20. század Forrás Szocializmus 

Szokatlan szerepben – rendőrtiszt a vádlottak mellett

Az, hogy egy büntetőügyben pont egy rendőrtiszt vallomása szóljon a vádlottak mellett, nem mindennapi dolog, pláne nem volt az az 56-ot követő megtorlások idején, amikor a fegyveres testületekben is nagyban zajlott a tisztogatás. XXX, a pomázi nemzetőrséghez, majd polgárőrséghez beosztott rendőrtiszt ennek ellenére lehetőségeihez mérten megpróbált segíteni Bóna Zsigmondon és társain. Nem rajta múlott, hogy az öt nemzetőr közül később kettőt kivégeztek, a többieket pedig életfogytig tartó börtönre ítélték. Pomáz 56-os történetét többen feldolgozták[1], ugyanakkor a vallomás, amelyet most teljes terjedelmében közlünk, érdekes adalékokkal szolgál mind a község, mind a…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

Szökési kísérlet fésűvel – Huszár László „kémkedési” ügye

1959. szeptember 13-án, 18.40 körül kiabálás és dulakodás zaja verte fel a Budapesti Katonai Börtön IV. emeleti celláinak nyugalmát. A hivatalos jelentés szerint a felrohanó ügyeletes őrparancsnok, Zoller Károly alhadnagy zárva találta az emeleti rácsajtót, ami egyértelművé tette, hogy ott történt valami. Zoller hamarosan bejutott a folyosóra (a kulcs belülről volt a zárban), ahol meglátta, hogy Huszár László előzetes letartóztatott fojtogatja a földön fekvő, vérző Gonda Károly őrmestert. A foglyot visszalökdöste cellájába, majd az időközben befutott erősítés segítségével ellátták Gondát, aki arcán és nyakán sérült meg egy alumínium fésűtől, amelyet…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

[KÖNYVISMERTETŐ] Veszprémy László Bernát: Hét verem. Scheiber Sándor küzdelmei a kádári állambiztonsággal.

Tóth Eszter Zsófia Megismerhető-e a múlt állambiztonsági források segítségével? Mit lehet kezdeni történészként egy olyan életúttal, amelynek főhőse egyszerre volt ügynök és megfigyelt is? Van-e jelentősége a magánéleti szálnak, esetleges szeretőknek egy életút értelmezésében állambiztonsági szempontból? Vajon hány ügynök nem bírta a ránehezedő nyomást és lett öngyilkos? Többek között ezekre a kérdésekre a választ Veszprémy László Bernát történész legújabb, kiváló könyvében. Munkája egyesíti a szakmai tudást és az olvasmányosságot; mindig nagy érdeklődéssel veszem kezembe legújabb műveit.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A megtorlás fogaskerekei II. – Farkas Benő alezredes

Az 1956-os forradalmat követő megtorlás – néhány nagyobb pert leszámítva – igencsak alulkutatott téma. Sokáig szinte teljesen ismeretlenek voltak a(z) (i)gazságszolgáltatásban dolgozók, mind a nyomozók, mind pedig a bírók, ülnökök és ügyészek. 2018 júniusától róluk (valamint a megtorlás során kivégzettekről) már egy online adatbázisból is tájékozódhatunk, amelyben ugyanakkor – formai sajátosságok okán – nincs lehetőség az egyes személyek hosszabb bemutatására. Pedig érdekes mozzanatok, történetek bőven akadnak a vádlottak és a vádlók/ítélkezők oldalán is. Jelen cikkünkben egy újabb (Tóth Istvánné pályaképe itt olvasható) katonai ülnök, a 13 halálos ítélet kiszabásában közreműködő…

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

„Elvtárs, ne kend a szart a falra!” – avagy egy Majakovszkij-paródia története

Az 1956-os megtorlás pereinek kutatása rengeteg új/elfelejtett adattal szolgál mind az áldozatokkal, mind a végrehajtókkal, mind pedig a módszerekkel kapcsolatban. Mindezek mellett a kutató meghökkentő/különleges/látszólag nagyon oda nem illő dokumentumokra és tárgyakra is bukkanhat a peranyagok vizsgálata során. E sorok írója az elmúlt néhány évben találkozott már például monarchiás kitűzővel, náci és nyilas pártjelvényekkel (nem kell rosszra gondolni, ezekkel játszottak az egyik vádlott kisgyerekei), zárkában kiélezett alumínium fésűvel, amellyel valaki szökést kísérelt meg (óvatosan minden borítékkal, előbb belenézni, utána belenyúlni), bizonyítékként lefoglalt, és az évek során persze összetört üveglappal és…

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

[KÖNYVISMERTETŐ] Murai András – Németh Brigitta: A Gulag és a családom

Murai András és Németh Brigitta neve olvasóink számára sem ismeretlen, hiszen több írást publikáltak oldalunkon (lásd pl. itt, itt és itt), most megjelent kötetük témájához hasonlóan Gulag és a szovjet fogság emlékezete témakörében. Most megjelent kötetükben a családi emlékezetre helyezték a hangsúlyt. Egyebek mellett azt kutatták, hogy az egykori foglyok gyerekei és unokái mennyit és mikor hallottak felmenőik rabságáról, mi az, amit szüleik-nagyszüleik eltitkoltak, és hogyan viszonyult hozzájuk a Rákosi-rendszer, ahol természetesen tabunak számított a Szovjetunióba hurcoltak sorsa, majd a Kádár-rendszer, ahol azért már töredezett a elhallgatás. A kötet hiánypótlónak…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Bor, pisztoly, röplap – Kauer Sándor pere és a „Hruscsov-miatyánk”

Korábbi írásainkban már volt szó az 1956-os forradalmat követő megtorlás első szakaszában lefolytatott statáriális perekről (korábbi írásainkat lásd itt,  itt és itt). A forradalom leverése után a hatalom elsődleges célja (saját sorainak rendezése, „megrostálása” mellett) a bosszúállás, a társadalom megfélemlítése és a teljes kontroll visszaszerzése volt. Ennek egyik első eszközeként szerepelt a december 11-én bevezetett rögtönítélő bíráskodás, amelyet elsősorban az „illetéktelen” kezekbe került fegyverek visszaszerzése miatt vezettek be, de sok esetben a politikai megtorlás eszközeként használták fel. Erre a legjobb példa a sátoraljaújhelyi Józsa György és társa, illetve a pomázi…

Tovább
19. század 20. század Forrás II. Világháború Szocializmus 

Zászlók és zászlóanyák 1945 előtt és után

A zászló, legyen szó államról, katonai alakulatról, dalárdáról vagy cserkészcsapatról, évszázadok óta szimbolikus jelentőséggel is bír (az egyértelmű gyakorlati funkciók mellett). A tömeghadseregek megjelenése után nem sokkal kristályosodtak ki a ma is meglévő, zászlóhoz köthető szertartások, amelyek világszerte nagy hasonlóságot mutatnak. Akad azonban egy olyan sajátosság, amely jóformán csak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaira jellemző, mégpedig a zászlóanya intézménye. Ez olyannyira megbecsültnek számított, hogy korabeli nemes asszonyok, színésznők, miniszter- és államfő-feleségek, például Teleki Blanka vagy Feodora Fjodorovna Kornyilova (ismertebb nevén Rákosi Mátyásné) is „versenyeztek” érte. 1945 (vagy inkább 1949) a…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor Szocializmus 

Havas Magyarország – KÉPVÁLOGATÁS

Körülbelül egy évvel ezelőtt egy képválogatás keretében idéztük meg azokat az időket, amikor akár heteken át vastag hótakaró borította Budapestet, ide értve a belvárost is. Mostani Fortepanos képválogatásunkban az ország többi településéről, tájairól – elsősorban az Északi-Középhegységből – válogattunk havas-jeges fotókat azokból az időkből, amikor még „igazi” telek voltak. Noha manapság egyre ritkább a komolyabb havazás, az idei év (2023) decembere alapján korántsem biztos, hogy el kell búcsúznunk a komolyabb hóesésektől és a téli sportok kedvelőinek sem feltétlenül kell külföldi utazásban gondolkodniuk.

Tovább

„Beteges antikommunista” Szolzsenyicin és A Gulag-szigetcsoport a Kádár-korszak sajtójában

Murai András – Németh Brigitta 50 évvel ezelőtt, 1973. decemberében Párizsban jelent meg Alekszandr Szolzsenyicin monumentális művének, A Gulag szigetcsoportnak az első kötete. A Szovjetunióból kicsempészett kéziratot először oroszul adták ki, pár hónap múlva a franci és angol nyelvű kiadás következett. Míg a nyugati világban óriási sikert aratott a szovjet lágerek borzalmait leleplező szociográfia, a keleti blokkban politikai támadásnak és a kommunista eszmék elleni propagandának nevezték az akkor már Nobel-díjas író művét. 1974 legelejétől – természetesen a szovjet példát követve – a magyar sajtóban is támadást indítottak Szolzsenyicin ellen.

Tovább