Topor István Már az 1880-as évek elején felvetődött a kérdés, hogyan lehetne méltó emléket állítani Szilágy vármegye legnagyobb alakjának, báró Wesselényi Miklósnak. 1883-ban a vármegyeháza közgyűlési termében felavatták a báró művészi értékű arcképét. Ezt azonban kevésnek érezték, így fogalmazódott meg a szobor gondolata.
TovábbTopor István Észak-Erdély visszacsatolását követően Szilágysomlyó is az anyaországhoz került. Dr. Miklóssy Béla Szilágy vármegye aljegyzője, szenvedélyes fotós lévén megörökítette a magyar honvédség szilágysomlyói fogadtatásának és bevonulásának eseményeit, Teleki Pál miniszterelnök két nappal későbbi látogatását, az 1941-es ippi honvéd emlékmű avatást, és 1942-ben a zilahi Wesselényi szobor újbóli felállítását is. Az általa készített páratlan felvételek jól dokumentálják, és adják vissza az események hangulatát. Most lányának, Caruginé Miklóssy Éva Máriának köszönhetően a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé váltak ezek a fényképek.
TovábbRobert M. Hayden szerint háborús nemi erőszak akkor következhet be, ha 1. Az államhatalom gyenge, és képtelen megvédeni saját állampolgárait. 2. A katonai vezetőség csapatait szabad rablással kívánja jutalmazni 3. A társadalmi normák szétesnek 4. A férfi önmeghatározás militarista jelleget ölt, 5. Jelen van a düh, és a frusztráció, illetve a férfi személyes traumája a hadseregben és az életben elszenvedett megaláztatások miatt.[1] Idézi a könyv elméleti bevezető tanulmányában a téma egyik kiemelkedő nemzetközi kutatója, Susan Brownmiller szavait egyetértően. Ez az elméleti keret jól mutatja, hogy Pető Andrea munkája tágabb összefüggéseiben,…
TovábbFrancz Norbert A 19. századi hivatalnoknemesség kései tipikus képviselőjeként előbb szembesülnie kellett a „régi magyar világ” összeomlásával, hogy majdan a Horthy-korszak klasszikus köztisztviselőjeként, végigjárva a ranglétrát, megtalálja számítását. A sors különös fintora, hogy a háttérben addig megbízhatóan és csendesen munkálkodó hivatalnok Magyarország történetének talán legsötétebb időszakában kényszerült politikai szerepet vállalni a belügyminisztérium élén. Ez azonban mára már jobbára elfeledett ténynek számít. Jelen tanulmány eddig ismeretlen, sehol nem publikált visszaemlékezés alapján kívánja felvázolni Horváth Béla életének főbb állomásait, ezzel is hozzájárulva emlékének fennmaradásához.
TovábbFrancz Norbert A 19. századi hivatalnoknemesség kései tipikus képviselőjeként előbb szembesülnie kellett a „régi magyar világ” összeomlásával, hogy majdan a Horthy-korszak klasszikus köztisztviselőjeként, végigjárva a ranglétrát, megtalálja számítását. A sors különös fintora, hogy a háttérben addig megbízhatóan és csendesen munkálkodó hivatalnok Magyarország történetének talán legsötétebb időszakában kényszerült politikai szerepet vállalni a belügyminisztérium élén. Ez azonban mára már jobbára elfeledett ténynek számít. Jelen tanulmány eddig ismeretlen, sehol nem publikált visszaemlékezés alapján kívánja felvázolni Horváth Béla életének főbb állomásait, ezzel is hozzájárulva emlékének fennmaradásához. A tanulmány második részében Horváth Béla életútjának 1944…
Tovább1938. november 2-án került kihirdetésre az első bécsi döntés, amelynek értelmében Németország és Olaszország döntőbíráskodása nyomán Magyarország az etnikai elv alapján döntő többségében magyarok által lakott területet kapott vissza Cseh-Szlovákiától. Az arbitrázs azonban egy folyamat eredménye volt. Ez utóbbinak a felgöngyölítése terjedelmi korlátok miatt nem a jelenlegi bejegyzésnek a feladata, azonban érdemes azt leszögezni, hogy 1938 októberében mind cseh-szlovák, mind magyar részről nagy előkészítő munka folyt a döntőbíráskodást megelőzően.
TovábbA második világháború alatt több olyan magyar emigráns csoportosulás is alakult, amelyek erősen ellenezték a budapesti kormány tevékenységét. 1941-ben a Bárdossy-kabinet ezért több személyt is megfosztott az állampolgárságától. Volt köztük Londonban és az USA-ban tartózkodó, polgári konzervatív és polgári radikális egyaránt. Közülük ketten, Eckhardt Tibor és Vámbéry Rusztem az Újvilágban próbálták megszervezni éppen a saját csoportosulásukat. Sajátos életútjuk azonban nemcsak Keresztes-Fischer belügyminiszter előterjesztésénél keresztezte egymást ugyanebben az évben.
TovábbÉbner Anna A rengeteg áldozatot követelő vesztes világháború, a társadalmat szétziláló forradalmak, az igazságtalan trianoni békediktátum mind közrejátszottak abban, hogy hazánk tekintélye 1920-ra mélyre süllyedt és jövője bizonytalanná vált. A területeinek két harmadát elveszítő, szétzúzott iskola-, település-, közlekedés- és iparhálózattal rendelkező országnak azonban mégis sikerült kiutat találnia a nemzetkatasztrófából és a fejlődés útjára lépnie. Ebben nagy szerepe volt a Bethlen-kormány „erős emberének,” Klebelsberg Kunonak, aki a kultúra lámpásával felvértezve igyekezett pótolni a veszteségeket és biztosítani az ország talpra állítását.
TovábbKolonics Tünde „A könyvek arany eszmék kincstárai, ki velük foglalkozhatik, az sohasem lehet boldogtalan. (Sidney)” [1] A hazai Könyvnapok évről évre megdobogtatják szívünket, s berögzült tudatunkba, hogy idén is megrendezésre kerülnek. Személyesen, amennyiben marad valami a konyhapénzből, kimegyek és veszek magamnak vagy ajándékba a családnak egy szép új könyvet. Persze vannak olyanok, akik bizonyosan tudatosabban mennek vásárolni, többen naptárukba jegyzik fel a Könyvnapok megrendezésének idejét, illetve nyomon követik a hazai szak- és szépirodalom újdonságait (ehhez rendelkezésre áll a Könyvhét c. újság), vagy információhoz segítenek a médiumok. Az új kiadású könyvekkel…
TovábbHajabácsné Dobos Dóra Miske-Gerstenberger Jenő 1886. november 11-én született, és 1934-ben vette feleségül a nála 7 évvel fiatalabb Mary Allice Allison-Walterst Bécsben, ahol követségi tanácsos volt. 1935-től a trieszti konzulátus vezetője, 1939-tól Müchenben, majd 1942-ig Törökországban, Isztambulban főkonzul. Felesége ezalatt az idő alatt hűen követte férjét és a háztartásban dolgozott. Isztambulban Miskéné kapcsolatba került egy Buday Kálmánné nevű nővel, aki férjétől külön élt, és aki az angol titkosszolgálati szerv, az SOE (Special Operations Executive – Különleges Műveletek Bizottsága) beszervezett ügynöke volt, és akinek feladata volt különböző nők beszervezése, titkos anyagok…
Tovább
