Kategória: Forrás

1956 20. század Forrás Szocializmus 

Szökési kísérlet fésűvel – Huszár László „kémkedési” ügye

György Sándor, , , , , , 0 comment

1959. szeptember 13-án, 18.40 körül kiabálás és dulakodás zaja verte fel a Budapesti Katonai Börtön IV. emeleti celláinak nyugalmát. A hivatalos jelentés szerint a felrohanó ügyeletes őrparancsnok, Zoller Károly alhadnagy zárva találta az emeleti rácsajtót, ami egyértelművé tette, hogy ott történt valami. Zoller hamarosan bejutott a folyosóra (a kulcs belülről volt a zárban), ahol meglátta, hogy Huszár László előzetes letartóztatott fojtogatja a földön fekvő, vérző Gonda Károly őrmestert. A foglyot visszalökdöste cellájába, majd az időközben befutott erősítés segítségével ellátták Gondát, aki arcán és nyakán sérült meg egy alumínium fésűtől, amelyet…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Egy magyar katona Afrikában

Csernyánszky Pál, , 0 comment

Az I. világháború alatt a magyar katonák sokfelé eljutottak. Olyan is akadt, aki a háború kitörésekor Német-Kelet-Afrikában (a mai Tanzániában) rekedt (nem írja, mit keresett ott, de valószínűleg a vasútépítésnél volt mérnök) és beállt a német gyarmati hadseregbe, a háború után pedig megírta a visszaemlékezéseit. A háborús élménybeszámoló mellett az országról is sokat és alaposan ír, a könyv első harmada akár egy modern útikönyv bevezetőjének is elmenne. „Az esztendő […] két évszakra tagozódik: a száraz évszakra (júniustól szeptemberig) […] hűvösebb hőmérsékleténél fogva a mi telünknek felel meg és az esős…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

[KÖNYVISMERTETŐ] Veszprémy László Bernát: Hét verem. Scheiber Sándor küzdelmei a kádári állambiztonsággal.

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia Megismerhető-e a múlt állambiztonsági források segítségével? Mit lehet kezdeni történészként egy olyan életúttal, amelynek főhőse egyszerre volt ügynök és megfigyelt is? Van-e jelentősége a magánéleti szálnak, esetleges szeretőknek egy életút értelmezésében állambiztonsági szempontból? Vajon hány ügynök nem bírta a ránehezedő nyomást és lett öngyilkos? Többek között ezekre a kérdésekre a választ Veszprémy László Bernát történész legújabb, kiváló könyvében. Munkája egyesíti a szakmai tudást és az olvasmányosságot; mindig nagy érdeklődéssel veszem kezembe legújabb műveit.

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

Zsilettpengék a nyakkendőben; a magyaros öltözet divatja a 20. század elején

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

László Andor Korábban láthattuk, miként vált divatossá az 1790-es évek elején rövid időre a magyaros öltözet, amely aztán egy újabb politikai fordulat idején terjedt el ismét. E viselet mindkét alkalommal fontos üzenetet hordozott, az erősödő modern nemzeti öntudatot, sőt politikai nézeteket is kifejezett. Ugyancsak a nemzeti identitás erősítését szolgálta a kiemelkedő történelmi személyiségek bemutatása is, akiknek tettei büszkévé tehették a kor gyermekeit. Így fordulhatott elő, hogy a 19. században alkotott, ám ősinek tekintett ruhadarabok elnevezése valóságos nemzeti panteont idézett meg királyokkal és hitveseikkel, fejedelmekkel, nemzeti hősökkel, államférfiakkal, hadvezérekkel, írókkal, sőt…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A megtorlás fogaskerekei II. – Farkas Benő alezredes

György Sándor, , , , , , 0 comment

Az 1956-os forradalmat követő megtorlás – néhány nagyobb pert leszámítva – igencsak alulkutatott téma. Sokáig szinte teljesen ismeretlenek voltak a(z) (i)gazságszolgáltatásban dolgozók, mind a nyomozók, mind pedig a bírók, ülnökök és ügyészek. 2018 júniusától róluk (valamint a megtorlás során kivégzettekről) már egy online adatbázisból is tájékozódhatunk, amelyben ugyanakkor – formai sajátosságok okán – nincs lehetőség az egyes személyek hosszabb bemutatására. Pedig érdekes mozzanatok, történetek bőven akadnak a vádlottak és a vádlók/ítélkezők oldalán is. Jelen cikkünkben egy újabb (Tóth Istvánné pályaképe itt olvasható) katonai ülnök, a 13 halálos ítélet kiszabásában közreműködő…

Tovább

Hunok-e a székelyek? Hakan Aydemir és a török-székelyek

Napi Történelmi Forrás, , , , 1 Comment

Keszi Tamás 2023-ban egy konferenciakötetben jelent meg Halkan Aydemir tanulmánya a székelyek eredetéről.[1] Elméletének lényege, hogy a székelyek a hunokkal együtt érkeztek a Kárpát-medencébe Belső-Ázsiából, a Hun Birodalom felbomlása után Erdély keleti részében telepedtek le, eredeti török nyelvüket itt cserélték magyarra az Árpád-korban.[2] A rá következő évben több országos folyóirat is interjút készített a török nyelvésszel,[3] ezek internetes verzióit kisebb lapok is átvették. A jelentős publicitás érthető, hiszen a téma szorosan kapcsolódik a magyar nemzeti identitáshoz. Akik inkább érzelmi oldalról közelítik meg a kérdést, azok örömmel üdvözölték a hírt, hogy…

Tovább
Forrás Középkor 

Hunyadi Mátyás temetésének összefoglalása

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

Danka Balázs Az elmúlt hetekben terjedt el a hír, hogy Székesfehérváron megtalálhatták Hunyadi Mátyás földi maradványait. Bár némelyik sajtó úgy fogalmaz „megtalálták a teljes csontvázat,”[1] én azért pontosítanék: nem fogalmaznék úgy, hogy a teljes csontvázat, hanem egyelőre egy koponyát, amely egyes feltételezések szerint Mátyás királyé lehetett.[2][3] A teljes csontváz azonosításához ugyanis további komoly vizsgálatok szükségesek (régészet, archeogenetika, igazságügyi orvosszakértői). Ez felélesztette bennem azt az igényt, hogy a publikum elé tárjam a „rövid” összefoglalóját Mátyás temetésének. Igyekszem ebben a tanulmányban minden olyan információt közölni, amely releváns, és fontos a téma kutatásának…

Tovább
Forrás Középkor 

László és Lancelot. Egy tarthatatlan tétel története.

Perényi Károly, , 0 comment

Néhány napja egy hatásvadásznak tűnő, nem kellően alátámasztott cikk látott napvilágot, amely összefüggést vélt felfedezni a 11. században élt I. (Szent) László és a középkori lovagi irodalom közismert hőse, Lancelot között, felelevenítve egy régebbi elképzelést. A következőkben a kérdéskör historiográfiát tárgyaljuk, bemutatva az elképzelés múlt századi megjelenéseit. Jól ismert, hogy a szláv eredetű László, Ladislaus, másként Ladiszláv személynév késő középkori nyugat-európai forrásokban Lancelotként fordul elő. A középkori francia–magyar kapcsolatok szakértői, többek között Eckhardt Sándor, Gábriel Asztrik és Csernus Sándor kifejezetten késő középkori humanista fikcióként értékelik a László–Lancelot azonosítást.[1] Nem fogadta…

Tovább
Forrás Középkor 

Négyszögletű kerekasztal? Reagálás a László–Lancelot összefüggés felvetésére

Perényi Károly, , , 0 comment

A napokban tárgyi tévedéseket és elhamarkodott feltételezéseket tartalmazó cikk látott napvilágot, amely összefüggést talált a 11. században élt Szent László és Chrétien de Troyes 12. században megalkotott hőse, Lancelot között. Alább részletesen, pontokba szedve vesszük kritika alá az elméletet. A László és a Lancelot név kapcsolatáról Közismert tény, hogy a magyar László személynév (illetőleg annak latinizált, középkori forrásokban található alakja, a Ladislaus) a késő középkori Nyugat-Európában, francia és olasz krónikások lapjain Lancelotként fordul elő. Ez nem új felfedezés, hisz már Eckhardt Sándor 1937-ben közölt, Lancelot magyar király c. tanulmánya is…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

„Amit átéltünk eddig, arra mondják, hogy Élet Iskola” – Budapesti ostromnapló

Csernyánszky Pál, , , 0 comment

Milyen volt az élet az ostromlott Budapesten? Miért alapítottak középiskolás és egyetemista fiatalok titkos társaságot az egyik óvóhelyen és mit sikerült elérniük? Fáy Hildegard az ostrom idején 22 éves volt, az Attila úton lakott és tanárnőnek készült – aztán jött az ostrom. Szenteste (a karácsonyi vacsora közben) kapták az első belövést, ezért le kellett költözni a pincében lévő óvóhelyre. „Két személynek egy kemény heverő, vagy összecsukható vaságy, lábakon álló, a cementpadló miatt. Személyenként egy szék vagy sámli. Kinyitható asztal került a rövidebb falakhoz, középen két sorban a harminc fekvőhely, légócsomaggal.…

Tovább