19. század 20. század Forrás 

Pázmány Péter és Werbőczy István budapesti szobrai

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz magyar történelmi személyiség szobrának felállítását vállalta Budapesten. A bejelentést hatalmas lelkesedéssel fogadták országszerte, nagy várakozás előzte meg leleplezésüket. Az alábbiakban az utolsónak elkészült két szobor sorsáról lesz szó. Alig néhány nappal a nagy bejelentés után az egyetemalapító Pázmány Péter szobra helyének a mai Egyetem teret javasolták, amíg a jogtudós Werbőczy István esetén az akkor épülő igazságügyi palota előtti tér (a mai Kossuth tér), illetve lakhelye, a budai vár is szóba jött (ahol egykor főbíróként tevékenykedett).[1]

Tovább
Forrás kora újkor 

Darvak a csatatéren

László Andor Ibn Fadlan arab író (ő a 13. harcos, akit Antonio Banderas alakít egy húszéves filmben) a 10. század első felében a baskírok földjén járva feljegyzi, hogy egyesek közülük tisztelik a darvakat, fohászkodnak hozzájuk, mert „egyszer az ellenségtől megfutamítva, darvakat hallottak krúgatni maguk mögött, mire megfordulva nekibátorodtak, s az ellenséget megszalasztották.”[1] A magyarság egyik feltételezett őshazájából feljegyzett mesés történet mosolyogni való lenne, hacsak nem bukkannánk hasonló esetre történelmünkben!

Tovább