Forrás kora újkor 

Két roham Buda ellen

1686 júliusának végén a Szent Liga serege már egy hónapja ostromolta Budát, bármilyen eredmény nélkül. Lotharingiai Károly herceg mindenképpen el akarta foglalni, mielőtt megérkezik a felmentő sereg. Július 24-re újabb rohamot tervezett, amire egy akna felrobbantása adta volna meg a jelet. „az említett akna, noha 36 mázsa lőporral töltötték fel, minthogy nem pontosan a fal alatt húzódott, […] visszafelé sült el, és nemcsak első vonalainknak repült neki, hanem a hátsó vívóárkokban is iszonyú pusztítást végzett, részint megölve, részint megsebesítve 200 császári és 100 brandenburgi katonát. A falban egyáltalán nem esett…

Tovább
Forrás kora újkor 

Egy önkéntes naplója Buda ostromáról

Buda 1686-os ostromát egész Európa figyelte. A Szent Ligához nem tartozó országokból is jöttek kalandra, dicsőségre vagy zsákmányra vágyó önkéntesek, az európai városokat pedig elárasztották a különféle újságlapok és levelek. Az ostrom híre Hollandiába is eljutott, az amszterdami olvasók egy igazi csemegét kaptak. „Buda erős várának ostromáról olyan sok híresztelés kering […], hogy úgy ítéltem meg, kivételesen nagy szolgálatot teszek a köznek egy hiteles napló közreadásával […] a seregben jegyeztetett le a legnagyobb igyekezettel egy önkéntes által […] Adja Isten, hogy a keresztény fegyverek küzdelmét a jószerencse tovább kísérje” A…

Tovább
Forrás kora újkor 

A poltavai csata magyar szemtanúja

A lutheránus egyház által a svéd királyhoz küldött követek arra kényszerültek, hogy ott maradjanak a környezetében. Hogyan örökítette meg egyikük útinaplója a poltavai csatát és következményeit? 1709 júniusának végén megérkezett Poltava alá a cár serege, XII. Károly pedig úgy döntött, csatát vállal. „A legtöbben túlzott vakmerőséggel […] vádolják […] úgy vélem, hogy […] a kemény és zord szükség késztette erre […] az ellenség a maga földjén semmiben nem szenved hiányt, az ő svédjei viszont napról napra szorultabb helyzetbe kerülnek. […] a cár őfelsége nyíltan hangoztatja, hogy a nyílt ütközet halogatásával…

Tovább
Forrás 

„Török főtábornok, angolhon szülötte, magyarhon vitéze” – Guyon Richárd török emigrációban – tengerentúli lapszemle

Puskás Péter A branyiszkói hős az 1848-49-es magyar szabadságharc hősei közül a legmagasabb rendfokozatig eljutó brit állampolgár. Világos után azonban nem ér véget Guyon Richárd katonai pályafutása. Ő is azok közé tartozik, akik még tovább küzdöttek a magyar ügyért. Egyes források szerint Schlik tábornok szorításában azért folytatta a harcot, hogy kivívja magyarok külföldi segítőinek szabad elvonulását.[1] Azonban neki is menekülnie kellett. Kossuthhoz hasonlóan ő is Törökországba emigrált, és több bajtársához hasonlóan az ötvenes években immár török katonaként szolgált. Az ír származású szabadságharcos törökországi életéről és katonai pályafutásáról még a tengerentúlon…

Tovább
képes történelem Középkor 

Képek egy oszmán krónikából: hogyan néz ki a Tarih-i Üngürüsz?

Kanyó Ferenc Nemrég járta körbe a médiát az a hír, hogy Grandpierre Attila és társai újra kiadták a Tarih-i Üngürüszt. Az oszmán-török krónika neve az őstörténet iránt fokozottan érdeklődők körében nem hangzik ismeretlenül, az elmúlt fél évszázadban a szövegének több kiadása is napvilágot látott. A sokak által rejtélyesnek ítélt forrás valójában egyáltalán nincs rejtve a nagyközönség elől. A teljes krónika valamennyi lapja elérhető már a világhálón, ezekből szemeztünk a Képes Történelem rovatunk legújabb írásában.

Tovább
Forrás kora újkor Középkor 

Történelmi áttekintés a törökök ellen vívandó háborúhoz

A De Bello Contra Turcas Suscipiendo Commentatio elemzése Varga Kristóf Johannes Lauterbach von Noskowitz (~1550 – 1616) áttekintő művét, értekezését, melynek témája az oszmánok Európába való betörése, mindenképpen figyelemreméltó alkotásnak tartom összetettsége miatt.  A De Bello Contra Turcas egy bizonyos Juan Andrés (15. század második fele – 16. század eleje), katolikus hitre áttért – eredetileg muszlim – bírának a Confusión o confutación de la secta Mahomética y del Alcorán c. alkotásán alapszik. Bár a két mű közti részletesebb összefüggés feltérképezése szintén egy érdekes kérdés – ugyanis erről igen kevés információ áll rendelkezésünkre – a célom most csak a…

Tovább
Forrás kora újkor 

“I make bum-bum, make you bum-bum?” – Aki ágyúval köszön, annak lövéssel felelnek

Legyen szó hadi- vagy kereskedelmi hajózásról, rengeteg, a legapróbb részletekig szabályozott hagyomány és formaság alakult ki az évszázadok során, amelyek jelentős része ma is létezik. A szabályok többsége természetesen gyakorlati jellegű, ugyanakkor akadnak látszólag fölösleges ceremóniák is, amelyekre ugyanakkor hatalmas hangsúlyt fektettek még a 20. század elején is. Az egyik ilyen a hajók üdvözlése, ami a spanyol udvari etikettet idéző módon volt szabályozva, és be nem tartása sokszor összecsapásokhoz is vezetett. Persze adódtak viccesebb helyzetek is; ma pár ilyet mutatunk be, régi ismerősünk, dr. Gáspár Ferenc hajóorvos segítségével.

Tovább