Kult – Napi Történelmi Forrás

“Drága Rudolf” – Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz

2020-06-082020-06-08 Napi Történelmi Forrásdinasztia, Erzsébet királyné, Ferenc József, habsburg, levelezés, Osztrák-Magyar Monarchia, trónörökös0 comment

„A koronázás napja még nincsen elhatározva” – számol be nyolcéves fiának a Budán tartózkodó Erzsébet császárné („szerető anyád”) 1867. május 15-én kelt, magyar nyelvű levelében. Szó esik még a budai Várkert virágzó orgonafáiról, a hamarosan a királyi család használatába kerülő gödöllői kastély parkjában tett látogatásról és a lóversenyekről, ahol főleg a lovukat szőrén megülő parasztemberek nyerték meg az uralkodóné tetszését. Ez a levél is olvasható a Drága Rudolf: Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz címmel most megjelenő kiadványban, amelyben az uralkodópár leveleit Vér Eszter Virág történész és Borovi Dániel művészettörténész…

Tovább

20. század Forrás Horthy-kor Kult

Supka Géza és a könyvhét

2020-05-31 Napi Történelmi ForrásHorthy-kor, Irodalom, Klebelsberg, könyv, könyvhét, kultúra, kultúrpolitika, Literatura, Magyarország, Supka Géza0 comment

Kolonics Tünde „A könyvek arany eszmék kincstárai, ki velük foglalkozhatik, az sohasem lehet boldogtalan. (Sidney)” [1] A hazai Könyvnapok évről évre megdobogtatják szívünket, s berögzült tudatunkba, hogy idén is megrendezésre kerülnek. Személyesen, amennyiben marad valami a konyhapénzből, kimegyek és veszek magamnak vagy ajándékba a családnak egy szép új könyvet. Persze vannak olyanok, akik bizonyosan tudatosabban mennek vásárolni, többen naptárukba jegyzik fel a Könyvnapok megrendezésének idejét, illetve nyomon követik a hazai szak- és szépirodalom újdonságait (ehhez rendelkezésre áll a Könyvhét c. újság), vagy információhoz segítenek a médiumok. Az új kiadású könyvekkel…

Tovább

Hidegháború Kult

A cowboy és a lady – Recenzió Reagan és Thatcher – Egy különleges kapcsolat című könyvről.

2019-12-20 Krajcsír LukácsEgyesült Államok, Falkland-szigetek, Grenada, Margaret Thatcher, Nagy-Britannia, Richard Aldous, Ronald Reagan0 comment

Franklin D. Roosevelt és Winston Churchill, John F. Kennedy és Harold Macmillan, George W. Bush és Tony Blair – csak néhány név azon huszadik századi angolszász vezetők közül, akik a világ előtt nem egyszer bizonyították az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közötti kapcsolatok „különlegességét”. Azonban sokak szerint még őket is felülmúlja Ronald Reagan és Margaret Thatcher egymáshoz fűződő, konfliktusoktól és ellentétektől mentes viszonya. Csakhogy Richard Aldous idén magyarul is megjelent könyvében pont az a kép rajzolódik ki, hogy ez sokkal inkább mítosz volt, semmint a valóság.

Tovább

19. század Forrás Kult

Gurka Dezső (szerk.): A báró Podmaniczky család szerepe a 18-19. századi magyar kultúrában (Recenzió)

2019-11-182019-11-18 Napi Történelmi Forrásariszokrácia, főnemesség, könyv, Magyarország, Osztrák-Magyar Monarchia, Recenzió0 comment

Zsidai Réka A kora újkori elitkutatás területén mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban impozáns mennyiségű szakirodalmi mű született, amelyek publikálását a rendelkezésre álló bőséges kéziratos, nyomtatott, valamint tárgyi és képi források tették lehetővé. Jelen tanulmánykötet a társadalom-, család-, mentalitás-, művelődés-, kultúr- és tudománytörténet határterületén helyezkedik el, a báró Podmaniczky családot fókuszpontba állítva a 18-19. század fordulóján. A témaválasztás indokolt, mivel a jelzett időintervallum egy átmeneti időszakot ölel fel, amely lényegi szemlélet- és mentalitásbeli változásokat eredményezett. Ez a szellemi sokszínűség természetszerűleg hatással volt az élet minden területére, amelyek lecsapódásai legszembetűnőbben az irodalomban,…

Tovább

I. Világháború Kult

Gyalogsági hadvezetés kezdőknek és haladóknak

2019-10-092019-10-11 Miklós Dánielelső világháború, hadtörténet, hadviselés, Isonzó, könyvajánló, könyvismertető, nyugati front0 comment

Az Infanterie greift an!, Erwin Rommel első világháborús kvázi visszaemlékezése (hogy miért érdemes így nevezni, arról később) 1937-ben jelent meg először, majd öt évvel később a magyar olvasók is a kezükbe vehették azt Gyalogság előre! címmel. A következő, reprint kiadás a Luxor Kft. kezelésében jelent meg 1999-ben (jelen sorok írója is ehhez a változathoz jutott hozzá még 2004-ben), 2018-ban pedig – az első világháború centenáriuma okán – a Kard és Penna gondozásában került a boltok polcaira a mű.

Tovább

19. század Kult

„A nemes vad terítékre került…”* Gondolatok Pataki Éva Férfiképmás című regényéről

2019-08-232019-08-25 Napi Történelmi Forrás19. század, könyvismertető, Recenzió0 comment

Vér Eszter Virág A szerző – a kötet utószavában lejegyzettek szerint – a Szikora Jánossal közösen készített, s 1997-ben bemutatott dokumentumfilm anyaggyűjtése során kezdett Pulszky Károly életútjával, illetőleg személyes drámájával foglalkozni. Pataki munkája mottójául Herczeg Ferenc önéletírásának második kötetéből a tragédiát összegzően bemutató (együtt érző) kortárs következő szavaira esett választása: „A nemes vad terítékre került, a hazafiaknak viribus unitis [egyesült erővel lat., Ferenc József jelmondata] sikerült elpusztítaniuk egy ritka nemzeti értéket.” Miközben a támadások fókuszában 1896 februárjában Herczeg által irányított lap, a Budapesti Napló is – teret adva a hecckampánynak…

Tovább

Kult

Magyar írók a magyar középkorról – válogatás az elmúlt évek terméséből

2019-06-162019-06-16 Kanyó Ferenckönyvajánló, könyvhét, magyar történelem, regény, történelmi regény0 comment

A Könyvhét alkalmából szeretnénk tisztelegni a magyar írók előtt, egyúttal pedig ajánlani az elmúlt évtized történelmi regényeiből – ezúttal a kritikai meglátások mellőzésével. Nagyjából két évtizede ismét nagy számban olvashatunk történelmi regényeket, olyannyira, hogy nagy vállalkozás lenne áttekinteni az összes megjelent regényt. Ebben az írásban ezért a magyar középkorban játszódó, vagy azzal foglalkozó műveket veszem számba. Egészen pontosan az új évezred terméséből mutatok be egy szubjektív válogatást, a szerzők nevének ábécésorrendjében, szigorúan olyan könyveket, amelyeket magam is elolvastam. Bán Mór – Hunyadi-sorozat 2008-ban indult útjára Bán Mór Hunyadi Jánosról szóló…

Tovább

Forrás Kult Szocializmus

Borsodi anakondavadászat, piknik KGB-ügynökökkel és a Magyar Televízióból kitiltott Jézus

2019-06-042019-06-04 Napi Történelmi Forráscenzúra, Kádár-kor, könnyűzene, könyvismertető, zene0 comment

„A vállalati büfében tilos alkoholt fogyasztani. Aki a tilalmat megszegi, azt a büfésnő besúgja az igazgatónak. Ellenszolgáltatásul az igazgató elnézi a büfésnőnek, hogy titokban szeszt mér ki a büfében” – idézi Száraz György Élet és Irodalom-beli viccgyűjteményének egy darabját Hankiss Elemér Diagnózisok című munkájában, amikor (a 80-as évek elején!) arról értekezik, hogy a kádári Magyarország társadalmában az ügyeskedés és a cinkosság vált az egyedüli irányadóvá. A szemet hunyások és félrenézések mindenütt-jelenvalósága egy kifordított normarendszer létrejöttéhez vezetett, miközben fennmaradt „a megtört normák érvényességének látszata”.[1] Ez a jelenség legtisztább formájában egyéni életutatok,…

Tovább

Forrás Kult Szocializmus

A Túró Rudi és a szocialista sajtó

2019-05-092019-06-17 Napi Történelmi Forrásgasztronómia, Kádár-kor, Magyarország, sajtó0 comment

Tóth Eszter Zsófia „A kommunistákban a számháború volt jó, meg a Túró Rudi”– írta Esterházy Péter Egy kék haris című könyvében [1]. E cikkben a számháborúkról nem fog szó esni, a Túró Rudi történetéről annál inkább. Az 1968-as őszi vásáron mutatták be a Túró Rudit, amelyről az Esti Hírlap számolt be 1968 augusztus 6-án: „fejlesztési munkánk eredménye lesz érdekes új cikkünk, az alufóliába csomagolt, csokival bevont krémtúrórúd, a Túró Rudi. Reméljük, gyorsan a gyermekek kedvencévé válik.” Így is lett. A Túród Rudival kapcsolatos, ismeretségi körben végzett közvéleménykutatásomban – szemben a csokis…

Tovább

20. század Forrás Horthy-kor II. Világháború Kult

Huszárvirtus és emberség, Varsótól a Vértesig – Könyvismertető

2019-04-162019-04-16 György Sándorhuszár, II. világháború, könyv, könyvismertető, Vértes0 comment

Többnyire az első világháborút tartják a lovasság hattyúdalának, ami annak ellenére is elfogadható, hogy lovas alakulatok még évtizedekig szerepeltek jóformán minden állam hadrendjében. Az automata fegyverek, majd az egyre terjedő gépesítés miatt fokozatosan átalakult a lovasok szerepe, “csatadöntő” fegyvernemből összekötők, felderítők, illetve gyorsan bevethető tartalék lettek. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, ahol a két világháború között gazdasági és politikai nehézségek (pl. trianoni korlátozások és az ún. kisantant államok) szinte lehetetlenné tették korszerű, nagy arányban gépesített hadsereg megszervezését. A lovasság így nagyobb szerepet kapott; ők képezték a röviddel a háború…

Tovább