Forrás Szocializmus 

Kísérletek orosz mezői – Jegor Letov, Janka Gyagileva és a szovjet-orosz punk születése, I. rész

Vázsonyi Dániel „…Boldognak lenni szerfölött veszélyes állapot. A boldogok nem látnak, könnyen megszédülnek, hajlamosak az önáltatásra. A rosszat nem veszik észre, ám a világ minden gyönyörűségét a magukénak érzik. Hajdani kételyeik úgy oszlanak szét, mint a viharfelhők. Az igazságtalanságok megszűnnek létezni számukra. Szédítő magasságukból bőkezűen lövöldözik a jóság nyilait, mit sem törődve azzal, elérnek-e a földre nyilaik. Ideig-óráig kellemes hallgatni csevegésüket, vallani nekik hiábavaló fáradság. Ha megnézik őket, hamarosan észreveszik, hogy más, ismeretlen törzshöz tartoznak. Önök számára érthetetlen nyelven beszélnek, és idegen hitet vallanak. Lassanként elveszítik ellenállóképességüket, csontjaik törékennyé, bőrük…

Tovább
20. század Szocializmus 

Játszóterek a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia  Mi, a 80-as évek gyerekei olyan játszótereken játszottunk, ahol fém mászókák és hinták voltak és természetesen homokozó, mókuskerék és libikóka. Népszerű játékoknak számítottak: a rakéta alakú mászóka és a hullámos mászóka. A körforgó mai szemmel balesetveszélyesnek tűnik, könnyen beakadhatott a gyermek lába mozgás közben. A csúszdák betonból is készültek. Ezek a játékok a mai biztonsági előírásoknak már közel sem felelnének meg. A családi emlékezet szerint az első lépéseimet a mókuskeréknél tettem meg, de arra már én emlékszem, mikor napközis korunkban egy fa játékokkal teli játszótérrel örvendeztettek meg…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Nyugtatók és altatók társadalma a Kádár-korban

Tóth Eszter Zsófia 1969-ben cikk jelent meg a Hétfői hírekben, mely Andaxin-kórról, Seduxen-mániáról és Dorlytin-járványról cikkezett.[1] Fél év alatt Budapest lakosság ekkor 55 millió tablettát fogyasztott, orvosi rendelvényre. A gyógyszerek ilyen szintű elterjedése köszönhető a technológiai fejlődésnek, de annak is, hogy a lefojtott társadalmi traumák, az első és második világháború okozta lelki sebek egyik legegyszerűbb gyógyírje a gyógyszer volt. Aki hazatért a frontról, hadifogságból, gulágról, internálásból és nem beszélhetett, könnyen nyúlt a pohárhoz és vagy gyógyszerhez. A gyógyszerszedés inkább a nőkre volt jellemző, akiknek így könnyebb volt alkoholista párjukat elviselni.…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A szegény börtönparancsnok panaszai, avagy csendes “lázadás” a Gyűjtőben

Korábban is írtunk már arról, hogy a kutatásban sokszor a véletlen és/vagy a szerencse is segítheti a történészeket. A most bemutatásra kerülő forrásra is véletlenül bukkantam rá, így tudtam meg, hogy 1918 december végén a Budapesti Fegyház és Börtönbe (közismert nevén a Gyűjtőbe) átszállított őrizetes katonák “csendes lázadásba” kezdtek szerintük mostoha tartási körülményeik miatt. Ugyanakkor groteszk módon nem kártérítést vagy szabadon bocsátásukat követelték, hanem azt, hogy vigyék őket vissza a Margit körúti helyőrségi fogházba, ahol hetente nem háromszor, hanem ötször kapnak húst és reggelente kávé is jár. Mivel a börtönviszonyok…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Tolnai Klára stewardess; Ortutay Gyula utolsó szerelme és a koppenhágai légikatasztrófa áldozata

Tóth Eszter Zsófia A Malév MA-731-es járatának 1971. augusztus 28-i koppenhágai gépkatasztrófájáról a Napi történelmi forráson már jelent meg írás. Ezen cikkben Tolnai Klári légiutaskísérő, a katasztrófa áldozatának sorsát idézzük fel, akit az óbudai temetőben helyeztek örök nyugalomra.[1] Tolnai Klári volt Ortutay Gyula politikus utolsó szerelme. Tolnai Klári és Simon Eszter stewardessek könyvet is írtak, amelynek címe A levegőből élünk volt. A kötetet együtt kezdték el a stewardessek életéről, a légikatasztrófa után Simon Eszter fejezte be.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Franciadrazsé, Frutti, Macskanyelv, Grandoletti – retro édességeink

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszak jellegzetes édességeihez inkább a gyermekkori hangulat felidézése társul, nem attól maradandóak az ízek, mert annyira különlegesek lettek volna. Ebben az írásomban annak járok utána, hogyan írt a korabeli sajtó és az irodalom a franciadrazséról, a fruttiról, a macskanyelvről és a Grandolettiről. Ami az időszak jellegzetessége volt, hogy édességet kifejezetten erre szakosodott boltokban, az ún. Édességboltokban is lehetett vásárolni, amelyek az édességet előállító vállalatok üzletei voltak. Gyerekként maga a paradicsom, ahol kimérve is lehetett vásárolni mindenféle töltött csokis drazsékat, melyekből tíz deka az 1980-as években…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Mióta van apás szülés Magyarországon?

Tóth Eszter Zsófia Mióta van apás szülés Magyarországon? Hogyan fogadták a kezdetekben? Ennek a kérdésnek járok utána. „Tíz éve, amikor bevezettük, sápadt, tanácstalan, a rosszullét határán lévő férfiakat láthattunk gyakran a szülőszoba körül. Mára mindennapossá vált.”– írta egy 1995-ös cikk az apás szülésről.[1] A gyors elterjedésnek az is lehetett az oka, hogy a pozitív tapasztalatokat megosztották a párok környezetükkel, így egyre többen éltek e lehetőséggel. A szocialista időszak szülészetének fő célkitűzése a szülés körüli halálozás és megbetegedések visszaszorítása volt, így a pszichológiai szempontok háttérbe szorultak.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Zsíros kenyér a Kádár-korszakban

Tóth Eszter Zsófia A cikk ötletét az adta, hogy Kormos Valéria és Szényi Gábor könyvében olvastam, hogy a Kádár-korszakban egy fiatal házaspár, mikor spórolt, hogy meglegyen a lakás-telek-kocsi, akkor minden nap zsíros kenyeret ettek: „ebéd: tea, zsíros kenyér. Vacsora ugyanaz. Szépen becsomagolva persze. Egyszer megkérdezték a munkahelyemen. „Na mi van, te mindig ugyanazt eszed? Mondtam nem. Egyszer paprikával, máskor sóval, harmadnap piros arannyal.”[1] Akkoriban már a legfeljebb eszünk zsíros kenyeret mondat azt jelentette, hogy spórolunk és megvonjuk magunktól a finom ételeket. Ebben volt némi nosztalgia a gyermekkori zsíros kenyér, más néven…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Jelentések a Gulág magyar krónikásáról – Rózsás János, a „magyar Szolzsenyicin” története

Murai András – Németh Brigitta A Gulágról szóló első magyar önéletrajzi könyv szerzője Rózsás János (1926–2012), akit a szovjet lágerek embert pusztító világának szépirodalmi megformálása mellett az orosz íróhoz fűződő baráti kapcsolata miatt is gyakran neveznek a „magyar Szolzsenyicinnek”. Rózsás Nyugat-Németországban megjelent könyve, a Keserű ifjúság,1 és Szolzsenyicinnel való kapcsolata okán sok munkát adott az állambiztonságnak. Veszélyes személynek tartották: 1954-től 1989-ig megfigyelték. Ezalatt a több évtized alatt azonban ő maga is megfigyelő lett: 1975-ben beszervezték, 1979-ig volt ügynök, majd a nyolcvanas évektől titokban azon munkálkodott, hogy önéletrajzi dokumentumregénye megjelenhessen. A…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A Delta tévéműsor

Tóth Eszter Zsófia A Delta tévéműsor főcímzenéje sokunknak ismerős, akárcsak az űrbeli háttérzene és a hóban menetelő emberek. A tudományos tévéműsor nemzedékek emlékezetének része. Volt, aki félt a Delta főcímzenéje alatt gyerekként, bár akkoriban thriller nem volt sem moziban, sem a tévében, így ez a félelem inkább hidegháborús félelem lehetett. A két világrendszer, a keleti és nyugati szembenállása, a vasfüggöny, a világ kettéosztottsága ott volt az emberek mindennapjaiban.

Tovább