Forrás kora újkor Középkor 

Embert tolláról – A dísztollak szerepe a kora újkori Magyarországon I.

László Andor A madártollakat fejdíszként már az ókori ember is előszeretettel használta. E szokásban felfedezhetjük akár „a művészet változatos és isteni beszédének” egyik első dadogását is.1 Emellett amulettként is alkalmazták, mely megóvja viselőjét a kimerültségtől: az egyiptomiak például nemcsak magukat, lovaikat is ékesítették a strucctollakkal,2 melyeket később a középkorban Európa-szerte hordtak. Nálunk e szokás az ősi totemkultuszban gyökerezhet.3 Eleink valószínűleg már a honfoglalás idején viseltek tollat, amit megfigyelhetünk az egyik nagyszentmiklósi aranykorsón. A strucctollat láthatjuk a legrégebbi (1500 körüli) huszár-ábrázoláson csakúgy, mint egy korabeli címeren. A tolldísz évszázadokon keresztül szinte…

Tovább
Forrás Középkor 

Az időszámítás és a tudomány határain túl

Az elmúlt hétvégén elárasztotta a magyar médiát az a szenzációs bejelentés, amely szerint eddig rosszul tudtuk a mohácsi csata időpontját. Pap Norbert és szerzőtársai a Balkán füzetek 11. számában most megjelent tanulmányukban (A Gergely-féle naptárreform és a csillagászati jelenségek szerepe a 15–16. századi történelmi forrásaink és eseményeink értelmezésében) többek között a mohácsi csata napját is átszámolták a Gergely-féle naptár szerint, s megállapították, hogy az nem augusztus 29-én, hanem szeptember 8-án történt. Az eljárás azonban se nem új, se nem indokolt, egyetlen célja a média érdeklődésének felkeltése. A szöveg nagyobb részét…

Tovább
Középkor 

Ideológia és eszmei háttér a keresztes háborúkban

Gyönki Viktória 1095 novemberében, mikor II. Orbán pápa Clermontban megtartott beszéde elindította a keresztes hadjáratot, a keresztény világ nagy részét felrázta. Ebben az időben a muzulmán seregek jobbára a fokozatosan gyengülő Bizánci Birodalmat fenyegették Kis-Ázsia felől. Az Ibériai-félsziget egy része ekkor még muszlim kézben volt, korábban pedig jelen voltak Szicíliában és Dél-Itáliában is. A frank királyság Martell Károly idején megállította az előrenyomulást, és így pár évszázados, hódítási kísérletektől mentes időszak következett. Az Ibériai-félszigeten a keresztes hadjáratokhoz hasonló folyamat, a reconquista nyomán nyertek teret a keresztények. Szicíliának és Dél-Itáliának a normannok…

Tovább
Középkor 

Örökösödési per bizánci módra, avagy egy 13. századi jogügylet a kortárs jogász szemszögéből

Szegvári Zoltán A bizánci társadalom örökölte az ókori Róma jogi örökségét – ennek kapcsán elég például arra gondolni, hogy I. Iustinianus (527–565) császár rendelte el a római jog kódexbe foglalását (ez a híres codex Iustinianus) –, ahogyan a késő ókori kánonjogét is. Tévedés lenne viszont azt hinni, hogy ez a hagyaték jogkövetőbb magatartást eredményezett volna, mint más társadalmaknál, illetve kevesebb lett volna a peres ügy. Ez utóbbiak gyakran igencsak bonyolult és zavarba ejtő fordulatokat eredményeztek, miként az alábbiakban bemutatott öröklési vita is.

Tovább
Forrás Középkor 

„… rengeteg szenvedést hoztak a francia királyságra” – Békeévek a százéves háború alatt

Az ókori történetírás két nagy alakja, Hérodotosz és Thuküdidész azért írt, hogy feljegyezze a saját kora egy-egy nagy háborújának eseményeit. A százéves háború is megtalálta a maga krónikását. Miről írhatott, ha a háború éppen szünetelt? És milyen összefüggésben bukkan fel a szövegben Nagy Lajos király? A háború történetírója, Jean Froissart 1337-ben született. Egyházi férfiú volt, szolgálta III. Edward feleségét, a patrónusa halála után pedig Flandriában élt és itt kezdett hozzá művéhez valamikor az 1360-as évek végén. „hogy a franciaországi és angliai háborúkban született vitéz fegyvertények méltó módon megörökíttessenek […], nekikezdek…

Tovább
19. század 20. század kora újkor Középkor Ókor Őskor 

Rák: Ősi kór vagy a modern kor betegsége?

Balogh Andrea Johanna Felvetődik a kérdés, hogy mikor jelent meg a rák a földön? Egy ősi kórról van szó vagy a modern kor betegségéről? A gyógyítás szempontjából igencsak releváns a témakör, mivel ha tudjuk, hogy mikortól van jelen a betegség az emberiség történetében, következtethetünk annak kialakulási körülményeire, valamint a fő okozóira is. A kutatások megállapították, hogy maga a rák még az emberiségnél is idősebb, és már egyes dinoszaurusz maradványokon is fedeztek fel daganatokat. Bár nem egyértelműen bizonyítható, de van olyan 1,5 millió éves Homo erectus lelet, amelynek állkapcsa daganatos betegségre…

Tovább

Képtelen krónika – megjegyzések a Koppány-problémához

2017 nyarán kisebb vihart kavart, hogy Berend Nóra történész megkérdőjelezte Koppány vezér létezését. Írásomban annak járok utána, hogy mennyiben támogatható ez az állítás. Vizsgálódásom tárgya, hogy a Koppány személynév az Árpád-korban milyen kontextusban és formában tűnik föl előttünk, s milyen időbeli eloszlást mutat. Koppány, a kivégzett Koppány életéről és haláláról elsőként Kézai Simon 13. századi Gesta Hunnorum et Hungaroruma ad támpontot: Az Úr megtestesülésének 967. évében azonban Géza fejedelem isteni jóslattól intve nemzette Szent István királyt; Géza fivére, Mihály pedig nemzette Vazult és Szár Lászlót. István király ugyan több fiút…

Tovább
Forrás kora újkor Középkor 

Egy magyar Amerika földjén 500 évvel Kolumbusz előtt?

Bánhegyi Zsolt A szaktudományban időnként felbukkanó izgalmas kérdés, hogy járt-e magyar Amerikában Budai Parmenius István előtt, most az izlandi sagák magyar fordításainak megjelenése kapcsán merül föl. A sagák szerint az Izlandról-Grönlandról ezer éve kirajzó és Új-Fundlandra érkező hajósok között volt egy Tyrker vagy Tyrkir nevű, aki „déli származású” volt – mármint a norvég-viking társasághoz képest –, és etnikai hovatartozása talányos. Még török vagy magyar származása is felmerült –a Tyrkir nevet a türk népnévből helytelen népetimológiával eredeztetve –, de fogadjuk el: a tudomány mai állása szerint német volt, a hesseni Turchauból…

Tovább
19. század 20. század kora újkor Középkor Szocializmus 

Orosz birodalmi évszázadok – Recenzió

Ha az orosz történelem jellegzetességeire gondolunk, általában a szélsőséges változások, a mélységek és magasságok, a rendkívüli gyorsaságú felemelkedések és az elsöprő erejű összeomlások jutnak eszünkbe, melyek nemcsak az orosz nép sorsát, hanem Eurázsia, illetve sok esetben az egész világ történetét befolyásolták. A Kijevi Rusz, a Moszkvai Nagyfejedelemség, a cári Orosz Birodalom, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció tündökléseinek és hanyatlásainak folyamataiban azonban egy olyan állandó gondolat is megfigyelhető, aminek végigkövetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy ezen, egymástól számos tekintetben eltérő entitások sorsát egy egységes narratívában láthassuk – ez a gondolat pedig…

Tovább
Forrás Középkor 

Gísla saga – Egy kitaszított ember élete a középkori Izlandon

Gyönki Viktória Korábbi írásunkban az izlandi Grágás törvénykönyv kapcsán már szót ejtettünk a sziget benépesítéséről, középkori történelmének forrásairól. Hasonlóan érdekes forráscsoportot képeznek a sagák, amelyek nagy számban maradtak fenn kéziratos formában napjainkig. A saga szó jelentése történet, és az at segja, vagyis „elbeszél” igéből ered. A sagákat témájuk szerint több csoportba sorolhatjuk. Vannak a norvég uralkodókról szóló király-sagák (konungasögur) és püspök-sagák (biskupasögur), legendás helyeken játszódó hajdankori sagák (fornaldasögur), szentek életét bemutató sagák (Heilagra manna sögur) és jelenkori sagák (samtíðarsögur). A különböző műfajokat összesítve elmondható, hogy több száz saga maradt fönt…

Tovább