1918-1939 20. század Forrás 

A Vörös Szoba rémálma – hol vettük át a békefeltételeket és hol mondta el Apponyi híres védőbeszédét? II. rész: 1920. január 16.

Máthé Áron – Horváth Angelus A párizsi békekonferenciára érkezett magyar delegációt 1920. január 15-én berendelték a francia Külügyminisztériumban ülésező Legfelső Tanács elé, ahol nemcsak a békefeltételeket adták át, hanem közölték velük, hogy másnap szóban is előadhatják megjegyzéseiket a békefeltételekre vonatkozóan. A következő napon, január 16-án tehát fél háromkor ismét megjelentek a magyarok a Quai d’Orsay 37. szám alatt és sor került Apponyi Albert méltán híres védőbeszédére. A történet ezen a ponton válik ismét rejtélyessé. Az épületben belül melyik teremben történhetett mindez, és vajon kik voltak jelen?

Tovább

„… azt mondtuk este, bárcsak reggel lenne, reggel pedig, hogy este” – Buda visszavétele a „túloldalról” nézve

Buda visszafoglalása kapcsán számtalan napló, röplap, újságlap jelent meg, ezek azonban kizárólag az ostromlók szemszögéből írták le az eseményeket. Aki életben maradt a várbeliek közül, annak nem volt módja vagy kedve megörökíteni, mit élt túl – egyvalakit leszámítva. „Növekedjék dicsősége” – olvashatjuk egy visszaemlékezésben, valahányszor a császár szóba kerül. A szövegből azonban egyértelműen kiderül, az emlékíró jobban szerette volna, ha nem veszti el mindenét a császár dicsősége miatt. Schulhof Izsák fogolyként került Budára (valószínűleg az 1663-64-es háborúban), de hamar beilleszkedett a budai zsidó közösségbe és az ott töltött évtizedek alatt…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Jelentések a Gulág magyar krónikásáról – Rózsás János, a „magyar Szolzsenyicin” története

Murai András – Németh Brigitta A Gulágról szóló első magyar önéletrajzi könyv szerzője Rózsás János (1926–2012), akit a szovjet lágerek embert pusztító világának szépirodalmi megformálása mellett az orosz íróhoz fűződő baráti kapcsolata miatt is gyakran neveznek a „magyar Szolzsenyicinnek”. Rózsás Nyugat-Németországban megjelent könyve, a Keserű ifjúság,1 és Szolzsenyicinnel való kapcsolata okán sok munkát adott az állambiztonságnak. Veszélyes személynek tartották: 1954-től 1989-ig megfigyelték. Ezalatt a több évtized alatt azonban ő maga is megfigyelő lett: 1975-ben beszervezték, 1979-ig volt ügynök, majd a nyolcvanas évektől titokban azon munkálkodott, hogy önéletrajzi dokumentumregénye megjelenhessen. A…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A Pitralon arcszesz  és a Barbon borotvahab, avagy férfikozmetikumok a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia „A ruhám bőr és nem ballon. Az arcszeszem is csak Pitralon. De jegyezd meg jól míg a Föld kerek, Mindig lesznek Rockerek!” – ismerősek lehetnek a Pokolgép együttes Gépdalának sorai. A szocialista időszak nem elsősorban a férfi kozmetikumairól híres, azonban a Pitralon arcszesz és a Barbon borotvahab hívószó lehet az emlékezésre.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

„Ha bármit konkrétan kérdeztem, akkor bezárkóztak.” Gulág-túlélők sorsa a családi emlékezetben

Murai András – Németh Brigitta A szovjet kényszermunkatáborokba elhurcolt magyarok sorsa a Kádár-rendszerben tabu téma volt, és a Gulag lágereinek borzalmas körülményeiből 7-11 éves fogság után hazaérkezők évtizedeken keresztül még családjuk tagjainak sem beszéltek arról, ami velük történt. Nem beszéltek, mert féltek a politikai következményektől, féltek a saját emlékeik újraélésétől, és szégyellték gyerekeiknek a saját szenvedésüket feltárni. A túlélők családjában az emlékezés közös vonása az elhallgatás, ami a rendszerváltásig biztosan, de a többségüknél jóval tovább tartott.

Tovább
20. század 20. század 

Károlyi Mihály 1946-os hazatérése kívülről és belülről

Huszonhét évnyi emigrációt követően 1946. május 9-én lépett ismét Magyarország földjére Károlyi Mihály, az 1918 őszén kikiáltott Magyar Népköztársaság miniszterelnöke, majd elnöke. Az emigrációja alatt a progresszív baloldalt képviselő (olykor-olykor kommunista társutasként is tetszelgő) politikus a Horthy-rendszer esküdt ellenségeként működött, azonban 1945-ben nem kívánt rögtön hazatérni. Annak ellenére sem, hogy már ekkor is hívták, sőt a Nemzetgyűlés is beválasztotta tagjai közé. Károlyi azonban meg kívánta várni a helyzet megnyugvását, illetve számított arra, hogy ismét államfővé jelölik (nem lett volna példa nélküli ez a visszatérés: a szociáldemokrata Karl Renner 1918-1920 között…

Tovább
20. század Horthy-kor II. Világháború 

Menekülés az alagútban, kerítésmászás és leborotvált bajusz – két magyar miniszterelnök a Budai Várban a német megszállás után

Az 1944. március 19-én végrehajtott Margaréta-tervnek a fő célja volt Magyarország megszállása, amelyet a német haderő gyorsan, és gyakorlatilag ellenállás nélkül végrehajtott. A következő időszakban a kormányzati és a mindennapi életben is számos, gyökeres változás történt. Talán teljesen mellékes, de a Horthy Miklóshoz korábban bejáratos személyek számára sem volt könnyű az időszak, mivel egyes, angolbarátságukról ismert politikusokat, tisztviselőket, üzletembereket tartóztatott le a Gestapo. Így különösen nehéz volt olyanoknak a Budai Várban közlekedni, akik korábban napi szinten ott tartózkodtak.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

„… csak egyetlen választ adhattunk” – A II. világháború kezdete lengyel szemmel

  Tadeusz Henryk Rolski a háború kitörésekor egy vadászrepülő-század parancsnoka volt. A háborút a lengyel, a francia és az angol légierőben csinálta végig, utána pedig hazatért Lengyelországba. Emlékiratai 1974-ben jelentek meg.

Tovább