20. század Forrás képes történelem 

Egy hídrobbantás képei – Letenye, 1952

Domján Dániel Ferenc Nem olyan rég jelent meg honlapunkon a letenyei Mura-híd történetét feldolgozó írás, amelyben külön hangsúlyt kapott az átkelő 1945 utáni története. A második világháború után, bár papíron egy oldalra kerültek, egyre jobban elmérgesedett Magyarország és Jugoszlávia viszonya. Ennek elsődleges oka a Moszkva és Belgrád közötti viszály volt, amelyben Budapest egyértelműen a “nagy testvér” befolyása alatt vett részt. Ekkor lett Tito láncos kutya, épült ki a “magyar Maginot-vonalnak” nevezett erődrendszer a déli határon, ahol amúgy is rendszeresek voltak a különféle incidensek az átkáromkodástól az átlövöldözésig.

Tovább
20. század Forrás képes történelem Szocializmus 

Virtuális emléktúra a kazahsztáni GULAG-ra

Nem is olyan rég egyik írásunkban a mai Kazahsztán területére hurcolt magyarok sorsával foglalkoztunk. Mai képes cikkünkben ismét Kazahsztánba, az egykori KARLAG és ALZSIR táborok területére látogatunk, ahol napjainkban múzeum és nemzetközi emlékhely (összesen 12 nemzet és számos nemzetiség tagjai raboskodtak arrafelé) található.

Tovább
20. század Horthy-kor II. Világháború képes történelem 

A rommá lőtt Budapestről nyílt művészeti kiállítás

Budapest 1944–1945-ös ostromáról ostROMképek címen nyílt kiállítás a Várnegyed Galériában, amelynek különlegessége, hogy a nagyközönség számára eddig szinte teljesen ismeretlen művészeti alkotásokat – festményeket, rajzokat – mutat be. A kiállítás március 1-jéig ingyenesen látogatható. Budapest ostromáról ma már viszonylag sok információ áll az érdeklődő közönség rendelkezésére. Magyarország 1944 augusztusának utolsó napjaiban, a román átállást követően vált hadszíntérré. Az előretörő szovjet és román csapatok komoly harcok és több százezer főt kitevő veszteségek árán jutottak el Budapestig, amelynek első, október 29-i bevételi kísérlete gyorsan kifulladt. Ekkor azonban még élt a remény, hogy…

Tovább
19. század Forrás Forrásközlés képes történelem 

Egy török hajófűtő Ada Kaleh szigetéről és egy magyar hajógépész

Ada Kaleh történetének ismertetése kiválóan alkalmas az eltűnt világok nosztalgiájára vágyók igényének kielégítésére. Az egykori történeti Magyarország déli határvidékén elhelyezkedő (egykori) sziget a Vaskapu-erőmű építése miatt került örökre a Duna vízszintje alá. A történetet az teszi még érdekesebbé, hogy a szigeten török, muszlim lakosság élt, amely kultúrájában így eltért mind az 1918 előtti, mind az az utáni államalkotó többségtől.  

Tovább
19. század 20. század Forrás képes történelem 

A magyar főváros főutcája: a Duna

Városok kialakulásához több tényező járulhat hozzá kisebb vagy nagyobb mértékben. A gazdasági, népességföldrajzi vagy történeti körülmények mellett megkerülhetetlenek a domborzati adottságok,  illetve a víz jelenléte is. Lehetőleg nagy mennyiségben. Egy hajózható folyó az ivóvíz-szükségleten felül biztosít(hat)ja a kereskedelem igényeit is. A magyarországi hajógyártás újkori kezdeteit 1835-re, az Óbudai Hajógyár alapításától, illetve az első itt gyártott gőzhajó megépítésétől számíthatjuk. Az azóta eltelt több, mint 180 év után egy egészen más várost találunk ugyanazon a helyen. Budapest több, kisebb városból egy világvárossá fejlődött. Ebben nagy szerepe volt a dunai hajózásnak és nem…

Tovább
20. század Horthy-kor képes történelem 

A “budaörsi légiháború” – Reptéravató repülőnap

1937. június 20-án adták át a polgári forgalom számára a budaörsi repülőteret, amely a mátyásföldi repülőtér szerepét vette át. Az új nemzetközi légikikötő Európa egyik legkorszerűbb repülőterének számított akkor, így maga a megnyitóünnepség is hasonlóan színvonalas volt. A rendkívül látványos program azonban már magában hordozta a közelgő újabb világégés hangulatát, a civil repülőtér megnyitóján ugyanis német, olasz és osztrák harci repülők mutatták meg, hogy mire képesek háborús körülmények között. Az eseményt most (elsősorban) a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum fotógyűjteményének képei segítségével mutatjuk be az olvasóinknak.

Tovább
20. század 20. század Forrás Forrásközlés Horthy-kor képes történelem 

Az elmaradt kivégzés; Matuska Szilveszter utolsó tárgyalása

Balogh-Ebner Márton – György Sándor Magányos őrült volt, vagy egy összeesküvés része? Vagy teljesen tudatosan döntött a robbantás mellett? Esetleg állami jóváhagyással cselekedett? Megannyi kérdés, amely még ma is foglalkoztatja a kutatókat és a közvéleményt Matuska Szilveszterrel és a biatorbágyi vasútrobbantással kapcsolatban. Az önmagában érdekes, hogy miként lesz egy első világháborús hősből és feltalálóból merénylő, ráadásul utóélete és halála is számos kérdőjelet vet fel. Miért kaphatott a második világháború idején összesen 17 nap büntetés-félbeszakítást? Tényleg Csantavéren tűnt el 1945-ben, vagy sikerült nyugatra menekülnie? Mai képes posztunkban az 1931. szeptember 12-ről…

Tovább
képes történelem Középkor 

Képek egy oszmán krónikából: hogyan néz ki a Tarih-i Üngürüsz?

Kanyó Ferenc Nemrég járta körbe a médiát az a hír, hogy Grandpierre Attila és társai újra kiadták a Tarih-i Üngürüszt. Az oszmán-török krónika neve az őstörténet iránt fokozottan érdeklődők körében nem hangzik ismeretlenül, az elmúlt fél évszázadban a szövegének több kiadása is napvilágot látott. A sokak által rejtélyesnek ítélt forrás valójában egyáltalán nincs rejtve a nagyközönség elől. A teljes krónika valamennyi lapja elérhető már a világhálón, ezekből szemeztünk a Képes Történelem rovatunk legújabb írásában.

Tovább
20. század Holokauszt II. Világháború képes történelem Kult 

“De hát Hitler elégedettnek mutatkozott…”

Az Adolf Hitler nevével fémjelzett Nagynémet Birodalom mindössze 12 évig létezett. Ez az idő – tekintve a II. világháborús eseményeket is – túlzottan kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a nemzetiszocialista rendszer maradandót alkosson építészeti értelemben véve. Noha grandiózus tervek tucatjai készültek, a kivitelezés a legtöbb esetben félbemaradt az anyagi erőforrások, a munkaerő és a nyersanyagok hadiiparba való átirányítása miatt. Egy ikonikusnak szánt épület azonban még a háborút közvetlenül megelőző korszakban elkészülhetett: ez az Új Birodalmi Kancellária elnevezést kapta. A palotaépület már csak azért is fontos, mert teljes egészében felépült, és emiatt…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor képes történelem 

Napfényt karácsonyra, avagy ünnepi ajándéktippek a két háború között

Még alig múlt el a tavalyi és már itt az idei és az ember megint ott áll és törheti a fejét, hogy egyrészt kinek mit adjon, másrészt„ mit miből adjon … Mit adjunk a gyerekeknek, akinek «úgyis mindenük megvan…» és mit adjunk a felnőtteknek, akiknek úgysincs meg semmijök… – részlet Hatvany Lili karácsonyi leveléből, amelyet a Színházi Élet magazin olvasóinak írt. (1933) Az ember előbb utóbb minden év végén belecsöppen az ilyenkor szokásos karácsonyi őrületbe. Hogy ezt akarva vagy akaratlanul teszi, azt természetesen mindenki döntse el maga, de annyi bizonyos…

Tovább