Kategória: 20. század

20. század Forrás Szocializmus 

Társkeresés a szocialista időszakban

Napi Történelmi Forrás, , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia Amikor 2011-ben az Ifjúsági Magazin egykori újságíróival interjúztam és megkérdeztem tőlük, ha egy dolgot kellene kiemelni, mi volt teljesen más az 1970-es, 1980-as évek világában, mint manapság, azt válaszolták, hogy az ismerkedési, társkeresési lehetőségek. Ugyanis virtuális ismerkedési felület híján sokaknak okozott nehézséget az, hogy egyáltalán megismerkedjenek valakivel. Az Ifjúsági Magazinnak ezért volt külön rovata, ahol feladhattak hirdetés olyanok, akik levelezni, barátkozni, ismerkedni szerettek volna. Működtettek ismerkedési klubot is. A lap időről időre beszámolt sikertörténetekről is.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Kávézás és teázás a szocialista időszakban

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia Egy reggeli kávé, cigivel. A szocialista időszakban egy átlagos napkezdet. Olyannyira, hogy eleinte nem tűnt egészséget kockáztató tényezőnek. Sőt, a kávé jótékony hatásról is cikkeztek a lapok, többek között a vérnyomásszabályozó hatását emeltek ki. A kávézás és a teázás is egy életstílust jelentett. Részben olyat, amelyet a szocialista időszakban elutasítottak, burzsoá csökevénynek tartottak, gondoljunk csak a kávéházakra, amelyeket presszók váltottak fel és a délutáni teázás szokására, mely teljesen idegennek számított Magyarországon a szocialista időszakban. Egészen addig, amíg az 1980-as évek elején elkezdték vizsgálni a hirtelen szívhalál, az…

Tovább
20. század Szocializmus 

Elefánt a porcelánboltban? – Szimpózium a magyar finomkerámiaipar államosításáról

Miklós Dániel, , , , , , 0 comment

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Kerámia Szövetség (Makesz) közös rendezésében a magyar gazdaságtörténet egy résztémáját tárgyaló műhelykonferenciát rendeztek június 5-én szerdán az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületében. A hallgatóságot a finomkerámiaipar államosításának időszakával, az ágazat 1945-1948 közötti történetével ismertették meg a kutatók, akik között történész-levéltáros, közgazdász és mérnök is volt.

Tovább
20. század Hidegháború Szocializmus 

Fegyvercsempészetből megbukott: A “Lidice-affér”

Krajcsír Lukács, , , , , , , , , , , , , , , , 0 comment

A hetvenhét évvel ezelőtt lerombolt Lidice már a második világháború alatt jelképpé vált: a cseh községről tereket, iskolákat, üzemeket, termelőszövetkezeteket – sőt, Kubában még újszülötteket is – neveztek el. A csehszlovák kommunista vezetés tökéletesen tisztában volt a szimbólum erejével, s igyekezett azt propagandacélokra felhasználni. Ezért korántsem meglepő, hogy a háború után Prága által elsőként megvásárolt tengerjáró a Lidice nevet viselte. Azonban a hajó ahelyett, hogy a „csehszlovák szocializmus dicsőségét” hirdette volna, egy olyan nemzetközi botrányba keveredett, amivel gyakorlatilag gúnyt űzött a névadójából.

Tovább
20. század Horthy-kor II. Világháború 

Menekülés az alagútban, kerítésmászás és leborotvált bajusz – két magyar miniszterelnök a Budai Várban a német megszállás után

Miklós Dániel, , , , , , , 0 comment

Az 1944. március 19-én végrehajtott Margaréta-tervnek a fő célja volt Magyarország megszállása, amelyet a német haderő gyorsan, és gyakorlatilag ellenállás nélkül végrehajtott. A következő időszakban a kormányzati és a mindennapi életben is számos, gyökeres változás történt. Talán teljesen mellékes, de a Horthy Miklóshoz korábban bejáratos személyek számára sem volt könnyű az időszak, mivel egyes, angolbarátságukról ismert politikusokat, tisztviselőket, üzletembereket tartóztatott le a Gestapo. Így különösen nehéz volt olyanoknak a Budai Várban közlekedni, akik korábban napi szinten ott tartózkodtak.

Tovább
20. század Forrás képes történelem 

Egy hídrobbantás képei – Letenye, 1952

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Domján Dániel Ferenc Nem olyan rég jelent meg honlapunkon a letenyei Mura-híd történetét feldolgozó írás, amelyben külön hangsúlyt kapott az átkelő 1945 utáni története. A második világháború után, bár papíron egy oldalra kerültek, egyre jobban elmérgesedett Magyarország és Jugoszlávia viszonya. Ennek elsődleges oka a Moszkva és Belgrád közötti viszály volt, amelyben Budapest egyértelműen a “nagy testvér” befolyása alatt vett részt. Ekkor lett Tito láncos kutya, épült ki a “magyar Maginot-vonalnak” nevezett erődrendszer a déli határon, ahol amúgy is rendszeresek voltak a különféle incidensek az átkáromkodástól az átlövöldözésig.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

„Dolgozik a közért” – Az első éjjel nappali és önkiszolgáló boltok Budapesten

Napi Történelmi Forrás, , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia Ma már természetesnek tartjuk, hogy az élelmiszerboltokban magunk választunk a termékekből és ha úgy alakul, éjjel is be tudunk vásárolni. Nem volt ez mindig így. Budapesten sokáig egyetlen éjjel-nappali közért működött. Cikkemben annak is utánajárok, hogyan terjedt el az önkiszolgáló rendszer és mik voltak az első tapasztalatok.

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

„Ne nézzük tétlenül, mi is magyarok vagyunk” – A pásztói hídrobbantók története

György Sándor, , , , , 0 comment

1957. május 6-án a Budapesti Országos Börtön udvarán kivégezték a robbanóanyaggal való visszaélés, valamint fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával elítélt Alapi Lászlót. Vele együtt került bitófára egyik társa, Geczkó István, míg Kiss Antal és Tóth Miklós május 20-án kegyelmet kapott. Ötödik társukat, Kelemen Károlyt 15 évre ítélték. A forradalomban egyik kivégzett sem vett részt, Alapi és Geczkó a Pásztói Tejipari Vállalat alkalmazottaiként az országos sztrájk idején is rendszeresen szállítottak tejtermékeket Salgótarjánba. Ugyan a szállítókra nem vonatkozott a sztrájk, de a közellátás a forradalom idején számos településen akadozott. Az ellenállás gondolata csak…

Tovább
19. század 20. század kora újkor Középkor Ókor Őskor 

Rák: Ősi kór vagy a modern kor betegsége?

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Balogh Andrea Johanna Felvetődik a kérdés, hogy mikor jelent meg a rák a földön? Egy ősi kórról van szó vagy a modern kor betegségéről? A gyógyítás szempontjából igencsak releváns a témakör, mivel ha tudjuk, hogy mikortól van jelen a betegség az emberiség történetében, következtethetünk annak kialakulási körülményeire, valamint a fő okozóira is. A kutatások megállapították, hogy maga a rák még az emberiségnél is idősebb, és már egyes dinoszaurusz maradványokon is fedeztek fel daganatokat. Bár nem egyértelműen bizonyítható, de van olyan 1,5 millió éves Homo erectus lelet, amelynek állkapcsa daganatos betegségre…

Tovább