Kategória: 20. század

20. század Forrás Horthy-kor II. Világháború Kult 

Huszárvirtus és emberség, Varsótól a Vértesig – Könyvismertető

György Sándor, , , , 0 comment

Többnyire az első világháborút tartják a lovasság hattyúdalának, ami annak ellenére is elfogadható, hogy lovas alakulatok még évtizedekig szerepeltek jóformán minden állam hadrendjében. Az automata fegyverek, majd az egyre terjedő gépesítés miatt fokozatosan átalakult a lovasok szerepe, “csatadöntő” fegyvernemből összekötők, felderítők, illetve gyorsan bevethető tartalék lettek. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, ahol a két világháború között gazdasági és politikai nehézségek (pl. trianoni korlátozások és az ún. kisantant államok) szinte lehetetlenné tették korszerű, nagy arányban gépesített hadsereg megszervezését. A lovasság így nagyobb szerepet kapott; ők képezték a röviddel a háború…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

A megtorlás fogaskerekei I. – Fodrászsegédből a „katonai ügyészség élő lelkiismerete”

György Sándor, , , 1 Comment

Magyarországon 1945 után, de elsősorban 1948-at követően jelentek meg nők az addig férfiasnak tartott pályákon, így a plakátokon is népszerűsített traktoroslányok mellett a rendőrség és a hadsereg kötelékében is. Legnagyobb arányban természetesen adminisztratív munkakörökben dolgoztak, de a rendőrségnél nagy számban szolgáltak „utcai” beosztásokban, ugyanakkor a katonai pályát választó asszonyok-lányok első vonalbeli alakulathoz nem kerülhettek. A hadbírói/katonai ügyészi pálya azonban nyitva állt előttük, amit jól mutat Tóth Istvánné pályafutása is, aki irodai beosztásban került a rendőrséghez, majd hosszú éveken keresztül katonai ügyészként tevékenykedett. Ilyen minőségében vett részt az 1956-os forradalmat követő…

Tovább
20. század Hidegháború Szocializmus 

“Tankok nélkül puncik vagytok!” – Az 1969-es jégkorong-világbajnokság csehszlovák-szovjet összecsapásai és következményei

Krajcsír Lukács, , , , , , , 0 comment

A csehszlovák társadalom a prágai tavasz leverése után a fegyveres harc helyett inkább a passzív ellenállást választotta. Ennek eszközei rendkívül széles skálán mozogtak: az állami ünnepségeken (például október 28-án, a Csehszlovák Köztársaság 50. évfordulóján) zajlott tüntetésektől kezdve, az üzemekben és a termelőszövetkezetekben szervezett sztrájkokon át, egészen az önégetésekig (Jan Palach és mások) bezárólag. Ennek egyik legfontosabb és leglátványosabb – ugyanakkor egyben a legutolsó – megnyilvánulása a napra pontosan ötven évvel ezelőtt zajlott második csehszlovák-szovjet jégkorongmérkőzés volt. Ugyan a győzelem valóságos népünnepélyt idézett elő az országban, de ezzel párhuzamosan ez jelentette az…

Tovább
20. század Kult Szocializmus 

Az Ifjúsági Magazin 1970-es supergroup szavazása

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , , 1 Comment

Topor István Az 1960-as évek közepétől a ’80-as évek végéig a magyar fiatalok legkedveltebb lapjává MSZMP ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek havonta megjelenő orgánuma az Ifjúsági Magazin (IM) vált. A lap a kádári konszolidáció jellegzetes terméke volt. A nyilvánosság korlátozott voltát tekintve sikerült olyan témákat megjeleníteniük, amelyekről a fiatalok szívesen olvastak. Így a hazai és a külföldi popzene aktualitásai fontos részét képezték a lapnak. Ebben rejlett többek között népszerűségének titka.

Tovább
20. század Forrás képes történelem Szocializmus 

Virtuális emléktúra a kazahsztáni GULAG-ra

György Sándor, , , , , 0 comment

Nem is olyan rég egyik írásunkban a mai Kazahsztán területére hurcolt magyarok sorsával foglalkoztunk. Mai képes cikkünkben ismét Kazahsztánba, az egykori KARLAG és ALZSIR táborok területére látogatunk, ahol napjainkban múzeum és nemzetközi emlékhely (összesen 12 nemzet és számos nemzetiség tagjai raboskodtak arrafelé) található.

Tovább
20. század Forrás 

„Megtoroljuk a 3:1-et!”

Csernyánszky Pál, , , , , , , 0 comment

1969 júliusában nem a Holdra szállás volt az egyetlen szenzáció. Egy lengyel haditudósító beszámolója Közép-Amerikából. Az 1970-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőjének egyik körében két szomszédos ország, El Salvador és Honduras játszott egymás ellen. „Az első mérkőzésre 1969. június 8-án került sor Honduras fővárosában, Tegucigalpában. […] Salvador csapata […] le se hunyta a szemét [előző éjszaka], mivel a hondurasi szurkolók által indított lélektani háború áldozatául esett […] ne alhasson, ideges legyen és kimerült, s elveszítse a meccset. Latin-Amerikában ez megszokott […] Másnap Honduras 1:0-ra verte a kialvatlan salvadori csapatot. […] Egy hét múlva…

Tovább
20. század Hidegháború Kult 

Az „Ördög ürüléke” avagy „korunk fénye”? – Recenzió A zsákmány című könyvről

Krajcsír Lukács, , , , , , , , , , 0 comment

Százhatvan évvel ezelőtt egy makacs vasúti kalauz több hónapon át tartó „bolondos kísérletét” végre siker koronázta Pennsylvaniában: Edwin Drake fúrással és szivattyúzással olajat hozott a felszínre. Ám annak ellenére, hogy az emberiség az aranyláz után először élhette át az „olajláz izgalmait”, akkoriban a gyógyászaton és világításon kívül nem sok értelmét látták ennek a fekete, nyúlós és gyúlékony folyadéknak. Azonban az őrültnek tartott idős ember kitartott amellett, hogy olyan felfedezést tett, amely előbb-utóbb még a szént is letaszítja a trónjáról és alapjaiban fogja megváltoztatni a gazdaságot, a politikát és a társadalmat.…

Tovább
20. század 

Ember Győző újragondolása

Miklós Dániel, , 0 comment

Március elsején, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Bécsi kapu téri főépületében került sor az Ember Győző hagyatékának újragondolása című emlékkonferenciára. A rendezvénynek külön apropót adott, hogy idén áprilisban lesz a Magyar Országos Levéltár néhai, nagy hatású főigazgatójának 110. születésnapja, illetve halálának 25. évfordulója. A két, tematikájában világosan elkülöníthető szekció előadásai egyrészt Ember Győzővel, mint történésszel, valamint levéltári szakemberrel, másrészt a levéltártudomány aktuális kérdéseivel foglalkoztak.

Tovább
20. század II. Világháború 

Két föderációs elképzelés radikális kritikája

Miklós Dániel, , , , , 0 comment

A második világháború alatt zajlott a föderációs gondolat reneszánsza: az interbellum időszakában papírra vetett gondolatok nyomán számos politikus, publicista fejtette ki a véleményét a békeidőszak ideális államrendszere kapcsán. A Kállay-kormány idején a magyar fél is két memorandumot juttatott el a szövetségesekhez, miközben az angolszász hatalmak szakemberei is a háború utáni közép-európai államalakulatokat tervezték papíron. A Foreign Affairs 1942 januári számában két elképzelést publikáltak: az egyik Edvard Beneštől, a csehszlovák emigráció vezérétől, a másik Habsburg Ottó főhercegtől származott. A két tervezet Magyarországon is ismertté vált: erre példa, hogy 1942 novemberében a…

Tovább
19. század 20. század Forrás Hidegháború II. Világháború 

Híd a Murán – Fejezetek a letenyei Mura-híd történetéből

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Domján Dániel Ferenc Magyarország és a délszláv államok (Jugoszlávia) viszonyrendszere történelme során érdekes, hektikusan változó ívet írt le. A Marseille-i merényletben való magyar részvételről már foglalkoztunk részletesebben, ezen kívül azonban számos további esemény terhelte a kapcsolatokat. Jugoszlávia megtámadásában nyújtott 1941-es magyar segítség mai napig viták tárgyát képezi, az 1942-43-as újvidéki razzia, majd az azt követő vérbosszú – a „még hidegebb napok” – pedig mély árkokat ástak a szerb és magyar nép kapcsolatában. A jugoszláv partizánhadseregbe is soroztak be magyarokat, bár legtöbbször sajnos csak golyófogónak.

Tovább