20. század Forrás Hidegháború 

„Ilyen háborút még sohase láttam” – tudósítás az arab-izraeli háborúról

1973 októberében újból kitört a háború a Közel-Keleten és a lengyelek persze rögtön odaküldtek egy újságírót. A szokásával ellentétben ezúttal nem forgott életveszélyben, ugyanis nem ment ki a frontra (vagy csak nem ír róla). Miért döntött így és milyennek látta az új típusú háborút? Kapuscinski egy szállodában lakott Damaszkuszban és itt (a liftben) futott össze egy palesztin katonával, aki a szír hadseregben szolgált. „úgy néz ki, mintha egyenesen Szibériából jött volna. […] almát nyújt felém. Az ismerkedés palesztin módja […] A gyümölcs Palesztina legnagyobb s végeredményben egyetlen kincse, s ha…

Tovább
20. század magyar gyarmat 

Nagy Ferenc és a szovjet gyarmatosítás az 1955-ös bandungi konferencián

Ginelli Zoltán (Mai írásunk a Magyar Gyarmat oldallal való együttműködésben jelenik meg, a rovat további írásai ITT érhetőek el) 1992-ben a „szovjet birodalom” megszűnésének alkalmából egy magyar szerző a következőket írta: „azt, hogy a császár valójában meztelen, egy szegény parasztfiúból lett magyar politikai emigráns kiáltotta világgá”, ugyanis „a harmadik világ szervezkedését megindító 1955-ös bandungi konferencián Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök dobta be a világközvéleménybe a »szovjet kolonializmus« fogalmát”.[1] E figyelemreméltó sorok írója Nagy Ferenc egykori munkatársa, Csicsery-Rónay István, aki egy 1994-es dokumentumfilmben más munkatársakkal együtt számolt be az esetről, sőt…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború 

„Itt mindig és mindenütt fronthelyzet van” – Riport Etiópia és Szomália határvidékéről

Az etióp császárság bukása után az új rendszer két belső konfliktust is örökölt az előző rendszertől (ehhez jött még egy polgárháború, az aszály és az éhínség). Az egyik zűrös terület Eritrea volt (ezt a II. világháború után kapták kárpótlásként, de az ottaniak függetlenséget akartak), a másik Ogaden, amire az egyik szomszéd ország, Szomália is igényt tartott etnikai alapon. Ogaden a folytonos harcok miatt lezárt terület volt, de az ilyesmi persze nem tarthat vissza egy elszánt újságírót (akinek amúgy papírjai sem voltak). Szomáliának az összes szomszédjával ilyen konfliktusa volt, ugyanis be…

Tovább
20. század Forrás 

„A vég kezdetét láttuk” – Katonai puccskísérlet Hailé Szelasszié ellen

1974 szeptemberében egy katonai puccs döntötte meg Etiópia császára, Hailé Szelasszié uralmát. A zűrzavaros helyzetben (mindenkinél fegyver volt és állandóan megmotozták az embereket) még nem igazán lehetett látni, milyen lesz az új rend, ezért az odalátogató lengyel újságírót inkább a régi világ érdekelte: titkos interjúkat készített a császári udvartartás egykori tagjaival. „Valaha a palotában dolgoztak, vagy joguk volt oda belépni. Kevesen maradtak. Egy részük kivégzőosztagok sortüze előtt pusztult el. Mások külföldre szöktek vagy börtönben ülnek – ugyanannak a palotának a tömlöceiben […] Akadtak, akik a hegyekben rejtőzködtek el vagy szerzetesnek…

Tovább
20. század I. Világháború 

Macourek (Makláry) Béla I. világháborús ászpilóta emlékére

Topor István 80 évvel ezelőtt, 1944. július 16-án hunyt el Macourek (Makláry) Béla a kevés első világháborús magyar ászpilóták egyike. Az alábbi írásban rá emlékezünk. Köszönettel tartozom fiának, Makláry Bélának és családjának a szíves szóbeli közlésekért és a képekért, Czirók Zoltán repüléstörténésznek a segítségéért, Gera Bélának és Zentai Istvánnak a fényképekért.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Lugosi Béla és a magyar politikai emigráció egységfrontja

2022-ben jelent meg az Attraktor gondozásában Nagy Balázs tollából egy rövid Lugosi Béla életrajz. Maga a szerző a kötet előszavában leszögezte: nem kíván mindenre kiterjedő életrajzot közreadni a színészről, azonban egy kisebb űrt mégis be kíván tölteni írásával, mivel eddig Lugosi Béláról egyetlen magyar nyelvű biográfia sem jelent meg. A kötetben érintőlegesen szó esik Lugosi második világháború alatti közéleti tevékenységéről (amely már szintén említésre került a Napi Történelmi Forrás oldalán) is. Jelen ismertetés Drakula gróf korábbi megformálójának e téren végzett tevékenységének jobb megismeréséhez kíván hozzátenni.

Tovább
20. század Forrás Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Dulai Péter: Amiért halál járt – Utolsó kivégzettek a Kádár-korszakban

A komolyabb, elsősorban élet- és vagyon elleni bűncselekményeket évezredek óta kiemelt érdeklődés övezi. Ezt csak fokozta a mai értelemben vett újságírás, illetve sajtó, valamint a film megjelenése, hiszen így az egyes eseteket (igaz, néha alapos ferdítésekkel) sokkal több ember ismerhette meg, később pedig lehetővé vált különféle dokumentarista és művészi feldolgozásuk is. Mindezt jól mutatja, a krimik (valamilyen szinten ide sorolva a görög drámákat is, ugyanis azok se nélkülözik a bűncselekményeket, vagy pl. a Hamletet, ahol a főhős magánnyomozásba kezd apja halála ügyében) évezrede nem csak, hogy népszerűek, de a különféle…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor Szocializmus 

Havas Magyarország – KÉPVÁLOGATÁS

Körülbelül egy évvel ezelőtt egy képválogatás keretében idéztük meg azokat az időket, amikor akár heteken át vastag hótakaró borította Budapestet, ide értve a belvárost is. Mostani Fortepanos képválogatásunkban az ország többi településéről, tájairól – elsősorban az Északi-Középhegységből – válogattunk havas-jeges fotókat azokból az időkből, amikor még „igazi” telek voltak. Noha manapság egyre ritkább a komolyabb havazás, az idei év (2023) decembere alapján korántsem biztos, hogy el kell búcsúznunk a komolyabb hóesésektől és a téli sportok kedvelőinek sem feltétlenül kell külföldi utazásban gondolkodniuk.

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Horthy-kor II. Világháború Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Mihályi Balázs (szerk.): Titkos bunkerek. A magyarországi óvóhelyek története 1917-2022.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy a bombabiztos óvóhelyek, föld alá telepített gyárak, erőművek, titkos egykor volt (vagy éppen ma is aktív) katonai/polgári vezetési pontok sok olyan embert is érdekelnek, akiket amúgy nem mozgat meg a történelem. Napjainkban már számos, korábban szigorúan titkos bunker (a kötet szerzői, és most mi is a szó életvédelmi létesítmény jelentését használjuk) látogatható, vagy mert elhagyottan áll, vagy mert (és ez a jobbik eset) múzeumként, akár tematikus túrákkal, vezetéssel várja az érdeklődő közönséget. Számos sajtócikk, videó és külön honlapok foglalkoznak az egyes hazai és külföldi óvóhelyekkel, ugyanakkor eddig…

Tovább

„Beteges antikommunista” Szolzsenyicin és A Gulag-szigetcsoport a Kádár-korszak sajtójában

Murai András – Németh Brigitta 50 évvel ezelőtt, 1973. decemberében Párizsban jelent meg Alekszandr Szolzsenyicin monumentális művének, A Gulag szigetcsoportnak az első kötete. A Szovjetunióból kicsempészett kéziratot először oroszul adták ki, pár hónap múlva a franci és angol nyelvű kiadás következett. Míg a nyugati világban óriási sikert aratott a szovjet lágerek borzalmait leleplező szociográfia, a keleti blokkban politikai támadásnak és a kommunista eszmék elleni propagandának nevezték az akkor már Nobel-díjas író művét. 1974 legelejétől – természetesen a szovjet példát követve – a magyar sajtóban is támadást indítottak Szolzsenyicin ellen.

Tovább