A BMX biciklik az 1980-as években

Tóth Eszter Zsófia

A BMX bicikli az álmok netovábbja, a menőség és vagányság jelképe volt az 1980-as években. A BMX kerékpár hazája az USA volt, Magyarországon 1982-1983 körül jelentek meg az első kerékpárok: „A hatvanas évek elején új divathullám hozta lázba az egyesült államokbeli Kalifornia állam tizenéveseit: a BMX-kerékpározás. A BMX-gépek abban különböztek a hagyományos bicikliktől, hogy — speciális vázszerkezetüknek köszönhetően — azoknál jóval teherbíróbbak, s kiválóan lehet velük crossozni, illetve különféle akrobatikus gyakorlatokra is alkalmasak.”[1]

Miért is volt más a BMX a sima kerékpárhoz képest?

A BMX (…) megváltoztatta a gyerekei életét. Már nem azért ültek kerékpár nyergébe hogy élvezzék a „száguldást”, könnyebben, gyorsabban jussanak el a boltba, a játszótérre, az iskolába, hanem, hogy kunsztokat mutassanak be. A BMX megjelenése után már nem az volt a nagymenő, aki a leggyorsabb volt, hanem, aki többet tudott egy keréken „pattogni”. Először hozzánk is a BMX szabadstílusú ága tört be, aztán a nyolcvanas évek végén megjelentek a BMX-crossozók is.”[2]

A BMX banditák című amerikai-ausztrál 1983-as film 1986-os bemutatása után még népszerűbb lett e kerékpár. Eleinte drágának számított és igazán jó minőségűt Ausztriából és NSZK-ból volt érdemes behozni.

A film érdekessége, hogy Nicole Kidman is szerepel benne:

A film korabeli kritikája a Népszabadságban:

Bukósisak a kobakra, pufók bőrkesztyű a kézre, s máris lehet elszántan az impozáns, eszményi versenybringa nyergébe pattanni. A motollaként pedálozó lábban a motorizációt megszégyenítő lóerős energiák dolgoznak. Az önerős száguldás gyönyörét az időnkénti repdesés még csak tetézi. Egy-két útban levő autó nem akadály; minek is kéne kerülgetni, amikor egy merész szökelléssel átalugorható.(…) A [film] végén (…) ez a felirat áll: Gyerekek, ha tetszett is nektek a film, a látott kunsztokat eszetekbe ne jusson utánozni, mert ezekhez a mutatványokhoz szakképzett kaszkadőröket alkalmaztunk. Na tessék! Egy bűnügyi ötletekkel, kalandokkal, üldözésekkel tarkított sportfilm, amelyik józanságra int. Méghozzá nem csak a fiatal nézőket, hanem a sportirányítási és a közlekedésrendészeti szerveket is arról világosítja fel, hogy kizárólag az erre a célra épített pályákon biztonságos a terep-verseny- kerékpározás.” [3]

A filmet levetítették Gazdagréten és összekötötték BMX biciklisek bemutatójával, akik nagyon nagy örömmel mutattak be kerékpáros trükköket, de különben szűkszavúak voltak:

„A vetítővásznat hagyta ott a kedvünkért — nem kis szívfájdalommal — a két, talán legügyesebb crossozó, a tízéves Szécsényi István és a nála csak egy évvel idősebb Sípos Zoltán. Nem tartoztak a profi nyilatkozók közé, csak nagy nehezen lehetett kihúzni belőlük, hogy mi mindenre is képesek egy kerékpár nyergében. Ők már tudnak oldalra pattogni, első vagy hátsó keréken egyensúlyozni, sőt a bicikli nyergében állva megtenni néhány métert.(…) Először egymás fölött ugrattak át mindenfajta segédeszköz nélkül, aztán látványos karambolokat produkáltak, természetesen sérülés nélkül, néhány milliméterre blokkolva le egymás előtt. Volt, aki biciklijével le-föl sétált a lépcsőn, de akadt olyan is, aki hosszú percekig csak ült kerékpárja nyergében, mozdulatlanul, ami tegyük hozzá: nem kis teljesítmény!”[4] 

1986-ban már a Csepel Kerékpárgyár is gyártott BMX biciklit, évente 8-10000 darabot.[5] Velencén, a III. kerékpáros találkozón cross pályán gyakorolhattak az érdeklődők:

„A BMX-pálya, amelynek a szélén álldogálunk, és ahol időnként semmit sem látható hatalmas portól, nevezetes létesítmény: az egyetlen olyan crosspálya Magyarországon, amely megfelel a nemzetközi előírásoknak. Gyerekek építették néhány évvel ezelőtt, nyolc méter széles és háromszáz méter hosszú.”[6]

Dózsa György utca, vasúti átjáró.
Ez még a rendeltetésszerű használat, 1983-ból (Magyar Rendőr/FORTEPAN)

A pályán volt kilenc akadály: dobbantó, sóderrázó, farönk, balos és jobbos hajtűkanyarok, valamint egy- púpú és kétpúpú tevehát is- nyilatkozta Kiss L. György, a Szerpentin Klub vezetője. Vetítéssel egybekötött bemutatót rendeztek a Ferencvárosban is:

„Világszerte egyre nagyobb az érdeklődés a fiatalok körében a kerékpársport, különösen a cross-szakág iránt. Magyarországon is úton-útfélen lehet látni BMX-kerékpárt. Szerencsére gyarapodnak azok a klubok is, ahol „BMX-ül” tanulhatnak a gyerekek. Mert külön tudomány ez. Erről győzhette meg az érdeklődőket az a filmvetítéssel egybekötött bemutató, amelyet a IX. kerületi Testnevelési és Sportfelügyelőség és az FTC rendezett a- közelmúltban. Mintegy százötven fiatal jött a hívó szóra a ferencvárosi Úttörőházba, hogy csodálja az ausztrál BMX-„banditák” produkcióit. Hogy a filmen látottak nem csupán rendezői trükkök voltak, arról a Szerpentin Klub kerekezői a helyszínen, az Úttörőház folyosóján meggyőzték a kétkedőket.” [7]

1990-ben nyolc fordulós országos bajnokságot rendeztek.[8] És végül egy 2002-es visszaemlékező cikk Szilágyi Mártonról, aki az első BMX-es volt Magyarországon:

„Egy tehetséges és megszállott magyar fiú, Szilágyi Márton kezdett el ezzel a sporttal először komolyabban foglalkozni. Szilágyi azonban nem sokáig gyakorolt magában. Az akkori fiataloknak nem kellett kétszer mondani, hogy üljenek nyeregbe, és próbálják ki ők is, mi mindenre képesek egy jól megépített géppel. – Én 1983-ban kaptam meg az első BMX-emet apukámtól. Kölnben a dóm előtt láttam először, hogy a srácok egykerekeznek, ugratnak, és már látványos trükköket gyakorolnak. Németországban akkor már komolyan űzték ezt a sportot, s én is rögtön beleszerettem – mesél a kezdetekről a többszörös flatlandbajnok. A sportágban komoly szaktekintélynek számító sportoló a nyaralásból egy BMX-kerékpárral tért haza, s megszállottan elkezdett gyakorolni. Sokan úgy tartják, az ő BMX-e volt az első ilyen speciális kerékpár Magyarországon. Az igazi fellendülés 1986-ban kezdődött, amikor Szilágyi Márton és barátai csapatba verődve járták a várost, s kutattak újabb társak után. Ebben az időszakban szinte minden gyereknek BMX-et vásároltak a szülei, s ekkor bukkant fel sok tehetség is. — Eleinte amerikai filmekről lestük el a trükköket, aztán gyakoroltuk a tereken vagy parkolókban. Igazából azonban csak 1989 felé tudatosult bennünk a sportág komolysága. Ekkor elkezdtük felmérni a nemzetközi mezőny tudását. A német, osztrák, francia, angol és amerikai sportolók adták az élmezőnyt, s az ő akkori tudásszintjük szinte elérhetetlennek tűnt számunkra – emlékszik vissza a sportoló. A srácok azonban nem riadtak vissza a kihívástól, s az iskola mellett még öt-hat órát gyakoroltak. A kitartó munkának hamar meglett az eredménye. Egy éven belül már a sportág élvonala is odafigyelt a magyar sportolókra, s nem sokkal később a legrangosabb nemzetközi versenyekről is fényesen csillogó érmekkel tértek haza a magyarok.”[9]


A BMX biciklisek története némi hasonlóságot mutat a break táncosok történetével. A BMX biciklizés, akárcsak a tánc, utcai sport volt, a szabadságot szimbolizálta, kellékei menőnek számító nyugati cuccok voltak. Az 1980-as évek olyan sajátos jelensége ez, mely megismételhetetlen.

A BM banditák, jobbra Nicole Kidman [Forrás]

BMX banditák

Goose és P.J. állandóan együtt bringáznak, de nem nagyon tűrik meg őket a város utcáin. Ezért arról álmodoznak, hogy egyszer nekik is lesz a rendőrökéhez hasonló adóvevőjük, amellyel kijátszhatják majd a rend fenntartóit. Egy baleset során találkoznak Judyval, aki nyári munkával próbálja megkeresni a BMX-re valót. Ezekután a srácok együtt próbálnak különböző módon pénzhez jutni. Egy alkalommal belebotlanak egy rejtélyes csomagba, amelyben tucatnyi adóvevőt találnak. Elkezdik értékesíteni az ebül szerzett jószágokat, de a legnagyobb probléma az, hogy az adóvevők egy betörő banda legújabb tervének fontos kellékei. A bűnözők pedig minden áron vissza akarják szerezni azt ami őket illeti.” port.hu

A film rajongói egyes jeleneteket újraforgattak.


Források

[1] Képes Sport, 1987. május 26. 25. o.

[2] Népsport, 1990. február 24. 12. o.

[3] Népszabadság, 1986. június 12. 6. o.

[4] Népsport, 1986. szeptember 15. 7. o.

[5] Népszabadság, 1986. június 17. 12. o., Budapest, 1988/7. 8. o.

[6] Népsport, 1986.  szeptember 7. 7. o.

[7] Népsport, 1987. március 13. 9. o.

[8] Népsport, 1990. február 24. 12. o.

[9] Népszabadság, 2002. március 29. 28. o.

A nyitóképen: BMX-es srácok a Hungaroringen, 1987. (MHSZ/FORTEPAN)

Facebook Kommentek