20. század Forrás Szocializmus 

Társkeresés a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Amikor 2011-ben az Ifjúsági Magazin egykori újságíróival interjúztam és megkérdeztem tőlük, ha egy dolgot kellene kiemelni, mi volt teljesen más az 1970-es, 1980-as évek világában, mint manapság, azt válaszolták, hogy az ismerkedési, társkeresési lehetőségek. Ugyanis virtuális ismerkedési felület híján sokaknak okozott nehézséget az, hogy egyáltalán megismerkedjenek valakivel. Az Ifjúsági Magazinnak ezért volt külön rovata, ahol feladhattak hirdetés olyanok, akik levelezni, barátkozni, ismerkedni szerettek volna. Működtettek ismerkedési klubot is. A lap időről időre beszámolt sikertörténetekről is.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Kávézás és teázás a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Egy reggeli kávé, cigivel. A szocialista időszakban egy átlagos napkezdet. Olyannyira, hogy eleinte nem tűnt egészséget kockáztató tényezőnek. Sőt, a kávé jótékony hatásról is cikkeztek a lapok, többek között a vérnyomásszabályozó hatását emeltek ki. A kávézás és a teázás is egy életstílust jelentett. Részben olyat, amelyet a szocialista időszakban elutasítottak, burzsoá csökevénynek tartottak, gondoljunk csak a kávéházakra, amelyeket presszók váltottak fel és a délutáni teázás szokására, mely teljesen idegennek számított Magyarországon a szocialista időszakban. Egészen addig, amíg az 1980-as évek elején elkezdték vizsgálni a hirtelen szívhalál, az…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

Borsodi anakondavadászat, piknik KGB-ügynökökkel és a Magyar Televízióból kitiltott Jézus

„A vállalati büfében tilos alkoholt fogyasztani. Aki a tilalmat megszegi, azt a büfésnő besúgja az igazgatónak. Ellenszolgáltatásul az igazgató elnézi a büfésnőnek, hogy titokban szeszt mér ki a büfében” – idézi Száraz György Élet és Irodalom-beli viccgyűjteményének egy darabját Hankiss Elemér Diagnózisok című munkájában, amikor (a 80-as évek elején!) arról értekezik, hogy a kádári Magyarország társadalmában az ügyeskedés és a cinkosság vált az egyedüli irányadóvá. A szemet hunyások és félrenézések mindenütt-jelenvalósága egy kifordított normarendszer létrejöttéhez vezetett, miközben fennmaradt „a megtört normák érvényességének látszata”.[1] Ez a jelenség legtisztább formájában egyéni életutatok,…

Tovább
20. század Forrás képes történelem 

Egy hídrobbantás képei – Letenye, 1952

Domján Dániel Ferenc Nem olyan rég jelent meg honlapunkon a letenyei Mura-híd történetét feldolgozó írás, amelyben külön hangsúlyt kapott az átkelő 1945 utáni története. A második világháború után, bár papíron egy oldalra kerültek, egyre jobban elmérgesedett Magyarország és Jugoszlávia viszonya. Ennek elsődleges oka a Moszkva és Belgrád közötti viszály volt, amelyben Budapest egyértelműen a “nagy testvér” befolyása alatt vett részt. Ekkor lett Tito láncos kutya, épült ki a “magyar Maginot-vonalnak” nevezett erődrendszer a déli határon, ahol amúgy is rendszeresek voltak a különféle incidensek az átkáromkodástól az átlövöldözésig.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

„Dolgozik a közért” – Az első éjjel nappali és önkiszolgáló boltok Budapesten

Tóth Eszter Zsófia Ma már természetesnek tartjuk, hogy az élelmiszerboltokban magunk választunk a termékekből és ha úgy alakul, éjjel is be tudunk vásárolni. Nem volt ez mindig így. Budapesten sokáig egyetlen éjjel-nappali közért működött. Cikkemben annak is utánajárok, hogyan terjedt el az önkiszolgáló rendszer és mik voltak az első tapasztalatok.

Tovább
19. század 

Egy nemesi udvarház tündöklése és bukása – Szilassy-család pándi kúriája

Topor István Pánd a Cserhát délkeleti nyúlványának végén, erdős dombvidék völgyében helyezkedik el. A település neve először egy 1275-ben kelt oklevélben fordul elő. 1453-ban Szilassy Fábián fia, György és rokona Vince, váci püspök a török elleni vitéz magatartásukért V. László királytól érdemeik jutalmazására megkapták Alberti, Tete, Pánd és Pilis birtokokban lévő királyi jogokat.[1] György fia pedig Mátyás királytól Losoncz-Tugárt. Ezzel veszi kezdetét a Szilassyak és Pánd több, mint négy évszázados kapcsolata.

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

A Túró Rudi és a szocialista sajtó

Tóth Eszter Zsófia „A kommunistákban a számháború volt jó, meg a Túró Rudi”– írta Esterházy Péter Egy kék haris című könyvében [1]. E cikkben a számháborúkról nem fog szó esni, a Túró Rudi történetéről annál inkább. Az 1968-as őszi vásáron mutatták be a Túró Rudit, amelyről az Esti Hírlap számolt be 1968 augusztus 6-án: „fejlesztési munkánk eredménye lesz érdekes új cikkünk, az alufóliába csomagolt, csokival bevont krémtúrórúd, a Túró Rudi. Reméljük, gyorsan a gyermekek kedvencévé válik.” Így is lett. A Túród Rudival kapcsolatos, ismeretségi körben végzett közvéleménykutatásomban – szemben a csokis…

Tovább
19. század 20. század kora újkor Középkor Ókor Őskor 

Rák: Ősi kór vagy a modern kor betegsége?

Balogh Andrea Johanna Felvetődik a kérdés, hogy mikor jelent meg a rák a földön? Egy ősi kórról van szó vagy a modern kor betegségéről? A gyógyítás szempontjából igencsak releváns a témakör, mivel ha tudjuk, hogy mikortól van jelen a betegség az emberiség történetében, következtethetünk annak kialakulási körülményeire, valamint a fő okozóira is. A kutatások megállapították, hogy maga a rák még az emberiségnél is idősebb, és már egyes dinoszaurusz maradványokon is fedeztek fel daganatokat. Bár nem egyértelműen bizonyítható, de van olyan 1,5 millió éves Homo erectus lelet, amelynek állkapcsa daganatos betegségre…

Tovább
20. század Kult Szocializmus 

Az Ifjúsági Magazin 1970-es supergroup szavazása

Topor István Az 1960-as évek közepétől a ’80-as évek végéig a magyar fiatalok legkedveltebb lapjává MSZMP ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek havonta megjelenő orgánuma az Ifjúsági Magazin (IM) vált. A lap a kádári konszolidáció jellegzetes terméke volt. A nyilvánosság korlátozott voltát tekintve sikerült olyan témákat megjeleníteniük, amelyekről a fiatalok szívesen olvastak. Így a hazai és a külföldi popzene aktualitásai fontos részét képezték a lapnak. Ebben rejlett többek között népszerűségének titka.

Tovább