20. század magyar gyarmat 

Nagy Ferenc és a szovjet gyarmatosítás az 1955-ös bandungi konferencián

Ginelli Zoltán (Mai írásunk a Magyar Gyarmat oldallal való együttműködésben jelenik meg, a rovat további írásai ITT érhetőek el) 1992-ben a „szovjet birodalom” megszűnésének alkalmából egy magyar szerző a következőket írta: „azt, hogy a császár valójában meztelen, egy szegény parasztfiúból lett magyar politikai emigráns kiáltotta világgá”, ugyanis „a harmadik világ szervezkedését megindító 1955-ös bandungi konferencián Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök dobta be a világközvéleménybe a »szovjet kolonializmus« fogalmát”.[1] E figyelemreméltó sorok írója Nagy Ferenc egykori munkatársa, Csicsery-Rónay István, aki egy 1994-es dokumentumfilmben más munkatársakkal együtt számolt be az esetről, sőt…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Ványai Márton: A magyar 2. hadsereg doni katasztrófája szovjet hadműveleti iratok és emlékezések tükrében, 1943. január 12-24.

A magyar 2. hadsereg 1943. januári doni katasztrófája a 20. századi magyar történelem egyik legtragikusabb pillanata, és egyben egyik fordulópontja is. Ennek megfelelően 1943-tól napjainkig számos könyv, tanulmány, újságcikk, dokumentumfilm készült el a témában, amit ezek ellenére sem mondhatunk teljesen feltártnak, pláne nem „túlkutatottnak”. Főleg úgy nem, hogy évtizedekig csak az aktuális politikának (szocializmus) megfelelően lehetett a témához nyúlni, ráadásul forrásoknak csak kis része állt a kutatók rendelkezésére. A honvédség dokumentumainak jelentős része elpusztult a háború alatt, német és szovjet forrásokhoz pedig – legalább is komolyabb mennyiségben – az elmúlt…

Tovább
20. század 20. század Hidegháború Szocializmus 

Gereblyével a „banderisták” ellen – Csehszlovákia háborúja az Ukrán Felkelő Hadsereggel, 1945–1947

Az orosz-ukrán háború kitörését követően ismét fellángolt a vita az 1942-ben alapított Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) II. világháború alatti szerepéről, a háború utáni küzdelméről a lengyel és a szovjet területeken vagy Sztepan Andrijovics Bandera örökségéről. Ugyanakkor viszonylag kevés szó esik Csehszlovákiáról – pedig ezt az országot szintén érzékenyen érintette az UPA harca és szintén megszenvedte a fegyveres konfliktus következményeit.

Tovább
20. század Hidegháború Szocializmus 

Cseh négyszájúkkal a forradalom védelméért: A csehszlovák fegyverek szava – II. rész

Hatvanegy évvel ezelőtt a kubai Playa Girónban – avagy ismertebb magyar nevén a Disznó-öbölben – felfegyverzett kubai emigráns csapatok szálltak partra, hogy megdöntsék az akkor még konszolidáló Fidel Castro hatalmát. Az amerikai segítséggel megvalósuló támadás azonban kudarcot vallott. A szakirodalom elsősorban a Kennedy-adminisztráció kihátrálását, másrészt az új kubai vezetés támogatottságát és integritását jelölte meg a sikertelenség okának. Ugyanakkor egy további tényező is hozzájárult: a keleti blokkból, leginkább Csehszlovákiából és a Szovjetunióból érkező fegyverszállítmányok. Az orosz-ukrán háború hatására indult, a cseh(szlovák) fegyverek történelemformáló szerepéről szóló cikksorozatunk második részében a karibi szigetországnak…

Tovább
Forrás 

A penge élén – a keleti front harcai Sztálingrádtól Harkovig (könyvismertető)

1942 novemberének elején a német és a szövetséges csapatok Sztálingrád környékén harcoltak. A közvélemény számára addig diadalmasnak tűnő előrenyomulás mögött valójában egy rendkívül túlfeszített működés zajlott. 1942. november 19-én aztán bekövetkezett a szovjet támadás, amely bekerítette Sztálingrádot és olyan mély rést ütött a német vonalakon, hogy egy komolyabb összeomlás lehetősége is felmerült. Az ezt követő harcokat mutatta be Prit Buttar: A penge élén című könyvében. Katonák, taktikák és stratégiák A könyv 1942 novemberével, a szovjetek sztálingrádi ellentámadásával kezdődik, amikor sikerül gyűrűbe fogni a Paulus tábornok vezette német csapatokat. A történteket…

Tovább
20. század Hidegháború 

Fegyvert bármi áron, a következmények nem fontosak – Könyvismertető

1956 kapcsán közismert tény, hogy az októberi magyarországi eseményekkel párhuzamosan zajlott a szuezi válság, amelynek kiváltó oka volt, hogy az egyiptomi vezetés államosította a Szuezi-csatornát működtető társaságot. Hogy Magyarországon milyen előzményei voltak az október 23-án kirobbant forradalomnak, az nemcsak közismert, hanem egyenesen iskolai tananyag. Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy a Nasszer-féle Egyiptom miért szánta el magát az államosításra. Krajcsír Lukács könyve ebbe a folyamatba enged betekintést.

Tovább
20. század Hidegháború II. Világháború 

Hosszú emlékek – George F. Kennan: Emlékiratok című memoárjáról

Egy személyes emlék: jelen sorok írója még korábbi kutatásai során botlott bele a szerző From Prague after Munich – Diplomatic papers 1938-1940 című munkájába, amelyben nemcsak prágai szolgálati idejére emlékezett vissza, hanem a meglehetősen turbulens időszakból származó diplomáciai jelentéseket, magán- és félhivatalos leveleit is publikálta. Már akkor feljegyzésre került, hogy érdemes lenne a hazánkban akkor csak angolul fellelhető emlékiratainak utánanézni. Ez a megjegyzés akkor talonba került, mivel a kutatási folyamat más irányba haladt, azonban az amerikai diplomata visszaemlékezései immáron magyarul is hozzáférhetővé váltak.

Tovább
1918-1939 20. század Forrás 

Egy szovjet partizán Spanyolországban

A spanyol polgárháború kitörése után 1936 őszétől sok szovjet tanácsadó érkezett az országba, akik mindent jobban tudtak, mint a spanyolok és mindenhez (is) értettek. Egyikük annyira szerencsés volt, hogy túlélte a polgárháborút, sőt az otthoni tisztogatást is és azt is megengedték, hogy megjelenjenek a visszaemlékezései. 1937 nyarán a Moszkva-Volga csatorna egyik építésvezetője, Sztanyiszlav Alekszejevics Vaupsaszov vendégeket kapott. „megkérdeztek, elmennék-e a spanyolországi háborúba. […] Csak azt tisztáztam, hogy milyen minőségben. – A profiljába vágó munkára – hangzott a válasz. […] A felkészülés több hónapig tartott […] nyelvet tanultam, ismerkedtem az ország…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború képes történelem 

Bécsi Ferenc határvadász szakaszvezető második világháborús füzetei, II. rész

Topor István A Vörös Hadsereg 1943 végén indított offenzívája 1944 február elején folytatódott. A kialakult helyzetben a Honvéd Vezérkar február 13-án elrendelte a kárpátaljai erődítési munkálatokhoz már januárban mozgósított alakulatok teljes hadiállományra emelését. Sor került az 1. hadsereg néhány seregtestének, így a 16. és 24. gyaloghadosztálynak, valamint a 2. hegyidandárnak a részleges mozgósítására is. Felvonultatásuk március elején vette kezdetét. A 16. gyaloghadosztály Kőrösmező és Ökörmező között, tőlük északnyugatra az Uzsoki-hágó előteréig pedig a 24. gyaloghadosztály látta el a határok védelmét. A 2. hegyidandár alakulatait Szolyva környékén vonták össze.[1]

Tovább
Forrás Szocializmus 

Kísérletek orosz mezői – Jegor Letov, Janka Gyagileva és a szovjet-orosz punk születése, II. rész

Vázsonyi Dániel „Hangolódj rá, kapcsolódj be, szállj ki” (Timothy Leary, 1966) „»Hangolódj rá« azt jelentette, hogy szállj magadba és aktiváld a neurális és genetikai berendezésed. Válj érzékennyé a nagyszámú és különféle tudati szintekre és a különleges kiváltó jelekre, amelyek bevonzzák őket. A drogok egy utat jelentettek ennek a célnak a megvalósításához. »Kapcsolódj be« azt jelentette: lépj harmonikus interakcióba a körülötted lévő világgal – nyilvánulj meg, alkoss, fejezd ki az új belső perspektíváidat. »Szállj ki«: egy aktív, szelektív és kegyes függetlenedést sugallt akaratlan vagy tudatlan kötődésektől. »Szállj ki«: önállóságot jelentett, az…

Tovább