20. század Forrás Szocializmus 

Mindszenty József és Ludas Matyi

Sz. Nagy Gábor Mindszenty József (1892–1975) hercegprímás személye az 1945–1949 közötti időszakban igen intenzíven jelent meg a korszak baloldali (kommunista és szociáldemokrata) politikai sajtótermékeiben. Megválasztása után, ha nem is jóindulat, de egyfajta „majd meglátjuk” típusú várakozás volt megfigyelhető. Azonban mindez nem tartott túl sokáig: 1945 végén már megindultak a baloldali sajtó támadásai. Írásomban a politikai lapok mellett igen fontos szerepet játszó Ludas Matyi című „szatirikus hetilap”-ban megjelent írásokat veszem górcső alá.

Tovább
19. század 20. század Forrás 

Az utcanevek politikai szerepe

László Andor Napjainkban lépten-nyomon hallhatunk utcák, terek politikai célú átnevezéséről. Az orosz-ukrán háború kitörése óta Európa-szerte Skóciától a balti államokig, Franciaországtól Lengyelországig neveznek el köztereket a megtámadott országgal való szolidaritás jegyében. Egy több mint 7000 lakosú spanyol falu két hétre egyenesen a nevét változtatta Ukrajnára (emellett 16 utcát kereszteltek át).[1] Időnként az orosz politikusok provokálása érdekében egy-egy város orosz nagykövetségeinek, konzulátusainak utcáit nevezték át (például Albániában, Csehországban, Izlandon, Kanadában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Norvégiában, Svédországban).[2] Válaszként Moszkvában az amerikai nagykövetség utcáját keresztelték el a Donyecki Népköztársaságról.[3] Az is megtörtént, hogy Odesszában…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Veszprémy László Bernát: 1921 – A Horthy-rendszer megszilárdulásának története

Tóth Eszter Zsófia Mikor megláttam a könyv címét, azt, hogy a szerző egyetlen év történetét helyezte elemzésének középpontjába, rögtön John Lukacs: 1945. A nulla év jutott eszembe párhuzamként. Ugyanis a történettudomány számára, azért hogy a múltat, a múltbeli folyamatokat jobban megismerhessük, vannak kiemelkedő jelentőségű évek. Míg 1956 a forradalom éve, 1989 a csodák éve, hasonló jelzőket nem társíthatunk 1955-höz és 1988-hoz sem.  Veszprémy szerint az 1944-es sorsdöntő év mellett az 1921-es volt a másik és ezzel egyetérthetünk.

Tovább
20. század I. Világháború II. Világháború 

Csányi József a két világháborút megjárt tengerész és embermentő

Topor István Csányi József 1891. augusztus 5-én született Szimő[1] községben[2]. Édesanyját Varga Marcellának hívták. 1954-ben írt rövid önéletrajzából tudjuk, hogy apai nagyapja urasági béres, édesapja pedig bognármester volt.[3] Szüleit korán elveszítette: alig volt négyéves, amikor édesanyja meghalt, később édesapját is el kellett temetnie. Így nagyon nehéz gyermekkort kellett megélnie. Hat elemit végzett, majd édesapja mesterségét választotta: bognárnak tanult egy uradalmi birtokon. A tudásvágya azonban a fővárosba, Budapestre hajtotta. Itt különböző nagyüzemekben dolgozott, és lett szervezett munkás. Szorgalmának és kitartásának köszönhetően szakmát tanult, kocsigyártó lett. A cikk a Napi Történelmi Forrás…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Mihályi Balázs – Rohánszky Mihály – Tulok Péter: Budapest ostroma; svéd diplomaták, terror, kitörés

Budapest 1944/45-ös ostroma Magyarország 20. századi történelmének egyik meghatározó eseménye volt. Nem véletlen, hogy jóformán a harcok elültétől kezdve jelennek meg ezzel kapcsolatban szakmunkák, visszaemlékezések, forráskiadványok. Ezek jó része mára feledésbe merült, másik részükön igencsak érződik az 1945-től szép lassan berendezkedő kommunista/szocialista rendszer látásmódja és szóhasználata (ettől eltekintve tényanyagban lehetnek jók). A budapesti események napjainkban is történészi, illetve politikai viták tárgyát képezi, időszakosan komoly országos sajtóvisszhanggal. Honlapunkon is több ízben foglalkoztunk (direkt és érintőlegesen is) Budapest ostromával, legyen szó könyvismertetőről, “sima” írásról vagy épp a főváros szobrait bemutató tanulmányról. Mindezek…

Tovább
20. század Forrás Középkor Szocializmus 

Egy régész viszontagságai

Milyen (szakmai és egyéb) problémákkal kellett szembenéznie egy középkoros régésznek az „átkosban”, mi akadályozta az ásatásokat? Zolnay László eredeti végzettsége szerint filozófus volt, de újságírással foglalkozott. Az újságot 1948-ban államosították, őt az egyik középiskolai és egyetemi évfolyamtársa, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója protekciójával vették fel a budavári ásatásokhoz. Itt az egyik kérdés az volt, hogyan építsék újjá a palotát, a másik pedig az, mit találnak a régészek. IV. Béla építtetett egy palotát, XIII. századi leletek azonban nem kerültek elő. Erre persze az a válasz, hogy a mostani palota helyén állt…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A kommunista pártállam fogaskerekei: az agitátorok

Huhák Heléna frissen megjelent kötete nem példa és előzmény nélküli, de mindenképpen újdonság a magyar történettudomány történetében sok tekintetben. Könyvajánlómban arra kívánok rámutatni, hogy mik azok a sarokpontok, amelyek miatt a kötet elolvasását mindenkinek ajánlom, aki mélyebben szeretné megérteni a kommunista rendszer mindennapjainak működését a Rákosi-rendszerben. A szerző doktori disszertációjának átdolgozott, kötetbe szerkesztett változatát foghatja kézbe az olvasó, amely így azon túl, hogy a szélesebb körben is megismerhetővé vált a Jaffa Kiadó jóvoltából, mindazonáltal egy megsüvegelendő eredmény is szerkesztői szemmel nézve is. A kötet ugyanis rendkívül jól abszolválta azt a…

Tovább
20. század 20. század Hidegháború Szocializmus 

Gereblyével a „banderisták” ellen – Csehszlovákia háborúja az Ukrán Felkelő Hadsereggel, 1945–1947

Az orosz-ukrán háború kitörését követően ismét fellángolt a vita az 1942-ben alapított Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) II. világháború alatti szerepéről, a háború utáni küzdelméről a lengyel és a szovjet területeken vagy Sztepan Andrijovics Bandera örökségéről. Ugyanakkor viszonylag kevés szó esik Csehszlovákiáról – pedig ezt az országot szintén érzékenyen érintette az UPA harca és szintén megszenvedte a fegyveres konfliktus következményeit.

Tovább
20. század Hidegháború Szocializmus 

Cseh négyszájúkkal a forradalom védelméért: A csehszlovák fegyverek szava – II. rész

Hatvanegy évvel ezelőtt a kubai Playa Girónban – avagy ismertebb magyar nevén a Disznó-öbölben – felfegyverzett kubai emigráns csapatok szálltak partra, hogy megdöntsék az akkor még konszolidáló Fidel Castro hatalmát. Az amerikai segítséggel megvalósuló támadás azonban kudarcot vallott. A szakirodalom elsősorban a Kennedy-adminisztráció kihátrálását, másrészt az új kubai vezetés támogatottságát és integritását jelölte meg a sikertelenség okának. Ugyanakkor egy további tényező is hozzájárult: a keleti blokkból, leginkább Csehszlovákiából és a Szovjetunióból érkező fegyverszállítmányok. Az orosz-ukrán háború hatására indult, a cseh(szlovák) fegyverek történelemformáló szerepéről szóló cikksorozatunk második részében a karibi szigetországnak…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás 

„Ez a menet a börtönbe vezet” – A római menetelés

1922 októberének végén a fasiszták bemasíroztak Rómába. Az 1920-as évek Olaszországának krónikása, Emilio Lussu ezt is megörökítette a visszaemlékezésében (ami a címét is erről kapta). Hogyan nézett ki a hatalomátvétel egy (elfogult) kortárs szemével? 1922 júliusában (megint) megbukott az olasz kormány – a néppárt hátrált ki mögüle, amiért a fasiszták a katolikus munkás- és parasztegyleteket is büntetlenül üthették. „A képviselőház hiába próbálkozott felelősségteljesebb kormány összeállításával. A helyzet sürgetett. Július 30-án Turati, a szociáldemokraták vezetője […] a királlyal [tárgyalt]. Fölajánlotta a szociáldemokraták együttműködését […] Baloldali kormány? […] jobboldali? […] A király…

Tovább