20. század 

A Magascé-közép: Régi idők női futballszurkolói – sajtótükörben. Első rész

Baráth Katalin Sötétszürke talajon, lombtalan fák előterében fehéringes férfiak néznek az égre. Ez nem egy monokróm impresszionista festmény, hanem a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC, első elnöke Eötvös Loránd) és a Szabadkai Sport Egyesület futballmeccséről készült fotó. Az urak közül egyesek fekete nadrágot viselnek (alighanem ők képviselték a BEAC-ot), bár a színeket nehéz volna pontosan azonosítani, lévén a felvétel fekete-fehér. A szereplők pedig nem a borús eget böngészik aggódva, hanem a magasba rúgott labdát.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

A Kállay-kormány megítélése a török sajtóban

Hajabácsné Dobos Dóra Törökország, amely a vizsgált időszakban megőrizte semlegességét a világháborús konfliktusban, tökéletes példát nyújt arra, mint semleges ország, hogy a világháború ellentétes oldalán harcoló felek miképp kísérelték meg sajtóját befolyásolni, és az ellenséges országok negatív megítélését elősegíteni. Ebben szerepet játszik, hogy a világháború kitörését követően a szövetségesek igyekezték elérni Törökország belépését háborúba – ezzel szemben pedig Németország igyekezett elrettenteni a világháborúba való belépéstől, és ennek a törekvésnek velejárója volt a török közvélemény Németország és csatlós országai ellen történő hangolása, ezzel megakadályozva, hogy Törökország Németország felé közelítsen. De fontos,…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A BCG oltás története, avagy történelem és koronavírus  

Tóth Eszter Zsófia Február elején még nem gondoltam volna, hogy hirtelen a BCG oltás története lesz különösen aktuális. Anélkül, hogy állást foglalnék a BCG oltás hatékonyságáról a koronavírus ellen küzdelemben, ebben a cikkben áttekintem történetét. A BCG oltás a tuberkulózis elleni oltás. Amíg nem létezett, a tüdőbaj válogatás nélkül szedte áldozatait, többek közt tüdőbajban hunyt el Petői Sándor fia, Zoltán is, de Emily Bronte, Franz Kafka, Csokonai Vitéz Mihály is.

Tovább
20. század Horthy-kor 

Kinek nevezzelek? – Egy “disznóság” félremagyarázása, amely kártérítést is ért

1978-ban került publikálásra Andorka Rudolf korábbi katonai hírszerző tiszt, diplomata naplója. A feljegyzések töredékes voltuk ellenére is igen fontos forrásként vannak használatban mind a mai napig a Horthy-korszakkal kapcsolatosan. A megjelenés évében számos méltatás, recenzió született a műről, az éles szemű ítészek pedig a kritikával sem szűkölködtek. Az egyik fel nem oldott kérdés egy bizonyos Gyertyánffy őrnagyot járta körül, aki – Andorka szerint – „megint valami disznóságot csinált.” A konkrét ügyet nem kutatták ki a kritikusok, recenzensek, azonban a következő bekezdésekben megpróbálunk pár új támponttal szolgálni, hogy végül mi vezetett…

Tovább
1918-1939 20. század 

Minden kezdet nehéz: az első magyar (majdnem) követ Prágában

Közhelyszerű tény, hogy Csehszlovákia és Magyarország viszonya nem volt kifejezetten jó 1920-1945 között, azonban a két ország között mégis létezett diplomáciai kapcsolat a két világháború közti időszakban. Sőt, Cseh-Szlovákia feldarabolását követően Berlin alá rendelve tovább működött a magyar külképviselet a Cseh-Morva Protektorátus fővárosában egészen a háború végéig. A második világháborút követően a diplomáciai misszió újraindítása is számos nehézségbe ütközött, azonban az 1920-as kezdetek sem voltak problémamentesek: a kezdeti években volt Magyarország képviselője Prágában Tahvári és Tarkeői Dr. Tahy László.

Tovább
Forrás képes történelem 

Körmenet, szépségverseny, légiparádé – Augusztus 20. “arcai”

Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepeként legjelentősebb nemzeti ünnepünk, ami ráadásul egybeesik az első magyar király szentté avatásával (1083) is. A Hartvik-legenda szerint a későbbi Szent István 1038. augusztus 15-én ajánlotta fel Magyarországát Szűz Máriának, a király szentté avatása után az ünnep “átcsúszott” 20-ra, főleg, hogy az 1092-es szabolcsi zsinaton Szent László király is ezt a napot tette meg ünnepnek. A török időkben mind a Szent István kultusz, mind augusztus 20. megünneplése háttérbe szorult, a 17. század végétől viszont fokozatosan visszatért a köztudatba. A különböző korokban természetesen más-más módon ünnepelték…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

Emlékezetpolitika a bíróságon 1936-ban

László Andor 1936 nyarán, amikor az Esti Kurír közölte Rákosi Mátyás életfogytiglani büntetésének hírét, a lapban azt megelőzte egy másik bűnügy, amelyben a korábban „nemzetgyalázás” miatt született ítéletet erősítette meg az ítélőtábla.[1] Történt ugyanis, hogy még az előző évben Szombathelyen a magyar történelmet áttekintő röpirat-sorozat jelent meg. A forradalmak és forradalmi hősök kultusza címet viselő rész hatalmas felháborodást váltott ki. A szerző, a legitimista Deme László szerint 1848 márciusának eseményeit sem a bécsi udvar, sem a magyar országgyűlés nem tekintette forradalomnak. Kezdettől nagy hangsúlyt fektettek az alkotmányosság betartására, a kormány „első…

Tovább
20. század Horthy-kor II. Világháború 

Menekülés az alagútban, kerítésmászás és leborotvált bajusz – két magyar miniszterelnök a Budai Várban a német megszállás után

Az 1944. március 19-én végrehajtott Margaréta-tervnek a fő célja volt Magyarország megszállása, amelyet a német haderő gyorsan, és gyakorlatilag ellenállás nélkül végrehajtott. A következő időszakban a kormányzati és a mindennapi életben is számos, gyökeres változás történt. Talán teljesen mellékes, de a Horthy Miklóshoz korábban bejáratos személyek számára sem volt könnyű az időszak, mivel egyes, angolbarátságukról ismert politikusokat, tisztviselőket, üzletembereket tartóztatott le a Gestapo. Így különösen nehéz volt olyanoknak a Budai Várban közlekedni, akik korábban napi szinten ott tartózkodtak.

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

CSI: Szekszárd – Rendőrgyilkosság a nyílt utcán

A történészi munka során többször van úgy, hogy az ember kutatás-keresgélés során bukkan rá teljesen véletlenül érdekes, vagy esetünkben brutális hírekre, forrásokra. Így volt ez mai cikkünk esetében is; egy katonatiszt (és másodállásban elismert énekes-zeneszerző) életpályájához kerestem adatokat, amikor a Tolnamegyei Ujságban rábukkantam egy fényes nappal elkövetett kegyetlen rendőrgyilkosság történetére. A szekszárdi bűneset érthetően megrázta a városkát, hiszen az elkövetés körülményei még mai szemmel is elképesztőek. Régi bűntényeket bemutató sorozatunkban következzen most Palásthy János rendőrtisztviselő meggyilkolásának szomorú története.

Tovább
Forrás II. Világháború 

Mindenféle csehszlovák szervezkedésről

Csehszlovákia (vagy akkori hivatalos nevén Cseh-Szlovákia) 1939. március 15-én történő megszűnése után nem volt egyértelmű, hogy újjá fog-e éledni az ország. Az év nyarára azonban megindultak olyan szervezkedések, amelyek az állam restaurációját tűzték ki célul, és hasonló módon kívántak működni, mint tették azt az első világháborúban. Akkor politikai lobbitevékenységgel kívánták az emigránsok elismerni, hogy Csehszlovákiának van helye a térképen, és katonai alakulatokkal szervezésével is érvényt kívántak juttatni elgondolásaiknak. Bár Közvetlenül a második világháború kitörése előtt még egységes csehszlovák emigráns mozgalomról nem lehetett beszélni,  a magyar politikusok mindenesetre rendelkeztek némi ismerettel…

Tovább