20. század Forrás Kult Szocializmus 

KÖNYVISMERTETŐ – Dulai Péter: Gyilkosság a panel tetején

A különféle – elsősorban élet- és vagyon elleni – bűncselekmények mindig is kiemelt érdeklődésre számíthattak mind a szakmabeliek, mind a laikus közönség részéről. Nem véletlen a krimi műfajának évszázadok óta töretlen szárnyalása (és nyugodtan ide vehetjük akár az ókori görög drámákat is például, hiszen azok sincsenek híján minősített bűncselekményeknek), és a bűnügyi hírek hatalmas nézettségi/olvasottsági száma. Azon ügyek, amelyek a bűncselekmény tárgya, az elkövetés módszere vagy az elkövető különös kegyetlensége miatt különlegesnek számítanak, még inkább “népszerűek”, elég csak a számos filmben/regényben/konteóban megénekelt D. B. Cooper történetére, vagy hazai vizeken a…

Tovább
20. század 

Egy „szerzetes” történész memoárja – Mályusz Elemér: Visszaemlékezések

Törő László Dávid   Mályusz Elemér (1898–1989) a 20. századi magyar történetírás egyik legkiemelkedőbb személyisége volt, iskolateremtő tevékenysége révén munkássága pedig több történészgeneráció számára vált meghatározóvá. Egyesek kétes politikai szerepvállalásai miatt ismerik (így a megrendelésre készített A vörös emigráció című cikksorozat szerzőjeként), mások a nagy hatású középkorászt tisztelik benne. Született már feldolgozás a Szekfű Gyulával való vitájáról,[1] valamint a társadalom- és népiségtörténeti kutatások terén végzett úttörő munkájáról is.[2] A történész pályakezdőként 1920 és 1922 között Bécsben kutatott ösztöndíjjal, majd az Országos Levéltárban dolgozott (1922–1930), később a szegedi (1930–1934), azt követően…

Tovább
19. század 20. század Forrás Szocializmus 

200 évnyi magyar történelem egy épületbe sűrítve

Magyarország történetének kétségkívül egyik legösszetettebb fejezete az elmúlt bő 150-200 év. Ha a politikai, gazdasági, társadalmi változások elbeszélését össze akarjuk sűríteni egyetlen földrajzi helyre, talán keresve sem találnánk jobb lehetőséget, mintha a budapesti Szabadság téren álló Adria-palota kapcsán bocsátkoznánk bele az elbeszélésbe. Zsigmond Gábor történészként, Tiborcz István pedig nagybefektetőként és szerzőtársként ugyanezt ismerhette fel, amikor a “Hazának használj” – Az Adria palota története c. könyvet megírta, a következő bekezdésekben ezt a könyvet fogom méltatni.

Tovább
20. század II. Világháború 

Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant – A nemi erőszak Magyarországon a II. Világháború alatt. Budapest, 2018. Jaffa Kiadó.

Robert M. Hayden szerint háborús nemi erőszak akkor következhet be, ha 1. Az államhatalom gyenge, és képtelen megvédeni saját állampolgárait. 2. A katonai vezetőség csapatait szabad rablással kívánja jutalmazni 3. A társadalmi normák szétesnek 4. A férfi önmeghatározás militarista jelleget ölt, 5. Jelen van a düh, és a frusztráció, illetve a férfi személyes traumája a hadseregben és az életben elszenvedett megaláztatások miatt.[1] Idézi a könyv elméleti bevezető tanulmányában a téma egyik kiemelkedő nemzetközi kutatója, Susan Brownmiller szavait egyetértően.  Ez az elméleti keret jól mutatja, hogy Pető Andrea munkája tágabb összefüggéseiben,…

Tovább
20. század Forrás Kult 

KÖNYVISMERTETŐ – Lovas Ildikó: A város lelke, avagy identitásjelek

Tóth Eszter Zsófia Életutunk egyes szakaszaiban más és más tényezőknek van identitásképző szerepe. Ilyen lehet közösséghez, vallási irányzathoz tartozás, a munkahely vagy éppen a város, amelyben élünk. McAdams narratív élettörténeti identitás modellje is kiemelte, hogy identitásunk nem kőbe vésett, életutunk során változik. Az identitás maga egy történet, amelynek helyszíne, jelenete, cselekvői vannak. Lovas Ildikó legújabb kötete lebilincselő olvasmány, gördülékeny stílusban megírva. Kötetében kulcsfontosságú a városhoz kötődő identitásaink elemzése és ezen identitások átalakulása. hogy identitásunk a Szabadka, a város az elbeszélések középpontja, gazdag fényképanyaggal. A kötet nem definiálja magát helytörténetként, szerintem…

Tovább
Kult 

Jelenetek egy házasságból – Recenzió Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című könyvről

A Magyar Nemzeti Levéltár A kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek című, 2017-2019 között nyitva tartó kiállításának tematikája nyomán egy forrásgyűjtemény-sorozat kiadására vállalkozik, amely levéltári dokumentumok alapján kívánja bemutatni, feldolgozni a magyarság és a mindenkori magyar állam által elismert tizenhárom nemzetiség, valamint a hazai zsidóság együttélésének sok esetben ezer évre visszanyúló történetét, sorsát. A sorozatot a Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című tanulmánykötet nyitja, amely egyfajta bevezetőként áll a forrásgyűjtemények előtt.

Tovább
19. század 20. század Forrás Kult 

KÖNYVISMERTETŐ – Tóth Tibor: Elvitték, vissza nem adták

Elvitték, vissza nem adták – örményszékely történet címmel 2020-ban jelent meg Tóth Tibor [Tiboru] rendhagyó családtörténeti könyve, amely számot tarthat mind a hivatásos történészek, mind a műkedvelők érdeklődésére. Hogy mitől rendhagyó? Egyrészt a főszereplő csíkcsicsói (Ciceu) Szebeni/Szebeny család örményszékely (székelyörmény) eredete miatt, másrészt a forrásközpontú munkamódszer miatt. A szerző a családi irattárban 1887 és 1965 közöttről megmaradt dokumentumokat (legyen szó parkolócéduláról vagy hadikölcsön-igazolásról) veszi sorra és “meséli el” történetüket. Ezeken keresztül láthatunk rá az egyes családtagok mindennapjaira, problémáira, az őket ért megpróbáltatásokra. Megpróbáltatásból pedig bőven kijutott az egész régióban (világháborúk,…

Tovább
Ókor 

Amikor a legio maga alá gyűrte a phalanxot

Az ókori világ egyik meghatározó folyamata volt Róma felemelkedése a különböző görög államok rovására. Mind a római, mind pedig a görög világ rendelkezett egy jellemző nehézgyalogos alakulattal, a phalanxszal és a legióval, amelyek biztosították az őket bevető államok katonai sikereit. De miért bizonyult hatékonyabbnak a legio, amikor a két világ egymásnak feszült? Myke Cole A legio a phalanx ellen című könyvében erre a kérdésre kereste a választ. Könyvismertetőnk következik. Katonák és angolszászok a csatamezőn Manapság az angolszász történelmi dokumentumfilmeknek nagy divatját éljük. Ezekben általában beöltözött statiszták játszanak fontos eseményeket. Sőt,…

Tovább
20. század Forrás 

Előre türkök, sumerek!

Manapság újra virágkorát éli a turanizmus. Külpolitikai jelszó lett a „keleti nyitás”, minden korábbinál népszerűbb a Kurultáj, és a magyar őstörténetkutatás hajójának kormányát is keletre fordítják ezekben az esztendőkben. De honnan táplálkozik mindez? A turanista mozgalom történelme lassan több mint száz évre nyúlik vissza, és nemcsak a lenyomatát hagyta ott a politikán, a kultúrán vagy a történelemkutatásban, hanem még manapság is formálja azt. Ablonczy Balázs: Keletre, magyar! című könyvét mutatom be. Egy háború, egy temetés Ablonczy Balázs könyve tárgya okán egy fordított élettörténettel indít: Zempléni Árpád költő temetését olvashatjuk az…

Tovább
20. század 

Voldemort és az el nem mesélt Trianonok

Trianont mindannyian ismerjük. Az otthonunkban lógó térképekről, a tévében nézett képsorokból, a Facebookon megosztott bejegyzésekből és hashtagekből. A trianoni történet mindannyiunké. De vajon tényleg ismerjük Trianon minden egyes szeletét? Az utóbbi évek Trianonnal kapcsolatos kutatásai alapján korántsem. A közvélemény előtt ismeretlen fejezeteket foglalta össze Ablonczy Balázs: Az ismeretlen Trianon című művében. Könyvismertető. Békés Márton eszmetörténész, a Mandiner hasábjain a Trianon-egyenlet feloldása – Trianon 101 című írásában a könyvre utalva a következőket írta: „Az anyagilag és retorikailag is bő lére eresztett Trianon-biznisz állításával ellentétben azonban nincs semmiféle „ismeretlen Trianon” és nem…

Tovább