20. század Forrás II. Világháború Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Mihályi Balázs – Rohánszky Mihály – Tulok Péter: Budapest ostroma; svéd diplomaták, terror, kitörés

Budapest 1944/45-ös ostroma Magyarország 20. századi történelmének egyik meghatározó eseménye volt. Nem véletlen, hogy jóformán a harcok elültétől kezdve jelennek meg ezzel kapcsolatban szakmunkák, visszaemlékezések, forráskiadványok. Ezek jó része mára feledésbe merült, másik részükön igencsak érződik az 1945-től szép lassan berendezkedő kommunista/szocialista rendszer látásmódja és szóhasználata (ettől eltekintve tényanyagban lehetnek jók). A budapesti események napjainkban is történészi, illetve politikai viták tárgyát képezi, időszakosan komoly országos sajtóvisszhanggal. Honlapunkon is több ízben foglalkoztunk (direkt és érintőlegesen is) Budapest ostromával, legyen szó könyvismertetőről, “sima” írásról vagy épp a főváros szobrait bemutató tanulmányról. Mindezek…

Tovább
20. század Forrás Holokauszt II. Világháború 

Emléktábla és történelem III.

Mihályi Balázs-Tulok Péter Az elhunytak nevét tartalmazó lista viszont több nevet tartalmaz, mint amennyi áldozatot 1945. április 25-ig exhumáltak. A lista készítői és a nyomozást végzők azonban ismerték az exhumálás eredményét, ezért ha hosszabb névlistát állítottak össze, akkor annak oka lehetett. Az áldozatok listáján szereplőkből egy fő (Heller Sándor) ugyan bekerült a kivégzettek közé, de szerencséses túlélte a kivégzést, amiről egy tanúkihallgatási jegyzőkönyv is tanúskodik.[1] A listán szereplő 94 névből 62 fő került nevesítve említésre a különböző kihallgatási jegyzőkönyvekben, 42 fő egyszer, 19 fő kétszer és 1 fő háromszor is…

Tovább
20. század Forrás Holokauszt II. Világháború 

Emléktábla és történelem II.

Mihályi Balázs-Tulok Péter Az újonnan megalakult politikai rendőrség és a bizottság nyomozásának köszönhető, hogy fény derült a Maros utcai és a Városmajor utcai nyilas tömeggyilkosságok tizenhárom elkövetőjének személyazonosságára is.[1] Filmhíradók bizonyítják, hogy a bizottság tagjai részt vettek az áldozatok exhumálásánál, illetve a túlélők és tettesek szembesítésénél is. Természetesen számos egyéb exhumálásra is sor került: ezek nagy számát az magyarázta, hogy a bizottság elrendelte az ismertté vált tömegsírok felnyitását. A halottakat a lehetőségekhez képest azonosították, majd rendszerint új sírhelyen méltó körülmények között újratemették. A lőtt sérüléssel megtalált holttesteket hősi halottaknak tekintették,…

Tovább
20. század Forrás Holokauszt II. Világháború 

Emléktábla és történelem I.

Mihályi Balázs-Tulok Péter A főváros budai oldalán még dörögtek a fegyverek, amikor 1945. január végén a Budapesti Nemzeti Bizottság határozatot hozott a Budapesti Népbíróság felállításáról.[1] Az újonnan létrehozott bíróság elnökévé 1945. január 30-án dr. Major Ákos hadbírót nevezte ki, majd másnap dr. Szabó Ferencet a népbíróság ügyészévé. A Major vezette tanács február 3-án meg is hozta első ítéletét Rotyis Péter tartalékos főtörzsőrmester és Szívós Sándor tartalékos szakaszvezető ügyében, akiknek a 401. számú különleges munkásszázad kereteként 124 rendbeli gyilkosság száradt a lelkén.[2]

Tovább

„… azt mondtuk este, bárcsak reggel lenne, reggel pedig, hogy este” – Buda visszavétele a „túloldalról” nézve

Buda visszafoglalása kapcsán számtalan napló, röplap, újságlap jelent meg, ezek azonban kizárólag az ostromlók szemszögéből írták le az eseményeket. Aki életben maradt a várbeliek közül, annak nem volt módja vagy kedve megörökíteni, mit élt túl – egyvalakit leszámítva. „Növekedjék dicsősége” – olvashatjuk egy visszaemlékezésben, valahányszor a császár szóba kerül. A szövegből azonban egyértelműen kiderül, az emlékíró jobban szerette volna, ha nem veszti el mindenét a császár dicsősége miatt. Schulhof Izsák fogolyként került Budára (valószínűleg az 1663-64-es háborúban), de hamar beilleszkedett a budai zsidó közösségbe és az ott töltött évtizedek alatt…

Tovább
Forrás kora újkor 

„Minden magyarok fővárosa és a hajdani királyok székhelye” – Buda visszafoglalása

A Szent Liga csapatai már másfél hónapja ostromolták Budát, amikor felbukkant a török felmentő sereg Szulejmán nagyvezír vezetésével. Lotharingiai Károly attól tarthatott, a két tűz közé került ostromlók ugyanúgy vallanak kudarcot, mint két évvel azelőtt. „8-án, nagyon korán, a törökök 4000 emberrel megérkeztek a bajor oldalra; válaszul rögtön egy ugyanannyi magyart számláló osztagot alakítottak, amely megfutamította őket, 36-ot lekaszabolva közülük, s néhány foglyot ejtve, elhajtva […] marháikat is.” A török fősereg beérkezése eltartott néhány napig. Közben a keresztények elkészültek a körsánccal, a két sereg lovassága között pedig rendszeresek voltak az…

Tovább
20. század Hidegháború 

Kezdet vége: Mekka ostroma II. rész

Az 1979-es esztendő novemberének utolsó napjaiban az umma (muszlim közösség) lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogyan a szaúdi vezetés próbálja visszaszerezni az uralmat az iszlám legszentebb városa, Mekka felett. Miközben a világon mindig komoly viták zajlottak a támadók kilétét és az esetleges külső „felbújtókat/támogatókat” illetően, addig a szaúdi fegyveres erők újabb és újabb sikertelen akciót indítottak a Maszdzsid al-Harám (a szent nagymecset) bevételére. Azonban Rijádnak ezzel párhuzamosan egy újabb komoly problémával kellett szembenéznie. 

Tovább
Forrás kora újkor 

Két roham Buda ellen

1686 júliusának végén a Szent Liga serege már egy hónapja ostromolta Budát, bármilyen eredmény nélkül. Lotharingiai Károly herceg mindenképpen el akarta foglalni, mielőtt megérkezik a felmentő sereg. Július 24-re újabb rohamot tervezett, amire egy akna felrobbantása adta volna meg a jelet. „az említett akna, noha 36 mázsa lőporral töltötték fel, minthogy nem pontosan a fal alatt húzódott, […] visszafelé sült el, és nemcsak első vonalainknak repült neki, hanem a hátsó vívóárkokban is iszonyú pusztítást végzett, részint megölve, részint megsebesítve 200 császári és 100 brandenburgi katonát. A falban egyáltalán nem esett…

Tovább
Forrás kora újkor 

Egy önkéntes naplója Buda ostromáról

Buda 1686-os ostromát egész Európa figyelte. A Szent Ligához nem tartozó országokból is jöttek kalandra, dicsőségre vagy zsákmányra vágyó önkéntesek, az európai városokat pedig elárasztották a különféle újságlapok és levelek. Az ostrom híre Hollandiába is eljutott, az amszterdami olvasók egy igazi csemegét kaptak. „Buda erős várának ostromáról olyan sok híresztelés kering […], hogy úgy ítéltem meg, kivételesen nagy szolgálatot teszek a köznek egy hiteles napló közreadásával […] a seregben jegyeztetett le a legnagyobb igyekezettel egy önkéntes által […] Adja Isten, hogy a keresztény fegyverek küzdelmét a jószerencse tovább kísérje” A…

Tovább