19. század 20. század Forrás 

Pázmány Péter és Werbőczy István budapesti szobrai

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz magyar történelmi személyiség szobrának felállítását vállalta Budapesten. A bejelentést hatalmas lelkesedéssel fogadták országszerte, nagy várakozás előzte meg leleplezésüket. Az alábbiakban az utolsónak elkészült két szobor sorsáról lesz szó. Alig néhány nappal a nagy bejelentés után az egyetemalapító Pázmány Péter szobra helyének a mai Egyetem teret javasolták, amíg a jogtudós Werbőczy István esetén az akkor épülő igazságügyi palota előtti tér (a mai Kossuth tér), illetve lakhelye, a budai vár is szóba jött (ahol egykor főbíróként tevékenykedett).[1]

Tovább
20. század 20. század Horthy-kor 

A kormányzó fia, a könnyűsúly bajnoka és a rögbi

Hogyan kapcsolódik össze egy korabeli bokszbajnok és a Horthy Miklós kormányzó kisebbik fia? Bár az MTK  1927-ben könnyűsúlyban országos bajnok ökölvívója, a később profinak álló Erdős László és ifj. Horthy Miklós neve gyakran szerepelt a lapokban, mégsem a társasági életük volt a kapcsolódási pont. A kulcsszó a Hungária, amely egy sportcsapatot jelöl, de nem az MTK profi labdarúgó alakulatát.

Tovább
20. század Forrás 

Egy magyar egyetemista Isztambulban

Miért fordul valakinek az érdeklődése a történelem és a törökök felé? Hogyan látta egy törökök iránt rajongó egyetemi hallgató a XX. század eleji Oszmán Birodalom problémáit? Miért került börtönbe és hogyan úszta meg? Anyai nagyszüleim, Ujhelyi Gizella (1920-1986) és Szécsi László (1926-2013) emlékének Gyermekkoromban egy vidéki nyaralóban a kezembe került Germanus Gyula orientalista visszaemlékezése, a „Kelet varázsa”. Két részből állt, az első az 1950-es évek közepéig tartó időszakról szólt, a második 1965 körül végződött. Évente elolvastam és mindig ugyanúgy lenyűgözött. Germanus egészen váratlanul szeretett bele a történelembe. „Egy tavaszi délután…

Tovább
20. század képes történelem 

Havas Budapest – KÉPVÁLOGATÁS

Manapság egyre ritkább Magyarországon az “igazi” tél, hetekig tartó mínuszokkal, és a városokat is hosszabb időre befedő hótakaróval. Az északibb és/vagy magasabb területeken persze így is előfordulnak komolyabb havazások, Budapest belvárosában azonban egyre ritkább vendég a hó. Nem is olyan régen azonban természetes volt, hogy nem csak a hegyvidékek borulnak akár hetekre fehérbe, hanem a belső kerületek is. A közlekedés és a közellátás ilyenkor persze megnehezült (sokan emlékeznek még az 1987-es nagy havazásra, amire rövidesen vissza is térünk), ugyanakkor a hólepel teljesen más, sajátságos képet kölcsönzött a fővárosnak (is), aminek…

Tovább

[KÖNYVISMERTETŐ] Család vagy cseléd? Gondolatok a társadalomtörténetről Lovas Ildikó új könyve kapcsán

Tóth Eszter Zsófia „A vajdasági magyar tényirodalom nagyregénye remek megvalósulását tarthatjuk most a kezünkben”- írja a regény fülszövegében Bordás Győző. Nagy elődeihez, Sinkó Ervinhez, Branyó Istvánhoz, Gion Nándorhoz hasonlítja a szerző e remekművét. Mivel ezen tényirodalmi mű számos, társadalomtörténeti szempontból is izgalmas kérdést boncolgat, érdemes részletesen górcső alá vennünk Lovas Ildikó legújabb regényét, a Szép Amáliákat.

Tovább
1956 20. század Kult Szocializmus 

Biszku Béla, a Kádár-rendszer kemény ökle.

Biszku Béla neve sokaknak minden bizonnyal ismerősnek hangozhat. Az egykori kommunista belügyminiszter hat évvel ezelőtt bekövetkezett hála, s azt megelőzően az ellene irányuló per sokáig a lapok hasábjain tartotta miközben egykori elvtársai közül, Kádár Jánoson kívül sokakra talán már a legtöbben nem is emlékeznek. Ki volt ő? Mi volt a szerepe az 1945 utáni magyar történelemben, s mi tudunk róla azokból az időkből, amikor nem volt közfunkciót ellátó személy? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Krahulcsán Zsolt idén megjelent kötetében. Krahulcsán Zsolt 2022 nyara óta kapható kötete sok tekintetben újdonság,…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

+18!!! „Amíg a tettesek nevét nem közölhetik” – Szocialista szemérem a sajtóban egy család meggyilkolása után

Dulai Péter „Rozsi János Paprika utcai lakost és családját ismeretlen tettes megölte. A rendőrség a nyomozást folytatja.” A Kádár-korszakból három olyan többrendbeli emberölés került be a hazai kriminalisztika történetébe, amikor egy egész családdal végeztek. Figyelemreméltó, hogy ez a három kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmény viszonylag rövid idő, mindössze öt év leforgása alatt történt. [1] A szegedi Paprika utcában 1961. április 25-én elkövetett ötösgyilkosság a szakmai kihívások mellett a kirívóan brutális módszer miatt okozta a legnagyobb fejtörést a rendőrségnek. Hogyan kell kommunikálni egy ilyen esetet a közvélemény felé egy olyan országban, ahol…

Tovább
20. század Kult 

A magyar hajózás és palotája. Könyvajánló

A 2020-2021-es járványvédelmi intézkedések, így a lezárások egyik kedvező hatása – a sok negatív mellett – hogy sok tudósnak lehetősége nyílt hosszabb művek összegzésére, megírására. Zsigmond Gábor az utóbbi másfél-két évben keletkezett munkái közül többet is volt lehetőségem elolvasni, s itt, a Napi Történelmi Forrás hasábjain bemutatni. (Adria palotáról szóló kötet, a fiumei magyar kereskedelmi hajózásról szóló) A 2022-es év végének egy jelentős gazdaság-, és közlekedéstörténeti újdonságát  voltam olyan szerencsés, hogy elolvashattam még a hivatalos megjelenés előtt. A kötet méltó folytatása az Adria palotáról szóló, szintén kétszerzős munkának, így örömmel…

Tovább
20. század Forrás Kult 

KÖNYVISMERTETŐ; Az elmondhatatlan apa(i)szeretet könyve – Tóth Eszter Zsófia: Apa-történetek

Topor István Tóth Eszter Zsófia történészt, társadalomkutatót nem kell bemutatni a Napi Történelmi Forrás olvasóinak, hiszen a portál állandó szerzője és számtalan írása jelent meg honlapunkon. Eddig tizenöt kötetet jegyez. Írt könyvet többek között a rendszerváltozás utáni első magyar miniszterelnökről, Antall Józsefről. 1956-os hősökről (Csömöri hősök). A nők Kádár-kori helyzetének két könyvet is szentelt: Kádár leányai – Nők a szocializmusban és Puszi Kádár Jánosnak címmel. Két szerzőtársával, Bajzáth Sándorral és Rácz Józseffel vizsgálta a szocializmus kori magyarországi kábítószerezés történetét (Repülök a gyógyszerrel). Murai Andrással két könyvet jelentettek meg: Szex és…

Tovább
20. század Kult 

„Keményen, határozottan, nincs izé!” – az „…és Mészöly Kálmán a kapitány” című dokumentumfilm sajtóvisszhangja a televíziós sugárzást követően

1982. április 15-én 21:40-kor a Magyar Televízió egyes adása egy mai napig ismert, sőt sokat idézett dokumentumfilmet sugárzott. László György „…és Mészöly Kálmán a kapitány” – Történetek a kispadról című dokumentumfilmje a magyar válogatott világbajnoki kvalifikációja szempontjából kulcsfontosságú Norvégia elleni mérkőzést követte végig a pálya széléről, a szövetségi kapitány szemszögéből. A film nem maradt visszhang nélkül: elsősorban Mészöly Kálmán nem kifejezetten szofisztikált beszéde miatt foglalkozott vele a sajtó.

Tovább