Szulejmán szultán sírkomplexuma Szigetvár–Turbékon
Kustra Zsófia
Mintegy százévnyi hiábavaló kutakodást követően magyar szakemberek egy csoportja 2012 végén multidiszciplináris kutatócsoportot alakított, amely előbb a török kormány, majd 2015 szeptemberétől az NKFIH támogatása révén a magyar állam segítségével valósította meg Szulejmán szultán szigetvári türbéje helyének felderítését, és a kapcsolódó tudományos kérdések szisztematikus vizsgálatát.
A kutatás Dr. Pap Norbert, a PTE TTK tanszékvezető docense vezetésével 2013 januárjában kezdődött meg. A kutatási koncepció kezdettől fogva a komplexitáson, a többféle szakmai terület módszertani eszközeinek a kombinálásán nyugodott, miközben a vizsgálatokat alapvetően térbeli, történeti földrajzi kérdésfeltevésnek rendelte alá. A kutatásvezető tájrekonstrukciót, új módszerek és új szemléletek bevezetését javasolta, a vizsgálatokba a geográfusokon kívül történész, művészettörténész, régész, geomorfológus, geoinformatikus, geofizikus, patológus szakértők is bevonásra kerültek. A kutatócsoport célul tűzte ki, hogy legkésőbb 2016. szeptemberének elejére, a 450 éves évfordulóra beazonosítja Szulejmán szultán Szigetvár közelében fekvő sírkomplexumának maradványait.
A kutatócsoport a legendás helyek, az Almás-patak mente és a turbéki kegytemplom kizárását követően egy új helyszínen, a turbéki szőlőhegyen azonosította be minden idők legnagyobb oszmán szultánjának sírkomplexumát. A kutatás során geofizikai és távérzékeléses vizsgálatok révén több, délkeletre néző, jelentős épület nyomait sikerült meghatározniuk. A 2015–2016-os feltárás során először az egykori türbe alapjait, majd a mellette emelt épületeket tárták fel: egy dzsámi és egy derviskolostor több helyiségének maradványai kerültek felszínre. A türbe közelében egy unikális oszmán kori zarándoktelepülés, Turbék városa is beazonosításra került.
A 2013 óta zajló kutatások ezúttal újabb jelentős mérföldkőhöz érkeztek. A kutatócsoport az eddig elért eredményeit az ország több pontján is bemutatja. A rendezvénysorozat részeként a legújabb kutatásokat bemutató, az eddigi eredményeket összefoglaló Szulejmán szultán Szigetváron című kötet bemutatójára, illetve a Szulejmán sírkápolnája nyomában című dokumentumfilm vetítésére 2017. május 10-én 18.30-kor került sor az ELTE Gólyavár Rendezvényházában. A mintegy 100 fős közönséget Dr. Borsodi Csaba, az ELTE BTK dékánhelyettese köszöntötte. A Szulejmán szultán Szigetváron című kötetet Dr. Oborni Teréz, az MTA BTK tudományos főmunkatársa ismertette, aki részletes és alapos áttekintést nyújtott a könyv tartalmi és szerkezeti felépítéséről, valamint a kutatás jelentőségéről. A kötet részleteiben ismerteti a 2013 és 2016 között lezajlott Szigetvár-turbéki Szulejmán-kutatások folyamatát, és a kutatócsoport által elért tudományos eredményeket. Ezt követően került sor a Szulejmán sírkápolnája nyomában című, harmincperces dokumentumfilm vetítésére, amelyben a kutatócsoport több tagja is megszólal. Dr. Pap Norbert átfogó képet nyújt a kutatás indulásának körülményeiről, a kutatócsoport által kitűzött célokról, valamint az előttük álló további feladatokról. Dr. Kitanics Máté a feltárt írott források jelentőségét tárja a nézők elé, bemutatva szerepüket a turbéki szőlőhegyen elterülő török kori rommező beazonosításában. Dr. Hóvári János az emlékezetpolitikai, Prof. Dr. Fodor Pál a tudománypolitikai vonatkozásokat veszi számba. Dr. Gyenizse Péter a geofizikai vizsgálatokat, Hancz Erika pedig a régészeti feltárás folyamatát részletezi.
Borítóképen: Légifotó az ásatásról, 2016. júniusa, Pap Norbert fényképe
Sajnos nem tudom felfogni epp esszel ,hogy hogyan lehet Magyarorszag tönkretevöenek a sirjat kutatni ,emlekmüvet allitani ennek a magyargyülölö
haramianak. Nem volt eleg Mohacs, Szigetvar,es a többi gaztette? Mohacs utan masnap több ezer magyar hadifoglyot meszaroltatott le ,es a taborban hagyott összes fiatal t is Cak a tömegsirok kepeire kell nezni .a varosi szemettelepet kellene
a maradvanyai föle kialakitani
.