A kormányzó fia, a könnyűsúly bajnoka és a rögbi

Hogyan kapcsolódik össze egy korabeli bokszbajnok és a Horthy Miklós kormányzó kisebbik fia? Bár az MTK  1927-ben könnyűsúlyban országos bajnok ökölvívója, a később profinak álló Erdős László és ifj. Horthy Miklós neve gyakran szerepelt a lapokban, mégsem a társasági életük volt a kapcsolódási pont. A kulcsszó a Hungária, amely egy sportcsapatot jelöl, de nem az MTK profi labdarúgó alakulatát.

A cikk a Napi Történelmi Forrás és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében készült

1930-ban a Magyar Úriasszonyok Lapjának pletykarovata írta meg, hogy az ifj. Horthy Miklós és Szelnár Aladár társelnökök által vezetett Hungária Rugby Club novemberben megtartotta első edzését a margitszigeti MAC-pályán.

Előkelő közönség gyűlt össze a margitszigeti MAC-pályán, hogy szemtanúja legyen a legnépszerűbb amerikai sport Magyarországra való bevonulásának. Az első tréningben Ács Mihály, Dobránszky István, Gáspár József, Erdős László, Rózsa Tibor és Székely István vett részt. Lelkesen ünnepelték a két népszerű elnököt, akiknek kezdeményezésére ez az exkluzív új sportclub megalakult.[1]

A lap két ponton téved: a rögbi nem amerikai eredetű sportág, hanem angol, illetve már korábban próbálkoztak a meghonosítással Magyarországon, azonban sem az 1890-es[2], sem az 1910-es években[3] nem tudott gyökeret ereszteni – éppen ezért érthető, hogy az újságírónak csak homályos ismeretei lehettek a rögbi eredetéről, tekintve, hogy az Magyarországon kevésbé volt ismert. A rövid leírás egy lelkes sportbarát kört mutat be, akik örültek az edzésnek – de hogyan jutottak el idáig?

Egy évvel korábban, 1929 decemberében közölte Az Est, hogy a Magyar Boksz Club rögbi szakosztályt hoz létre.[4] Természetesen nincs megtiltva egy ökölvívó klubnak, hogy más sportágakkal is foglalkozzon, azonban az egyesület márciusi megalakulásáról szóló híradások mind arról szóltak, hogy a MBC csakis egy sporttal, az boksszal kíván foglalkozni.[5] Bár az Esti Kurír még arról is írt a rögbi-szakosztály megalapítása kapcsán, hogy „speciális tréninggel” készülnek a tavaszra, amikor külföldi ellenféllel mérkőznének meg.[6] Valószínű, hogy az ökölvívók maradtak a kesztyűnél, mivel a rögbi szakosztályukról nem cikkezett többet a sajtó, ez azonban nem jelentette azt, hogy a kezdeményezés ennyiben maradt volna.

A kezdeményezést máshol karolták fel, igaz nem egy labdajátékokkal vagy csapatsporttal foglalkozó egyesületnél: a Hungária Automobil Club saját hivatalos lapjában, az Autó és Motorujságban adta hírül 1930 szeptemberében, hogy „rugby-alosztályt” hoz létre:

Az egyre fejlődő Hungária Automobil Club, amely az automobilizmus fejlesztése terén, valamint a turizmus terén páratlan agilizmust mutat, most új állomáshoz érkezett. Legutóbbi választmányi ülésén elhatározták, hogy Rugby-alosztályt létesítenek, annak megszervezésére Markovits Róbert urat küldték ki és minden remény megvan arra, hogy a csapat 1931 tavaszán már az egyik sportpálya vezetőségének jóvoltából összemérheti erejét bármely társegyesülettel.[7]

Ezt az alapítást pedig biztosan követte a tett: nemcsak a Magyar Úriasszonyok Lapja, hanem más sajtótermékek is beszámoltak rövidhíreikben a folytatásról: a Kis Ujság név nélkül említette meg a magyarországi kezdeményezést a rögbi franciaországi népszerűsége kapcsán,[8] az Esti Kurír pedig arról is írt, hogy a Margitsziget mellett hol edzettek még a játékosok:

A Hungária Automobil Club tagjainak köréből indult ki az akció az első magyar rugbyklub megalakítására. A magyar rugbysport úttörői már treníroztak is a Margitszigeten és hetenként egyszer, kedden este 8—9 óra között boxtréninget tartanak az Erdős László-féle boxiskolában (Lovasvívóterem, Révay utca 18). A rugby-klubban futballisták, boxolók és hokizók vesznek részt.[9]

Erdős szerepel neve a margitszigeti tréningen részt vevők névsorában, valamint ő az, aki a fedett helyszínen zajló edzésekhez biztosította a helyszínt a sok helyről érkező rögbijátékosok számára. A rögbi ügyét valószínűleg az MBC-nél is ő karolhatta fel korábban. Szerepe az ökölvívó egyesület létrejötténél sem kerülhető meg:

A napokban az első kizárólag boxolással foglalkozó klub alakult meg, amely alapszabályaiban a tagfelvételt érettségihez köti, módot adván, ezáltal a magyar uritársadalomnak, hogy ezt a nemes, férfias küzdősportot saját körében űzze. Természetesen az ifjúság kiképzéséről sem feledkezik meg a klub és ifjúsági szakosztályába a középfokú iskolák. osztályától felfelé felv.esz. tagokat. A közgyűlésnek a Fodor–Erdős boxiskola Petőfi Sándor u. 3. sz. helyisége volt a színhelye, ahol egyhangú lelkesedéssel választotta meg a jelenlevő közel száz tag- az egyesület elnökségét és tisztikarát. Elnök dr. Bessenyey Zénó, társelnök dr. báró Vojnits Miklós, ügyvezető elnök dr. Vogel József rendőrkapitány. A hattagú igazgatóság tagjai: dr. Holló Géza, dr. Kalledey Jenő, Korbuly Péter, dr. Országh Nándor, dr. Rácz Vilmos, Sportigazgató Fodor István, helyettes Erdős László.[10]

Az exkluzív tagsággal bíró ökölvívó egylet konkrétan Erdős és társának edzőtermében alakult meg. Fodor Istvánnal azonban elváltak útjaik, és egy évvel később már egy másik helyen működtetett edzőtermet, amely kifejezetten népszerű volt – a rögbivel próbálkozók mellett banktisztviselők és hölgyek is eljártak edzeni:

De tény az is, hogy az ökölvívás a fogyókúrák legjobb fajtái közé tartozik. Csak ezzel lehet megmagyarázni a boxgörlök invázióját. A budapesti nők meg vannak győződve arról, hogy ez a legbiztosabb szer a karcsúság elérésére. A mester megkérdi: «Nagyság, hányas keze van?» és a gyöngéd kacsákra felkerül a több unciás boxkesztyű. […] A hölgyeknél a labdatréning a legfontosabb. Van például egy «állj fel Jancsi» szisztémájú labda. […] Ha valaki beleüt a labdába, a következő pillanatban visszapattan a labda, ez az ötletes szerkezet arról is gondoskodik, hogy mindjárt komoly ellenfele legyen az embernek, mert ha őnagysága nem tudja elég gyorsan elhárítani a támadást, a bambusznád ruganyossága révén villámgyorsan visszapattant labda bizony hamarosan viszonozza az ütést.[11]

Erdős esetében a rögbi iránti érdeklődésről már esett szó (és még fog is pár sorral lejjebb), azonban ifj. Horthy Miklósról még nem derült ki, hogy miként lett a Hungária RC elnöke. A kormányzó mindkét fia aktív sportembernek számított, és különösen érdekelték őket a technikai sportok. Horthy István végül egyre inkább a számára végzetesnek bizonyuló repülés felé fordult, míg Miklós lovaspóló mérkőzésen sérült meg súlyosan, ami miatt kénytelen volt 1929-ben felhagyni az aktív sportolással. Felépülését követően sem távolodott el ugyanakkor a sportoktól.

Több szervezetben is vezető tisztséget vállalt: erre példa, hogy lovaspóló-balesete a Hungária Automobil Club alelnöként érte;[12] 1931-től az egyesület ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett.[13] 1930 októberében pedig a Magyar Ökölvívó Szövetség kérte fel társelnöknek a kormányzó kisebbik fiát (aki akkor éppen a Hungária RC vezetésében is szerepet vállalt), aki elfogadta a tisztséget.[14] Igaz, azt ifj. Horthy Miklós maga is megvallotta a Sporthírlapnak, hogy addig kevés kapcsolata volt a sportággal:

Ennek [ti. a posztra való felkérésnek] története a nemrégiben lezajlott Európa-bajnokságokig nyúlik vissza. Megvallom őszintén, nekem soha semmiféle kapcsolatom nem volt a boxsporttal, ott kezdődött minden, hogy elmentem az Európa-bajnokságok első napjára. Azontúl mindennap ott ültem a versenyen elejétől végig. Nagyon megszerettem ezt a sportot és ebből egyáltalán nem csináltam titkot. Ez feltűnt a szövetség vezetőinek, megkérdezték tőlem, hogy nem foglalkoznék-te intenzíven is a boxsport ügyeivel. Nekem ehhez határozottan kedvem volt, így került idáig az ügy.[15]

A jelenleg rendelkezésre álló forrásállomány nyomán összeköthetjük a Magyar Boksz Club és a Hungária rögbi szakoszály-alapítását, mivel Erdős László mindkét helyen felbukkan. Feltételezhető, hogy Erdősön keresztül került az ötlet az autóklubhoz, igaz a kormányzó kisebbik fiával való személyes ismertsége nem bizonyított a források csekély száma miatt (igaz az is, hogy mindketten a budapesti társasági életben elég ismert személyek voltak). Ezért arra sincsen írott forrás, hogy kinek az ötlete volt, hogy a Magyar Ökölvívó Szövetség vezető tisztségviselőjének kérjék fel ifj. Horthy Miklóst 1930-ben, amikor éppen a már visszavonult, a MÖSz tagságáról is lemondott Erdős László részvételével szervezett rögbicsapatot.

A korabeli sajtóban Erdős nemcsak sportteljesítménye miatt szerepelt gyakran. Forrás: Magyarország, 1933. november 17., 12. o.

A Hungária játékosairól fennmaradt ugyanakkor egy fénykép, amit ismeretlen okból 1929-re datáltak – nem kizárható, hogy a Magyar Boksz Club égisze alatt szintén zajlottak edzések, és ezt örökítették meg fotón. Erre sincs azonban jelenleg írott forrás. A kezdeti lendület ugyanakkor sem az ökölvívóknál, sem az autóklubnál nem tartott sokáig. 1934-ben a Sporthírlap egy tudósítása már úgy fogalmaz, hogy az 1929-1930-as kísérlet „kimúlt.”

A Hungária 1929-re datált csapatképe. Forrás: Rögbitörténelem.hu  (a kép eredeti tulajdonosa: Kovács Attila, Kecskemét)

A kérdéses tudósítás azonban egy rögbiedzésről szól: volt még egy fellángolás pár évvel később. 1935-ben Budapest volt a házigazdája a Főiskolai Világbajnokságnak (a mai Universiade elődjének), a hivatalos programban pedig a rögbi is szerepelt, amely csapatsportban Magyarország a korábbi eseményeken nem állított ki csapatot. Ezért 1934 folyamán lelkes csapatalapítás kezdődött nemcsak a fővárosban, hanem például Pécsen is a PEAC berkein belül.

Magyarország, 1934. március 10., 14. o.

A Sporthírlap a korábbi kezdeményezés kimúlását megemlítő cikkében éppen egy 1934-es edzésről számolt be, amely az FTC egyik edzőpályáján zajlott. Ebből pedig az is kiderül, hogy Erdős László továbbra is elkötelezett maradt a rögbi iránt, mivel a lap tudósítója arról ír, hogy az ökölvívó is részt vett az egyik foglalkozáson: erről az egyik játékos, Vecsey István mesélt a lapnak:

Büszkén mesélik, hogy két hete kijött trenírozni az Erdős Laci. Vecseyre mászott rá párszor, mire felébredt a pontos visszafizetési érzés és Erdős sérülésekkel ment haza. – No, nem azért, mintha durván játszottam volna, hanem mert nincs fű. Rögbizni csak füves pályán lehet veszély nélkül. Lekopogom, de néhány könnyű horzsoláson kívül még semmi baj sem ért engem.[16]

Az 1934-1935-ös kezdeményezésnél már nem tűnik fel ifj. Horthy Miklós, és az akkori lendület is alábbhagyott: a magyar egyetemisták végül nem nevezték a válogatottjukat – ennek okát azzal magyarázták, hogy nem tudtak felkészülni megfelelő pálya hiányában. A Főiskolai Világjátékok rögbi tornájára végül csupán a francia és a német válogatott nevezett. A sportesemény 1935. augusztus 10-én rendezett megnyitója után lejátszott első francia-német mérkőzést még sokan tekintették meg a BEAC pályáján (ebben alighanem az is közrejátszott, hogy közvetlenül a rögbi után lett-magyar labdarúgó mérkőzést játszottak). A másik két Franciaország-Németország összecsapásra sokkal kevesebben voltak kíváncsiak, így nem meglepő, hogy a Főiskolai Világbajnokság után nem történt több csapatalapítási kísérlet.


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


Felhasznált források és irodalom:

Autó és Motorujság, 1929. november 1.

Autó és Motorujság, 1930. szeptember 15.

Autó és Motorujság, 1931. január 15.

Az Est, 1929. március 22

Az Est, 1929. december 8.

Esti Kurír, 1929. december 8.

Esti Kurír, 1930. november 29.

Esti Kurír, 1930. december 4.

Kis Ujság, 1930. november 29.

Magyar Úriasszonyok Lapja, 1930. november 10.

Nemzeti Sport, 1929. március 29.

Pesti Hírlap, 1929. március 23.

Pesti Hírlap, 1930. október 2.

Sporthírlap, 1930. október 2.

Sporthírlap, 1934. június 20.

Szilágyi Ágnes Judit-Sáringer János: Ifj. Horthy Miklós, a Kormányzó kisebbik fia. Holnap Kiadó, Budapest, 2002

Jegyzetek:

[1] Magyar Úriasszonyok Lapja, 1930. november 10., 18. o.

[2] Miklós Dániel: Rögbizhetett-e Hajós Alfréd? Napi Történelmi Forrás, 2022. április 12., https://ntf.hu/index.php/2022/04/12/rogbizhetett-e-hajos-alfred/

[3] Miklós Dániel: Az első rögbimérkőzés Magyarországon. Napi Történelmi Forrás, 2016. február 15., https://napitortenelmiforras.blog.hu/2016/02/15/az_elso_rogbimerkozes_magyarorszagon ; Uő.: Az első rögbimérkőzés Magyarországon. Napi Történelmi Forrás, 2017. február 6., https://ntf.hu/index.php/2017/02/06/az-elso-rogbimerkozes-magyarorszagon/

[4] Az Est, 1929. december 8., 14. o.

[5] Az Est, 1929. március 22., 19. o., Nemzeti Sport, 1929. március 29., 9. o.

[6] Esti Kurír, 1929. december 8., 8. o.

[7] Autó és Motorujság, 1930. szeptember 15., 17. o.

[8] Kis Ujság, 1930. november 29., 8. o.

[9] Esti Kurír, 1930. november 29., 10. o.

[10] Pesti Hírlap, 1929. március 23., 20. o.

[11] Esti Kurír, 1930. december 4., 10. o.

[12] Autó és Motorujság, 1929. november 1., 7. o.

[13] Autó és Motorujság, 1931. január 15., 13. o.

[14] Pesti Hírlap, 1930. október 2., 15. o.

[15] Sporthírlap, 1930. október 2., 14. o.

[16] Sporthírlap, 1934. június 20., 8. o.

A borítóképen egy 1934-es edzésről készült fotó látható. Forrás: Az Est, 1934. március 21., 12. o.

Facebook Kommentek