diplomácia – Oldal 2 – Napi Történelmi Forrás

Magyarország bombázásának esélyei 1943 során

2019-11-302019-12-17 Napi Történelmi Forrásbombázás, diplomácia, Magyarország, második világháború, propaganda1 Comment

Hajabácsné Dobos Dóra A világháború folyamán a magyar politikai manőverezés fontos aspektusa volt Magyarország bombázásának a kérdése. Az 1939-1945 közötti világháborús időszakból az alábbiakban az 1943. év kerül górcső alá. Célunk annak bemutatása, hogy a bombatámadásokkal való fenyegetőzésnek milyen (lélektani) hatásai vannak a politikai vezetőrétegre, illetve a lakosságra. Fontos leszögezni, hogy a lakosság félelme egy esetleges bombázástól befolyásolja a politikát, amelynek ügyelnie kell az ország közvéleményére. Ez egyfajta politikai mozgásteret ad az országnak, mely mozgástérben a kormány igyekszik úgy mozogni, hogy az ne váltsa ki az ország bombázását.

Tovább

20. század Forrás II. Világháború

Konferencia Adanában – 1943. január 30-31.

2019-09-072019-09-07 Napi Történelmi ForrásChurchill, diplomácia, II. világháború, Nagy-Britannia, tárgyalás, Törökország0 comment

Hajabácsné Dobos Dóra 1943. január 30–31. között találkozott Adanában, Törökországban egy vonaton Winston S. Churchill angol miniszterelnök és Şükrü Saracoğlu török miniszterelnök. A konferencia célja – bár a hivatalos közlések ezt tagadták – angol részről a semleges Törökország bevonása volt a II. világháborúba, míg a törökök igyekeztek ezt megakadályozni, úgy, hogy közben megkapják, amit Anglia kínál – ellenszolgáltatások nélkül, vagy azok minimálisra csökkentésével.

Tovább

1918-1939 20. század

Minden kezdet nehéz: az első magyar (majdnem) követ Prágában

2019-09-022019-09-02 Miklós DánielCsehszlovákia, diplomácia, Horthy-kor, IV. Károly, királypuccs, Magyarország0 comment

Közhelyszerű tény, hogy Csehszlovákia és Magyarország viszonya nem volt kifejezetten jó 1920-1945 között, azonban a két ország között mégis létezett diplomáciai kapcsolat a két világháború közti időszakban. Sőt, Cseh-Szlovákia feldarabolását követően Berlin alá rendelve tovább működött a magyar külképviselet a Cseh-Morva Protektorátus fővárosában egészen a háború végéig. A második világháborút követően a diplomáciai misszió újraindítása is számos nehézségbe ütközött, azonban az 1920-as kezdetek sem voltak problémamentesek: a kezdeti években volt Magyarország képviselője Prágában Tahvári és Tarkeői Dr. Tahy László.

Tovább

Forrás kora újkor

Utazás Lengyelországban és Poroszországban

2019-04-26 Csernyánszky Páldiplomácia, evangélikus, háború, II. Rákóczi Ferenc, Lengyelország, Poroszország, Svédország, utazás, útinapló0 comment

Milyen ügyben küldött követet a magyarországi lutheránus egyház XII. Károly svéd királyhoz és mit látott a követ útközben? Útinapló a XVIII. század első évtizedéből. Az 1706 tavaszán Rózsahegyen tartott országos zsinaton „elhatároztatott, hogy […] Svédország és Poroszország szent királyi felségéhez, valamint más külföldi uralkodókhoz [követet] kell küldeni az eperjesi kollégium s az evangéliumi egyházak ügyében […] oltalomlevelet kérnek [az útra] a konföderált karok és rendek vezérlő fejedelmétől.” A porosz „király” (ezt a címet ő maga találta ki, a császár nem ismerte el) a kilenc választófejedelem egyike volt. Svédország pedig hírneves…

Tovább

Forrás kora újkor

Háború és béke a 17. században

2018-05-09 Csernyánszky Pálanglia, diplomácia, háború, hajózás, Hollandia0 comment

Az oldalon már szó esett arról, hogyan és miért vált Hollandia az európai hatalmi játszmák tényezőjévé. De hogyan reagáltak az „új fiú” jelenlétére az olyan régi versenyzők, mint például Anglia?

Tovább

Három Magyarországra küldött levél kálváriája

2018-04-042018-04-05 Napi Történelmi Forrásdiplomácia, Magyarország, Nagy-Britannia, SOE, titkosszolgálat0 comment

Hajabácsné Dobos Dóra A II. világháború alatt Basil Davidson, az SOE (Special Operations Executive – Különleges Műveletek Bizottsága/Igazgatósága) angol titkosszolgálati szerv magyar referense és a kérésére isztambuli munkát végző, az angol titkosszolgálatba beszervezett magyar Pálóczi-Horváth György három levelet írt és címzett meg azzal a céllal, hogy a három közéleti képviselő németellenes mozgalmat indítson Magyarországon. A levelek kézbesítése többé-kevésbé sikerült, azonban az események szerencsétlen alakulása végett a címzettek lebuktak, és bírósági tárgyalás indult meg.

Tovább

20. század Forrás Hidegháború Szocializmus

„Távoli, s mégis oly közeli barát” Kim Ir-Szen Budapesten

2018-02-172021-04-15 György Sándor"Távoli és mégis oly közeli barát" Kim Ir-Szen Budapesten, diplomácia, Észak-Korea, Rákosi-kor, sajtó, szocializmus0 comment

Koreával, már csak a földrajzi távolság, illetve a mindenkori magyar állam nem túl nagy gyarmatosítási vágya/lehetőségei miatt sem volt túl szoros kapcsolatunk. A helyzet a 19. század végén változott, ekkor látogatott el a Zrínyi korvett az „elzárt országba„, amelyet nem sokkal később megszálltak a japánok, majd jó 20 év múlva a monarchia is felbomlott, ami megint csak nem tett jót a diplomáciai kapcsolatoknak. 1945 után ismét új helyzet állt elő; lett újra független Korea, ráadásul egyből kettő is, ezek közül a északival hozta össze Magyarországot a történelem. Az 1950 és…

Tovább

Forrás Középkor

Kaffa és a Hunyadiak

2018-01-102019-10-16 Csernyánszky Páldiplomácia, Genova, Hunyadi János, Kaffa és a Hunyadiak, Magyar Királyság, Mátyás király, Oszmán Török Birodalom0 comment

Hunyadi János pályafutása kész regény, Mátyás király köré pedig legendákat szőtt az utókor. Nem világos, ilyen népszerűek voltak-e saját korukban is, de akadt legalább egy hely a királyság határain túl, ahol megmentőként várták őket. Miért számítottak a Krímben élő genovai kereskedők a magyarok segítségére és ki(k)ben reménykedhettek rajtuk kívül?

Tovább

20. század Forrás II. Világháború

„…mi a fenét csináljak vele? Menjek át vele Pestre?” – Horthy utolsó hajója

2018-01-052020-10-21 György Sándordiplomácia, hajózás, Horthy Miklós, II. világháború, Németország2 hozzászólás

Közismert, hogy Horthy Miklós, Magyarország utolsó kormányzója 32 évet töltött a Császári és Királyi Haditengerészet kötelékében; részt vett távol-keleti expedícióban, szolgált főleg diplomáciai feladatokat ellátó állomáshajón, az első világháborúban pedig „huszáros” akciói miatt vált ismertté neve, és ő volt a monarchia flottájának utolsó parancsnoka is. A tenger és hajók iránti szeretete élete végéig megmaradt, igazából csak egy vízi járművet nem sikerült megkedvelnie…

Tovább

Forrás kora újkor

Útleírások a török kori Budáról

2017-12-132017-12-13 Csernyánszky PálBuda, diplomácia, Habsburgok, török-kor, útleírás1 Comment

Buda a török kézre kerülés után 145 éven át bevehetetlen volt, az ismételt próbálkozások ellenére is. Az ostromló csapatok legfeljebb Pestet láthatták testközelből, ha szerencséjük volt. A túlparton csak a magyar királyok Sztambulba tartó küldöttei nézhettek körül alaposan. Milyennek láthatták a török kori Budát? Útleírások a XVI. századból.

Tovább