Baráti tűz: Délvidék, 1941

1941. április 11-én indult meg a Magyar Királyi Honvédség csapatainak a Délvidék – pontosabban a Bácska, a Drávaszög, a Muraköz és a Muravidék – visszaszerzésére irányuló hadművelete. Magyarország a második bécsi döntéssel, 1940 augusztusában eljutott a békés területrevízió végső lehetőségeihez; a délvidéki területek már szabályos hadművelet keretében jutottak vissza az országhoz, és az itteni hadművelet volt 1918 óta az első alkalom, hogy a honvédek átlépték az ezeréves határt. A helyzetet nehezítette, hogy egyrészt a magyar alakulatok a Jugoszláviát lerohanó német csapatokkal együtt (esetenként azoknak alárendelve) tevékenykedtek, másrészt pedig a sajátságos,…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor Kult 

A revízió népi látószöge*

Papp István Amikor rászántam magam, hogy a jelen recenzióban ismertetendő és megbírálandó munkát kézbe vegyem, a cím elolvasását követően óhatatlanul is Hayden White amerikai történész sokat idézett esszéje, A történelem terhe jutott eszembe.[1] Ebben az eszmefuttatásban sok szó esik a jelen emberére nehezedő történeti tudat problematikus voltáról, s arról, hogy a történész feladata nem lehet az önmagáért való búvárkodás a múltban, hanem a jelen kérdéseire kell reflektálnia. Bár a kötet szerkesztője, Péterfi Gábor nem idézett a posztmodern áramlathoz sorolt szerzőket, mégis hasonlóképpen foghatja fel a historikus feladatát, mint White. Ezek…

Tovább
Horthy-kor 

„Szilágysomlyó ismét magyar!” – Szilágysomlyó visszatérése – 1940. szeptember 7.

Topor István Észak-Erdély visszacsatolását követően Szilágysomlyó is az anyaországhoz került. Dr. Miklóssy Béla Szilágy vármegye aljegyzője, szenvedélyes fotós lévén megörökítette a magyar honvédség szilágysomlyói fogadtatásának és bevonulásának eseményeit, Teleki Pál miniszterelnök két nappal későbbi látogatását, az 1941-es ippi honvéd emlékmű avatást, és 1942-ben a zilahi Wesselényi szobor újbóli felállítását is. Az általa készített páratlan felvételek jól dokumentálják, és adják vissza az események hangulatát. Most lányának, Caruginé Miklóssy Éva Máriának köszönhetően a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé váltak ezek a fényképek.

Tovább
20. század Horthy-kor 

Komáromtól-Bécsig: az első bécsi döntésig vezető út cseh-szlovák diplomaták táviratain át nézve

1938. november 2-án került kihirdetésre az első bécsi döntés, amelynek értelmében Németország és Olaszország döntőbíráskodása nyomán Magyarország az etnikai elv alapján döntő többségében magyarok által lakott területet kapott vissza Cseh-Szlovákiától. Az arbitrázs azonban egy folyamat eredménye volt. Ez utóbbinak a felgöngyölítése terjedelmi korlátok miatt nem a jelenlegi bejegyzésnek a feladata, azonban érdemes azt leszögezni, hogy 1938 októberében mind cseh-szlovák, mind magyar részről nagy előkészítő munka folyt a döntőbíráskodást megelőzően.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

A Kállay-kormány megítélése a török sajtóban

Hajabácsné Dobos Dóra Törökország, amely a vizsgált időszakban megőrizte semlegességét a világháborús konfliktusban, tökéletes példát nyújt arra, mint semleges ország, hogy a világháború ellentétes oldalán harcoló felek miképp kísérelték meg sajtóját befolyásolni, és az ellenséges országok negatív megítélését elősegíteni. Ebben szerepet játszik, hogy a világháború kitörését követően a szövetségesek igyekezték elérni Törökország belépését háborúba – ezzel szemben pedig Németország igyekezett elrettenteni a világháborúba való belépéstől, és ennek a törekvésnek velejárója volt a török közvélemény Németország és csatlós országai ellen történő hangolása, ezzel megakadályozva, hogy Törökország Németország felé közelítsen. De fontos,…

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

A Giustizia per l’Ungheria kelet-magyarországi fogadtatása

Topor István   Olasz-magyar kapcsolatok a ’20-as évek végén ’30-as évek elején A huszadik századi magyar-olasz kapcsolatok történetében mérföldkőnek számított az 1927. április 5-én Olaszország és Magyarország között megkötött barátsági szerződés. A magyar külpolitika legfontosabb irányvonalaként a kisantant gyűrűjéből való kitörést jelölte meg. Ezért megkezdődött a szorosabb együttműködés Jugoszláviával. Olaszország azonban nem nézte jó szemmel a közeledést, hiszen jugoszláv-ellenes törekvéseihez szüksége lett volna Magyarországra. Ezért magyar szempontból kecsegtető ajánlattal kereste meg hazánkat. A bűvös szó Fiume volt. Mussolini olyan egyezményt ajánlott, amely biztosította volna, hogy a magyar kereskedelem Fiumén keresztül…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Visszatért a Délvidék! Szegedi sajtóvisszhang

Rátfai Emese Judit A II. világháború eseményei 1941. március–április fordulóján még nem érintették Szegedet, de a fenyegetettség már érzékelhető volt. 1941. április 3-án felhívás jelent meg a Délmagyarország című „keresztény politikai napilapban”: „Felhívás a város közönségéhez! A lakóházak légoltalmának szabályozása ügyében kiadott 81.800/1940. évi honvédelmi miniszteri rendelet alapján a város légoltalmi parancsnoka felhívja a város közönségét, hogy az elsötétítéshez szükséges eszközöket és anyagokat azonnal helyezze kész állapotba, hogy az elsötétítésre vonatkozó rendelet kiadásától számított két órán belül a lakóházak és egyéb építmények elsötétítése végrehajtható legyen. Aki ennek a rendelkezésnek nem…

Tovább
1918-1939 Forrás 

„Majd nemes haraggal rohanunk előre, vérkeresztet festünk majd a határkőre”

1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést/békediktátumot, amelyet bár 1947-ben felülírt a párizsi béke, hatásai ma is erősen érezhetők. A Magyar Királyság – addig jóformán példa nélküli módon – elvesztette területének kétharmadát, lakosságának pedig közel egyharmada került idegen fennhatóság alá. Az elcsatolt területen voltak az ország főbb ásványkincs-lelőhelyei, erdőinek jelentős része és több folyójának forrása is. A döntésre egy rövid összefoglalóval és egy József Attila verssel emlékezünk.

Tovább