Szerző: Csernyánszky Pál

20. század Forrás 

„Megtoroljuk a 3:1-et!”

Csernyánszky Pál, , , , , , , 0 comment

1969 júliusában nem a Holdra szállás volt az egyetlen szenzáció. Egy lengyel haditudósító beszámolója Közép-Amerikából. Az 1970-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőjének egyik körében két szomszédos ország, El Salvador és Honduras játszott egymás ellen. „Az első mérkőzésre 1969. június 8-án került sor Honduras fővárosában, Tegucigalpában. […] Salvador csapata […] le se hunyta a szemét [előző éjszaka], mivel a hondurasi szurkolók által indított lélektani háború áldozatául esett […] ne alhasson, ideges legyen és kimerült, s elveszítse a meccset. Latin-Amerikában ez megszokott […] Másnap Honduras 1:0-ra verte a kialvatlan salvadori csapatot. […] Egy hét múlva…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

„… csak egyetlen választ adhattunk” – A II. világháború kezdete lengyel szemmel

Csernyánszky Pál, , , , 0 comment

  Tadeusz Henryk Rolski a háború kitörésekor egy vadászrepülő-század parancsnoka volt. A háborút a lengyel, a francia és az angol légierőben csinálta végig, utána pedig hazatért Lengyelországba. Emlékiratai 1974-ben jelentek meg.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Egy városlakó naplója Budapest ostromáról

Csernyánszky Pál, , , 0 comment

Hogyan festett az 1944-45-ös ostrom alulnézetből? A kérdésre számos forrás ad választ, ugyanis a budapestiek közül sokan írtak naplót ebben az időben. Anyai nagyapám, Szécsi László (1926-2013) emlékének Csonka Pálné Warga Margit az ostrom idején a harmincas évei közepén járt. Férjével (a Műegyetem híres statikaprofesszorával) és három gyermekével a Horthy Miklós (ma Bartók Béla) úton laktak. A naplóban nem szereplő időpontban a biztonság kedvéért átköltöztek a Somlói útra (a Gellérthegy környékére) a naplóíró sógorához, a háború ugyanis napról napra közeledett Budapesthez és november elején úgy tűnt, el is éri.

Tovább
Forrás 

Úti élmények Magyarországon

Csernyánszky Pál, , , , 0 comment

Johann Centurius von Hoffmannsegg gróf szász természetbúvár 1793-1794-ben járt Magyarországon. Nem csupán ásványokat, rovarokat és madarakat gyűjtött, hanem érdekes tapasztalatokat is, amelyekről rendre beszámol a nővéréhez intézett leveleiben. Az itteni viszonyokat összevetette az otthoniakkal és néha bizony Szászország maradt alul. Az első jó pont mindjárt a postakocsi-szolgálat volt, ami mindössze két nap alatt ért Bécsből Budára (az már kevésbé hízelgő, hogy azt írja, semmi érdekeset nem látott útközben). Első itteni levele július 3-án kelt. „Buda a Duna nyugoti oldalán fekszik, Pest éppen vele szemben, mint Neustadt és Drezda. A két…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború II. Világháború 

Mandzsúria az 1940-es években

Csernyánszky Pál, , , , , 0 comment

1931 szeptemberében Japán lerohanta Mandzsúriát. Fél évvel később  kihirdették egy  új állam, az 1945-ig létező Mandzsukuo megalapítását. A II. világháború után gyorsan követték egymást a kormányok a tartomány élén. Hogyan látták és élték meg ezt a helyiek?

Tovább
19. század Forrás 

Egy francia katona Moszkvában

Csernyánszky Pál, , , , , 0 comment

Napóleon 1812-ben hatalmas hadsereggel indult meg Oroszország ellen. Katonái között akadt egy altiszt, aki nem csupán nagy adag szerencsével rendelkezett (ugyanis túlélte a megpróbáltatásokat), hanem az utókor szerencséjére jó emlékezőtehetséggel is. Először a rákövetkező évben, porosz fogságban vetette papírra az emlékeit, ezt két évtizeddel később kiegészítette. A teljes szöveg először 1896-ban jelent meg, az olvasók pedig képet kaphattak arról, milyen is volt a híres hadjárat „alulnézetből”.

Tovább