20. század Forrás Horthy-kor Szocializmus 

Havas Magyarország – KÉPVÁLOGATÁS

Körülbelül egy évvel ezelőtt egy képválogatás keretében idéztük meg azokat az időket, amikor akár heteken át vastag hótakaró borította Budapestet, ide értve a belvárost is. Mostani Fortepanos képválogatásunkban az ország többi településéről, tájairól – elsősorban az Északi-Középhegységből – válogattunk havas-jeges fotókat azokból az időkből, amikor még „igazi” telek voltak. Noha manapság egyre ritkább a komolyabb havazás, az idei év (2023) decembere alapján korántsem biztos, hogy el kell búcsúznunk a komolyabb hóesésektől és a téli sportok kedvelőinek sem feltétlenül kell külföldi utazásban gondolkodniuk.

Tovább
20. század képes történelem 

Havas Budapest – KÉPVÁLOGATÁS

Manapság egyre ritkább Magyarországon az „igazi” tél, hetekig tartó mínuszokkal, és a városokat is hosszabb időre befedő hótakaróval. Az északibb és/vagy magasabb területeken persze így is előfordulnak komolyabb havazások, Budapest belvárosában azonban egyre ritkább vendég a hó. Nem is olyan régen azonban természetes volt, hogy nem csak a hegyvidékek borulnak akár hetekre fehérbe, hanem a belső kerületek is. A közlekedés és a közellátás ilyenkor persze megnehezült (sokan emlékeznek még az 1987-es nagy havazásra, amire rövidesen vissza is térünk), ugyanakkor a hólepel teljesen más, sajátságos képet kölcsönzött a fővárosnak (is), aminek…

Tovább
19. század 20. század Forrás képes történelem 

„Egy czélszerü gőzös (…) csuda fordulatot tenne”, avagy magyar gőzhajók egykor és most

A rendszeres, mindennapi használatra alkalmas gőzgép megjelenése a 19. század elején mind a szárazföldi, mind a vízi közlekedést forradalmasította. A vasút megjelenésével (illetve elterjedésével) lecsökkent az utazási idő, illetve megnőtt az egy fuvarral szállítható személyek és áru mennyisége (nem véletlenül csapott le a vasút hadi használatára elsőként az amerikai hadsereg, majd pár évvel később Görgei Artúr is), a hajók pedig függetlenné váltak a széljárástól, igaz az ingyenes széllel ellentétben a szénért komoly összegeket kellett fizetni. A tengeri hajózás mellett mindez a folyami/tavi közlekedést is érintette (sőt, igazából onnan indult az…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Az autóstáska tündöklése és bukása

Tóth Eszter Zsófia Az autóstáskáról szóló írásomban korabeli sajtóforrások után annak nézek utána, hogyan lett az 1970-es évek divatcikkéből már-már cikinek számító darab. Manapság az autóstáska, mint kiegészítő, makkos cipővel és fehér zoknival társítva már annak a jelképe, hogy használója az 1980-as évek végén felejtette magát. 1963-ban a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat tavaszi kiállításán mutattak be nagy sikerrel autóstáskákat.1

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

Fecskék a fedélzeten, avagy madármentés felsőfokon

Köztudott, hogy a fecskék többsége, hasonlóan a többi költöző madárhoz hasonlóan ősszel dél felé indulnak, hogy a hideg téli hónapokat Afrikában/Ázsiában/Dél-Amerikában (utóbbi helyre persze az észak-amerikai fecskék repülnek) bekkeljék ki. A vándorlás mindig nagy veszteségekkel jár (lásd pl. Fekete István Csí című klasszikusát), ugyanakkor a madarak évezredek óta rendszeresen útra kelnek és igazi profihoz méltóan navigálják-repülik le a több száz (vagy akár több ezer) kilométeres utakat. Épp ezért kaptam fel a fejem, amikor az Aranysas 2019 szeptemberi számában, az Ujvári László pilótakarrierjét bemutató cikkben arról olvastam, hogy 1931 októberében repülőgépen…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

„Jani bácsi! Kapitány elvtárs!” – A Herszoni Hajógyár, a Clark Ádám úszódaru és a tragikus balesetet szenvedett Hableány hajó háttértörténete

Tóth Eszter Zsófia Amikor megterveznek és megépítenek egy hajtó, megépítenek egy úszódarut, nagy kereskedelmi sikerek, sikeres beruházások, boldogan hajókirándulásokon részt vevő emberek jelennek meg a tervezők lelki szemei előtt, semmiképp sem katasztrófák képei. Mindenesetre a 2019. május 29-i katasztrófa előtt a Hableány évtizedeken át szolgálta a kirándulókat. A katasztrófa után után az áldozatok méltó végtisztességének megadásában meghatározó szerepet játszott a Clark Ádám úszódaru, amely nélkül jóformán lehetetlen lett volna kiemelni a hajóroncsot. A Hableány hajó és az úszódaru sorsa véglegesen összefonódott, mikor az úszódaru felszínre hozta a roncsot, benne az…

Tovább
20. század Forrás képes történelem 

Egy hídrobbantás képei – Letenye, 1952

Domján Dániel Ferenc Nem olyan rég jelent meg honlapunkon a letenyei Mura-híd történetét feldolgozó írás, amelyben külön hangsúlyt kapott az átkelő 1945 utáni története. A második világháború után, bár papíron egy oldalra kerültek, egyre jobban elmérgesedett Magyarország és Jugoszlávia viszonya. Ennek elsődleges oka a Moszkva és Belgrád közötti viszály volt, amelyben Budapest egyértelműen a „nagy testvér” befolyása alatt vett részt. Ekkor lett Tito láncos kutya, épült ki a „magyar Maginot-vonalnak” nevezett erődrendszer a déli határon, ahol amúgy is rendszeresek voltak a különféle incidensek az átkáromkodástól az átlövöldözésig.

Tovább
19. század 20. század Forrás Hidegháború II. Világháború 

Híd a Murán – Fejezetek a letenyei Mura-híd történetéből

Domján Dániel Ferenc Magyarország és a délszláv államok (Jugoszlávia) viszonyrendszere történelme során érdekes, hektikusan változó ívet írt le. A Marseille-i merényletben való magyar részvételről már foglalkoztunk részletesebben, ezen kívül azonban számos további esemény terhelte a kapcsolatokat. Jugoszlávia megtámadásában nyújtott 1941-es magyar segítség mai napig viták tárgyát képezi, az 1942-43-as újvidéki razzia, majd az azt követő vérbosszú – a „még hidegebb napok” – pedig mély árkokat ástak a szerb és magyar nép kapcsolatában. A jugoszláv partizánhadseregbe is soroztak be magyarokat, bár legtöbbször sajnos csak golyófogónak.

Tovább
I. Világháború 

Marta – az első magyar autógyár

Négyesi Pál 110 évvel ezelőtt jött létre Magyarországon az első olyan vállalat, amelynek profiljában első helyen szerepelt személyautók előállítása. A Magyar Automobil Rt Westinghouse rendszer, későbbi nevén Magyar Automobil Rt Arad ugyan alig 13 évig működött, de ennyi idő alatt négyszer váltott tulajdonost. Magyarországon az automobil lassan terjedt el: 1910-ben, amikor életbe lépett az első országos KRESZ a hazai gépjárműállomány 937 személyautóból és 110 db tehergépjárműből állt[i]. Ekkor Magyarország népessége 16,8 millió főt számlált[ii] Azaz nagyjából 16000 főre jutott egy gépjármű. Összehasonlításképpen: 1907-ben, tehát még a Ford Model T megjelenése…

Tovább
19. század 20. század 

Gyalogoshidak a Dunán

  Domonkos Csaba Az elmúlt 25 évben számos elképzelés született egy Budát és Pestet összekötő gyalogoshídra. E cikk témája nem kimerítő elemzés, hanem inkább egy előzetes számvetés, hogy kik, mikor milyen – autóforgalomtól mentes – hidat gondoltak, javasoltak vagy pályáztattak a két part közé. Amennyiben az olvasók más elképzelésekről is tudnak, e cikk írója várja a hozzászólásokat. A cél elsőként ugyanis az, hogy az elképzelések teljes listáját összeállítsuk, ami a későbbi kutatások, elemzések alapja lehet.

Tovább