20. század Cigányság Forrás Horthy-kor 

CSI: Makó – Vérengzés „Bécsben”

Régi bűneseteket bemutató sorozatunk most következő részében Makóra látogatunk, ahol 1940 júniusában egy igen durva betöréses rablás borzolta a kedélyeket. Bár ekkor már nagyrészt a háborús hírek uralták az országos és a vidéki lapokat is, egy olyan bűntény, amelyben egy asszony és két gyereke sérült meg súlyosan, sokkolta a kisváros lakosságát, és egyből a Makói Ujság címoldalára is került. A dolgot bonyolította, hogy a tettes ráadásul rokonságban állt a sértett családdal, ráadásul mindnyájan a cigány kisebbséghez tartoztak. De nézzük, mi is történt 1940. június 22-én este Árkus József prímás (nem…

Tovább
Cigányság Forrás Szocializmus 

Rom Som [Roma vagyok] – Cigányklub a Kádár-korszakban

György Eszter “egyik fontos és lényeges célja a klubnak, hogy a Gyurik megtaláljanak bennünket.” Schiffer Pál: Cséplő Gyuri (1978) 1972 novemberében a rákospalotai Kavicsos Általános Iskolában, több sikertelen próbálkozás után újra szülői értekezletet hirdettek. A szeptemberben indult kísérleti cigányosztály szülőit ugyanis mindaddig nem sikerült behívni az iskolába. A közelben felszámolt cigánytelepről frissen beköltöztetett családok nagy része analfabéta volt, soha nem járt iskolába. Choli Daróczi Józsefnek, aki később a roma értelmiség egyik vezető alakja, író, költő és politikus lett, ám ekkor még képesítés nélküli tanítóként dolgozott az iskolában, formabontó és hatásos…

Tovább
20. század Cigányság Forrás Horthy-kor 

A Dzsumbuj arcai

Mélyszegénységről, cigányságról közérthető, szakmailag megalapozott, ismeretterjesztő írásokat alig-alig lehet olvasni, ezek nagy része vagy a gondosan hivatkozott tudományos írásművek, vagy a sokszor hatásvadász publicisztikák felé tolódnak el. Ennek a hézagnak a kitöltésére tett kísérletet A város peremén elnevezésű kezdeményezés, mely célul tűzte ki a Dzsumbuj történetének a bemutatását a legszélesebb közönség számára a társadalmi párbeszéd elindításának az érdekében. Számos online felületen megjelentek, valamint kiállítást is készítettek, továbbá kiadták a Volt egyszer egy Dzsumbuj3 című kis kiadványt. Az alig több mint száz oldalas kötetben röviden összegezték a Dzsumbuj történetét, melyhez kronológiát…

Tovább
Cigányság Forrás kora újkor 

Cigány boszorkányok

Nagy Pál Korábbi írásaimban többször igyekeztem választ keresni arra, hogy a cigány emberekkel történt múltbeli események mögött meghúzódtak-e különleges értékrendek és szokások (Nagy, 1998). Egy 19. századi zalai perirat alapján megpróbáltam rekonstruálni azt is, milyen összefüggés volt a balszerencse-magyarázó ideológiák és a rituális szabályok között (Nagy, 2000b). Evans-Pritchardnak (1937) az afrikai azandékról megjelent könyve óta a balszerencse-magyarázatok sajátos változataként értelmezik a kutatók a boszorkányhitet is. Jelen írásomban magyarországi boszorkányperek cigányokra vonatkozó néhány tanulságát foglalom össze. A jelenleg ismert legkorábbi olyan boszorkányper, amelyben cigányokkal találkozunk, Kassáról származik 1610-ből (Nagy, 2000a).

Tovább
Cigányság Forrás 

Csalog Zsolt „alulnézeti pozíciója”

A Romológia folyóirat olvasóinak bizonyára Csalog Zsolt neve hallatán mindenekelőtt a Kilenc cigány és A cigányon nem fog az átok című kötetei jutnak az eszébe, vagy az, hogy a Kemény István nevével fémjelzett cigány kutatás meghatározó egyéniségeként járta az országot. Nem is beszélve a cigányság tarthatatlan helyzetét bemutatni szándékozó tanulmányairól, vagy hol a cigányság helyzetének megoldását sürgető, hol a jogaikért síkraszálló publicisztikáiról. Soltész Márton Csalog Zsolt című kötetét olvasva kitárul az ember előtt az élettörténet és maga a teljes életmű, aminek csak egy szeletét képezték az imént említett munkák. A…

Tovább
Cigányság Forrás Szocializmus 

Cigány munkások a borsodi nehéziparban az 1950-60-as években

Már-már közhely számba megy, és egyfajta nosztalgia övezi, hogy a Kádár-korszakban sikerült elérni a cigányság szinte teljes foglalkoztatottságát, vagyis az úgynevezett „cigánykérdést” illetően nincs lehetetlen. Az igazsághoz az is hozzátartozik, és hozzá is teszik sokan, hogy ugyanebben az időszakban viszont a „gyáron belüli munkanélküliség” is komoly méreteket öltött. A cigányság nehéziparba történő betagozásának azonban korántsem ez volt az egyetlen árnyoldala, melyet Borsod-Abaúj-Zemplén megye példáján kívánok bemutatni. A választott megye két szempontból is meghatározó a témát illetően, egyrészt ebben a megyében volt már a szocialista korszak hajnalán a legmagasabb a cigányság…

Tovább
Cigányság Forrás 

„A vér azonban nem válik vízzé…” – A magyar cigányság megítélése és a bűnügyi statisztikák esete

A 20. század egyik legégetőbb és máig aktuális problémája a magyarországi cigányság integrációja. Olyannyira az, hogy a kérdés az ezredfordulón túl is folyamatos politikai csatározások, a mindennapi közbeszéd témáját szolgáltatja, a legmesszebb menő indulatok mellőzése nélkül. A magyarországi cigányság megítélése a társadalom egyes szegmenseiben rendkívül rossz, illetve gyakran társul a cigányság megítéléséhez a bűnözés fogalma is. Az alcímben is szereplő kitétel a cigány származású bűnelkövetőkkel szemben nem új keletű. Mostani cikkemben azt kívánom körüljárni, hogy a századforduló után, a 20. század közepéig bezárólag, s bizonyos esetben az ezt követő időkben…

Tovább
19. század Cigányság Forrás 

A cigányság integrációjának problémái a 19. század végén

A 20. század egyik legégetőbb és máig aktuális problémája a magyarországi cigányság integrációja. Olyannyira az, hogy a kérdés az ezredfordulón túl is folyamatos politikai csatározások, a mindennapi közbeszéd témáját szolgáltatja, a legmesszebb menő indulatok mellőzése nélkül. Cikksorozatom jelenlegi, első részével egyfelől arra teszek kísérletet, hogy felhívjam a figyelmet a legfőbb integrációs problémákra, illetve ezek történeti előzményeire. Másfelől azonban több olyan széles körben elterjedt sztereotípiával is foglalkoznék, amely a cigányság megítélése kapcsán makacs módon van jelen a magyar társadalomban.

Tovább
Cigányság Forrás 

Emberkísérlet cigányokkal? – Cigányokkal szemben elkövetett bűn versus békében és tisztességben megöregedett bűnösök?

Németh György Kassán, 1941-ben három orvosi emberkísérlet is folyt. Cigányok arzenobenzol-érzékenységét vizsgálták. Az első kísérletben 124 (köztük gyerekek), a másodikban 48, a harmadikban 36 cigányon. Arzenobenzolt és solusalvarsant kaptak. Az első kísérlet során 3 főn bőrgyulladás, 7 főn sárgaság és 10 főn érbeidegzési zavar tünete jelentkezett. A második során növelték az adagot, amire 3 főn bőrgyulladás, 7 főn sárgaság és 10 főn érbeidegzési zavar jelentkezett. A harmadik során tovább növelték az adagot, s 2 főn bőrgyulladás, 3 főn sárgaság, 1 főn ezek együttese és 12 főn érbeidegzési zavar jelentkezett.

Tovább
Cigányság Forrás 

„A cigánykérdést a szocialista humanizmusnak megfelelően kell megoldani.” – A szektoriális cigánypolitika végrehajtása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1950-es években

Hajnáczky Tamás A hatalomátvételt követően több mint tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a pártállam megalkossa központi cigánypolitikáját, így az úgynevezett „cigánykérdés” – a Horthy-korszakhoz – hasonlóan döntően közegészségügyi és rendészeti kérdés maradt. A különböző minisztériumok továbbra is a maguk belátásai szerint jártak el, felsőbb iránymutatás hiányában a korábbi évtizedek kirekesztő gyakorlataihoz nyúltak vissza.Annak ellenére, hogy a Horthy-korszaktól mereven elhatárolódtak e téren is, sokszor az akkor fogant elgondolásokat valósították meg és terjesztették ki országosan. A Horthy-korszakban az 1940-es évektől egyes településeken cigány igazolványokat állítottak ki a csendőrök munkájának a megkönnyítése…

Tovább