Egy érme vall arról, hogy Könyves Kálmán első feleségét mégiscsak Busillának hívták

Spielmann Gábor   Bevezető Egészen az 1960-as évekig a történetírásban elfogadott volt, hogy Könyves Kálmán feleségét Busillának hívták. Mára azonban a szakirodalom ezt a nevet már nem fogadja el, mint Kálmán feleségét, és mindössze egy középkori fordítási hibának tartja. Egy Kálmán által vert érme azonban újra felszínre hozta annak a lehetőségét, hogy a király felesége mégiscsak Busilla volt, ezért a tanulmányomban az érme vizsgálatán túl megvizsgálom azt is, hogy a fordítási hiba elmélete tartható-e, vagy visszakaphatja végleg a nevét normann származású királynénk.               H35…

Tovább

A H49 érmék pontos datálása és átsorolása II. Bélatól II. Géza alá – Szerbiai Ilona és Belos pénzei

Spielmann Gábor Bevezető A tizenkettedik század magyar pénzverésének egyik rejtélye, hogy a jelenleg II. Béla alá sorolt H49 feliratai mit jelölhetnek. A látszólag értelmetlen feliratokból ráadásul látszólag rengeteg változat létezik – ezzel is tovább növelve a zavart tudományos körökben. Ebben a tanulmányban azt kívánom bebizonyítani, hogy az említett érméket valójában nem II. Béla, hanem özvegye, Szerbiai Ilona, és annak öccse, Belos verték II. Géza kiskorúsága idején.

Tovább
Középkor 

Egy üstökös, két érme, többezer velencei oroszlán

Szerző: Spielmann Gábor email: gabor.gameman@gmail.com   A velencei szárnyas oroszlán, azaz Szent Márk oroszlánja a világ egyik legismertebb középkori szimbóluma, amely mind a mai napig „él”, és a legváltozatosabb formában szerepel különböző iparművészeti tárgyakon, grafikákon, céges logókon. A szárnyas oroszlánnak még többezres Facebook-rajongói csoportja is létezik, ahova szinte mindennap új és új ábrázolásokat töltenek fel róla. Ez a népszerűség már a középkorban elkezdődött, de annak kiváltó okait és körülményeit homály fedi. Ez a tanulmány ezt hivatott eloszlatni. (The English and the Italian version can be found at the end of…

Tovább
Forrás Középkor 

13. századi magyar ezüstpénzek, mint információs aranybányák 3/3 – V. István, IV. László, III. András, Vencel

Spielmann Gábor   1. Napfogyatkozás és Velence ÉH 260 CNH 288.: Av. Gyöngykörben: M0NET*R* STPHAN. Középen asztronómiai kép (fogyó nap). Rév. Velenczei Szt. Márk oroszlánját utánzó előállítás. Opitz 23.6.1.1: Av: + MONET R. STPHAN balra néző kerek fej, jobb oldalán félholddal Rv: Szent Márk szárnyas oroszlánja   A Numizmatikai Közlöny 108-109. számában megjelent egy érdekes tanulmány Maróti Tamástól, amiben az az állítás található, hogy az ÉH 260 sz. érme az 1270-ben bekövetkezett napfogyatkozást ábrázolja. Nyitva marad azonban benne a kérdés, hogy miért található az érme hátlapján a velencei oroszlán. Számomra…

Tovább
Középkor 

13. századi magyar ezüstpénzek, mint információs aranybányák 2/3 – IV. Béla

Spielmann Gábor   1. Óbuda ÉH 145   CNH 305(306): Av. Szélesebb karimában szembenéző királyi fő, két hegyes és gömbben végződő torony között; a korona felett csillag, félhold és karika. Rév. Kettős karimában körül futó karikák, belül ívezeten álló két oldaltorony s közbül bástya, mely felett háromágú lomb látszik, e mellett oldalt egy-egy karika; az ív alatt három levelű lóhere (?). Opitz 21.61: Av: két torony között az uralkodó szembenéző, koronás mellképe, felette csillag és félhold Rv: körirat helyén karikák, boltíven álló bástya két torony között, felette faág két karika…

Tovább
Forrás Középkor 

13. századi magyar ezüstpénzek, mint információs aranybányák 1/3 – II. András

Spielmann Gábor   Bevezető A címben aranybányáról írok, de a középkori mikrofilm pontosabb metafora lenne. Az eddig nem ismert információk tömegét ugyanis egészen apró, gyakran csak nagyítóval kivehető, néhány milliméteres, vagy tizedmilliméteres részletek rejtik az Árpád-kor végi ezüstpénzeken. Talán ez a picinyke méret az oka, hogy eddig megdöbbentően keveset sikerült kideríteni ezeknek az érméknek az ábráiról. A katalógusok, és a tudományos jellegű írások is szűkölködnek az ezekkel kapcsolatos magyarázatokban, vagy gyakran nyilvánvalóan tévesen értelmezik azokat. Pedig ezek az információk megmaradtak, itt vannak, csak el kellene olvasni őket. Amíg a pergamenek,…

Tovább
19. század 20. század Forrás kora újkor Középkor Szocializmus 

Vexillológiai Nap a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban

Bakó Bálint 2023. április 22-én második alkalommal került megrendezésre a Vexillológiai Nap a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (MKVM). A történelem eme segédtudományának, a zászlótannak szentelt esemény azonban már több évtizedes hagyományokkal rendelkezik. A „Vex Napok” sorozata még 2001-ben indult, azzal a nem titkolt céllal, hogy méltó platformot teremtsen a hazai zászlótannak és társtudományainak. Azóta kisebb kihagyásokkal minden évben megrendezésre került a rendszerint hatvan-nyolcvan érdeklődőt vonzó, jó hangulatú esemény.

Tovább
Középkor 

Az ÉH 101. (CNH 263, Huszár 69) hátoldali érmeképének feloldása, és az érme pontos datálása. (És ez alapján az ÉH 116. és az ÉH 120. számú érmék érmeképeinek értelmezése)

Spielmann Gábor ÉH 101 hátlapja     CNH 263.: öt lábon álló állvány (?), keresztkék, karikák, félholddal és csillagokkal körülvéve, belül egy pontsorral. Opitz 22.10.1.1[2]: Rv.középen pontokkal dísztett sáv, felette két karika és két csillag között kereszt, alul ékek pontokkal, legalul félhold két karika között   Bevezető Úgy képzelem, hogy bárki, aki az ikonikus ÉH 101[3] denár hátlapjára valaha vetett egy pillantást, némi szemöldökfelvonás után automatikusan feltette magának a kérdést: ez meg mi a csudát ábrázolhat? Velem is pontosan ez történt, és egy idő elteltével elkezdtem az érme eredetének jobban…

Tovább
Középkor 

A Szent Korona eddigi legkorábbi ábrázolásának azonosítása az ÉH-132. számú érmén

Spielmann Gábor Bevezető Ez a tanulmány, egy véletlen felfedezés műve. Csak azért nem állítom, hogy a vakszerencséé, mert pont a látásnak volt főszerepe benne. Munkámból kifolyólag az alkalmazott grafika az egyik szakterületem, és mivel a középkori magyar történelem iránt is érdeklődőm, ezért ilyen szemmel vizsgáltam a kor egyik fontos tömegkommunikációs eszközét, az érméket. II. András egyik korai pénzén érdekes érmeképre lettem figyelmes, amelyben miután felismertem a kor grafikusának alakábrázolását, megdöbbenésemre a sematikus alak fején felismertem a Szent Koronát is. Tóth Csaba – Kiss József Géza: Az Árpád-kori magyar pénzek katalógusa,…

Tovább
Forrás Középkor 

„Mindenki mást felülmúltam” – egy reneszánsz művész önéletrajza

Művész önéletrajza az ókorból (tudtommal) nem maradt ránk, ezt a műfajt a reneszánsz szülte. Milyen művészi elvek alapján dolgozott az első ismert szerző? Hogyan vélekedett az önéletrajz műfajáról? Mit tekintett élete fő művének? És mi történt, amikor egy talán még nála is öntudatosabb művésszel kellett együtt dolgoznia? Az első önéletrajz szerzője, Lorenzo Ghiberti 1378-ban született Firenzében. Az életét egy háromkötetesre tervezett könyv egyik fejezetében írta meg az 1440-es évek végén (a halála miatt csak két kötet készült el, a másodikban van az önéletrajz). A könyvet Vasari is olvasta és felhasználta…

Tovább