Kategória: 20. század

20. század Forrás Szocializmus 

Gyermeksarok a szocialista időszak lakberendezésében

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszak lakásviszonyai között nem jutott minden gyermeknek külön gyermekszoba, ezért a gyermeksarok volt a korszak lakberendezésében az a hely, ahol a gyermek életkorának megfelelően saját tere lehetett. Ez már azt is jelentette, hogy a gyermekre, mint a boldogság megtestesítőjére gondoltak a szülők, akinek saját igényei, vágyai, álmai lehettek. Ezen írásomban a gyermeksarok fogalmának, változásainak néztem utána.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború képes történelem 

Bécsi Ferenc határvadász szakaszvezető második világháborús füzetei, II. rész

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , , , 0 comment

Topor István A Vörös Hadsereg 1943 végén indított offenzívája 1944 február elején folytatódott. A kialakult helyzetben a Honvéd Vezérkar február 13-án elrendelte a kárpátaljai erődítési munkálatokhoz már januárban mozgósított alakulatok teljes hadiállományra emelését. Sor került az 1. hadsereg néhány seregtestének, így a 16. és 24. gyaloghadosztálynak, valamint a 2. hegyidandárnak a részleges mozgósítására is. Felvonultatásuk március elején vette kezdetét. A 16. gyaloghadosztály Kőrösmező és Ökörmező között, tőlük északnyugatra az Uzsoki-hágó előteréig pedig a 24. gyaloghadosztály látta el a határok védelmét. A 2. hegyidandár alakulatait Szolyva környékén vonták össze.[1]

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Két nő szerepe egy ÁVH nyomozásban

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Hajabácsné Dobos Dóra 1950 júliusában egy Barta Dezső nevű főhadnagy, aki az Államvédelmi Hatóság munkatársa volt, több másolatot gyűjtött össze azzal a céllal, hogy megfelelő összeköttetések révén eljuttassa Amerikába vagy Angliába, amiért cserébe magának és az akcióban részt vevő személyeknek kért volna disszidálási lehetőséget megfelelő biztosítékkal. Akciója azonban, főleg az indiszkréció hiánya miatt, kudarcba fulladt, az ÁVH elkezdte felgöngyölíteni az ügyet, ismerősei és rokonai lettek őrizetbe véve, előállítva és elítélve, míg ő maga menekülés közben tüdőlövést kapott, végül főbe lőtte magát. Ügyét egy korábbi tanulmányomban az ÁVH vizsgálati dossziékat elővéve…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Vénlány- egy elfeledett kifejezés nyomában

Napi Történelmi Forrás, , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia Vénlánynak azokat hívták a szocialista időszakban, akik nem mentek férjhez időben és egyedülállóak maradtak. E kifejezés pejoratív értelmű volt, azt ezt kiváltó 1990-es évekbeli szingli kifejezéssel szemben. A szocialista időszakban erős elvárás volt, hogy a felnőtt ember „érzelmi és gazdasági közösségben”, (1952. évi IV. tv.) házasságban éljen. Ennek gyökere a két világháború közti időszak családmodelljének továbbélése és az is volt, hogy a szocialista erkölcs is a házasságot, mint párkapcsolati formát preferálta. E cikkben annak jártam utána hogyan írt a vénlányokról a szocialista időszakbeli sajtó. Támaszkodtak-e a paraszti…

Tovább
20. század 

A Magascé-közép: Régi idők női futballszurkolói – sajtótükörben. Első rész

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , 0 comment

Baráth Katalin Sötétszürke talajon, lombtalan fák előterében fehéringes férfiak néznek az égre. Ez nem egy monokróm impresszionista festmény, hanem a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC, első elnöke Eötvös Loránd) és a Szabadkai Sport Egyesület futballmeccséről készült fotó. Az urak közül egyesek fekete nadrágot viselnek (alighanem ők képviselték a BEAC-ot), bár a színeket nehéz volna pontosan azonosítani, lévén a felvétel fekete-fehér. A szereplők pedig nem a borús eget böngészik aggódva, hanem a magasba rúgott labdát.

Tovább
20. század Forrás 

Rendszerváltás a szülészeteken: a rooming-in rendszer elterjedése Magyarországon

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia A normális szülés a komplikációmentes, természetes úton lezajlott szülés. A szocialista időszakban ez kórházi körülmények között lezajlott szülést jelentett, amikor az anya háton fekve hozta világra gyermekét. Ez a gyakorlat elsősorban a szülés körüli halálozás és a betegségek visszaszorítása miatt alakult ki így. A kórházi szülés élményéhez társulhatott az elhagyatottság, a félelem, a frusztráció, a megalázottság és az elveszettség, ahogyan azt F. Lassú Zsuzsa 1990-es tanulmányában kiemelte.[1] A szocialista időszak egésze azonban nem arról volt híres, hogy az emberek élményei, érzései kerültek volna a középpontba. Az anya…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

„…ránk mindenképp az vár, hogy elessünk” – a loosi csata alulnézetből

Csernyánszky Pál, , , , , , 0 comment

Amikor a nyugati fronton 1914 őszén az arcvonal a tengertől a svájci határig megmerevedett, a németek védekezésre rendezkedtek be (eleve úgy tervezték meg a lövészárokrendszereket, hogy minél kevesebb ember kelljen oda) és inkább az oroszok ellen küldtek csapatokat. A másik oldalon viszont maradt az offenzív stratégia. 1915 őszén egy ilyen támadásnál vetették be azt az ezredet is, ahol Robert Graves szolgált. A franciák érzelmi okokból és gazdasági megfontolásból is erőltették a támadásokat. Már az is megalázó volt, hogy a németek francia területet tartanak megszállva, ráadásul itt volt az iparvidékek és…

Tovább
20. század 

„Hiszen még a felkelés első hetében, a tűzszünetben is jöttek hölgyek szőrtelenítésre” – A nők szőrtelenítési szokásai a Kádár-kori szocializmusban

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Kovácsné Magyari Hajnalka A nők szépség iránti vágya megkérdőjelezhetetlen, de hogy mi számít szépnek, az időről időre változik, és alkalmazkodik az aktuális szépségtrendekhez. A szépségtrendek kialakulásához pedig az univerzális szépségjelek mellett hozzájárulnak a társadalmi, gazdasági és sokszor politikai változások is. Jelen tanulmányom testtörténeti jellegű és a szőrtelenítés problematikájával foglalkozik.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A “koronavírus-mintás” bögre nyomában, avagy milyen étkészletekből ettünk a Kádár-korszakban?

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia Pöttyöske – így hívták azt a bögrét, amely piros pöttyös napsugaras mintáival a Kádár-kor megszokott terméke volt, manapság azonban azért került az érdeklődés középpontjába, mert mintája a koronavírusra hasonlít. Néha egészen sajátosan kapcsolódik össze jelen és múlt, mint ebben az esetben is. Rejtély, hogy a tetszetős minta megalkotói hogyan találtak rá annak idején e pirospöttyös-napusgaras formára. Nézem a tervezők korabeli fotóit, szép, fiatal, igényes, divatosan öltözött nőket látok. Írásomban a gyártmány rövid történetén kívül annak járok utána, milyen étkészletek közül választhattunk a  szocialista időszakban, melyik számított népszerűnek…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború képes történelem 

Bécsi Ferenc határvadász szakaszvezető második világháborús füzetei I. rész

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

 Topor István Bécsi Ferenc[1] 1918. augusztus 28-án látta meg a napvilágot Nyírbogáton Bécsi Ferenc földműves és Szabó Eszter harmadik gyermekeként. Sándor és Teréz testvérei után érkezett a családba. Édesapja 36, édesanyja pedig 32 éves volt a gyermek születésekor.[2] Az elemi iskola hat osztályát szülőfalujának református felekezeti iskolájában végezte. Életkoránál fogva később Bécsi Ferenc is tagja volt a Nyírbogáti Levente Egyesületnek és később részt vett az erdélyi bevonulásban, illetve a második világháborúban. Jelen írásban a katonai szolgálata alatt írt verseit és bejegyzéseit, valamint a családja által őrzött fényképeket teszem közzé.

Tovább