Kategória: Középkor

Forrás Középkor 

„Kihoznám-e számára a szent koronát” – a Szent Korona elrablása

Csernyánszky Pál, , , , 0 comment

Aki látta a Hunyadit, emlékezhet, milyen egyszerűen zajlott a korona elrablása: kiszedték egy ládából és kivitték az ajtón. A valóságban izgalmasabban történt, simán csinálhatnának róla egy tolvajos filmet. Forgatókönyv is lenne hozzá, ugyanis a „banda” feje megírta az emlékiratait. Kottaner Jánosné Habsburg Albert királyunk feleségének, Luxemburgi Erzsébetnek (Zsigmond lányának) az udvarhölgye volt. 1439 őszén Albert egy törökellenes hadjárat után meghalt vérhasban és két lányt meg egy várandós feleséget hagyott maga után. Az uralkodása alatt a koronát a szokásoktól eltérően nem Visegrádon, hanem Esztergomban őrizték. Csak a hadjárat kezdetén került vissza,…

Tovább

Hunok-e a székelyek? Hakan Aydemir és a török-székelyek

Napi Történelmi Forrás, , , , 1 Comment

Keszi Tamás 2023-ban egy konferenciakötetben jelent meg Halkan Aydemir tanulmánya a székelyek eredetéről.[1] Elméletének lényege, hogy a székelyek a hunokkal együtt érkeztek a Kárpát-medencébe Belső-Ázsiából, a Hun Birodalom felbomlása után Erdély keleti részében telepedtek le, eredeti török nyelvüket itt cserélték magyarra az Árpád-korban.[2] A rá következő évben több országos folyóirat is interjút készített a török nyelvésszel,[3] ezek internetes verzióit kisebb lapok is átvették. A jelentős publicitás érthető, hiszen a téma szorosan kapcsolódik a magyar nemzeti identitáshoz. Akik inkább érzelmi oldalról közelítik meg a kérdést, azok örömmel üdvözölték a hírt, hogy…

Tovább
Forrás Középkor 

Hunyadi Mátyás temetésének összefoglalása

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

Danka Balázs Az elmúlt hetekben terjedt el a hír, hogy Székesfehérváron megtalálhatták Hunyadi Mátyás földi maradványait. Bár némelyik sajtó úgy fogalmaz „megtalálták a teljes csontvázat,”[1] én azért pontosítanék: nem fogalmaznék úgy, hogy a teljes csontvázat, hanem egyelőre egy koponyát, amely egyes feltételezések szerint Mátyás királyé lehetett.[2][3] A teljes csontváz azonosításához ugyanis további komoly vizsgálatok szükségesek (régészet, archeogenetika, igazságügyi orvosszakértői). Ez felélesztette bennem azt az igényt, hogy a publikum elé tárjam a „rövid” összefoglalóját Mátyás temetésének. Igyekszem ebben a tanulmányban minden olyan információt közölni, amely releváns, és fontos a téma kutatásának…

Tovább
Forrás Középkor 

László és Lancelot. Egy tarthatatlan tétel története.

Perényi Károly, , 0 comment

Néhány napja egy hatásvadásznak tűnő, nem kellően alátámasztott cikk látott napvilágot, amely összefüggést vélt felfedezni a 11. században élt I. (Szent) László és a középkori lovagi irodalom közismert hőse, Lancelot között, felelevenítve egy régebbi elképzelést. A következőkben a kérdéskör historiográfiát tárgyaljuk, bemutatva az elképzelés múlt századi megjelenéseit. Jól ismert, hogy a szláv eredetű László, Ladislaus, másként Ladiszláv személynév késő középkori nyugat-európai forrásokban Lancelotként fordul elő. A középkori francia–magyar kapcsolatok szakértői, többek között Eckhardt Sándor, Gábriel Asztrik és Csernus Sándor kifejezetten késő középkori humanista fikcióként értékelik a László–Lancelot azonosítást.[1] Nem fogadta…

Tovább
Forrás Középkor 

Négyszögletű kerekasztal? Reagálás a László–Lancelot összefüggés felvetésére

Perényi Károly, , , 0 comment

A napokban tárgyi tévedéseket és elhamarkodott feltételezéseket tartalmazó cikk látott napvilágot, amely összefüggést talált a 11. században élt Szent László és Chrétien de Troyes 12. században megalkotott hőse, Lancelot között. Alább részletesen, pontokba szedve vesszük kritika alá az elméletet. A László és a Lancelot név kapcsolatáról Közismert tény, hogy a magyar László személynév (illetőleg annak latinizált, középkori forrásokban található alakja, a Ladislaus) a késő középkori Nyugat-Európában, francia és olasz krónikások lapjain Lancelotként fordul elő. Ez nem új felfedezés, hisz már Eckhardt Sándor 1937-ben közölt, Lancelot magyar király c. tanulmánya is…

Tovább

A távolban egy viking vekeng. Észak-fok, titok és a sokadik rókabőr

Perényi Károly, , , , , , 0 comment

A vikingek, akik az elmúlt évtizedekben átvették a Nyugatrómai Birodalom végét elhozó germánok kultúrtörténetben elfoglalt helyét, napjainkra a legismertebb barbárokká váltak. Kifejezetten népszerű barbárokká. A történetírásban, a tudomány világától messze eső médiadiskurzusokban és a szórakoztatóiparban a viking tematika jelentőségén túlmutató hírnévnek örvend. Ennek közelmúltbeli eklatáns példája a Hollandiához tartozó Frízföld székhelye, Leeuwarden múzeumában megrendezett kiállítás. A tárlat a nyugati germán nyelvet beszélő kora középkori frízek és az északi hajósok kulturális kötelékeit hangsúlyozta, figyelmet szentelve annak is, hogy a frízek részt vettek a vikingnek nevezett csoportok katonai vállalkozásaiban. A Mi, vikingek…

Tovább
kora újkor Középkor 

Boszorkányság és tömeghisztéria

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

Tóth Gergely László A hit és a vallás megjelenése már az ősidők óta létezett. Az ember magyarázatot keresett a megmagyarázhatatlanra, és próbálta uralma alá hajtani a természet erőit, amihez valamiféle mágiát próbált alkalmazni. (Egyes vélemények szerint a barlangrajzok egy része a vadászatok sikerét voltak hivatottak szavatolni.[1]) A jó, a pozitív mágia mellett megjelent a rossz, a sötét mágia, illetve az ehhez kapcsolódó lények. Az arab világban a különféle dzsinnek jelennek meg. A perzsa zoroasztrizmusban pedig a vallási dualizmus, ahol a fény, az élet, Áhura-Mazda küzd fiával, Ahrimánnal, a sötétséggel, aki…

Tovább

Egy érme vall arról, hogy Könyves Kálmán első feleségét mégiscsak Busillának hívták

Napi Történelmi Forrás, 1 Comment

Spielmann Gábor   Bevezető Egészen az 1960-as évekig a történetírásban elfogadott volt, hogy Könyves Kálmán feleségét Busillának hívták. Mára azonban a szakirodalom ezt a nevet már nem fogadja el, mint Kálmán feleségét, és mindössze egy középkori fordítási hibának tartja. Egy Kálmán által vert érme azonban újra felszínre hozta annak a lehetőségét, hogy a király felesége mégiscsak Busilla volt, ezért a tanulmányomban az érme vizsgálatán túl megvizsgálom azt is, hogy a fordítási hiba elmélete tartható-e, vagy visszakaphatja végleg a nevét normann származású királynénk.               H35…

Tovább

A H49 érmék pontos datálása és átsorolása II. Bélatól II. Géza alá – Szerbiai Ilona és Belos pénzei

Napi Történelmi Forrás, 1 Comment

Spielmann Gábor Bevezető A tizenkettedik század magyar pénzverésének egyik rejtélye, hogy a jelenleg II. Béla alá sorolt H49 feliratai mit jelölhetnek. A látszólag értelmetlen feliratokból ráadásul látszólag rengeteg változat létezik – ezzel is tovább növelve a zavart tudományos körökben. Ebben a tanulmányban azt kívánom bebizonyítani, hogy az említett érméket valójában nem II. Béla, hanem özvegye, Szerbiai Ilona, és annak öccse, Belos verték II. Géza kiskorúsága idején.

Tovább
Középkor 

Egy üstökös, két érme, többezer velencei oroszlán

Napi Történelmi Forrás, , 0 comment

Szerző: Spielmann Gábor email: gabor.gameman@gmail.com   A velencei szárnyas oroszlán, azaz Szent Márk oroszlánja a világ egyik legismertebb középkori szimbóluma, amely mind a mai napig „él”, és a legváltozatosabb formában szerepel különböző iparművészeti tárgyakon, grafikákon, céges logókon. A szárnyas oroszlánnak még többezres Facebook-rajongói csoportja is létezik, ahova szinte mindennap új és új ábrázolásokat töltenek fel róla. Ez a népszerűség már a középkorban elkezdődött, de annak kiváltó okait és körülményeit homály fedi. Ez a tanulmány ezt hivatott eloszlatni. (The English and the Italian version can be found at the end of…

Tovább