Szerző: Napi Történelmi Forrás

19. század 

A megsértődött felügyelő – Bepillantás a levéltári munka kulisszái mögé

Napi Történelmi Forrás, , 0 comment

Csermelyi József Bevezetés Az alábbi írás kettős céllal született. Nagyobb részt azért, hogy ismeretterjesztő módon közelebb hozza a levéltári munka egyik kevésbé látványos, ám annál fontosabb részletét a nem szakmabeliek számára. Kisebb részt talán a szakmabelieknek is tanulságos lehet egy konkrét probléma bemutatása és az arra adott lehetséges válaszok egyikének a kifejtése. Bár jelen eset megoldását a magam részéről összességében szórakoztatónak találtam, tisztában vagyok vele, hogy nem ez az év(tized) felfedezése. (Elég nagy baj lenne, ha utólag mégis azzá válna). Nem gondolom, hogy egyeseket ez fog elindítani a levéltárosi pályán,…

Tovább
19. század Forrás 

„Emlékezeti háború” 1872-ben Pulszky Ferenc gyöngyösi programbeszédének visszhangja

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

László Andor A történelem politikai célú felhasználása napjainkban világszerte elterjedt jelenség. Az „emlékezeti háborúk” (mnemonic wars)[1] során a múlt sajátos, egyedüli „helyes” értelmezése eszközzé válik a politikai ellenfelekkel folytatott küzdelemben, a saját tábor egyesítésében, megszilárdításában, a belső és külső ellenségek megkülönböztetésére, leleplezésére. Az „antagonisztikus emlékezet” (antagonistic memory) hívei elfogadhatatlannak tartják az övékétől különböző magyarázatokat, a „hamisításokat”.[2] Azzal, hogy a múltban és a jelenben egyaránt a kibékíthetetlennek ábrázolt ellentéteket hangsúlyozzák, átjárhatatlan határokat vonnak a „mi”, az „ők”, a „jók” és a „gonoszok” közé, ezzel a közvélemény megosztására törekednek.[3]

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

[KÖNYVISMERTETŐ] Veszprémy László Bernát: Hét verem. Scheiber Sándor küzdelmei a kádári állambiztonsággal.

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia Megismerhető-e a múlt állambiztonsági források segítségével? Mit lehet kezdeni történészként egy olyan életúttal, amelynek főhőse egyszerre volt ügynök és megfigyelt is? Van-e jelentősége a magánéleti szálnak, esetleges szeretőknek egy életút értelmezésében állambiztonsági szempontból? Vajon hány ügynök nem bírta a ránehezedő nyomást és lett öngyilkos? Többek között ezekre a kérdésekre a választ Veszprémy László Bernát történész legújabb, kiváló könyvében. Munkája egyesíti a szakmai tudást és az olvasmányosságot; mindig nagy érdeklődéssel veszem kezembe legújabb műveit.

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

Zsilettpengék a nyakkendőben; a magyaros öltözet divatja a 20. század elején

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

László Andor Korábban láthattuk, miként vált divatossá az 1790-es évek elején rövid időre a magyaros öltözet, amely aztán egy újabb politikai fordulat idején terjedt el ismét. E viselet mindkét alkalommal fontos üzenetet hordozott, az erősödő modern nemzeti öntudatot, sőt politikai nézeteket is kifejezett. Ugyancsak a nemzeti identitás erősítését szolgálta a kiemelkedő történelmi személyiségek bemutatása is, akiknek tettei büszkévé tehették a kor gyermekeit. Így fordulhatott elő, hogy a 19. században alkotott, ám ősinek tekintett ruhadarabok elnevezése valóságos nemzeti panteont idézett meg királyokkal és hitveseikkel, fejedelmekkel, nemzeti hősökkel, államférfiakkal, hadvezérekkel, írókkal, sőt…

Tovább

Hunok-e a székelyek? Hakan Aydemir és a török-székelyek

Napi Történelmi Forrás, , , , 1 Comment

Keszi Tamás 2023-ban egy konferenciakötetben jelent meg Halkan Aydemir tanulmánya a székelyek eredetéről.[1] Elméletének lényege, hogy a székelyek a hunokkal együtt érkeztek a Kárpát-medencébe Belső-Ázsiából, a Hun Birodalom felbomlása után Erdély keleti részében telepedtek le, eredeti török nyelvüket itt cserélték magyarra az Árpád-korban.[2] A rá következő évben több országos folyóirat is interjút készített a török nyelvésszel,[3] ezek internetes verzióit kisebb lapok is átvették. A jelentős publicitás érthető, hiszen a téma szorosan kapcsolódik a magyar nemzeti identitáshoz. Akik inkább érzelmi oldalról közelítik meg a kérdést, azok örömmel üdvözölték a hírt, hogy…

Tovább
Forrás Középkor 

Hunyadi Mátyás temetésének összefoglalása

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

Danka Balázs Az elmúlt hetekben terjedt el a hír, hogy Székesfehérváron megtalálhatták Hunyadi Mátyás földi maradványait. Bár némelyik sajtó úgy fogalmaz „megtalálták a teljes csontvázat,”[1] én azért pontosítanék: nem fogalmaznék úgy, hogy a teljes csontvázat, hanem egyelőre egy koponyát, amely egyes feltételezések szerint Mátyás királyé lehetett.[2][3] A teljes csontváz azonosításához ugyanis további komoly vizsgálatok szükségesek (régészet, archeogenetika, igazságügyi orvosszakértői). Ez felélesztette bennem azt az igényt, hogy a publikum elé tárjam a „rövid” összefoglalóját Mátyás temetésének. Igyekszem ebben a tanulmányban minden olyan információt közölni, amely releváns, és fontos a téma kutatásának…

Tovább
20. század 20. század Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Valóban nem volt alternatíva a Szovjetunió elleni hadba lépés elkerülésére?

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

Ungváry Krisztián Arról, hogy Magyarország második világháborús részvételének lett volna alternatívája abban az értelemben, hogy teljesen ki lehetett volna teljesen maradni a konfliktusból, a magyar történettudományban nem volt vita: az ország geopolitikai helyzete és a konfliktus mértéke egyaránt olyan volt, hogy az ország nem maradhatott abszolút érintetlen. Arról azonban, hogy Magyarország hadbalépése a Szovjetunió ellen 1941-ben szükségszerű és elkerülhetetlen volt, már egyáltalán nincs ekkora konszenzus. Ez a forrásközlés arra vállalkozik, hogy egy eddig nem kellően kiértékelt, ámde kulcsfontosságú iratcsoport segítségével bizonyítsa: a német diplomácia nemhogy akarta volna 1941 első felében…

Tovább
kora újkor Középkor 

Boszorkányság és tömeghisztéria

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

Tóth Gergely László A hit és a vallás megjelenése már az ősidők óta létezett. Az ember magyarázatot keresett a megmagyarázhatatlanra, és próbálta uralma alá hajtani a természet erőit, amihez valamiféle mágiát próbált alkalmazni. (Egyes vélemények szerint a barlangrajzok egy része a vadászatok sikerét voltak hivatottak szavatolni.[1]) A jó, a pozitív mágia mellett megjelent a rossz, a sötét mágia, illetve az ehhez kapcsolódó lények. Az arab világban a különféle dzsinnek jelennek meg. A perzsa zoroasztrizmusban pedig a vallási dualizmus, ahol a fény, az élet, Áhura-Mazda küzd fiával, Ahrimánnal, a sötétséggel, aki…

Tovább

Egy érme vall arról, hogy Könyves Kálmán első feleségét mégiscsak Busillának hívták

Napi Történelmi Forrás, 1 Comment

Spielmann Gábor   Bevezető Egészen az 1960-as évekig a történetírásban elfogadott volt, hogy Könyves Kálmán feleségét Busillának hívták. Mára azonban a szakirodalom ezt a nevet már nem fogadja el, mint Kálmán feleségét, és mindössze egy középkori fordítási hibának tartja. Egy Kálmán által vert érme azonban újra felszínre hozta annak a lehetőségét, hogy a király felesége mégiscsak Busilla volt, ezért a tanulmányomban az érme vizsgálatán túl megvizsgálom azt is, hogy a fordítási hiba elmélete tartható-e, vagy visszakaphatja végleg a nevét normann származású királynénk.               H35…

Tovább

A H49 érmék pontos datálása és átsorolása II. Bélatól II. Géza alá – Szerbiai Ilona és Belos pénzei

Napi Történelmi Forrás, 1 Comment

Spielmann Gábor Bevezető A tizenkettedik század magyar pénzverésének egyik rejtélye, hogy a jelenleg II. Béla alá sorolt H49 feliratai mit jelölhetnek. A látszólag értelmetlen feliratokból ráadásul látszólag rengeteg változat létezik – ezzel is tovább növelve a zavart tudományos körökben. Ebben a tanulmányban azt kívánom bebizonyítani, hogy az említett érméket valójában nem II. Béla, hanem özvegye, Szerbiai Ilona, és annak öccse, Belos verték II. Géza kiskorúsága idején.

Tovább