20. század Forrás Szocializmus 

Karácsony a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Anyám az 1980-as évek karácsonyain mindig azt emlegette, hogy az 1950-es években se karácsonyfa, se szaloncukor nem volt kapható. A nagyapámnak sikerült egy cserepes kis fenyőt vásárolni a  virágboltban, szaloncukrot pedig otthon főztek. Anyám azt is elmesélte, hogy amikor nagyapámnál volt a karácsony, apámmal éjjel gyalogoltak haza a kihalt városba, mivel tömegközlekedés nem volt, taxira meg nem telt. A 80-as években nálunk gyűlt össze nagyapám halála után a család. Emlékezetes ajándékok voltak a diavetítő és 1984-ben egy magnó. Igazi MK-27-es modell. Nem tudtam betelni vele, napokon át…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Alphaville: Forever Young Magyarországon

Tóth Eszter Zsófia Mit jelentett a Alphaville az 1980-as évek Magyarországán? Friss levegőt, nyugatot, szabadságot, örök fiatalság ígéretét. Mindazt, ami itt nem volt, az ólomlábakon vánszorgó megdermedt időben. Sose felejtem el, amikor először a televízióban láttam a Forever Youngot, ugyebár, hol máshol. Akkoriban már be-ebcsúszott egy-egy nyugati klip is a magyar televízióba. S mindennek, vagyis a Forever Young debütálásának és világsikerének Éppen 35 éve történt, hogy a német zenekar berobbant az újhullámos popba.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A Pitralon arcszesz  és a Barbon borotvahab, avagy férfikozmetikumok a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia „A ruhám bőr és nem ballon. Az arcszeszem is csak Pitralon. De jegyezd meg jól míg a Föld kerek, Mindig lesznek Rockerek!” – ismerősek lehetnek a Pokolgép együttes Gépdalának sorai. A szocialista időszak nem elsősorban a férfi kozmetikumairól híres, azonban a Pitralon arcszesz és a Barbon borotvahab hívószó lehet az emlékezésre.

Tovább

A kimosott nejlonzacskók kora – az 1980-as évek

Tóth Eszter Zsófia   Manapság ismét az érdeklődés középpontjába került a nejlonzacskózhasználat, elsősorban környezetvédelmi szempontból. Az 1970-es, ’80-as évek hiánygazdaságában nehéz volt nejlonzacskóhoz jutni, ezért akinek sikerült, használat után kimosta, majd újrahasznosította. A nejlonzacskók gyakran száradtak a ruhák mellett, felcsipeszelve. A gyors kiszárításnak azért volt jelentősége, hogy ne büdösödjön meg a nejlonzacskó, mert akkor használhatatlanná vált.

Tovább
20. század Szocializmus 

Az Amerikából jöttem… és a gumizás: az 1980-as évek népszerű játékai

Tóth Eszter Zsófia Az Amerikából jöttem, mesterségem címere, vagy más szövegváltozatban Amerikából jöttünk, mesterségünk címere játék történelmi gyökerei időben messzire nyúlnak vissza, egészen a céhes időkig, amikor a vándorló mesterlegények visszatérése ihlette a játékot. Az Amerikából jöttem fordulat nagy valószínűséggel a 19-20. század fordulóján került be a szövegbe és miközben Amerikába tántorgott egymillió emberünk, volt, aki számára ez időleges volt és vissza is tért (Csáth Gézának is van ilyen novellahőse.) A Színházi élet 1924-es 42. számban van utalás arra, hogy a játékot már játszották.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A kismamacipő

Tóth Eszter Zsófia Ha a Kádár-korszak fotóit nézzük, a munkásnőket a gyárban, vagy a nővéreket a kórházban, mindenkin ezt a cipőt láthatjuk. Kicsit olyan ez a korszakban, mint az alföldi papucs, csak más jelentésekkel és képzettársításokkal. Mik ezek? Ebben az írásban ennek járok utána. Miért is hordták oly sokan?

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Bakos Ilona manöken – egy különleges életút, árvaházból a kifutóra

Tóth Eszter Zsófia Kivételes sors Bakos Ilonáé. Kivételesen tragikus. Ugyanis, ami a szocialista időszakban nem került nyilvánosságra, miért nőtt fel nevelőszülőknél. Édesanyja Bakos Gyuláné Salabert Erzsébet1, az 1956-os forradalom mártírja volt. Bakos Ilona pedig a Fabulon reklámarca- Pataki Ági előtt. És milyen drámai, hogy ő a Fabulon igazi felfutása előtt lett a termék reklámarca. Mielőtt híres lett a termékcsalád, így nem ő az, aki igazán ismert lett a siker révén.

Tovább
Hidegháború Szocializmus 

“Konspirátorból érett politikus” – Így látták a „Bagdadi Mészárost” Magyarországon

Irak máig tartó tragédiája pontosan negyven évvel ezelőtt vette kezdetét: 1979. július 16-án Szaddám Huszein elfoglalta az elnöki széket, miután lemondásra kényszerítette az elődjét, Hasszán al-Bakrt. Vajon miképp vélekedtek erről a hatalomátvételről Magyarországon? Hogyan látták az arab ország jövőjét? Egyáltalán a magyar sajtó és a diplomácia milyen – valós vagy téves – információkkal rendelkezett az új iraki államfővel kapcsolatban? Ezeknek a kérdésnek a megválaszolásához a magyar sajtóban megjelent életrajzi cikkeket és a belső körökben készített politikai portrékat vesszük górcső alá.

Tovább
1956 Forrás 

A lázadó falu – Kesztölc a Rákosi-korszakban és a forradalomban I.

Az első csalódástól az első szervezkedésig Kesztölc eldugott bányászfalu Esztergom és Dorog között, a 10-es út mentén. Olyannyira eldugott, hogy az országot 1956. november 4-én megszálló szovjet csapatok csak a hónap utolsó napjaiban jelentek meg a településen, de a magyar karhatalom és pártszervek visszatérésére december 15-ig kellett várni. Noha a községben semmiféle atrocitás nem történt a forradalom alatt (egy házrobbantási kísérletről tudunk, de ott sem sérült meg senki), a megtorlás igen súlyosan érintette Kesztölcöt, de főleg a mintegy 40 fős helyi nemzetőrséget. Ennek oka egyrészt a kádári propaganda által elterjesztett…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Társkeresés a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Amikor 2011-ben az Ifjúsági Magazin egykori újságíróival interjúztam és megkérdeztem tőlük, ha egy dolgot kellene kiemelni, mi volt teljesen más az 1970-es, 1980-as évek világában, mint manapság, azt válaszolták, hogy az ismerkedési, társkeresési lehetőségek. Ugyanis virtuális ismerkedési felület híján sokaknak okozott nehézséget az, hogy egyáltalán megismerkedjenek valakivel. Az Ifjúsági Magazinnak ezért volt külön rovata, ahol feladhattak hirdetés olyanok, akik levelezni, barátkozni, ismerkedni szerettek volna. Működtettek ismerkedési klubot is. A lap időről időre beszámolt sikertörténetekről is.

Tovább