20. század Forrás II. Világháború 

Konferencia Adanában – 1943. január 30-31.

Hajabácsné Dobos Dóra 1943. január 30–31. között találkozott Adanában, Törökországban egy vonaton Winston S. Churchill angol miniszterelnök és Şükrü Saracoğlu török miniszterelnök. A konferencia célja – bár a hivatalos közlések ezt tagadták – angol részről a semleges Törökország bevonása volt a II. világháborúba, míg a törökök igyekeztek ezt megakadályozni, úgy, hogy közben megkapják, amit Anglia kínál – ellenszolgáltatások nélkül, vagy azok minimálisra csökkentésével.

Tovább
1918-1939 20. század 

Minden kezdet nehéz: az első magyar (majdnem) követ Prágában

Közhelyszerű tény, hogy Csehszlovákia és Magyarország viszonya nem volt kifejezetten jó 1920-1945 között, azonban a két ország között mégis létezett diplomáciai kapcsolat a két világháború közti időszakban. Sőt, Cseh-Szlovákia feldarabolását követően Berlin alá rendelve tovább működött a magyar külképviselet a Cseh-Morva Protektorátus fővárosában egészen a háború végéig. A második világháborút követően a diplomáciai misszió újraindítása is számos nehézségbe ütközött, azonban az 1920-as kezdetek sem voltak problémamentesek: a kezdeti években volt Magyarország képviselője Prágában Tahvári és Tarkeői Dr. Tahy László.

Tovább
Forrás kora újkor 

Utazás Lengyelországban és Poroszországban

Milyen ügyben küldött követet a magyarországi lutheránus egyház XII. Károly svéd királyhoz és mit látott a követ útközben? Útinapló a XVIII. század első évtizedéből. Az 1706 tavaszán Rózsahegyen tartott országos zsinaton „elhatároztatott, hogy […] Svédország és Poroszország szent királyi felségéhez, valamint más külföldi uralkodókhoz [követet] kell küldeni az eperjesi kollégium s az evangéliumi egyházak ügyében […] oltalomlevelet kérnek [az útra] a konföderált karok és rendek vezérlő fejedelmétől.” A porosz „király” (ezt a címet ő maga találta ki, a császár nem ismerte el) a kilenc választófejedelem egyike volt. Svédország pedig hírneves…

Tovább

Három Magyarországra küldött levél kálváriája

Hajabácsné Dobos Dóra A II. világháború alatt Basil Davidson, az SOE (Special Operations Executive – Különleges Műveletek Bizottsága/Igazgatósága) angol titkosszolgálati szerv magyar referense és a kérésére isztambuli munkát végző, az angol titkosszolgálatba beszervezett magyar Pálóczi-Horváth György három levelet írt és címzett meg azzal a céllal, hogy a három közéleti képviselő németellenes mozgalmat indítson Magyarországon. A levelek kézbesítése többé-kevésbé sikerült, azonban az események szerencsétlen alakulása végett a címzettek lebuktak, és bírósági tárgyalás indult meg.

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

“Távoli, s mégis oly közeli barát” Kim Ir-Szen Budapesten

Koreával, már csak a földrajzi távolság, illetve a mindenkori magyar állam nem túl nagy gyarmatosítási vágya/lehetőségei miatt sem volt túl szoros kapcsolatunk. A helyzet a 19. század végén változott, ekkor látogatott el a Zrínyi korvett az “elzárt országba“, amelyet nem sokkal később megszálltak a japánok, majd jó 20 év múlva a monarchia is felbomlott, ami megint csak nem tett jót a diplomáciai kapcsolatoknak. 1945 után ismét új helyzet állt elő; lett újra független Korea, ráadásul egyből kettő is, ezek közül a északival hozta össze Magyarországot a történelem. Az 1950 és…

Tovább
Forrás Középkor 

Kaffa és a Hunyadiak

  Hunyadi János pályafutása kész regény, Mátyás király köré pedig legendákat szőtt az utókor.  Nem világos, ilyen népszerűek voltak-e saját korukban is, de akadt legalább egy hely a királyság határain túl, ahol megmentőként várták őket. Miért számítottak a Krímben élő genovai kereskedők a magyarok segítségére és ki(k)ben reménykedhettek rajtuk kívül?

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

“…mi a fenét csináljak vele? Menjek át vele Pestre?” – Horthy utolsó hajója

Közismert, hogy Horthy Miklós, Magyarország utolsó kormányzója 32 évet töltött a Császári és Királyi Haditengerészet kötelékében; részt vett távol-keleti expedícióban, szolgált főleg diplomáciai feladatokat ellátó állomáshajón, az első világháborúban pedig “huszáros” akciói miatt vált ismertté neve, és ő volt a monarchia flottájának utolsó parancsnoka is. A tenger és hajók iránti szeretete élete végéig megmaradt, igazából csak egy vízi járművet nem sikerült megkedvelnie…

Tovább
Forrás kora újkor 

Útleírások a török kori Budáról

Buda a török kézre kerülés után 145 éven át bevehetetlen volt, az ismételt próbálkozások ellenére is. Az ostromló csapatok legfeljebb Pestet láthatták testközelből, ha szerencséjük volt. A túlparton csak a magyar királyok Sztambulba tartó küldöttei nézhettek körül alaposan. Milyennek láthatták a török kori Budát? Útleírások a XVI. századból.

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Hogyan robbanthattam volna ki egy háborút?

1938-1939 a magyar diplomácia számára nagy sikerekkel és veszélyekkel is kecsegtetett: az etnikai revízió, a lengyel-magyar határ létrejötte kétségtelenül az eredmények közé sorolandó, azonban Csehszlovákia megszűnéséig egy fegyveres konfliktus lehetősége mindig valószínű maradt (ennek egyfajta változata mégiscsak megtörtént: a “kis háború” Szlovákia és Magyarország között, de ez nem képezi jelen bejegyzés tárgyát). Magyarország számára a puskaporos napok 1939 tavaszával együtt elmúltak egy időre. Lengyelország számára azonban nem, Varsóban már a háború napjaiban Hory András magyar követ egy érdekes történettel lett gazdagabb, ahol nem Gregorz Brzęczyszczykiewicz, de egy korábbi kollégája akár…

Tovább