Forrás Szocializmus 

A dobozos sör

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszakban a dobozos sör szintén egy olyan termék volt, mely elsősorban bécsi bevásárlótúrákhoz kapcsolódott: ott lehetett nagyobb mennyiségben beszerezni. A szocialista fogyasztástörténet egy sajátos jelenségének számított, hogy a kiürült dobozokat nem rakták ki, hanem e nyugati terméket kitették a konyhaszekrények tetejére, akár feltornyozva, tornyot építve belőle, a fogyasztás sajátos emlékműveiként Ebben a cikkben arról írok, hogyan ábrázolta a szocialista sajtó a dobozos sört.

Tovább
Forrás Kult 

Dirty dancing – a film és emlékezete

Tóth Eszter Zsófia Dirty dancing, avagy a Piszkos tánc- az 1987-es film nemcsak egy film volt a magyar közönségnek, többet jelentett egy zenés, táncos romantikus filmdrámánál. Vajon miért? A filmben ábrázolt amerikai világ 1963 nyarán – a Kennedy-gyilkosság előtt és a Beatles előtt, ahogy a főszereplő megfogalmazza, – elérhetetlen volt, bár ez esetben talán nem ez a döntő tényező. A nyaralás alatt kibontakozó szerelmi történet egyrészt álomszerű volt, ledőltek benne a társadalmi korlátok. A tánctanár fiú Johnny, a munkásosztályból érkezett, míg a Baby becenevű lány – akinek keresztneve Frances volt,…

Tovább
Forrás Szocializmus 

„Itt a Márka, itta már ma?”, avagy a szocialista üdítő és a kupakgyűjtő akció

Tóth Eszter Zsófia A többféle szocialista üdítő közül azért a Márkát választottam, mert a Márka kupakgyűjtő akció is emlékezetes maradt, legalábbis egy generáció számára. Másrészt a szocialista reklámok közül a Márka reklámok, az „Itt a Márka, itta már ma?” szlogen is maradandó lett a kommunikatív emlékezetben. A Márka korabeli marketingkampányát felelevenítve nyomon követhetjük, milyen fogásokat alkalmazhatott a szocialista reklámipar egy termék népszerűsítésére. A szocialista üdítő kulcsfontosságú lett a Coca-Cola 1968-as, a Pepsi kóla 1971-es bevezetése után a hazai üdítőipar számára: mutassuk meg a nyugati imperialisták számára, hogy egy szocialista üdítőital is lehet…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A BMX biciklik az 1980-as években

Tóth Eszter Zsófia A BMX bicikli az álmok netovábbja, a menőség és vagányság jelképe volt az 1980-as években. A BMX kerékpár hazája az USA volt, Magyarországon 1982-1983 körül jelentek meg az első kerékpárok: „A hatvanas évek elején új divathullám hozta lázba az egyesült államokbeli Kalifornia állam tizenéveseit: a BMX-kerékpározás. A BMX-gépek abban különböztek a hagyományos bicikliktől, hogy — speciális vázszerkezetüknek köszönhetően — azoknál jóval teherbíróbbak, s kiválóan lehet velük crossozni, illetve különféle akrobatikus gyakorlatokra is alkalmasak.”[1]

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

A hangalámondásos VHS kazetták kora

Tóth Eszter Zsófia „Mit csinálsz? Megpróbálom becsapni, a nyomokat eltüntetni, hogy ne tudjanak elkapni minket. Gyorsan! Gyerünk, gyorsan! Hagyjál itt.” ez egy részlet a Terminátor hangalámondásos verziójából. „…akkoriban mindenki alámondásos Chuck Norris- és Bruce Lee-filmeket nézett videón. Ha valami, akkor a keleti küzdősportok menőnek számítottak. Ravasz módon vegyítették a puszta testi erőszakot és a misztikus keleti filozófiát: miközben a küzdő felek péppé verték egymást, a szünetekben olyan, ma már hülyeségnek tűnő dolgokról elmélkedtek, mint az „út, amelyen a harcosnak végig kell mennie” és hasonlók.” (Kötter Tamás 51-es körzet) 

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A kocogás kezdetei a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Ezen írásomban annak járok utána, hogyan gyűrűzött be Magyarországra a kocogó mozgalom, milyen cikkek népszerűsítették a futást az 1970-es években, ki volt a sportág nagy népszerűsítője, ezen kívül bepillantást nyerhetünk korabeli futóélményekbe is. „Fuss az egészségedért” (Lauf Dich Gesund) nevet viselte az az NDK-s futómozgalom, amelyről 1968-ban tudósított a Képes Sport. „A súlyfelesleggel, stresszekkel, keringési zavarokkal és a technikai kultúra egyéb „másodszándékú áldásaival” küszködő művelt világ újra felfedezte a lábát, divat lett a futás.”[1] 1973-ban Magyarországon is rendeztek „Fuss az egészségedért” futóversenyt több vidéki városban és a…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Egy kis automata mosógép-történelem

Tóth Eszter Zsófia Emlékszem, úgy 1985 táján automata mosógépet készültünk vásárolni. El is mentünk a Keravillba – az évi rendes, két hetes beutalós nyaralás előtt – amikor édesanyám látva a nagy árkülönbséget a félautomata és az automata mosógépek között, eredeti terveinkkel ellentétben a félautomata mellett döntött. Az volt az olcsóbb és azt mondta, a centrifugánk még jó, inkább átpakolja a ruhákat a félautomatából abba és még spórolunk is. Így nem lett akkor automata mosógépünk. Bár áttanulmányozva az alkatrészellátási nehézségeket az automata mosógépekhez, nem is baj. A félautomata hűségesen kitartott, bőven…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Miért is ne sorsjegyezzen, aki a szocializmusban él? A borítékos sorsjegy története

Tóth Eszter Zsófia Emlékszik még valaki a borítékos sorsjegyre? Igen, arra, amelynek ára öt Ft volt 1977-től, az 1980-as években pedig a fődíja 50000 Ft és utcai árusoknál is lehetett vásárolni. Anyám nővérének szerencsés keze volt ezekhez a játékokhoz, úgyhogy, amikor vele sétálunk a Váci utcában, mindig vettünk sorsjegyet. A fagyizáson kívül ezt tekintettük a séta fénypontjának. És igen, egyszer, ha nem is a fődíjat, de 1000 Ft-ot nyertünk. Amit rögtön el is költöttünk: régóta vágytam egy számológépre, azt azonnal meg is kaptam. (Lehetett 8, 10, 20,50, 100,200,500 Ft-ot is…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Apa, gyermekkel egyedül a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Gyermekét egyedül nevelő apa; ez az, ami ritkának számított a szocialista időszakban. Hiába voltak már modern apák, a gyermek nevelése az anya felségterületének számított. Ugyanis, ha az édesanya meghalt, az apa többnyire nőrokonokhoz – nagymama, lánytestvér – adta gyermekét és/vagy igyekezett újraházasodni, mostohaanyát hozni a házhoz. Válás esetén pedig csak akkor maradt a gyermek az apával, ha az anya lemondott róla, mentális beteg vagy alkoholista volt, vagy bűncselekmény miatt érdemtelen a gyermek nevelésére. Kíváncsi voltam mégis arra, cikkezett-e egyáltalán a sajtó, és ha igen, milyen szövegkörnyezetben írt…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

A kolorádóbogarak elleni harc az 1950-es években, vagyis “az amerikai imperializmus egy újabb csapása”

Tóth Eszter Zsófia  Gyerekkoromban, mikor apám mesélt este, mindig igaz történeteket mesélt, sokszor a saját gyermek- és ifjúkoráról. Az egyik ilyen történet a kolorádóbogarakról szólt, arról, hogy gimnazistaként menniük kellett a krumpliföldekre, irtani a kolorádóbogarakat, mese nem volt, kötelezően irtani kellett, azt mondták nekik, az amerikai imperializmus újabb támadása a ma már krumplibogárként elhíresült kártevők személyében jelenik meg. Akkoriban, amikor ezt mesélte, fogalmam sem volt, mi az a Colorado, és Amerika is csak az Amerikából jöttem játék révén valami messzi, távoli világ volt, ahová mi sosem jutunk el.

Tovább