Címke: emlékezetpolitika

20. század I. Világháború 

„Házaikról a házszámtáblákat le akarják szedni és utcájuk nevének megváltoztatását kérik.” – Az első világháború hatása az utcanevekre

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

László Andor 1914 nyarának végén egy budai kocsmában a tejföles-paprikás rác ponty nevét rakott pontyra cserélték.[1] Ez megszokott jelenségnek számított azokban a napokban, amikor nevek sokaságát változtatták meg a fővárosban. Az első világháború kitörése ugyanis ezen a terén is szinte azonnal éreztette a hatását. Alig néhány héttel a hadüzenet elküldése után a Jardin d’Hiver-t Téli Kertre,[2] az Angol Parkot Nemzeti Parkra,[3] a Royal Orfeumot pedig Nemzeti Orfeumra keresztelték.[4] Egy újsághír szerint bizonyos helyeken francia italokat nem szolgáltak ki, a Párisi Nagy Áruház palotáján gyászszalaggal ragasztották át az első szót. A…

Tovább
20. század Horthy-kor II. Világháború Szocializmus 

Pázmány Péter és Werbőczy István budapesti szobrainak sorsa a 20. században

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 1 Comment

László Andor Korábban szóltunk a Ferenc József által a nemzetnek adományozott tíz szobor közül legkésőbb átadott Werbőczy és Pázmány emlékművek felállításának kálváriájáról. A 17. századi főpap szobra három nappal a szarajevói merénylet előtt került a helyére – ezzel teljessé vált a „királyszobrok” gyűjteménye, ami tulajdonképpen egy egész korszak végét is jelzi. Az akkor kezdődő „rövid”, ámde felettébb mozgalmas 20. század nem múlt el nyomtalanul a Budapest terei fölött őrködő tíz nagyság felett (közülük ma csupán négy áll eredeti helyén). A Kígyó tér (a mai Ferenciek tere) két emlékműve különösen rosszul…

Tovább
19. század 20. század Forrás 

Pázmány Péter és Werbőczy István budapesti szobrai

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 1 Comment

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz magyar történelmi személyiség szobrának felállítását vállalta Budapesten. A bejelentést hatalmas lelkesedéssel fogadták országszerte, nagy várakozás előzte meg leleplezésüket. Az alábbiakban az utolsónak elkészült két szobor sorsáról lesz szó. Alig néhány nappal a nagy bejelentés után az egyetemalapító Pázmány Péter szobra helyének a mai Egyetem teret javasolták, amíg a jogtudós Werbőczy István esetén az akkor épülő igazságügyi palota előtti tér (a mai Kossuth tér), illetve lakhelye, a budai vár is szóba jött (ahol egykor főbíróként tevékenykedett).[1]

Tovább
19. század 20. század Forrás 

Az utcanevek politikai szerepe

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

László Andor Napjainkban lépten-nyomon hallhatunk utcák, terek politikai célú átnevezéséről. Az orosz-ukrán háború kitörése óta Európa-szerte Skóciától a balti államokig, Franciaországtól Lengyelországig neveznek el köztereket a megtámadott országgal való szolidaritás jegyében. Egy több mint 7000 lakosú spanyol falu két hétre egyenesen a nevét változtatta Ukrajnára (emellett 16 utcát kereszteltek át).[1] Időnként az orosz politikusok provokálása érdekében egy-egy város orosz nagykövetségeinek, konzulátusainak utcáit nevezték át (például Albániában, Csehországban, Izlandon, Kanadában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Norvégiában, Svédországban).[2] Válaszként Moszkvában az amerikai nagykövetség utcáját keresztelték el a Donyecki Népköztársaságról.[3] Az is megtörtént, hogy Odesszában…

Tovább
19. század Forrás 

Millenniumi emlékfák

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 1 Comment

László Andor A fák, szent berkek, ligetek tiszteletének kezdetei a múlt homályába vesznek. A pogány időkben gyakran fáknál mutattak be áldozatot, de a kereszténység elterjedésével sem tűnt el a különleges fák megbecsülése. Egyes idős fákat a hagyomány kötött össze valamely neves eseménnyel vagy történelmi nagysággal, másokat éppen fontos történések megörökítésére, jeles személyiségek tiszteletére ültettek. Az ókorban például Caesar létesített emlékligetet fő vetélytársa, Pompeius sírja körül Egyiptomban.1 A fák emlékeztetőül szolgálhattak, így az is előfordult, hogy valamely alkalomból megjelölték őket. Így tett például 1616-ban az első magyar nyelvű útleírás szerzője, Szepsi Csombor…

Tovább
19. század Forrás 

Tinódi Lantos Sebestyén budapesti szobra

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz magyar történelmi személyiséget ábrázoló szobor felállítását vállalta Budapesten. A megörökített alakok közt (Anonymus és Pázmány Péter mellett) a 16. századi krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén képviselte a nemzeti történelemmel, a törökellenes harcokkal összefonódó kultúrát, a művészetet. Szobra helyszíneként ezért az akkori Nemzeti Színház előtti teret jelölték ki.1 Az emlékmű rövid leírását már 1899 őszén olvashatták az akkori lapokban,2 ám felállítására még sokáig kellett várni. 1903 nyarára készült el Bezerédi Gyula mintája, amit a Zsilinszky Mihály történész-államtitkár által vezetett…

Tovább
20. század Horthy-kor 

A zilahi Wesselényi-szobor 1942-es újraállítása

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Topor István Már az 1880-as évek elején felvetődött a kérdés, hogyan lehetne méltó emléket állítani Szilágy vármegye legnagyobb alakjának, báró Wesselényi Miklósnak. 1883-ban a vármegyeháza közgyűlési termében felavatták a báró művészi értékű arcképét. Ezt azonban kevésnek érezték, így fogalmazódott meg a szobor gondolata.

Tovább
19. század Forrás 

Mátyásunk szobra hol késel az éji homályban?! – Hogyan nem készült el Hunyadi Mátyás reformkori emlékműve

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

László Andor Napjainkban ismét felmerült a terv Hunyadi Mátyás csontjainak azonosítására, majd azok újratemetésére egy erre a célra létrehozott nemzeti kegyhelyen Székesfehérváron. Nagy királyunk mindig kitüntetett helyet kapott a magyar emlékezetpolitikában, kolozsvári vagy a budai várban található szobrai közismertek csakúgy, mint a róla készült híres 1476-es portré. Köztéri lovasszobra viszont máig nincs a fővárosban (a kolozsvári alkotás modellje látható a budai vár Hunyadi termében). Pedig már a reformkorban kísérletet tettek nagyméretű szobra felállítására, és szintén felmerült a „nagy férfiak” síremlékei kultuszhellyé tételének gondolata is.

Tovább
19. század 20. század Forrás 

A Kodály körönd négy szobra

Napi Történelmi Forrás, , , , , 2 hozzászólás

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz, magyar történelmi személyiséget ábrázoló szobor felállítását vállalta Budapesten. A bejelentést hatalmas lelkesedéssel fogadták országszerte, így nagy várakozás előzte meg felállításukat. Az előkészületeket személyesen Bánffy Dezső miniszterelnök irányította, részt vett a munkában például a polgármester és a főpolgármester, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnöke, Pauler Gyula országos főlevéltárnok, vagy Fadrusz János szobrász.1

Tovább