Címke: GULÁG

„Beteges antikommunista” Szolzsenyicin és A Gulag-szigetcsoport a Kádár-korszak sajtójában

Napi Történelmi Forrás, , , 0 comment

Murai András – Németh Brigitta 50 évvel ezelőtt, 1973. decemberében Párizsban jelent meg Alekszandr Szolzsenyicin monumentális művének, A Gulag szigetcsoportnak az első kötete. A Szovjetunióból kicsempészett kéziratot először oroszul adták ki, pár hónap múlva a franci és angol nyelvű kiadás következett. Míg a nyugati világban óriási sikert aratott a szovjet lágerek borzalmait leleplező szociográfia, a keleti blokkban politikai támadásnak és a kommunista eszmék elleni propagandának nevezték az akkor már Nobel-díjas író művét. 1974 legelejétől – természetesen a szovjet példát követve – a magyar sajtóban is támadást indítottak Szolzsenyicin ellen.

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor II. Világháború Szocializmus 

A Miske-Gerstenberger házaspár tragikus története

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Hajabácsné Dobos Dóra Miske-Gerstenberger Jenő 1886. november 11-én született, és 1934-ben vette feleségül a nála 7 évvel fiatalabb Mary Allice Allison-Walterst Bécsben, ahol követségi tanácsos volt. 1935-től a trieszti konzulátus vezetője, 1939-tól Müchenben, majd 1942-ig Törökországban, Isztambulban főkonzul. Felesége ezalatt az idő alatt hűen követte férjét és a háztartásban dolgozott. Isztambulban Miskéné kapcsolatba került egy Buday Kálmánné nevű nővel, aki férjétől külön élt, és aki az angol titkosszolgálati szerv, az SOE (Special Operations Executive – Különleges Műveletek Bizottsága) beszervezett ügynöke volt, és akinek feladata volt különböző nők beszervezése, titkos anyagok…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Jelentések a Gulág magyar krónikásáról – Rózsás János, a „magyar Szolzsenyicin” története

Napi Történelmi Forrás, , , , 2 hozzászólás

Murai András – Németh Brigitta A Gulágról szóló első magyar önéletrajzi könyv szerzője Rózsás János (1926–2012), akit a szovjet lágerek embert pusztító világának szépirodalmi megformálása mellett az orosz íróhoz fűződő baráti kapcsolata miatt is gyakran neveznek a „magyar Szolzsenyicinnek”. Rózsás Nyugat-Németországban megjelent könyve, a Keserű ifjúság,1 és Szolzsenyicinnel való kapcsolata okán sok munkát adott az állambiztonságnak. Veszélyes személynek tartották: 1954-től 1989-ig megfigyelték. Ezalatt a több évtized alatt azonban ő maga is megfigyelő lett: 1975-ben beszervezték, 1979-ig volt ügynök, majd a nyolcvanas évektől titokban azon munkálkodott, hogy önéletrajzi dokumentumregénye megjelenhessen. A…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szembesítés 1989-ben: az író elvtárs esete a Gulág-elítéltekkel

Napi Történelmi Forrás, , , , 2 hozzászólás

Murai András – Németh Brigitta A következő történet három főszereplője: Berkesi András, a Kádár-rendszer egyik legsikeresebb bestseller írója, volt ÁVH-s tiszt, egy Gulág-túlélő, Nagy Sándor valamint egy Gulág-rab fia, Balikó Mihály, akik a rendszerváltás évében egy nyilvános rendezvényen találkoztak. A találkozás az író számára váratlan volt, a másik két szereplő azonban lélekben készült az eseményre. Nagy Sándor, egykori Gulág-rab 40 éve nem nézhetett annak a szemébe, aki szovjet lágerekbe juttatta, Balikó Mihály pedig kérdéseket akart feltenni az író elvtársnak, aki 1948-ban vallatta, verte az apját, majd átadta a szovjet hatalom…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

„Ha bármit konkrétan kérdeztem, akkor bezárkóztak.” Gulág-túlélők sorsa a családi emlékezetben

Napi Történelmi Forrás, , , , , 1 Comment

Murai András – Németh Brigitta A szovjet kényszermunkatáborokba elhurcolt magyarok sorsa a Kádár-rendszerben tabu téma volt, és a Gulag lágereinek borzalmas körülményeiből 7-11 éves fogság után hazaérkezők évtizedeken keresztül még családjuk tagjainak sem beszéltek arról, ami velük történt. Nem beszéltek, mert féltek a politikai következményektől, féltek a saját emlékeik újraélésétől, és szégyellték gyerekeiknek a saját szenvedésüket feltárni. A túlélők családjában az emlékezés közös vonása az elhallgatás, ami a rendszerváltásig biztosan, de a többségüknél jóval tovább tartott.

Tovább
20. század Forrás képes történelem Szocializmus 

Virtuális emléktúra a kazahsztáni GULAG-ra

György Sándor, , , , , 2 hozzászólás

Nem is olyan rég egyik írásunkban a mai Kazahsztán területére hurcolt magyarok sorsával foglalkoztunk. Mai képes cikkünkben ismét Kazahsztánba, az egykori KARLAG és ALZSIR táborok területére látogatunk, ahol napjainkban múzeum és nemzetközi emlékhely (összesen 12 nemzet és számos nemzetiség tagjai raboskodtak arrafelé) található.

Tovább
Forrás Hidegháború Kult Szocializmus 

„Megszoktuk, hogy jogaink nincsenek” – magyarok kazahsztáni szovjet fogságban

Napi Történelmi Forrás, , , , , 3 hozzászólás

„Vegyék tudomásul, a Szovjetuniónak nincs szüksége a maguk munkájára és nem azért hozták ide magukat, hogy dolgozzanak, hanem hogy gyötörjük és halálra sanyargassuk magukat” – ezt a választ kapta a kazahsztáni Dzsezkazgan 39. sz. tábor foglyaiból alakult rabbizottság, miután a lágerparancsnoknak felvetették: mivel annyira legyengültek, hogy nemcsak dolgozni, járni sem tudnak, az eredményes munkavégzésben komoly segítséget jelentene számukra a fejadagok megemelése. A hírhedt munkatáborban raboskodó későbbi református püspök, Gulácsy Lajos a visszaemlékezéseiben olvasható történethez mindössze annyit fűzött hozzá: „Ezek után csak a halál volt kilátásban.”

Tovább
Forrás Szocializmus 

„Az Úristennek van humora” Oloffson Placid atya túlélésről, az élet apró örömeiről, és arról, hogy került Lenin és Sztálin WC-ülőkére

György Sándor, , , , , 4 hozzászólás

„Többször elmondtam: jegyezzék meg, az Úristennek van humora! A Szovjetunió tíz évig mindent megtett, hogy tönkretegyen. Én mégis itt vagyok 91 évesen, de hol van a Szovjetunió?” Oloffson Placid, 2007 Bencés diák, szerzetes-pap, tábori lelkész, politikai elítélt, festő, faipari segédmunkás, mosodás, majd mosodavezető; ez csak néhány állomás a nem sokkal 100. születésnapja után elhunyt Oloffson Károly, ismertebb (szerzetesi) nevén Placid atya életéből. A svéd származású családban született bencés pap emellett volt vidéki plébános, és tanított a  rend budapesti gimnáziumában is. 1946-ban, tehát még vastagon a Rákosi-korszak előtt, koholt vádakkal, szovjet…

Tovább