20. század Forrás II. Világháború 

Lugosi Béla és a magyar politikai emigráció egységfrontja

2022-ben jelent meg az Attraktor gondozásában Nagy Balázs tollából egy rövid Lugosi Béla életrajz. Maga a szerző a kötet előszavában leszögezte: nem kíván mindenre kiterjedő életrajzot közreadni a színészről, azonban egy kisebb űrt mégis be kíván tölteni írásával, mivel eddig Lugosi Béláról egyetlen magyar nyelvű biográfia sem jelent meg. A kötetben érintőlegesen szó esik Lugosi második világháború alatti közéleti tevékenységéről (amely már szintén említésre került a Napi Történelmi Forrás oldalán) is. Jelen ismertetés Drakula gróf korábbi megformálójának e téren végzett tevékenységének jobb megismeréséhez kíván hozzátenni.

Tovább
20. század II. Világháború 

A Harc kezdete és vége – Vámbéry Rusztem első és utolsó cikkén át nézve

Közel négy éven keresztül jelent meg 1941 és 1945 decembere közt a Harc című emigráns magyar periodika az Amerikai Egyesült Államokban, amelyről már esett szó a Napi Történelmi Forrás oldalán. A Harc a Demokratikus Magyarok Amerikai Szövetségének lapjaként határozta meg magát, így a második világháború alatt a magyar emigráció progresszív nézeteket valló csoportjának fontos szócsöve volt, ezáltal a napi politizálásból is kivette a részét. Főszerkesztője mindvégig Vámbéry Rusztem volt, akinek ezúttal első és utolsó vezércikkét mutatjuk meg.

Tovább
19. század Forrás 

„az Egyesült Államok és Japán egymással barátságban éljen” – Japán elzárkózásának vége

1853-ban egy amerikai hajóraj érkezett Japán partjaihoz. Milyen kérései voltak az elnöknek? Milyen módszerrel tárgyalt az amerikai parancsnok? És mi köze Okinava szigetének Pozsonyhoz? A 17. század elején Japán úgy döntött, elzárkózik a Nyugat elől, csak egy „kiskaput” hagyott, ugyanis a hollandok fenntarthattak egy kereskedőtelepet Nagaszaki mellett egy szigeten. Az amerikaiak az 1840-es évek végén (Mexikó legyőzésével) elérték a Csendes-óceánt és megnyílt előttük az út a Távol-Keletre. Ez a lehetőség mellett logisztikai problémát is tartogatott (hol állhatnak meg útközben feltölteni a készleteiket), emiatt lett volna fontos egy szerződés Japánnal. 1852…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Zsebkalauz Németországhoz

Aki külföldön járt, sokszor találkozhatott az útikönyvüket (mostanában már inkább a telefonjukon) lapozgató turistákkal. No de hogyan igazodnak el idegenben a katonák? Természetesen nekik is van mit lapozgatniuk – és nem pusztán a térképet, hiszen a hadvezetésnek beléjük kellett sulykolni, miért vannak ott és hogyan kell viselkedniük. Ezt a kettős célt szolgálta egy 1944-ben megjelent amerikai kiadvány. A „Pocket Guide” sorozat sorra vette az országokat, ahová amerikai katonák eljutottak vagy eljuthatnak. Amikor tudni lehetett, hogy a sereg valahova megy vagy már ott van, a katonák kaptak egy könyvet Egyiptomról, Észak-Afrikáról,…

Tovább
20. század Hidegháború II. Világháború 

Hosszú emlékek – George F. Kennan: Emlékiratok című memoárjáról

Egy személyes emlék: jelen sorok írója még korábbi kutatásai során botlott bele a szerző From Prague after Munich – Diplomatic papers 1938-1940 című munkájába, amelyben nemcsak prágai szolgálati idejére emlékezett vissza, hanem a meglehetősen turbulens időszakból származó diplomáciai jelentéseket, magán- és félhivatalos leveleit is publikálta. Már akkor feljegyzésre került, hogy érdemes lenne a hazánkban akkor csak angolul fellelhető emlékiratainak utánanézni. Ez a megjegyzés akkor talonba került, mivel a kutatási folyamat más irányba haladt, azonban az amerikai diplomata visszaemlékezései immáron magyarul is hozzáférhetővé váltak.

Tovább
20. század Forrás 

„NEDVES” HÍREI A „SZÁRAZ” VILÁGNAK: A szesztilalom első éve – sajtószemle az ohiói magyarokról

Puskás Péter A szesztilalom1, avagy a nagy szárazság időszaka 1920. január 16-án vette kezdetét egy hosszú politikai vitasorozat lezárásaképpen. Ezen a napon lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának XVIII. kiegészítése2, amely 1933-ig nagyban befolyásolta az USA mindennapjait. Ettől az intézkedéstől az amerikai Kongresszus azt várta, hogy a társadalom rövid időn belül józan életűvé válik és a tapasztalt társadalmi és gazdasági problémák megoldódnak. Azonban elszámították magukat: az alkoholfogyasztás nemhogy csökkent volna, hanem nagy mértékben megnőtt, valamint olyan mértékben felfejlődött a szervezett bűnözés, hogy a mai napig ismerősen cseng, az ebben…

Tovább
Forrás 

„Török főtábornok, angolhon szülötte, magyarhon vitéze” – Guyon Richárd török emigrációban – tengerentúli lapszemle

Puskás Péter A branyiszkói hős az 1848-49-es magyar szabadságharc hősei közül a legmagasabb rendfokozatig eljutó brit állampolgár. Világos után azonban nem ér véget Guyon Richárd katonai pályafutása. Ő is azok közé tartozik, akik még tovább küzdöttek a magyar ügyért. Egyes források szerint Schlik tábornok szorításában azért folytatta a harcot, hogy kivívja magyarok külföldi segítőinek szabad elvonulását.[1] Azonban neki is menekülnie kellett. Kossuthhoz hasonlóan ő is Törökországba emigrált, és több bajtársához hasonlóan az ötvenes években immár török katonaként szolgált. Az ír származású szabadságharcos törökországi életéről és katonai pályafutásáról még a tengerentúlon…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Együtt mindhalálig: a Sullivan-testvérek története

Az, hogy mostanában jóformán minden második világháborús posztot sikerül filmes utalással kezdeni, nem másra utal, mint arra, hogy – legyen szó tragédiáról vagy komédiáról – az élet a legjobb forgatókönyvíró. Mai posztunkban egy tragikus esetről, öt fiatal tengerész hősi haláláról lesz szó, akik egy nap, egy hajón vesztették életüket. És hogy mi volt még közös bennük? Mind testvérek voltak… 1998 egyik legsikeresebb filmje volt a Steven Spielberg által rendezett Ryan közlegény megmentése, amelyet bizonyára legtöbb olvasónk ismer; a történet szerint nyolc katona vág neki a normandiai partraszállást követő napok zűrzavaros világának,…

Tovább
Forrás Hidegháború II. Világháború 

Üss és fuss; az amerikai M18 Hellcat

A Hellcat a második világháború talán egyik legkülönlegesebb páncélvadásza volt. A megtervezésénél legfontosabb szempontnak a mobilitást tartották, ezért az M18-as a háború leggyorsabb páncélvadásza lett. Mindez persze nem járt hátrányok nélkül. Tűzereje csak kielégítő, páncélvédettsége ugyanakkor egyenesen szörnyű volt. A Hellcat tervezését a következő elgondolás vezérelte: üss és fuss!

Tovább
19. század Forrás 

Gyömbér János, „Az Alvó Magyar” – Egy amerikás hosszú alvással nyert népszerűsége

Puskás Péter Az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb méretű népességmozgása a XIX. század első felében vette kezdetét, melynek során eddig soha nem látott embertömeg indult el Európából egy jobb élet reményében. A migráció a századfordulón tetőzött, amikor Európa természetes szaporulatának mintegy 20 %-a hagyta el a kontinenst. A XX. század kezdetére 17 millió, majd a húszas évekig összesen 27 millió ember hagyta el az öreg kontinenst.1 Ez a számarány nagyságrendileg megegyezik az Európában hetedik legnépesebb ország, Spanyolország mai lélekszámával. A legfőbb tengerentúli célpont természetesen a lehetőségek országa, az Amerikai Egyesült Államok…

Tovább