20. század Horthy-kor II. Világháború Szocializmus 

Pázmány Péter és Werbőczy István budapesti szobrainak sorsa a 20. században

László Andor Korábban szóltunk a Ferenc József által a nemzetnek adományozott tíz szobor közül legkésőbb átadott Werbőczy és Pázmány emlékművek felállításának kálváriájáról. A 17. századi főpap szobra három nappal a szarajevói merénylet előtt került a helyére – ezzel teljessé vált a „királyszobrok” gyűjteménye, ami tulajdonképpen egy egész korszak végét is jelzi. Az akkor kezdődő „rövid”, ámde felettébb mozgalmas 20. század nem múlt el nyomtalanul a Budapest terei fölött őrködő tíz nagyság felett (közülük ma csupán négy áll eredeti helyén). A Kígyó tér (a mai Ferenciek tere) két emlékműve különösen rosszul…

Tovább
19. század 20. század Forrás 

Pázmány Péter és Werbőczy István budapesti szobrai

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz magyar történelmi személyiség szobrának felállítását vállalta Budapesten. A bejelentést hatalmas lelkesedéssel fogadták országszerte, nagy várakozás előzte meg leleplezésüket. Az alábbiakban az utolsónak elkészült két szobor sorsáról lesz szó. Alig néhány nappal a nagy bejelentés után az egyetemalapító Pázmány Péter szobra helyének a mai Egyetem teret javasolták, amíg a jogtudós Werbőczy István esetén az akkor épülő igazságügyi palota előtti tér (a mai Kossuth tér), illetve lakhelye, a budai vár is szóba jött (ahol egykor főbíróként tevékenykedett).[1]

Tovább