20. század Forrás Szocializmus 

A rendszerváltoztatás tükröződése Somogy-megye sajtójában –  A Somogyország sajtótörténeti jelentősége I.rész

Dr. Bertalan Péter  A sajtó a történettudomány számára mindig nagyon fontos forrás. Kiegészítheti, árnyalhatja a többi forrástípust, segítségével gyakran kipótolhatjuk, a közelmúlt hiányzó mozaikkockáit, így összeállható a kutató számára a többé-kevésbé teljes történeti kép. Gyakran olyan „titkokra bukkanhatunk” benne, amelyeket a forrásképző szervek egyéb dokumentumai nem őriztek meg.  Az alábbi írások Somogy megye 1989-es médiatörténeti eseményének a Somogyországnak a megjelenését veszik górcső alá, emléket kívánnak állítani azoknak a bátor, újságíróknak, akik a rendszerváltoztatás forgatagában, valami újat, szabadabbat szerettek volna közvetíteni az Olvasók felé. Távol a fővárostól természetesen, nehéz volt lapot…

Tovább
20. század Hidegháború 

Őfelsége árulója – A “feltámadt” angol miniszter, aki Csehszlovákiának kémkedett

John Stonehouse karrierje ötven évvel ezelőtt ezen a napon egy újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett, mivel kinevezték az egyesült brit Postaügyi és Telekommunikációs Minisztérium első miniszterének. Csakhogy nem sokáig élvezhette ezt a posztot, mert olyan információk láttak napvilágot, miszerint a csehszlovák Állambiztonság (Státní bezpečnost/StB) egyik angliai ügynöke. Sőt, nemcsak ez gátolta meg a miniszterelnöki ambícióinak elérésében: a hetvenes évek egyik legnagyobb botránya is Stonehouse nevéhez fűződik.

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

Fecskék a fedélzeten, avagy madármentés felsőfokon

Köztudott, hogy a fecskék többsége, hasonlóan a többi költöző madárhoz hasonlóan ősszel dél felé indulnak, hogy a hideg téli hónapokat Afrikában/Ázsiában/Dél-Amerikában (utóbbi helyre persze az észak-amerikai fecskék repülnek) bekkeljék ki. A vándorlás mindig nagy veszteségekkel jár (lásd pl. Fekete István Csí című klasszikusát), ugyanakkor a madarak évezredek óta rendszeresen útra kelnek és igazi profihoz méltóan navigálják-repülik le a több száz (vagy akár több ezer) kilométeres utakat. Épp ezért kaptam fel a fejem, amikor az Aranysas 2019 szeptemberi számában, az Ujvári László pilótakarrierjét bemutató cikkben arról olvastam, hogy 1931 októberében repülőgépen…

Tovább
20. század II. Világháború 

Hitler nyaralója – I. rész

Mindenki szereti kipihenni valahol a dolgos hétköznapokat. Az erre kiválasztott helyszín viszont változatos lehet: sokan a vízpartokat preferálják, mások viszont a hegyvidékeket részesítik előnyben. A fenti megállapítások nem csak hétköznapi emberekre, hanem uralkodókra, mi több, diktátorokra is vonatkoznak. Nem volt ez másképp a nemzetiszocialista Németország vezére, Adolf Hitler esetében sem. A Bajor-Alpokban lévő Berchtesgaden melletti obersalzbergi nyaralójának története igen ismert, azonban kevesen tudják, hogy miért is ezt a helyet választotta a Führer nyári rezidenciájának.

Tovább
20. század Szocializmus 

Az Amerikából jöttem… és a gumizás: az 1980-as évek népszerű játékai

Tóth Eszter Zsófia Az Amerikából jöttem, mesterségem címere, vagy más szövegváltozatban Amerikából jöttünk, mesterségünk címere játék történelmi gyökerei időben messzire nyúlnak vissza, egészen a céhes időkig, amikor a vándorló mesterlegények visszatérése ihlette a játékot. Az Amerikából jöttem fordulat nagy valószínűséggel a 19-20. század fordulóján került be a szövegbe és miközben Amerikába tántorgott egymillió emberünk, volt, aki számára ez időleges volt és vissza is tért (Csáth Gézának is van ilyen novellahőse.) A Színházi élet 1924-es 42. számban van utalás arra, hogy a játékot már játszották.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

„Ha bármit konkrétan kérdeztem, akkor bezárkóztak.” Gulág-túlélők sorsa a családi emlékezetben

Murai András – Németh Brigitta A szovjet kényszermunkatáborokba elhurcolt magyarok sorsa a Kádár-rendszerben tabu téma volt, és a Gulag lágereinek borzalmas körülményeiből 7-11 éves fogság után hazaérkezők évtizedeken keresztül még családjuk tagjainak sem beszéltek arról, ami velük történt. Nem beszéltek, mert féltek a politikai következményektől, féltek a saját emlékeik újraélésétől, és szégyellték gyerekeiknek a saját szenvedésüket feltárni. A túlélők családjában az emlékezés közös vonása az elhallgatás, ami a rendszerváltásig biztosan, de a többségüknél jóval tovább tartott.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szerelem határok nélkül

Tóth Eszter Zsófia 2019. szeptember 11-én lesz 30 éve, hogy Magyarország megnyitotta a határait az NDK menekültek előtt, így ők szabadon távozhattak Nyugatra. Ez az esemény meggyorsította a két német állam, az NDK és az NSZK egyesülését. Véget ért a hidegháború. Ezen írásomban először tisztázom, mi is volt a tiltott határátlépés fogalma, majd konkrét esteket – sikerest és sikertelent – mutatok be.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Konferencia Adanában – 1943. január 30-31.

Hajabácsné Dobos Dóra 1943. január 30–31. között találkozott Adanában, Törökországban egy vonaton Winston S. Churchill angol miniszterelnök és Şükrü Saracoğlu török miniszterelnök. A konferencia célja – bár a hivatalos közlések ezt tagadták – angol részről a semleges Törökország bevonása volt a II. világháborúba, míg a törökök igyekeztek ezt megakadályozni, úgy, hogy közben megkapják, amit Anglia kínál – ellenszolgáltatások nélkül, vagy azok minimálisra csökkentésével.

Tovább
1918-1939 20. század 

Minden kezdet nehéz: az első magyar (majdnem) követ Prágában

Közhelyszerű tény, hogy Csehszlovákia és Magyarország viszonya nem volt kifejezetten jó 1920-1945 között, azonban a két ország között mégis létezett diplomáciai kapcsolat a két világháború közti időszakban. Sőt, Cseh-Szlovákia feldarabolását követően Berlin alá rendelve tovább működött a magyar külképviselet a Cseh-Morva Protektorátus fővárosában egészen a háború végéig. A második világháborút követően a diplomáciai misszió újraindítása is számos nehézségbe ütközött, azonban az 1920-as kezdetek sem voltak problémamentesek: a kezdeti években volt Magyarország képviselője Prágában Tahvári és Tarkeői Dr. Tahy László.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A kismamacipő

Tóth Eszter Zsófia Ha a Kádár-korszak fotóit nézzük, a munkásnőket a gyárban, vagy a nővéreket a kórházban, mindenkin ezt a cipőt láthatjuk. Kicsit olyan ez a korszakban, mint az alföldi papucs, csak más jelentésekkel és képzettársításokkal. Mik ezek? Ebben az írásban ennek járok utána. Miért is hordták oly sokan?

Tovább