Egy burzsoá illúzió – Az egyetemi autonómia ügye egykor és máskor

Révész Sándor Az állam kormányzó igénye és az egyetemek autonómia igénye mindig összesúrlódott, de az egyetemi autonómia brutális eltiprása csak az abszolutista hatalmakat jellemezte. “És meg vagyok győződve, hogy az egyetemi autonómiának még akkor is, ha valamikor államférfiúi tévedések ez országban a többi autonómiákat mind megszüntetnék, fenn kellene maradnia. Kellene, mert ilyen egyetemek mellett szól a közel ezredéves tapasztalat Angol- s Némethonban; ilyeneket állít a megtört Franciaország, az ily egyetemek elleni bűneinek súlyát viseli monarchiánk, és mert nem ilyen volt a mi egyetemünk, azért nem lett nagyobb jelentőségűvé hazánkra. /../…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Egy kis automata mosógép-történelem

Tóth Eszter Zsófia Emlékszem, úgy 1985 táján automata mosógépet készültünk vásárolni. El is mentünk a Keravillba – az évi rendes, két hetes beutalós nyaralás előtt – amikor édesanyám látva a nagy árkülönbséget a félautomata és az automata mosógépek között, eredeti terveinkkel ellentétben a félautomata mellett döntött. Az volt az olcsóbb és azt mondta, a centrifugánk még jó, inkább átpakolja a ruhákat a félautomatából abba és még spórolunk is. Így nem lett akkor automata mosógépünk. Bár áttanulmányozva az alkatrészellátási nehézségeket az automata mosógépekhez, nem is baj. A félautomata hűségesen kitartott, bőven…

Tovább

Dudva úr és Raszkolnyikov – A martfűi sorozatgyilkos erőszakos filmélményei

Dulai Péter 53 éve ezen a napon, 1967. augusztus 11-én vették őrizetbe Kovács Pétert, aki bizonyíthatóan négy nőt ölt meg. A tettes A Tenkes kapitányától és a Bűn és bűnhődéstől is ellenállhatatlan késztetést érzett, hogy nőkkel erőszakoskodjon. A martfűi rém bűncselekményei és a manapság sokat kárhoztatott médiaerőszak között olyan összefüggések mutathatók ki, amik rendkívül egyedivé teszik az egyik legismertebb magyar sorozatgyilkos történetét.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Miért is ne sorsjegyezzen, aki a szocializmusban él? A borítékos sorsjegy története

Tóth Eszter Zsófia Emlékszik még valaki a borítékos sorsjegyre? Igen, arra, amelynek ára öt Ft volt 1977-től, az 1980-as években pedig a fődíja 50000 Ft és utcai árusoknál is lehetett vásárolni. Anyám nővérének szerencsés keze volt ezekhez a játékokhoz, úgyhogy, amikor vele sétálunk a Váci utcában, mindig vettünk sorsjegyet. A fagyizáson kívül ezt tekintettük a séta fénypontjának. És igen, egyszer, ha nem is a fődíjat, de 1000 Ft-ot nyertünk. Amit rögtön el is költöttünk: régóta vágytam egy számológépre, azt azonnal meg is kaptam. (Lehetett 8, 10, 20,50, 100,200,500 Ft-ot is…

Tovább
20. század Szocializmus 

Cserhát lejtőjén lefelé – a Mátrakapu Fogadó problémás évtizede

A hányattatott sorsú pásztói Cserhát Vendéglőről szóló korábbi írás azzal került lezárásra, hogy 1980-ban sikerült megfelelő üzemeltetőt találni, sőt később még fejlesztésre is sor került: 1986-ban adták át az étteremhez csatlakozó 350 fős kempinget. A következő tíz évben szintén történt innováció, azonban továbbiakban sem vált egyszerűbbé az üzemeltetés. Hogy mi állt a háttérben, annak bemutatásához ismét a megyei napilap nyújt segítséget.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Textilpelenkák és szobatisztaságra nevelés a Kádár-korszakban

Tóth Eszter Zsófia Folytatva a Kádár-korszak csecsemőgondozás, kisgyermeknevelés témáját, e cikkben a szobatisztaságra szoktatás témáját járom körül. Több tényező tekintetében is más volt az elvárás. Egyrészt, mivel eldobható pelenkák nem léteztek, az édesanyáknak nagyban könnyítette helyzetét, ha szobatiszta lett a gyermek. Másrészt a kor mai szemmel nézve szigorúbb elvárásainak megfelelt a korai szobatisztaságra szoktatás.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Apa, gyermekkel egyedül a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Gyermekét egyedül nevelő apa; ez az, ami ritkának számított a szocialista időszakban. Hiába voltak már modern apák, a gyermek nevelése az anya felségterületének számított. Ugyanis, ha az édesanya meghalt, az apa többnyire nőrokonokhoz – nagymama, lánytestvér – adta gyermekét és/vagy igyekezett újraházasodni, mostohaanyát hozni a házhoz. Válás esetén pedig csak akkor maradt a gyermek az apával, ha az anya lemondott róla, mentális beteg vagy alkoholista volt, vagy bűncselekmény miatt érdemtelen a gyermek nevelésére. Kíváncsi voltam mégis arra, cikkezett-e egyáltalán a sajtó, és ha igen, milyen szövegkörnyezetben írt…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Müzli, a rendszerváltás eledele

Tóth Eszter Zsófia  Abban a pillanatnyi csendben, mikor már érezni lehetett a változást, de még nem tört be Magyarországra a kanálhajlító Uri Geller, az akupunktúra és az agykontroll, vagyis a rendszerváltás kísérőjelenségei és mikor még nem hallottunk sem a Testkontrollról, se Maria Treben füveskönyvéről, megjelent a magyar piacon az egészséges étkezés egyik előhírnöke, a müzli. Egy olyan világba érkezett, ahol a zsíros kenyér, a hurka-kolbász számított alap ételnek és nem nagyon figyeltek az egészséges táplálkozásra az emberek. Viszont a feszült, stresszes életmód miatt egyre több volt a civilizációs betegség, az…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború II. Világháború képes történelem Szocializmus 

Csizmák a talapzaton – Szobordöntések- és eltávolítások Budapesten

László Andor Mostanában egyre gyakrabban olvassuk, látjuk a hírekben, ahogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa városaiban sokan a szobrok ellen fordulnak, több évszázaddal ezelőtt élt személyiségek válnak a gyűlölet célpontjaivá. Köztük olyanok, mint Amerika felfedezője, Kolumbusz Kristóf vagy éppen a Napóleon ellen győztes angol Nelson admirális. Budapesten nemrégiben Winston Churchill angol miniszterelnök városligeti szobrának talapzatát festették le. Londonban létrehozták a Közterek Sokszínűségéért Bizottságot, amely áttekinti a város összes köztéri szobrát és utcanevét, és javaslatot tesz majd a változtatásokra. Az új keletűnek tűnő mozgalom azok emlékműveit kifogásolja, akiket gyarmatosítóknak, rasszistáknak, a…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

A kolorádóbogarak elleni harc az 1950-es években, vagyis “az amerikai imperializmus egy újabb csapása”

Tóth Eszter Zsófia  Gyerekkoromban, mikor apám mesélt este, mindig igaz történeteket mesélt, sokszor a saját gyermek- és ifjúkoráról. Az egyik ilyen történet a kolorádóbogarakról szólt, arról, hogy gimnazistaként menniük kellett a krumpliföldekre, irtani a kolorádóbogarakat, mese nem volt, kötelezően irtani kellett, azt mondták nekik, az amerikai imperializmus újabb támadása a ma már krumplibogárként elhíresült kártevők személyében jelenik meg. Akkoriban, amikor ezt mesélte, fogalmam sem volt, mi az a Colorado, és Amerika is csak az Amerikából jöttem játék révén valami messzi, távoli világ volt, ahová mi sosem jutunk el.

Tovább