Forrás – Napi Történelmi Forrás

„…drága férjemet ne vegyék el tőlem, mert én tovább nem bírom” – családtagok közbenjárása halálra ítélt 56-osoknál

2019-04-202019-04-20 György Sándor1956, család, igazságszolgáltatás, Magyar Néphadsereg, megtorlás0 comment

Az 1956-os forradalmat követő megtorlás kivégzett, illetve halálra ítélt, és/vagy hosszabb időre börtönbe zárt áldozatairól ma már van lehetőség politikai felhangoktól mentesen írni és beszélni. Kevesebb szó esik viszont[1] a – nem egyszer koholt vagy pártérdekek alapján eltúlzott vádak alapján – bebörtönzöttek, kivégzettek családtagjairól. Pedig közülük sokan – nem egyszer kockázatot vállalva – próbáltak meg segíteni elítélt férjeiknek, fiaiknak, vagy éppen (nevelő)szüleiknek. Ezen írásunkban néhány ilyen példát mutatunk be, kiegészítve olyan esetekkel, amikor a család mellett a munkatársak és a szomszédok is igyekeztek segíteni, sőt akadt arra is példa, amikor…

Tovább

20. század Forrás Horthy-kor II. Világháború Kult

Huszárvirtus és emberség, Varsótól a Vértesig – Könyvismertető

2019-04-162019-04-16 György Sándorhuszár, II. világháború, könyv, könyvismertető, Vértes0 comment

Többnyire az első világháborút tartják a lovasság hattyúdalának, ami annak ellenére is elfogadható, hogy lovas alakulatok még évtizedekig szerepeltek jóformán minden állam hadrendjében. Az automata fegyverek, majd az egyre terjedő gépesítés miatt fokozatosan átalakult a lovasok szerepe, “csatadöntő” fegyvernemből összekötők, felderítők, illetve gyorsan bevethető tartalék lettek. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, ahol a két világháború között gazdasági és politikai nehézségek (pl. trianoni korlátozások és az ún. kisantant államok) szinte lehetetlenné tették korszerű, nagy arányban gépesített hadsereg megszervezését. A lovasság így nagyobb szerepet kapott; ők képezték a röviddel a háború…

Tovább

1956 20. század Forrás Szocializmus

A megtorlás fogaskerekei I. – Fodrászsegédből a „katonai ügyészség élő lelkiismerete”

2019-04-152019-04-15 György Sándor1956, igazságszolgáltatás, Magyar Néphadsereg, megtorlás1 Comment

Magyarországon 1945 után, de elsősorban 1948-at követően jelentek meg nők az addig férfiasnak tartott pályákon, így a plakátokon is népszerűsített traktoroslányok mellett a rendőrség és a hadsereg kötelékében is. Legnagyobb arányban természetesen adminisztratív munkakörökben dolgoztak, de a rendőrségnél nagy számban szolgáltak „utcai” beosztásokban, ugyanakkor a katonai pályát választó asszonyok-lányok első vonalbeli alakulathoz nem kerülhettek. A hadbírói/katonai ügyészi pálya azonban nyitva állt előttük, amit jól mutat Tóth Istvánné pályafutása is, aki irodai beosztásban került a rendőrséghez, majd hosszú éveken keresztül katonai ügyészként tevékenykedett. Ilyen minőségében vett részt az 1956-os forradalmat követő…

Tovább

20. század Forrás képes történelem Szocializmus

Virtuális emléktúra a kazahsztáni GULAG-ra

2019-03-24 György SándorGULÁG, hadifogoly, Kazahsztán, kényszermunka, lengyel, Szovjetunió0 comment

Nem is olyan rég egyik írásunkban a mai Kazahsztán területére hurcolt magyarok sorsával foglalkoztunk. Mai képes cikkünkben ismét Kazahsztánba, az egykori KARLAG és ALZSIR táborok területére látogatunk, ahol napjainkban múzeum és nemzetközi emlékhely (összesen 12 nemzet és számos nemzetiség tagjai raboskodtak arrafelé) található.

Tovább

Forrás

Történelmi töredékek – megjelent harmadik kötetünk!

2019-03-222019-03-22 Napi Történelmi Forrás0 comment

Milyen titkokat őriz egy sok ezer éve elpusztult ló? Hogy pezsdítette fel Vác sajtóját Kossuth és Széchenyi szembenállása? Hogyan működhettek egymás mellett a prágai követség nyilas és nem nyilas diplomatái, és hogy kerültek az esztergomi cigányok a harckocsilőtér végébe? Hogy szolgálhatta Rákosi metrója a szocialista népnevelést? És miért végeztek ki egy fegyvertelen embert fegyverrejtegetésért az ’56-os forradalom után? A Gondolat Kiadónál most megjelent harmadik, Történelmi töredékek című kötetünkből kiderül! A könyvbe a korábban megszokott módon fiatal történészek, levéltárosok, szociológusok és könyvtárosok szakmailag igényes, ám könnyed, olvasmányos stílusban megírt ismeretterjesztő tanulmányait válogattuk…

Tovább

20. század Forrás

„Megtoroljuk a 3:1-et!”

2019-03-21 Csernyánszky PálEl Salvador, háború, Honduras, labdarúgás, Lengyelország, riport, sajtó, sport0 comment

1969 júliusában nem a Holdra szállás volt az egyetlen szenzáció. Egy lengyel haditudósító beszámolója Közép-Amerikából. Az 1970-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőjének egyik körében két szomszédos ország, El Salvador és Honduras játszott egymás ellen. „Az első mérkőzésre 1969. június 8-án került sor Honduras fővárosában, Tegucigalpában. […] Salvador csapata […] le se hunyta a szemét [előző éjszaka], mivel a hondurasi szurkolók által indított lélektani háború áldozatául esett […] ne alhasson, ideges legyen és kimerült, s elveszítse a meccset. Latin-Amerikában ez megszokott […] Másnap Honduras 1:0-ra verte a kialvatlan salvadori csapatot. […] Egy hét múlva…

Tovább

Forrás Hidegháború Kult Szocializmus

„Megszoktuk, hogy jogaink nincsenek” – magyarok kazahsztáni szovjet fogságban

2019-03-052019-03-06 Napi Történelmi ForrásGULÁG, Kazahsztán, konferencia, munkatábor, rabság, Szovjetunió1 Comment

„Vegyék tudomásul, a Szovjetuniónak nincs szüksége a maguk munkájára és nem azért hozták ide magukat, hogy dolgozzanak, hanem hogy gyötörjük és halálra sanyargassuk magukat” – ezt a választ kapta a kazahsztáni Dzsezkazgan 39. sz. tábor foglyaiból alakult rabbizottság, miután a lágerparancsnoknak felvetették: mivel annyira legyengültek, hogy nemcsak dolgozni, járni sem tudnak, az eredményes munkavégzésben komoly segítséget jelentene számukra a fejadagok megemelése. A hírhedt munkatáborban raboskodó későbbi református püspök, Gulácsy Lajos a visszaemlékezéseiben olvasható történethez mindössze annyit fűzött hozzá: „Ezek után csak a halál volt kilátásban.”

Tovább

Képtelen krónika – megjegyzések a Koppány-problémához

2019-02-272019-02-27 Perényi KárolyÁrpád-kor, Forráskritika, Koppány vezér, Korai magyar történelem, őstörténet0 comment

2017 nyarán kisebb vihart kavart, hogy Berend Nóra történész megkérdőjelezte Koppány vezér létezését. Írásomban annak járok utána, hogy mennyiben támogatható ez az állítás. Vizsgálódásom tárgya, hogy a Koppány személynév az Árpád-korban milyen kontextusban és formában tűnik föl előttünk, s milyen időbeli eloszlást mutat. Koppány, a kivégzett Koppány életéről és haláláról elsőként Kézai Simon 13. századi Gesta Hunnorum et Hungaroruma ad támpontot: Az Úr megtestesülésének 967. évében azonban Géza fejedelem isteni jóslattól intve nemzette Szent István királyt; Géza fivére, Mihály pedig nemzette Vazult és Szár Lászlót. István király ugyan több fiút…

Tovább

19. század 20. század Forrás Hidegháború II. Világháború

Híd a Murán – Fejezetek a letenyei Mura-híd történetéből

2019-02-212019-04-04 Napi Történelmi ForrásHíd, hidegháború, II. világháború, Jugoszlávia, közlekedés, Magyarország0 comment

Domján Dániel Ferenc Magyarország és a délszláv államok (Jugoszlávia) viszonyrendszere történelme során érdekes, hektikusan változó ívet írt le. A Marseille-i merényletben való magyar részvételről már foglalkoztunk részletesebben, ezen kívül azonban számos további esemény terhelte a kapcsolatokat. Jugoszlávia megtámadásában nyújtott 1941-es magyar segítség mai napig viták tárgyát képezi, az 1942-43-as újvidéki razzia, majd az azt követő vérbosszú – a „még hidegebb napok” – pedig mély árkokat ástak a szerb és magyar nép kapcsolatában. A jugoszláv partizánhadseregbe is soroztak be magyarokat, bár legtöbbször sajnos csak golyófogónak.

Tovább