20. század Forrás II. Világháború Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Mihályi Balázs – Rohánszky Mihály – Tulok Péter: Budapest ostroma; svéd diplomaták, terror, kitörés

Budapest 1944/45-ös ostroma Magyarország 20. századi történelmének egyik meghatározó eseménye volt. Nem véletlen, hogy jóformán a harcok elültétől kezdve jelennek meg ezzel kapcsolatban szakmunkák, visszaemlékezések, forráskiadványok. Ezek jó része mára feledésbe merült, másik részükön igencsak érződik az 1945-től szép lassan berendezkedő kommunista/szocialista rendszer látásmódja és szóhasználata (ettől eltekintve tényanyagban lehetnek jók). A budapesti események napjainkban is történészi, illetve politikai viták tárgyát képezi, időszakosan komoly országos sajtóvisszhanggal. Honlapunkon is több ízben foglalkoztunk (direkt és érintőlegesen is) Budapest ostromával, legyen szó könyvismertetőről, “sima” írásról vagy épp a főváros szobrait bemutató tanulmányról. Mindezek…

Tovább
Forrás kora újkor 

Börtön Törökországban

Háború esetén sokszor számított megszokott dolognak az ellenséges ország polgárainak letartóztatása vagy internálása. Nem volt ez másképp a XVI. század végi Török Birodalomban sem. Milyennek látta a börtönt egy visszaemlékezés? Az 1590-es évek elején Rudolf „bécsi király” új követet küldött Sztambulba. Az egyik apródja, Mitrovicei Vratislav Vencel a visszaemlékezéseiben leírja a város környékén álló börtönt. „Mohamed szultán emeltette nem sokkal Konstantinápoly elfoglalása előtt, […] erős tornyok védik, és a városka körül sáncok és mély árkok húzódnak, a törökök […] tömlöc gyanánt használják […] amiről is én, nyomorult, keserves tapasztalatokat szereztem.…

Tovább
20. század II. Világháború 

Kéri Kálmán pozsonyi katonai attaséi szolgálata

Keller-Deák Kristóf Kéri Kálmán (1901-1994) a II. világháborút közvetlenül megelőző események miatt újonnan létrejött önálló Szlovákia területén lévő magyar külképviseletre, a pozsonyi magyar követségre került katonai attasénak 1941 augusztusában. Feladata volt a szlovák hadvezetéssel való kapcsolattartás, a szlovák hadseregről információk szerzése és bármilyen a két ország közötti katonai jellegű ügyekben intézkedés.

Tovább
20. század Hidegháború II. Világháború 

Hosszú emlékek – George F. Kennan: Emlékiratok című memoárjáról

Egy személyes emlék: jelen sorok írója még korábbi kutatásai során botlott bele a szerző From Prague after Munich – Diplomatic papers 1938-1940 című munkájába, amelyben nemcsak prágai szolgálati idejére emlékezett vissza, hanem a meglehetősen turbulens időszakból származó diplomáciai jelentéseket, magán- és félhivatalos leveleit is publikálta. Már akkor feljegyzésre került, hogy érdemes lenne a hazánkban akkor csak angolul fellelhető emlékiratainak utánanézni. Ez a megjegyzés akkor talonba került, mivel a kutatási folyamat más irányba haladt, azonban az amerikai diplomata visszaemlékezései immáron magyarul is hozzáférhetővé váltak.

Tovább
20. század Horthy-kor 

Komáromtól-Bécsig: az első bécsi döntésig vezető út cseh-szlovák diplomaták táviratain át nézve

1938. november 2-án került kihirdetésre az első bécsi döntés, amelynek értelmében Németország és Olaszország döntőbíráskodása nyomán Magyarország az etnikai elv alapján döntő többségében magyarok által lakott területet kapott vissza Cseh-Szlovákiától. Az arbitrázs azonban egy folyamat eredménye volt. Ez utóbbinak a felgöngyölítése terjedelmi korlátok miatt nem a jelenlegi bejegyzésnek a feladata, azonban érdemes azt leszögezni, hogy 1938 októberében mind cseh-szlovák, mind magyar részről nagy előkészítő munka folyt a döntőbíráskodást megelőzően.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

A Kállay-kormány megítélése a török sajtóban

Hajabácsné Dobos Dóra Törökország, amely a vizsgált időszakban megőrizte semlegességét a világháborús konfliktusban, tökéletes példát nyújt arra, mint semleges ország, hogy a világháború ellentétes oldalán harcoló felek miképp kísérelték meg sajtóját befolyásolni, és az ellenséges országok negatív megítélését elősegíteni. Ebben szerepet játszik, hogy a világháború kitörését követően a szövetségesek igyekezték elérni Törökország belépését háborúba – ezzel szemben pedig Németország igyekezett elrettenteni a világháborúba való belépéstől, és ennek a törekvésnek velejárója volt a török közvélemény Németország és csatlós országai ellen történő hangolása, ezzel megakadályozva, hogy Törökország Németország felé közelítsen. De fontos,…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor II. Világháború Szocializmus 

A Miske-Gerstenberger házaspár tragikus története

Hajabácsné Dobos Dóra Miske-Gerstenberger Jenő 1886. november 11-én született, és 1934-ben vette feleségül a nála 7 évvel fiatalabb Mary Allice Allison-Walterst Bécsben, ahol követségi tanácsos volt. 1935-től a trieszti konzulátus vezetője, 1939-tól Müchenben, majd 1942-ig Törökországban, Isztambulban főkonzul. Felesége ezalatt az idő alatt hűen követte férjét és a háztartásban dolgozott. Isztambulban Miskéné kapcsolatba került egy Buday Kálmánné nevű nővel, aki férjétől külön élt, és aki az angol titkosszolgálati szerv, az SOE (Special Operations Executive – Különleges Műveletek Bizottsága) beszervezett ügynöke volt, és akinek feladata volt különböző nők beszervezése, titkos anyagok…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás 

A Vörös Szoba rémálma – hol vettük át a békefeltételeket és hol mondta el Apponyi híres védőbeszédét? II. rész: 1920. január 16.

Máthé Áron – Horváth Angelus A párizsi békekonferenciára érkezett magyar delegációt 1920. január 15-én berendelték a francia Külügyminisztériumban ülésező Legfelső Tanács elé, ahol nemcsak a békefeltételeket adták át, hanem közölték velük, hogy másnap szóban is előadhatják megjegyzéseiket a békefeltételekre vonatkozóan. A következő napon, január 16-án tehát fél háromkor ismét megjelentek a magyarok a Quai d’Orsay 37. szám alatt és sor került Apponyi Albert méltán híres védőbeszédére. A történet ezen a ponton válik ismét rejtélyessé. Az épületben belül melyik teremben történhetett mindez, és vajon kik voltak jelen?

Tovább
1918-1939 20. század Forrás I. Világháború 

A Vörös Szoba rémálma – hol vettük át a békefeltételeket és hol mondta el Apponyi híres védőbeszédét? I. rész: 1920. január 15.

Máthé Áron – Horváth Angelus Idén száz éve annak, hogy Magyarország egy olyan békeszerződést kényszerült aláírni, amely jószerivel a Nem-Ország létre kárhoztatott volna minket. (Szerencsére csak „volna”). Az előzményeket ismerjük: egy vesztes világháború után egy rózsaszínű nemzeti leépülés és légvárépítés következett, amit rögtön követett egy vérvörös ámokfutás, azt pedig a fehérterror. Mindezt a román megszállás és szisztematikus rablóhadjárat fejelte meg. Mire egy stabil, a győztes nagyhatalmak által is elfogadott kormány létrejött, a párizsi békekonferencia már durván egy éve ülésezett. Amikor a magyar kormány felszólítást kapott, hogy küldje el meghatalmazottait a…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Magyarország bombázásának esélyei 1943 során

Hajabácsné Dobos Dóra A világháború folyamán a magyar politikai manőverezés fontos aspektusa volt Magyarország bombázásának a kérdése. Az 1939-1945 közötti világháborús időszakból az alábbiakban az 1943. év kerül górcső alá. Célunk annak bemutatása, hogy a bombatámadásokkal való fenyegetőzésnek milyen (lélektani) hatásai vannak a politikai vezetőrétegre, illetve a lakosságra. Fontos leszögezni, hogy a lakosság félelme egy esetleges bombázástól befolyásolja a politikát, amelynek ügyelnie kell az ország közvéleményére. Ez egyfajta politikai mozgásteret ad az országnak, mely mozgástérben a kormány igyekszik úgy mozogni, hogy az ne váltsa ki az ország bombázását.

Tovább