Trianon – Napi Történelmi Forrás

Voldemort és az el nem mesélt Trianonok

2020-07-142020-07-14 Kanyó FerencCsehszlovákia, első világháború, Erdély, I. világháború, Jugoszlávia, könyvismertető, magyar történelem, Magyarország, Románia, Trianon0 comment

Trianont mindannyian ismerjük. Az otthonunkban lógó térképekről, a tévében nézett képsorokból, a Facebookon megosztott bejegyzésekből és hashtagekből. A trianoni történet mindannyiunké. De vajon tényleg ismerjük Trianon minden egyes szeletét? Az utóbbi évek Trianonnal kapcsolatos kutatásai alapján korántsem. A közvélemény előtt ismeretlen fejezeteket foglalta össze Ablonczy Balázs: Az ismeretlen Trianon című művében. Könyvismertető. Békés Márton eszmetörténész, a Mandiner hasábjain a Trianon-egyenlet feloldása – Trianon 101 című írásában a könyvre utalva a következőket írta: „Az anyagilag és retorikailag is bő lére eresztett Trianon-biznisz állításával ellentétben azonban nincs semmiféle „ismeretlen Trianon” és nem…

Tovább

1918-1939 20. század Forrás

A Vörös Szoba rémálma – hol vettük át a békefeltételeket és hol mondta el Apponyi híres védőbeszédét? II. rész: 1920. január 16.

2020-04-022020-04-02 Napi Történelmi ForrásApponyi Albert, diplomácia, Franciaország, Magyarország, Trianon, visszaemlékezés0 comment

Máthé Áron – Horváth Angelus A párizsi békekonferenciára érkezett magyar delegációt 1920. január 15-én berendelték a francia Külügyminisztériumban ülésező Legfelső Tanács elé, ahol nemcsak a békefeltételeket adták át, hanem közölték velük, hogy másnap szóban is előadhatják megjegyzéseiket a békefeltételekre vonatkozóan. A következő napon, január 16-án tehát fél háromkor ismét megjelentek a magyarok a Quai d’Orsay 37. szám alatt és sor került Apponyi Albert méltán híres védőbeszédére. A történet ezen a ponton válik ismét rejtélyessé. Az épületben belül melyik teremben történhetett mindez, és vajon kik voltak jelen?

Tovább

1918-1939 20. század Forrás I. Világháború

A Vörös Szoba rémálma – hol vettük át a békefeltételeket és hol mondta el Apponyi híres védőbeszédét? I. rész: 1920. január 15.

2020-03-112020-03-15 Napi Történelmi Forrásantant, béke, diplomácia, Franciaország, I. világháború, Magyarország, Trianon0 comment

Máthé Áron – Horváth Angelus Idén száz éve annak, hogy Magyarország egy olyan békeszerződést kényszerült aláírni, amely jószerivel a Nem-Ország létre kárhoztatott volna minket. (Szerencsére csak „volna”). Az előzményeket ismerjük: egy vesztes világháború után egy rózsaszínű nemzeti leépülés és légvárépítés következett, amit rögtön követett egy vérvörös ámokfutás, azt pedig a fehérterror. Mindezt a román megszállás és szisztematikus rablóhadjárat fejelte meg. Mire egy stabil, a győztes nagyhatalmak által is elfogadott kormány létrejött, a párizsi békekonferencia már durván egy éve ülésezett. Amikor a magyar kormány felszólítást kapott, hogy küldje el meghatalmazottait a…

Tovább

1918-1939 20. század

A szenesember lapátja és Guttman Bubi ékszerei

2018-05-312018-05-31 Napi Történelmi Forráselső világháború, könyvismertető, Magyarország, Recenzió, Trianon0 comment

Papp István A néhány hete megjelent kötet nagyszerűsége abban áll, hogy összeállítói mélységesen tisztában voltak azzal, hogy Trianon ma már nem csupán a békeszerződést jelenti, hanem a modern magyar történelem egyik legsúlyosabb válsággócát. Ennek részét képezte az első világháborús vereség, Károlyi Mihály kormányzása és a Tanácsköztársaság, a vörösök és a fehérek vérengzései, a diplomáciai alkuk, a menekültek kálváriája, az utódállamokban rekedt magyarok sorsa és a revíziós propaganda fejezetei. Ez a nagy történet valamikor 1918 végén kezdődik, ám hogy mikor ér véget, azt már bizony bajosabb megmondani.

Tovább

1918-1939 Forrás

“Majd nemes haraggal rohanunk előre, vérkeresztet festünk majd a határkőre”

2017-06-042019-02-02 György SándorMagyarország, revízió, Trianon, vers3 hozzászólás

1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést/békediktátumot, amelyet bár 1947-ben felülírt a párizsi béke, hatásai ma is erősen érezhetők. A Magyar Királyság – addig jóformán példa nélküli módon – elvesztette területének kétharmadát, lakosságának pedig közel egyharmada került idegen fennhatóság alá. Az elcsatolt területen voltak az ország főbb ásványkincs-lelőhelyei, erdőinek jelentős része és több folyójának forrása is. A döntésre egy rövid összefoglalóval és egy József Attila verssel emlékezünk.

Tovább

1918-1939 20. század Horthy-kor II. Világháború

“Az ukránok cseh szuronyok védelme alatt bátran szervezkednek”. Kárpátalja a magyar sajtóban az első bécsi döntéstől a visszacsatolásig

2016-10-132019-11-02 Balogh-Ebner MártonCsehszlovákia, első bécsi döntés, Kárpátalja, Magyar Királyság, ruszin, Trianon0 comment

Az első bécsi döntés értelmében (1938. november 2.) Magyarországhoz került Kárpátalja többségében magyarok által lakott sávja, a Csehszlovákiánál maradt terület etnikai többségét a ruszinok alkották. A csehszlovák állam elleni izgató cikkek ezt megelőzően is előfordultak Magyarországon, azonban 1938-ban, azok után, hogy a lengyel-magyar határ, s Kárpátalja teljes területi visszaszerzése nem valósult meg, ezek a cikkek újra elszaporodtak. Ezek egy része azonban nem csak csehellenes, hanem „kárpát-orosz”-barát, “szovjet-ukrán“-ellenes. Írásomban ezek közül válogatok.

Tovább