Törökország – Napi Történelmi Forrás

Megismétlődő szíriai válságok – Szovjet-török szembenállás 1957-ben

2019-10-192019-10-19 Krajcsír LukácsAleppó, CIA, Damaszkusz, Egyesült Államok, Eisenhower, összeesküvés, Preffered Plan, Szíria, szíriai-török határ, Szovjetunió, Törökország, válság0 comment

A nemzetközi médiát (ismételten) a szíriai eseményekkel, Törökország és az általa támogatott szíriai milíciák kurdok elleni inváziójával, illetve az abból fakadó harcokkal és atrocitásokkal foglalkozó híradások uralják. A cikk megírásakor már a szíriai haderő – miután Damaszkus megállapodott a kurdokkal – orosz légi fedezet alatt bevonult az egyes észak-szíriai településekre. A legrosszabb félelmek szerint a kialakult helyzet akár Oroszország és Törökország hadserege közötti közvetlen összecsapássá fajulhat. Eme írásnak nem feladata ennek a lehetőségnek a megvizsgálása vagy az esetleges következményeinek felmerése, hanem sokkal inkább arra való rávilágítás, hogy az elmúlt hatvankét…

Tovább

20. század Forrás II. Világháború

Konferencia Adanában – 1943. január 30-31.

2019-09-072019-09-07 Napi Történelmi ForrásChurchill, diplomácia, II. világháború, Nagy-Britannia, tárgyalás, Törökország0 comment

Hajabácsné Dobos Dóra 1943. január 30–31. között találkozott Adanában, Törökországban egy vonaton Winston S. Churchill angol miniszterelnök és Şükrü Saracoğlu török miniszterelnök. A konferencia célja – bár a hivatalos közlések ezt tagadták – angol részről a semleges Törökország bevonása volt a II. világháborúba, míg a törökök igyekeztek ezt megakadályozni, úgy, hogy közben megkapják, amit Anglia kínál – ellenszolgáltatások nélkül, vagy azok minimálisra csökkentésével.

Tovább

1918-1939 20. század Forrás I. Világháború

A “fekete-tengeri tudományos katonai expedíció”

2018-03-212018-11-12 Tóth Bálintexpedíció, Györffy István, Irak, Konstantinápoly, mérnök, Teleki Pál, török, Törökország, turanizmus, Vidéky Emil1 Comment

1918. szeptember 21-én néhány magyar tudós/szakember elindul, hogy felfedezze Kis-Ázsia északi partvidékét, amelyet részletesen soha nem kutatott senki. Az expedíció egy későbbi török-magyar gazdasági kapcsolat megalapozásának céljából indul. Eközben azonban a nyugati fronton a németek már visszavonulóban voltak, a Balkánon megkezdődött az antant csapatok támadása, míg Magyarországon újabb hullámban fertőződtek meg tömegesen a spanyolnáthában. Ahogy tehát a felfedezők egyre messzebb jutottak a kis-ázsiai partvidéken, úgy került egyre távolabb az expedíció valódi célja. Ebben a posztban ennek az útnak az eseményeit igyekszünk feleleveníteni elsősorban dr. Vidéky Emil, az egyik résztvevő visszaemlékezései…

Tovább