20. század Hidegháború II. Világháború 

Hosszú emlékek – George F. Kennan: Emlékiratok című memoárjáról

Egy személyes emlék: jelen sorok írója még korábbi kutatásai során botlott bele a szerző From Prague after Munich – Diplomatic papers 1938-1940 című munkájába, amelyben nemcsak prágai szolgálati idejére emlékezett vissza, hanem a meglehetősen turbulens időszakból származó diplomáciai jelentéseket, magán- és félhivatalos leveleit is publikálta. Már akkor feljegyzésre került, hogy érdemes lenne a hazánkban akkor csak angolul fellelhető emlékiratainak utánanézni. Ez a megjegyzés akkor talonba került, mivel a kutatási folyamat más irányba haladt, azonban az amerikai diplomata visszaemlékezései immáron magyarul is hozzáférhetővé váltak.

Tovább
20. század II. Világháború 

A Milotay Istvánnal fémjelezhető kormányzati szélsőjobb irányvonala 1941-ben

Varga Ágnes Milotay István (1883-1963) a két világháború Magyarországának meghatározó radikális jobboldali újságírója, lapszerkesztője, kormánypárt parlamenti képviselője. Egyetértett a német-magyar revíziós érdekekkel való sorsközösség vállalásával, a radikalizálódó tengelypárti szövetségi politikával, valamint a Szovjetunió ellen való háborúba lépéssel. 1945-ben emigrált az országból. Bárdossy László miniszterelnöksége idején Magyarország már a hitleri Németország felé elkötelezett, a háborúba is belépett katonai szövetségesnek számított. Az országra egyre inkább két diktatúra árnyéka vetült, a keleti bolsevizmusé és a német nácizmusé. A szovjetekkel szembeni háború magyar „vállalását” a keleti fronton lévő helyzet már rövid időn belül megcáfolta.…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború képes történelem 

Bécsi Ferenc határvadász szakaszvezető második világháborús füzetei, II. rész

Topor István A Vörös Hadsereg 1943 végén indított offenzívája 1944 február elején folytatódott. A kialakult helyzetben a Honvéd Vezérkar február 13-án elrendelte a kárpátaljai erődítési munkálatokhoz már januárban mozgósított alakulatok teljes hadiállományra emelését. Sor került az 1. hadsereg néhány seregtestének, így a 16. és 24. gyaloghadosztálynak, valamint a 2. hegyidandárnak a részleges mozgósítására is. Felvonultatásuk március elején vette kezdetét. A 16. gyaloghadosztály Kőrösmező és Ökörmező között, tőlük északnyugatra az Uzsoki-hágó előteréig pedig a 24. gyaloghadosztály látta el a határok védelmét. A 2. hegyidandár alakulatait Szolyva környékén vonták össze.[1]

Tovább
20. század II. Világháború 

Harc-ban állók: Eckhardt Tibor és a magyar progresszív emigráció

A Napi Történelmi Forrás hasábjain régebben már esett szó a kisgazda párt egykori elnökéről, Eckhardt Tiborról, aki a második világháború alatt az USA-ban szervezett (a budapesti vezetés tudtával) magyarbarát lobbicsoportot, amelynek tevékenysége a progresszív magyar emigráció köreit, valamint a csehszlovák emigráns kormányt zavarta leginkább. Az Egyesült Államok vezetőségét ostromló csoportok közül végül – a második világháborút tekintve – azok győztek, akik Eckhardt Tibort próbálták ellehetetleníteni. Ennek a küzdelemnek volt egyik orgánuma a Harc című hetilap, amelyben a progresszív emigráció felvázolta saját jövőképét Magyarország számára, amely eltért a kisgazda politikus elképzeléseitől,…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Magyarország bombázásának esélyei 1943 során

Hajabácsné Dobos Dóra A világháború folyamán a magyar politikai manőverezés fontos aspektusa volt Magyarország bombázásának a kérdése. Az 1939-1945 közötti világháborús időszakból az alábbiakban az 1943. év kerül górcső alá. Célunk annak bemutatása, hogy a bombatámadásokkal való fenyegetőzésnek milyen (lélektani) hatásai vannak a politikai vezetőrétegre, illetve a lakosságra. Fontos leszögezni, hogy a lakosság félelme egy esetleges bombázástól befolyásolja a politikát, amelynek ügyelnie kell az ország közvéleményére. Ez egyfajta politikai mozgásteret ad az országnak, mely mozgástérben a kormány igyekszik úgy mozogni, hogy az ne váltsa ki az ország bombázását.

Tovább
20. század Horthy-kor II. Világháború 

Menekülés az alagútban, kerítésmászás és leborotvált bajusz – két magyar miniszterelnök a Budai Várban a német megszállás után

Az 1944. március 19-én végrehajtott Margaréta-tervnek a fő célja volt Magyarország megszállása, amelyet a német haderő gyorsan, és gyakorlatilag ellenállás nélkül végrehajtott. A következő időszakban a kormányzati és a mindennapi életben is számos, gyökeres változás történt. Talán teljesen mellékes, de a Horthy Miklóshoz korábban bejáratos személyek számára sem volt könnyű az időszak, mivel egyes, angolbarátságukról ismert politikusokat, tisztviselőket, üzletembereket tartóztatott le a Gestapo. Így különösen nehéz volt olyanoknak a Budai Várban közlekedni, akik korábban napi szinten ott tartózkodtak.

Tovább
20. század Horthy-kor II. Világháború képes történelem 

A rommá lőtt Budapestről nyílt művészeti kiállítás

Budapest 1944–1945-ös ostromáról ostROMképek címen nyílt kiállítás a Várnegyed Galériában, amelynek különlegessége, hogy a nagyközönség számára eddig szinte teljesen ismeretlen művészeti alkotásokat – festményeket, rajzokat – mutat be. A kiállítás március 1-jéig ingyenesen látogatható. Budapest ostromáról ma már viszonylag sok információ áll az érdeklődő közönség rendelkezésére. Magyarország 1944 augusztusának utolsó napjaiban, a román átállást követően vált hadszíntérré. Az előretörő szovjet és román csapatok komoly harcok és több százezer főt kitevő veszteségek árán jutottak el Budapestig, amelynek első, október 29-i bevételi kísérlete gyorsan kifulladt. Ekkor azonban még élt a remény, hogy…

Tovább
20. század II. Világháború 

Magyar páncélosok a „Nagy Honvédő Háborúban”

Ványai Márton Amikor a háborúk kapcsán fegyverekről esik szó, azok egyik első tulajdonságaként szokták kiemelni, hogy melyik nemzethez, vagy hadviselő félhez köthetők. Azonban a háború sok szabályt felülír, a szemben álló felek pedig a szükség órájában valamennyi kezük ügyébe kerülő, pusztításra alkalmas eszközt megragadnak, hogy maguknak előnyt csikarjanak ki, az ellenségnek pedig még nagyobb veszteséget okozzanak. Nem voltak ezen általános elv alól kivételek a magyar páncélosok sem a második világháborúban, amelyeket bár a Magyar Királyi Honvédség számára gyártottak, pályafutásuk végén – zsákmányként – mégis a Vörös Hadseregben harcolva támadták akár…

Tovább
Forrás Hidegháború Kult 

A 45-ös hullámhosszon – Recenzió a Menekültek az új hazában című könyvről

Ősszel jelent meg Nyári Gábor munkája a „45-ösök” német és osztrák területen élő igen népes csoportjáról, akiknek a sorsát egészen 1956-ig követi nyomon a szerző. Az adatokban gazdag kötet a magyar történelem egy jól körülhatárolt csoportjáról kíván részletes képet adni, amelynek alapját a szerző summa cum laude minősítéssel megvédett doktori disszertációja adja.

Tovább