20. század Hidegháború Szocializmus 

“Tankok nélkül puncik vagytok!” – Az 1969-es jégkorong-világbajnokság csehszlovák-szovjet összecsapásai és következményei

A csehszlovák társadalom a prágai tavasz leverése után a fegyveres harc helyett inkább a passzív ellenállást választotta. Ennek eszközei rendkívül széles skálán mozogtak: az állami ünnepségeken (például október 28-án, a Csehszlovák Köztársaság 50. évfordulóján) zajlott tüntetésektől kezdve, az üzemekben és a termelőszövetkezetekben szervezett sztrájkokon át, egészen az önégetésekig (Jan Palach és mások) bezárólag. Ennek egyik legfontosabb és leglátványosabb – ugyanakkor egyben a legutolsó – megnyilvánulása a napra pontosan ötven évvel ezelőtt zajlott második csehszlovák-szovjet jégkorongmérkőzés volt. Ugyan a győzelem valóságos népünnepélyt idézett elő az országban, de ezzel párhuzamosan ez jelentette az…

Tovább
20. század Hidegháború Kult 

Az „Ördög ürüléke” avagy „korunk fénye”? – Recenzió A zsákmány című könyvről

Százhatvan évvel ezelőtt egy makacs vasúti kalauz több hónapon át tartó „bolondos kísérletét” végre siker koronázta Pennsylvaniában: Edwin Drake fúrással és szivattyúzással olajat hozott a felszínre. Ám annak ellenére, hogy az emberiség az aranyláz után először élhette át az „olajláz izgalmait”, akkoriban a gyógyászaton és világításon kívül nem sok értelmét látták ennek a fekete, nyúlós és gyúlékony folyadéknak. Azonban az őrültnek tartott idős ember kitartott amellett, hogy olyan felfedezést tett, amely előbb-utóbb még a szént is letaszítja a trónjáról és alapjaiban fogja megváltoztatni a gazdaságot, a politikát és a társadalmat.…

Tovább
20. század Hidegháború 

Egy fedélzeten az ajatolláhhal – Magyarország és az iráni iszlám forradalom

„Azt hiszem, hogy a sah január 16-i távozása óta a legújabb kori perzsa történelem legfontosabb dátuma 1979. február első napjának 9 óra 30. perce, amikor Khomeini különgépe leszállt Mehrad repülőterén” – jegyezte meg a Népszabadság lapjain megjelent tudósításában Róbert László, aki egyedüliként a keleti blokk újságírói közül hazakísérhette a Franciaországba száműzött síita vallástudóst. Tíz nappal később – a ma pontosan 40. évfordulóját ünneplő – iráni iszlám forradalom győzelme alaposan meglepte a döntéshozókat, az értelmiséget és a médiumokat, Keleten és Nyugaton egyaránt. Ugyanis dacára annak, hogy Khomeini és a síita iszlám központi szerepet…

Tovább
1956 Forrás Hidegháború Kult 

“A délről jövő, nacionalista-revansista veszedelem..” – Recenzió az 1956-os forradalom visszhangja Csehszlovákiában című tanulmánykötetről

A historiográfiában korántsem szokatlan jelenség, hogy egy adott kiemelten fontos témáról vagy korszakról évekig, évtizedekig nem születik egyetlen komolyabb, hosszabb hangvételű, levéltári kutatásokon alapuló történészi munka. Aztán hirtelen, egy évben – egymástól teljesen függetlenül – több tudományos írás jelenik meg. Ugyanez történt Csehszlovákia és az 1956-os magyar forradalom esetében is, amellyel kapcsolatban sokáig csak résztanulmányok álltak rendelkezésre, de a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet köszönhetően nemrég egy tanulmánykötet látott napvilágot.  

Tovább
Forrás Hidegháború Kult 

A két Korea történetszemléletének (h)arcai – Recenzió a Korea története könyvről

Napra pontosan hetven éve, hogy a hivatalos észak-koreai propaganda szinte megállás nélkül azt harsogja: „az ország lakosságának nincs mit irigyelnie a világtól,  hiszen az állam megadja mindazt a népének, amire valójában szüksége volt, van és lesz…” 1948. szeptember 9-én Phenjanban bejelentették a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) megszületését, amely válasz volt a déli Koreai Köztársaság pár héttel korábban történt kikiáltására. Azóta talán túlzás nélkül állítható, hogy a mérete, lakosságszáma, fejlettsége és elszigeteltsége ellenére Észak–Korea világunk egyik „leghíresebb” (vagy inkább leghírhedtebb) országává vált. Ezen „jeles” évforduló alkalmából pedig az NTF egy…

Tovább
Hidegháború 

Bastille-nap Bagdadban – az 1958-as iraki forradalom

Kevés olyan nap van az emberiség történelmében, amelynek jelentőségéről nincs vita a történészek és a laikusok között. Július 14-e is ezen jeles napok közé tartozik, hiszen az 1789-ben kitört francia forradalom nemcsak Franciaországot változtatta meg, hanem egyben egy teljesen új irányt szabott a világtörténelem alakulásának és a nyugati gondolkodásnak. Azonban ez a dátum egy másik korszakban, a világunk egy másik régiójában szintén kiemelt fontossággal bír: az 1955-től 1958-ig tartó időszak különösen “turbulensnek” számított a Közel-Keleten, mivel egymást követték a különböző válságok, de hatvan évvel ezelőtt ezen a napon Irakban tetőztek be…

Tovább
Hidegháború Szocializmus 

Az arab világ fenegyereke Budapesten – Kadhafi első kelet-európai útja

Negyven évvel ezelőtt ezen a napon egy nem mindennapi vendéget köszöntöttek a magyar fővárosban: már akkoriban is “extravagánsnak, furcsának és nárcisztikusnak” számító Moammer al-Kadhafit. A líbiai államfő először látogatta meg a kelet-európai országokat, amellyel jelezni kívánta, hogy a hetvenes évek végén az észak-afrikai államnak milyen jó viszonyt sikerült kiépítenie a “béketábor” tagjaival annak ellenére, hogy korábban rengeteg ideológiai nézetkülönbség és külpolitikai érdekellentét nehezítette a kapcsolatok elmélyülését. 

Tovább
Hidegháború 

Politikai játszmák kereszttüzében – Csehszlovák önkéntesek az első arab-izraeli háborúban

Habár az első arab-izraeli háborúról már több könyvtárnyi irodalom született, mégis annak egyik aspektusával viszonylag keveset foglalkoztak a magyar és a nemzetközi historiográfiában. Ez a méltatlanul alulreprezentált téma pedig Prága szerepe a fegyveres konfliktusban, hiszen Csehszlovákia volt az első ország, amely hivatalosan fegyverekkel látta el a zsidó milíciákat és a május 14-én a függetlenné vált államot. Sőt, még egy csehszlovák önkéntesekből álló kontingenst is felállítottak, akiket az eredeti elképzelés szerint a palesztinai frontokra küldtek volna harcolni. Csakhogy a “Gottwald-dandár”  rövid idő alatt az akkori nagyhatalmi és belpolitikai játszmák áldozatává vált.

Tovább
Hidegháború 

A Közel-Kelet “Osztrák-Magyar Monarchiája”: Az Egyesült Arab Köztársaság

“Két tragédia van az életben. Az egyik, ha hőn óhajtott vágyunk nem teljesül. A másik, ha teljesül” –  talán az írországi író, George Bernard Shaw szavai jellemzik a legjobban az első arab egységállam tündöklését és bukását. Ugyanis pont hatvan évvel ezelőtt ezen a napon tűnt úgy, hogy az arab nacionalizmus legfontosabb célkitűzése megvalósult: Egyiptom és Szíria uniójából hivatalosan létrejött az Egyesült Arab Köztársaság (EAK), és pusztán az “idő kérdésének” számított, hogy mikor csatlakozik ehhez a többi arab állam is. Csakhogy az EAK megszületésének körülményei már eleve magukban hordozták a kudarc…

Tovább
Forrás Hidegháború 

“Kiemelt relációjú térség”: A Közel-Kelet – Könyvrecenzió a magyar-arab kapcsolatok történetéről

Napjainkban a Közel-Kelet említésekor a legtöbb magyarnak – sajnálatos, de nem elítélhető módon – olyan dolgok jutnak először az eszébe, mint a „migrációs válság, káosz, szélsőséges iszlamizmus, vagy a terrorizmus”. Pedig volt időszak a magyar történelemben, amikor Budapest az arab térség egyes országaival  nagyon jó viszonyt ápolt, valamint az állami média pozitív színben tüntette fel a “haladó szellemiségű” arab államok és mozgalmak harcát Izraellel, illetve az “imperialistákkal” szemben. A mai napig, Magyarországon belül – elsősorban azok, akik a szocializmus idején telepedtek le a hazánkban – és kívül nem kevés nosztalgiával…

Tovább