Kategória: Kult

19. század Kult 

„A nemes vad terítékre került…”* Gondolatok Pataki Éva Férfiképmás című regényéről

Napi Történelmi Forrás, , 0 comment

Vér Eszter Virág A szerző – a kötet utószavában lejegyzettek szerint – a Szikora Jánossal közösen készített, s 1997-ben bemutatott dokumentumfilm anyaggyűjtése során kezdett Pulszky Károly életútjával, illetőleg személyes drámájával foglalkozni. Pataki munkája mottójául Herczeg Ferenc önéletírásának második kötetéből a tragédiát összegzően bemutató (együtt érző) kortárs következő szavaira esett  választása: „A nemes vad terítékre került, a hazafiaknak viribus unitis [egyesült erővel lat., Ferenc József jelmondata] sikerült elpusztítaniuk egy ritka nemzeti értéket.”  Miközben a támadások fókuszában 1896 februárjában Herczeg által irányított lap, a Budapesti Napló is – teret adva a hecckampánynak…

Tovább
Kult 

Magyar írók a magyar középkorról – válogatás az elmúlt évek terméséből

Kanyó Ferenc, , , , 0 comment

A Könyvhét alkalmából szeretnénk tisztelegni a magyar írók előtt, egyúttal pedig ajánlani az elmúlt évtized történelmi regényeiből – ezúttal a kritikai meglátások mellőzésével. Nagyjából két évtizede ismét nagy számban olvashatunk történelmi regényeket, olyannyira, hogy nagy vállalkozás lenne áttekinteni az összes megjelent regényt. Ebben az írásban ezért a magyar középkorban játszódó, vagy azzal foglalkozó műveket veszem számba. Egészen pontosan az új évezred terméséből mutatok be egy szubjektív válogatást, a szerzők nevének ábécésorrendjében, szigorúan olyan könyveket, amelyeket magam is elolvastam. Bán Mór – Hunyadi-sorozat 2008-ban indult útjára Bán Mór Hunyadi Jánosról szóló…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

Borsodi anakondavadászat, piknik KGB-ügynökökkel és a Magyar Televízióból kitiltott Jézus

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

„A vállalati büfében tilos alkoholt fogyasztani. Aki a tilalmat megszegi, azt a büfésnő besúgja az igazgatónak. Ellenszolgáltatásul az igazgató elnézi a büfésnőnek, hogy titokban szeszt mér ki a büfében” – idézi Száraz György Élet és Irodalom-beli viccgyűjteményének egy darabját Hankiss Elemér Diagnózisok című munkájában, amikor (a 80-as évek elején!) arról értekezik, hogy a kádári Magyarország társadalmában az ügyeskedés és a cinkosság vált az egyedüli irányadóvá. A szemet hunyások és félrenézések mindenütt-jelenvalósága egy kifordított normarendszer létrejöttéhez vezetett, miközben fennmaradt „a megtört normák érvényességének látszata”.[1] Ez a jelenség legtisztább formájában egyéni életutatok,…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

A Túró Rudi és a szocialista sajtó

Napi Történelmi Forrás, , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia „A kommunistákban a számháború volt jó, meg a Túró Rudi”– írta Esterházy Péter Egy kék haris című könyvében [1]. E cikkben a számháborúkról nem fog szó esni, a Túró Rudi történetéről annál inkább. Az 1968-as őszi vásáron mutatták be a Túró Rudit, amelyről az Esti Hírlap számolt be 1968 augusztus 6-án: „fejlesztési munkánk eredménye lesz érdekes új cikkünk, az alufóliába csomagolt, csokival bevont krémtúrórúd, a Túró Rudi. Reméljük, gyorsan a gyermekek kedvencévé válik.” Így is lett. A Túród Rudival kapcsolatos, ismeretségi körben végzett közvéleménykutatásomban – szemben a csokis…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor II. Világháború Kult 

Huszárvirtus és emberség, Varsótól a Vértesig – Könyvismertető

György Sándor, , , , 0 comment

Többnyire az első világháborút tartják a lovasság hattyúdalának, ami annak ellenére is elfogadható, hogy lovas alakulatok még évtizedekig szerepeltek jóformán minden állam hadrendjében. Az automata fegyverek, majd az egyre terjedő gépesítés miatt fokozatosan átalakult a lovasok szerepe, “csatadöntő” fegyvernemből összekötők, felderítők, illetve gyorsan bevethető tartalék lettek. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, ahol a két világháború között gazdasági és politikai nehézségek (pl. trianoni korlátozások és az ún. kisantant államok) szinte lehetetlenné tették korszerű, nagy arányban gépesített hadsereg megszervezését. A lovasság így nagyobb szerepet kapott; ők képezték a röviddel a háború…

Tovább
20. század Kult Szocializmus 

Az Ifjúsági Magazin 1970-es supergroup szavazása

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , , 1 Comment

Topor István Az 1960-as évek közepétől a ’80-as évek végéig a magyar fiatalok legkedveltebb lapjává MSZMP ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek havonta megjelenő orgánuma az Ifjúsági Magazin (IM) vált. A lap a kádári konszolidáció jellegzetes terméke volt. A nyilvánosság korlátozott voltát tekintve sikerült olyan témákat megjeleníteniük, amelyekről a fiatalok szívesen olvastak. Így a hazai és a külföldi popzene aktualitásai fontos részét képezték a lapnak. Ebben rejlett többek között népszerűségének titka.

Tovább
20. század Hidegháború Kult 

Az „Ördög ürüléke” avagy „korunk fénye”? – Recenzió A zsákmány című könyvről

Krajcsír Lukács, , , , , , , , , , 0 comment

Százhatvan évvel ezelőtt egy makacs vasúti kalauz több hónapon át tartó „bolondos kísérletét” végre siker koronázta Pennsylvaniában: Edwin Drake fúrással és szivattyúzással olajat hozott a felszínre. Ám annak ellenére, hogy az emberiség az aranyláz után először élhette át az „olajláz izgalmait”, akkoriban a gyógyászaton és világításon kívül nem sok értelmét látták ennek a fekete, nyúlós és gyúlékony folyadéknak. Azonban az őrültnek tartott idős ember kitartott amellett, hogy olyan felfedezést tett, amely előbb-utóbb még a szént is letaszítja a trónjáról és alapjaiban fogja megváltoztatni a gazdaságot, a politikát és a társadalmat.…

Tovább
Forrás Hidegháború Kult Szocializmus 

„Megszoktuk, hogy jogaink nincsenek” – magyarok kazahsztáni szovjet fogságban

Napi Történelmi Forrás, , , , , 1 Comment

„Vegyék tudomásul, a Szovjetuniónak nincs szüksége a maguk munkájára és nem azért hozták ide magukat, hogy dolgozzanak, hanem hogy gyötörjük és halálra sanyargassuk magukat” – ezt a választ kapta a kazahsztáni Dzsezkazgan 39. sz. tábor foglyaiból alakult rabbizottság, miután a lágerparancsnoknak felvetették: mivel annyira legyengültek, hogy nemcsak dolgozni, járni sem tudnak, az eredményes munkavégzésben komoly segítséget jelentene számukra a fejadagok megemelése. A hírhedt munkatáborban raboskodó későbbi református püspök, Gulácsy Lajos a visszaemlékezéseiben olvasható történethez mindössze annyit fűzött hozzá: „Ezek után csak a halál volt kilátásban.”

Tovább
1956 Forrás Hidegháború Kult 

“A délről jövő, nacionalista-revansista veszedelem..” – Recenzió az 1956-os forradalom visszhangja Csehszlovákiában című tanulmánykötetről

Krajcsír Lukács, , , , , , , , , , , , , , 0 comment

A historiográfiában korántsem szokatlan jelenség, hogy egy adott kiemelten fontos témáról vagy korszakról évekig, évtizedekig nem születik egyetlen komolyabb, hosszabb hangvételű, levéltári kutatásokon alapuló történészi munka. Aztán hirtelen, egy évben – egymástól teljesen függetlenül – több tudományos írás jelenik meg. Ugyanez történt Csehszlovákia és az 1956-os magyar forradalom esetében is, amellyel kapcsolatban sokáig csak résztanulmányok álltak rendelkezésre, de a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet köszönhetően nemrég egy tanulmánykötet látott napvilágot.  

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

A Vers mindenkinek című tévéműsor korabeli sajtója

Napi Történelmi Forrás, , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia Volt a Magyar Televízió szocialista időszakbeli adásában, fő műsoridőben, a híradó után, és szombat esténként az esti 8 órás film előtt – amelyet keddenként vetítettek – egy műsor, a Vers mindenkinek. A műsor célja népművelés volt A szocialista időszakban ugyanis a művelt nép, mint ideálkép volt a cél. Aki híradó után, film előtt nem kapcsolata ki a televíziót arra az öt percre, meghallgathatott egy verset. Kérdés, mennyire volt hatékony ez a módszer. Voltak, aki meghallgatták, voltak, akik lehalkították a televíziót. Ezen írásban a műsor korabeli sajtóvisszhangjának néztem…

Tovább