1956 20. század Kult Szocializmus 

Biszku Béla, a Kádár-rendszer kemény ökle.

Biszku Béla neve sokaknak minden bizonnyal ismerősnek hangozhat. Az egykori kommunista belügyminiszter hat évvel ezelőtt bekövetkezett hála, s azt megelőzően az ellene irányuló per sokáig a lapok hasábjain tartotta miközben egykori elvtársai közül, Kádár Jánoson kívül sokakra talán már a legtöbben nem is emlékeznek. Ki volt ő? Mi volt a szerepe az 1945 utáni magyar történelemben, s mi tudunk róla azokból az időkből, amikor nem volt közfunkciót ellátó személy? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Krahulcsán Zsolt idén megjelent kötetében. Krahulcsán Zsolt 2022 nyara óta kapható kötete sok tekintetben újdonság,…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

+18!!! „Amíg a tettesek nevét nem közölhetik” – Szocialista szemérem a sajtóban egy család meggyilkolása után

Dulai Péter „Rozsi János Paprika utcai lakost és családját ismeretlen tettes megölte. A rendőrség a nyomozást folytatja.” A Kádár-korszakból három olyan többrendbeli emberölés került be a hazai kriminalisztika történetébe, amikor egy egész családdal végeztek. Figyelemreméltó, hogy ez a három kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmény viszonylag rövid idő, mindössze öt év leforgása alatt történt. [1] A szegedi Paprika utcában 1961. április 25-én elkövetett ötösgyilkosság a szakmai kihívások mellett a kirívóan brutális módszer miatt okozta a legnagyobb fejtörést a rendőrségnek. Hogyan kell kommunikálni egy ilyen esetet a közvélemény felé egy olyan országban, ahol…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Mindszenty József és Ludas Matyi

Sz. Nagy Gábor Mindszenty József (1892–1975) hercegprímás személye az 1945–1949 közötti időszakban igen intenzíven jelent meg a korszak baloldali (kommunista és szociáldemokrata) politikai sajtótermékeiben. Megválasztása után, ha nem is jóindulat, de egyfajta „majd meglátjuk” típusú várakozás volt megfigyelhető. Azonban mindez nem tartott túl sokáig: 1945 végén már megindultak a baloldali sajtó támadásai. Írásomban a politikai lapok mellett igen fontos szerepet játszó Ludas Matyi című „szatirikus hetilap”-ban megjelent írásokat veszem górcső alá.

Tovább
20. század Forrás Középkor Szocializmus 

Egy régész viszontagságai

Milyen (szakmai és egyéb) problémákkal kellett szembenéznie egy középkoros régésznek az „átkosban”, mi akadályozta az ásatásokat? Zolnay László eredeti végzettsége szerint filozófus volt, de újságírással foglalkozott. Az újságot 1948-ban államosították, őt az egyik középiskolai és egyetemi évfolyamtársa, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója protekciójával vették fel a budavári ásatásokhoz. Itt az egyik kérdés az volt, hogyan építsék újjá a palotát, a másik pedig az, mit találnak a régészek. IV. Béla építtetett egy palotát, XIII. századi leletek azonban nem kerültek elő. Erre persze az a válasz, hogy a mostani palota helyén állt…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A kommunista pártállam fogaskerekei: az agitátorok

Huhák Heléna frissen megjelent kötete nem példa és előzmény nélküli, de mindenképpen újdonság a magyar történettudomány történetében sok tekintetben. Könyvajánlómban arra kívánok rámutatni, hogy mik azok a sarokpontok, amelyek miatt a kötet elolvasását mindenkinek ajánlom, aki mélyebben szeretné megérteni a kommunista rendszer mindennapjainak működését a Rákosi-rendszerben. A szerző doktori disszertációjának átdolgozott, kötetbe szerkesztett változatát foghatja kézbe az olvasó, amely így azon túl, hogy a szélesebb körben is megismerhetővé vált a Jaffa Kiadó jóvoltából, mindazonáltal egy megsüvegelendő eredmény is szerkesztői szemmel nézve is. A kötet ugyanis rendkívül jól abszolválta azt a…

Tovább
20. század 20. század Hidegháború Szocializmus 

Gereblyével a „banderisták” ellen – Csehszlovákia háborúja az Ukrán Felkelő Hadsereggel, 1945–1947

Az orosz-ukrán háború kitörését követően ismét fellángolt a vita az 1942-ben alapított Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) II. világháború alatti szerepéről, a háború utáni küzdelméről a lengyel és a szovjet területeken vagy Sztepan Andrijovics Bandera örökségéről. Ugyanakkor viszonylag kevés szó esik Csehszlovákiáról – pedig ezt az országot szintén érzékenyen érintette az UPA harca és szintén megszenvedte a fegyveres konfliktus következményeit.

Tovább
20. század Hidegháború Szocializmus 

Cseh négyszájúkkal a forradalom védelméért: A csehszlovák fegyverek szava – II. rész

Hatvanegy évvel ezelőtt a kubai Playa Girónban – avagy ismertebb magyar nevén a Disznó-öbölben – felfegyverzett kubai emigráns csapatok szálltak partra, hogy megdöntsék az akkor még konszolidáló Fidel Castro hatalmát. Az amerikai segítséggel megvalósuló támadás azonban kudarcot vallott. A szakirodalom elsősorban a Kennedy-adminisztráció kihátrálását, másrészt az új kubai vezetés támogatottságát és integritását jelölte meg a sikertelenség okának. Ugyanakkor egy további tényező is hozzájárult: a keleti blokkból, leginkább Csehszlovákiából és a Szovjetunióból érkező fegyverszállítmányok. Az orosz-ukrán háború hatására indult, a cseh(szlovák) fegyverek történelemformáló szerepéről szóló cikksorozatunk második részében a karibi szigetországnak…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A rendszerváltás szimbolikus lezárása; az 1992-es „szobortalanítás”

 László Andor Ahogyan korábbi cikkünkből láthattuk, a 20. század kezdetét és végét egyaránt szobordöntések jelölték, a mindenkori rendszerváltások elmaradhatatlan velejárója volt az előző korszak szimbólumaival való leszámolás. Az emlékművek és az utcanevek ilyenkor cseppet sem voltak biztonságban. A köztéri szobrok körüli viták napjainkra sem csitultak, ám az utolsó igazán nagyszabású szoboráthelyezési akcióra 1992-ben került sor. A szovjet megszállásra, a kommunista ideológiára emlékeztető emlékművek eltávolítása már 1989-ben megkezdődött országszerte, Budapesten elszállították a városligeti Lenin-szobrot, vagy levették például a Kun Béla (ma Ludovika) téren a Tanácsköztársaság vezetőit megörökítő három domborművet.[1] Több helyen…

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

[KÖNYVISMERTETŐ] Németh László: Vidéki ellenségképek a Szabad Népben

Tóth Eszter Zsófia Hiánypótló alkotást tart a kezében az olvasó, ugyanis az egyházak és a parasztság helyzete a kommunisták sajtópropagandájában még alig feltárt terület, különösen az 1947-1949 közötti időszakra vonatkozóan. Gyakran felvetődő kérdés, hogyan értékeljük az 1945-1948 közötti időszakot? Volt-e esély arra, hogy legalább részben megtarthatóak legyenek a demokratikus keretek, a jogállam? Véleményem szerint nem. Onnantól kezdve, hogy az első szovjet katona magyar területre lépett a második világháború alatt, Magyarországon elkezdődött a szovjet csatlósállam kiépítése, mely 1948-ban, a teljes kommunista hatalomátvétellel fejeződött be.

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

KÖNYVISMERTETŐ – Dulai Péter: Gyilkosság a panel tetején

A különféle – elsősorban élet- és vagyon elleni – bűncselekmények mindig is kiemelt érdeklődésre számíthattak mind a szakmabeliek, mind a laikus közönség részéről. Nem véletlen a krimi műfajának évszázadok óta töretlen szárnyalása (és nyugodtan ide vehetjük akár az ókori görög drámákat is például, hiszen azok sincsenek híján minősített bűncselekményeknek), és a bűnügyi hírek hatalmas nézettségi/olvasottsági száma. Azon ügyek, amelyek a bűncselekmény tárgya, az elkövetés módszere vagy az elkövető különös kegyetlensége miatt különlegesnek számítanak, még inkább “népszerűek”, elég csak a számos filmben/regényben/konteóban megénekelt D. B. Cooper történetére, vagy hazai vizeken a…

Tovább