Forrás Szocializmus 

Az autóstáska tündöklése és bukása

Tóth Eszter Zsófia Az autóstáskáról szóló írásomban korabeli sajtóforrások után annak nézek utána, hogyan lett az 1970-es évek divatcikkéből már-már cikinek számító darab. Manapság az autóstáska, mint kiegészítő, makkos cipővel és fehér zoknival társítva már annak a jelképe, hogy használója az 1980-as évek végén felejtette magát. 1963-ban a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat tavaszi kiállításán mutattak be nagy sikerrel autóstáskákat.1

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

Fecskék a fedélzeten, avagy madármentés felsőfokon

Köztudott, hogy a fecskék többsége, hasonlóan a többi költöző madárhoz hasonlóan ősszel dél felé indulnak, hogy a hideg téli hónapokat Afrikában/Ázsiában/Dél-Amerikában (utóbbi helyre persze az észak-amerikai fecskék repülnek) bekkeljék ki. A vándorlás mindig nagy veszteségekkel jár (lásd pl. Fekete István Csí című klasszikusát), ugyanakkor a madarak évezredek óta rendszeresen útra kelnek és igazi profihoz méltóan navigálják-repülik le a több száz (vagy akár több ezer) kilométeres utakat. Épp ezért kaptam fel a fejem, amikor az Aranysas 2019 szeptemberi számában, az Ujvári László pilótakarrierjét bemutató cikkben arról olvastam, hogy 1931 októberében repülőgépen…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

„Jani bácsi! Kapitány elvtárs!” – A Herszoni Hajógyár, a Clark Ádám úszódaru és a tragikus balesetet szenvedett Hableány hajó háttértörténete

Tóth Eszter Zsófia Amikor megterveznek és megépítenek egy hajtó, megépítenek egy úszódarut, nagy kereskedelmi sikerek, sikeres beruházások, boldogan hajókirándulásokon részt vevő emberek jelennek meg a tervezők lelki szemei előtt, semmiképp sem katasztrófák képei. Mindenesetre a 2019. május 29-i katasztrófa előtt a Hableány évtizedeken át szolgálta a kirándulókat. A katasztrófa után után az áldozatok méltó végtisztességének megadásában meghatározó szerepet játszott a Clark Ádám úszódaru, amely nélkül jóformán lehetetlen lett volna kiemelni a hajóroncsot. A Hableány hajó és az úszódaru sorsa véglegesen összefonódott, mikor az úszódaru felszínre hozta a roncsot, benne az…

Tovább
20. század Forrás képes történelem 

Egy hídrobbantás képei – Letenye, 1952

Domján Dániel Ferenc Nem olyan rég jelent meg honlapunkon a letenyei Mura-híd történetét feldolgozó írás, amelyben külön hangsúlyt kapott az átkelő 1945 utáni története. A második világháború után, bár papíron egy oldalra kerültek, egyre jobban elmérgesedett Magyarország és Jugoszlávia viszonya. Ennek elsődleges oka a Moszkva és Belgrád közötti viszály volt, amelyben Budapest egyértelműen a “nagy testvér” befolyása alatt vett részt. Ekkor lett Tito láncos kutya, épült ki a “magyar Maginot-vonalnak” nevezett erődrendszer a déli határon, ahol amúgy is rendszeresek voltak a különféle incidensek az átkáromkodástól az átlövöldözésig.

Tovább
19. század 20. század Forrás Hidegháború II. Világháború 

Híd a Murán – Fejezetek a letenyei Mura-híd történetéből

Domján Dániel Ferenc Magyarország és a délszláv államok (Jugoszlávia) viszonyrendszere történelme során érdekes, hektikusan változó ívet írt le. A Marseille-i merényletben való magyar részvételről már foglalkoztunk részletesebben, ezen kívül azonban számos további esemény terhelte a kapcsolatokat. Jugoszlávia megtámadásában nyújtott 1941-es magyar segítség mai napig viták tárgyát képezi, az 1942-43-as újvidéki razzia, majd az azt követő vérbosszú – a „még hidegebb napok” – pedig mély árkokat ástak a szerb és magyar nép kapcsolatában. A jugoszláv partizánhadseregbe is soroztak be magyarokat, bár legtöbbször sajnos csak golyófogónak.

Tovább
I. Világháború 

Marta – az első magyar autógyár

Négyesi Pál 110 évvel ezelőtt jött létre Magyarországon az első olyan vállalat, amelynek profiljában első helyen szerepelt személyautók előállítása. A Magyar Automobil Rt Westinghouse rendszer, későbbi nevén Magyar Automobil Rt Arad ugyan alig 13 évig működött, de ennyi idő alatt négyszer váltott tulajdonost. Magyarországon az automobil lassan terjedt el: 1910-ben, amikor életbe lépett az első országos KRESZ a hazai gépjárműállomány 937 személyautóból és 110 db tehergépjárműből állt[i]. Ekkor Magyarország népessége 16,8 millió főt számlált[ii] Azaz nagyjából 16000 főre jutott egy gépjármű. Összehasonlításképpen: 1907-ben, tehát még a Ford Model T megjelenése…

Tovább
19. század 20. század 

Gyalogoshidak a Dunán

  Domonkos Csaba Az elmúlt 25 évben számos elképzelés született egy Budát és Pestet összekötő gyalogoshídra. E cikk témája nem kimerítő elemzés, hanem inkább egy előzetes számvetés, hogy kik, mikor milyen – autóforgalomtól mentes – hidat gondoltak, javasoltak vagy pályáztattak a két part közé. Amennyiben az olvasók más elképzelésekről is tudnak, e cikk írója várja a hozzászólásokat. A cél elsőként ugyanis az, hogy az elképzelések teljes listáját összeállítsuk, ami a későbbi kutatások, elemzések alapja lehet.

Tovább
19. század 20. század Forrás képes történelem 

A magyar főváros főutcája: a Duna

Városok kialakulásához több tényező járulhat hozzá kisebb vagy nagyobb mértékben. A gazdasági, népességföldrajzi vagy történeti körülmények mellett megkerülhetetlenek a domborzati adottságok,  illetve a víz jelenléte is. Lehetőleg nagy mennyiségben. Egy hajózható folyó az ivóvíz-szükségleten felül biztosít(hat)ja a kereskedelem igényeit is. A magyarországi hajógyártás újkori kezdeteit 1835-re, az Óbudai Hajógyár alapításától, illetve az első itt gyártott gőzhajó megépítésétől számíthatjuk. Az azóta eltelt több, mint 180 év után egy egészen más várost találunk ugyanazon a helyen. Budapest több, kisebb városból egy világvárossá fejlődött. Ebben nagy szerepe volt a dunai hajózásnak és nem…

Tovább
20. század Forrás 

Villamoskatasztrófa Zugligetben

Ma már szinte minden európai nagyváros tömegközlekedésének fontos részét képezik a villamosok. Az új közlekedési eszköz megjelenésekor (cirka 150 éve) azonban rengetegen ellenezték, illetve féltek tőle. Pont úgy, ahogy anno a gőzmozdonyt, vagy a vastestű hajót – utóbbiról egyesek ki is jelentették, hogy olyan nem is létezik, mert a vas köztudottan nem marad meg a víz tetején. De ahogy a karaván, az idő is haladt, és a villamosok szépen lassan egyre nagyobb jelentőségre tettek szert. Budapest első vonala (a mai 4-6-os “csírája”) 1887-ben nyílt meg, és a századfordulóra több társaság…

Tovább