Címke: zsidóság

20. század Forrás Holokauszt Horthy-kor 

Veszprémy László Bernát: Tanácstalanság – A zsidó vezetés Magyarországon és a Holokauszt, 1944-1945

Napi Történelmi Forrás, , , , 1 Comment

Tóth Eszter Zsófia Megérteni a múltat; ez a kulcsszó, ami miatt ezt a könyvet különösen ajánlom az olvasók figyelmében. Ugyanis huszadik századi történelmünk több sorsfordító eseményéhez is normatív alapon közelítettek történész elődeink. Mit jelent ez? Voltak a jók és voltak a rosszak. És akit egyszer jónak vagy rossznak állított be az utókor, ezt az értelmezési keretet vitték tovább a következő történész generációk is. Így volt ez a zsidó tanácsok esetében is, amelyek második világháborús szerepét – ahogy Veszprémy kiváló könyvében erre rá is mutat – meghatározta az, ahogyan a zsidó…

Tovább
Forrás 

Bergen-Belsenben felszabadult magyar deportáltak Svédországban (1945-1946)

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Szécsényi András Bevezetés[1] A bergeni-belseni koncentrációs táborba 1944/1945 folyamán több időszakban, becslések szerint[2] több tízezer magyar foglyot deportáltak. Hogy hogyan, s miképpen – a történetírás a közelmúltig minderre nem sok válasszal szolgált. Az észak-német síkságon, nagyjából Hannover és Hamburg között félúton elhelyezkedő Bergen község mellett az 1930-as évek dereka óta működött a Wehrmacht páncéloskiképző-tábora, amelynek tőszomszédságéban a háború alatt hadifogoly-tábor is létesült. Ezek mellett, Bergen és szomszédos Belsen községek közti fenyőerdővel tarkított jókora területen Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője (Reichsführer-SS) 1943 nyarán létrehozott egy koncentrációs tábort is.  Az alapítás…

Tovább
19. század Forrás 

Iskoláztatás, mobilitás és asszimiláció a világvárossá fejlődő Budapesten

Balogh-Ebner Márton, , , , , 0 comment

Magyarország fővárosa az első világháború előtti évtizedre az európai nagyvárosok sorába lépett. Budapest fejlődésének története nem csupán az általános, s a 19. század végére világszerte jellemző trendek tanulmányozása miatt érdekes, hanem a Duna partján elterülő város fejlődésének gyorsasága és lakosságának összetételének megváltozása miatt is. Mint ismeretes a korábban jelentős német lakossággal bíró ikerváros az 1910-es évekre egy abszolút magyar (anyanyelvű) világvárossá vált jelentős izraelita lakossággal.

Tovább
Forrás képes történelem Szocializmus 

Műemlékvédelmi rombolás Eger belvárosában

Balogh-Ebner Márton, , , 1 Comment

Eger várából az odalátogató elé tárulkozó látvány lenyűgöző. A püspöki székhely belvárosában elhelyezkedő, tekintélyt parancsoló egyházi épületek mind-mind meghatározzák a megyeszékhely képét.  1967-ig azonban a látványt rendkívüli módon gazdagította az egri zsinagóga. Rövid összefoglalónkban felvillantjuk a magyar műemlékvédelem korábbi gyakorlatát a gazdátlanná vált zsinagógák vonatkozásában.

Tovább
Forrás Kult 

Simonik Péter: Szénporos emlékkavicsok. – Recenzió a tatabányai zsidóság egy történetéről

Napi Történelmi Forrás, 0 comment

Macher Péter Tatabánya 120 éves történetében kevés olyan témát találunk, amiről eddig tudományos igényű monografikus feldolgozás született.[1] A város múltja jórészt még mindig feltáratlan. A tatabányai zsidóság története pedig különösen elkerülte a helytörténészek figyelmét, ugyanakkor a helyi közvéleményben elég sok a témával kapcsolatos tévhit és helytelen információ.  Simonik Péter könyvének célja a hiányt pótolni, valamint a téves adatokat korrigálni. A kötet a „Jó szerencsét! Emlékév” pályázati program keretében jelent meg. Itt szükséges megjegyezni, hogy korábban azért sem jelenhettek meg monografikus feldolgozások Tatabánya történetéről, mert egyszerűen nem volt biztosítva hozzá a…

Tovább
Forrás Ókor 

Josephus Flavius: A zsidó háború és a Holt-tenger víztükre

Napi Történelmi Forrás, 0 comment

Hursán Szabolcs Josephus Flavius (Kr. u. 37-100.) az ókori történelem egyik legkülönlegesebb helyzetű szemtanúja. A Kr. u. 66-tól 73-ig tartó első zsidó-római háború történetét nemcsak mint kortárs, hanem mint az egyik harcoló fél, a végül vereséget szenvedő zsidók  hadvezére írta meg. Sajátos helyzetéből – mondhatni, hogy esetében a történelmet a vesztes fél is megírta – és az egyedülálló történelmi korszakból fakadóan mind élete, mind életműve is számos érdekfeszítő kérdést von maga után. Másik nagyszabású művében – A zsidók története – Jézus Krisztusra vonatkozó részlet[1] található. Ennek hitelessége – tudniillik hogy…

Tovább