20. század képes történelem 

Havas Budapest – KÉPVÁLOGATÁS

Manapság egyre ritkább Magyarországon az „igazi” tél, hetekig tartó mínuszokkal, és a városokat is hosszabb időre befedő hótakaróval. Az északibb és/vagy magasabb területeken persze így is előfordulnak komolyabb havazások, Budapest belvárosában azonban egyre ritkább vendég a hó. Nem is olyan régen azonban természetes volt, hogy nem csak a hegyvidékek borulnak akár hetekre fehérbe, hanem a belső kerületek is. A közlekedés és a közellátás ilyenkor persze megnehezült (sokan emlékeznek még az 1987-es nagy havazásra, amire rövidesen vissza is térünk), ugyanakkor a hólepel teljesen más, sajátságos képet kölcsönzött a fővárosnak (is), aminek…

Tovább

[KÖNYVISMERTETŐ] Család vagy cseléd? Gondolatok a társadalomtörténetről Lovas Ildikó új könyve kapcsán

Tóth Eszter Zsófia „A vajdasági magyar tényirodalom nagyregénye remek megvalósulását tarthatjuk most a kezünkben”- írja a regény fülszövegében Bordás Győző. Nagy elődeihez, Sinkó Ervinhez, Branyó Istvánhoz, Gion Nándorhoz hasonlítja a szerző e remekművét. Mivel ezen tényirodalmi mű számos, társadalomtörténeti szempontból is izgalmas kérdést boncolgat, érdemes részletesen górcső alá vennünk Lovas Ildikó legújabb regényét, a Szép Amáliákat.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A rendszerváltás szimbolikus lezárása; az 1992-es „szobortalanítás”

 László Andor Ahogyan korábbi cikkünkből láthattuk, a 20. század kezdetét és végét egyaránt szobordöntések jelölték, a mindenkori rendszerváltások elmaradhatatlan velejárója volt az előző korszak szimbólumaival való leszámolás. Az emlékművek és az utcanevek ilyenkor cseppet sem voltak biztonságban. A köztéri szobrok körüli viták napjainkra sem csitultak, ám az utolsó igazán nagyszabású szoboráthelyezési akcióra 1992-ben került sor. A szovjet megszállásra, a kommunista ideológiára emlékeztető emlékművek eltávolítása már 1989-ben megkezdődött országszerte, Budapesten elszállították a városligeti Lenin-szobrot, vagy levették például a Kun Béla (ma Ludovika) téren a Tanácsköztársaság vezetőit megörökítő három domborművet.[1] Több helyen…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A szimatszatyor

Tóth Eszter Zsófia  „És egyszerre magam előtt láttam egy Grisa névre hallgató, tizenhét éves marcona fiú arcát, akit harmadik év végén tanácsoltak el a gimnáziumból nem helyénvaló magaviselete miatt. Amikor a kezdődő alkonyatban ott álltunk a nagykapu előtt, csak vigyorgott. Az idegenlégióban találkozunk, öreg. (..) Grisa a Trapper-farmer dzsekijében, maga szűkítette csövigatyájában, a vállán golyóstollal kidekorált szimatszatyrával felszállt a pöfögő Ikaruszra, és eltűnt a szemem elől. Akkor még nem tudtam, mi az az örökre.” – íme egy emblematikus ábrázolás arról, hogyan és kik viselték az ún. szimatszatyrot.[1] A szimatszatyor eredetileg katonai…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A dobozos sör

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszakban a dobozos sör szintén egy olyan termék volt, mely elsősorban bécsi bevásárlótúrákhoz kapcsolódott: ott lehetett nagyobb mennyiségben beszerezni. A szocialista fogyasztástörténet egy sajátos jelenségének számított, hogy a kiürült dobozokat nem rakták ki, hanem e nyugati terméket kitették a konyhaszekrények tetejére, akár feltornyozva, tornyot építve belőle, a fogyasztás sajátos emlékműveiként Ebben a cikkben arról írok, hogyan ábrázolta a szocialista sajtó a dobozos sört.

Tovább
Forrás Kult 

Dirty dancing – a film és emlékezete

Tóth Eszter Zsófia Dirty dancing, avagy a Piszkos tánc- az 1987-es film nemcsak egy film volt a magyar közönségnek, többet jelentett egy zenés, táncos romantikus filmdrámánál. Vajon miért? A filmben ábrázolt amerikai világ 1963 nyarán – a Kennedy-gyilkosság előtt és a Beatles előtt, ahogy a főszereplő megfogalmazza, – elérhetetlen volt, bár ez esetben talán nem ez a döntő tényező. A nyaralás alatt kibontakozó szerelmi történet egyrészt álomszerű volt, ledőltek benne a társadalmi korlátok. A tánctanár fiú Johnny, a munkásosztályból érkezett, míg a Baby becenevű lány – akinek keresztneve Frances volt,…

Tovább
Forrás Szocializmus 

„Itt a Márka, itta már ma?”, avagy a szocialista üdítő és a kupakgyűjtő akció

Tóth Eszter Zsófia A többféle szocialista üdítő közül azért a Márkát választottam, mert a Márka kupakgyűjtő akció is emlékezetes maradt, legalábbis egy generáció számára. Másrészt a szocialista reklámok közül a Márka reklámok, az „Itt a Márka, itta már ma?” szlogen is maradandó lett a kommunikatív emlékezetben. A Márka korabeli marketingkampányát felelevenítve nyomon követhetjük, milyen fogásokat alkalmazhatott a szocialista reklámipar egy termék népszerűsítésére. A szocialista üdítő kulcsfontosságú lett a Coca-Cola 1968-as, a Pepsi kóla 1971-es bevezetése után a hazai üdítőipar számára: mutassuk meg a nyugati imperialisták számára, hogy egy szocialista üdítőital is lehet…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A BMX biciklik az 1980-as években

Tóth Eszter Zsófia A BMX bicikli az álmok netovábbja, a menőség és vagányság jelképe volt az 1980-as években. A BMX kerékpár hazája az USA volt, Magyarországon 1982-1983 körül jelentek meg az első kerékpárok: „A hatvanas évek elején új divathullám hozta lázba az egyesült államokbeli Kalifornia állam tizenéveseit: a BMX-kerékpározás. A BMX-gépek abban különböztek a hagyományos bicikliktől, hogy — speciális vázszerkezetüknek köszönhetően — azoknál jóval teherbíróbbak, s kiválóan lehet velük crossozni, illetve különféle akrobatikus gyakorlatokra is alkalmasak.”[1]

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

A hangalámondásos VHS kazetták kora

Tóth Eszter Zsófia „Mit csinálsz? Megpróbálom becsapni, a nyomokat eltüntetni, hogy ne tudjanak elkapni minket. Gyorsan! Gyerünk, gyorsan! Hagyjál itt.” ez egy részlet a Terminátor hangalámondásos verziójából. „…akkoriban mindenki alámondásos Chuck Norris- és Bruce Lee-filmeket nézett videón. Ha valami, akkor a keleti küzdősportok menőnek számítottak. Ravasz módon vegyítették a puszta testi erőszakot és a misztikus keleti filozófiát: miközben a küzdő felek péppé verték egymást, a szünetekben olyan, ma már hülyeségnek tűnő dolgokról elmélkedtek, mint az „út, amelyen a harcosnak végig kell mennie” és hasonlók.” (Kötter Tamás 51-es körzet) 

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A kocogás kezdetei a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Ezen írásomban annak járok utána, hogyan gyűrűzött be Magyarországra a kocogó mozgalom, milyen cikkek népszerűsítették a futást az 1970-es években, ki volt a sportág nagy népszerűsítője, ezen kívül bepillantást nyerhetünk korabeli futóélményekbe is. „Fuss az egészségedért” (Lauf Dich Gesund) nevet viselte az az NDK-s futómozgalom, amelyről 1968-ban tudósított a Képes Sport. „A súlyfelesleggel, stresszekkel, keringési zavarokkal és a technikai kultúra egyéb „másodszándékú áldásaival” küszködő művelt világ újra felfedezte a lábát, divat lett a futás.”[1] 1973-ban Magyarországon is rendeztek „Fuss az egészségedért” futóversenyt több vidéki városban és a…

Tovább