bálint részére, toalettpapír gyártására 1932-ben jegyezték be.[1]  Az 1950-es években még nem volt elterjedve a vécépapír, gyakran újságpapírt használtak felvágva az emberek, vagy csomagolópapírt. A vécépapírt inkább egészségügyi papírként írta körül a korabeli sajtó. 1969-ben a Papír és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat a vécépapír ellátás akadozásáról számolt be. A magyar gyártású, lapos csomagolású egészségügyi papírból 1050 tonna érkezett az első negyedévben, ezen kívül szovjet és ausztriai import.[2] Ekkor a Csepeli Papírgyár gyártott egészségügyi…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Az 1944 októberi hajdúszováti vérengzések

Topor István  1944. október 8-án 4. gárda-lovashadtest hadosztályai a 6. gárda-lovashadtest 13. gárda-lovashadosztályával karöltve birtokba vették Hajdúszoboszlót, majd támadásukat Hajdúszováton keresztül délkeleti irányban folytatták. A német és a velük együtt harcoló magyar 16. rohamtüzérosztály egységei a Debrecentől hat kilométerre délnyugatra kiépített légvédelmi lövegekből álló reteszállásig vonultak vissza.[1] Hans Friessner[2] ezredes visszaemlékezései szerint október 10-ére az észak felé előre nyomuló három szovjet gyorshadtestet sikerült elvágniuk a nyomukban haladó csapatoktól. A 13. és az 1. német harckocsihadosztály Püspökladánynál elvágta a szovjet gépesített rohamcsapatok ékjét. A bekerített szovjet egységek dühösen védekeztek, igyekeztek kitörni…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Kristály Gyula, a kisember hős pere; az utolsó politikai per a rendszerváltás előtt Magyarországon

Tóth Eszter Zsófia Kristály Gyula ózdi nyugdíjas csalódottsága a szocialista rendszerben egy egészen bizarr perben végződött. A per miatti felháborodás Kristály Gyulát a rendszerváltás kisember hősévé tette. De mi is történt? Kristály Gyula igazi ózdi dinasztiából származott, apja és bátyja is a kohászatban dolgozott, ő maga 1943-ban kifutófiúkét kezdte. 1947-ben lett géplakatos. Úgy érezte, a gyárat lezüllesztették a szocialista időszak munkáskáderei.[1] 

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Az SOE angol titkosszolgálati szerv ügynökei

Hajabácsné Dobos Dóra A Special Operations Executive (Különleges Műveletek Bizottsága – röviden SOE) angol titkosszolgálati szervet 1940 júliusában alapította Hugh Dalton (Gazdasági hadviselés minisztere) Winston Churchill miniszterelnök megbízásából.1 A titkosszolgálat célja volt, hogy az ellenséges országokkal kapcsolatos hírszerzést és propagandát biztosítsa. A titkosszolgálat tevékenységének több feladata volt; a háború alatt szabotázs révén katonailag, politikailag és gazdaságilag ártson az ellenségnek, ellenállási- és partizánmozgalmakat szervezzen, amennyiben utóbbit talál, azzal a kapcsolatot kiépítse és az ellenállók támogatását biztosítsa, az átállást és kiugrást megfelelően előkészítse és lebonyolítsa, illetve az egyes országokban a háború után…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Gyermekmegőrzők és pótmamaszolgálat, avagy gyermekfelügyelet a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia A dolgozó nők számára a legkézenfekvőbb megoldás az volt, ha iskolás korú gyermeküket a tanítás végeztével úgynevezett napközi otthonban hagyták az iskolában, egészen a munkaidő végéig, általában délután négy óráig. Írásomban a gyermekmegőrzők korabeli sajtójának járok utána. Emlékezetem szerint a napközi működése sokféle lehetett. Én az 1980-as évek első felében voltam napközis és gyakran cserélődtek a napközis tanáraink. Volt köztük olyan, aki nagyon lelkes volt, játszott velünk, társasoztunk, olvasott nekünk, volt egy ritmusa és programja a délutánnak. De találkoztam megfáradt gyermekfelügyelőkkel is, akiknél hátratett kézzel kellett ülnünk,…

Tovább
20. század 

A Magascé-közép: Régi idők női futballszurkolói – sajtótükörben. Második rész

Baráth Katalin A magyar futball országos felvirágzását a tízes évek második felében, az MTK-féle aranycsapat formájában szakmai sikerkorszak is követte. A szervezeti szintet azonban a klubok közötti nézeteltérések (a pályavitákról például már szóltunk) és a játékosállomány megélhetési célú, tömeges kivándorlása jellemezte, a közönséget pedig az össztársadalmat átitató erőszakosodás (avagy a brutalizáció, hogy a nemzetközi szakzsargont visszhangozzuk).

Tovább
19. század Forrás Kult 

“Drága Rudolf” – Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz

„A koronázás napja még nincsen elhatározva” – számol be nyolcéves fiának a Budán tartózkodó Erzsébet császárné („szerető anyád”) 1867. május 15-én kelt, magyar nyelvű levelében. Szó esik még a budai Várkert virágzó orgonafáiról, a hamarosan a királyi család használatába kerülő gödöllői kastély parkjában tett látogatásról és a lóversenyekről, ahol főleg a lovukat szőrén megülő parasztemberek nyerték meg az uralkodóné tetszését. Ez a levél is olvasható a Drága Rudolf: Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz címmel most megjelenő kiadványban, amelyben az uralkodópár leveleit Vér Eszter Virág történész és Borovi Dániel művészettörténész…

Tovább