20. század Forrás Hidegháború 

„Ilyen háborút még sohase láttam” – tudósítás az arab-izraeli háborúról

1973 októberében újból kitört a háború a Közel-Keleten és a lengyelek persze rögtön odaküldtek egy újságírót. A szokásával ellentétben ezúttal nem forgott életveszélyben, ugyanis nem ment ki a frontra (vagy csak nem ír róla). Miért döntött így és milyennek látta az új típusú háborút? Kapuscinski egy szállodában lakott Damaszkuszban és itt (a liftben) futott össze egy palesztin katonával, aki a szír hadseregben szolgált. „úgy néz ki, mintha egyenesen Szibériából jött volna. […] almát nyújt felém. Az ismerkedés palesztin módja […] A gyümölcs Palesztina legnagyobb s végeredményben egyetlen kincse, s ha…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború 

„Itt mindig és mindenütt fronthelyzet van” – Riport Etiópia és Szomália határvidékéről

Az etióp császárság bukása után az új rendszer két belső konfliktust is örökölt az előző rendszertől (ehhez jött még egy polgárháború, az aszály és az éhínség). Az egyik zűrös terület Eritrea volt (ezt a II. világháború után kapták kárpótlásként, de az ottaniak függetlenséget akartak), a másik Ogaden, amire az egyik szomszéd ország, Szomália is igényt tartott etnikai alapon. Ogaden a folytonos harcok miatt lezárt terület volt, de az ilyesmi persze nem tarthat vissza egy elszánt újságírót (akinek amúgy papírjai sem voltak). Szomáliának az összes szomszédjával ilyen konfliktusa volt, ugyanis be…

Tovább
20. század Forrás 

„A vég kezdetét láttuk” – Katonai puccskísérlet Hailé Szelasszié ellen

1974 szeptemberében egy katonai puccs döntötte meg Etiópia császára, Hailé Szelasszié uralmát. A zűrzavaros helyzetben (mindenkinél fegyver volt és állandóan megmotozták az embereket) még nem igazán lehetett látni, milyen lesz az új rend, ezért az odalátogató lengyel újságírót inkább a régi világ érdekelte: titkos interjúkat készített a császári udvartartás egykori tagjaival. „Valaha a palotában dolgoztak, vagy joguk volt oda belépni. Kevesen maradtak. Egy részük kivégzőosztagok sortüze előtt pusztult el. Mások külföldre szöktek vagy börtönben ülnek – ugyanannak a palotának a tömlöceiben […] Akadtak, akik a hegyekben rejtőzködtek el vagy szerzetesnek…

Tovább
Forrás kora újkor 

„Én mentettem meg a várat” – egy művész visszaemlékezései Róma védelméről

Giorgio Vasari életrajzgyűjteményének („A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete”) akadt egy szereplője, aki elégedetlen volt azzal, ahogy ábrázolták (egyébként is utálta Vasarit, akit undorító és hálátlan alaknak tartott), ezért megírta az önéletrajzát. Ebből persze kiderült, hogy kitűnő szobrász, ötvös, ezüstműves és sok minden más. Amikor a császári sereg 1527 májusában megtámadta és kifosztotta Rómát, a védők között volt… VII. Kelemen pápa 1526 májusában a francia királlyal lépett szövetségre a császár ellen. Ősszel a császári hadsereg (németek, olaszok és spanyolok) Jörg von Frundsberg és a francia hadsereg egykori főparancsnoka, Charles…

Tovább
19. század Forrás 

„Fellépésünk szükséges, hasznos és igazságos volt” – Tokaj feldúlása 1849-ben

1849 júniusában az oroszok elfoglalták Tokajt és egy vélt vagy valós orvtámadás miatt feldúlták a fél várost. Hogyan látta és értékelte az eseményeket egy orosz szemtanú? És milyen érveket sorakoztatott fel egy honfitársa amellett, hogy nem volt semmilyen orvtámadás? Mihail Dormidontovics Lihutyin a magyarországi hadjárat idején a IV. hadtest törzstisztje volt. Az 1848-as forradalmi hullámból főleg azt érzékelte, hogy a lengyelek már megint mindenütt ott vannak és a végső céljuk a független Lengyelország visszaállítása. Ha szövetségre lépnek a magyarokkal, megint jöhet egy olyan felkelés, mint az 1830-as, ennek a megakadályozása…

Tovább
19. század Forrás 

1849 – orosz szemmel

Hogyan látta egy orosz tiszt az 1849-es intervenciót? Pjotr Vlagyimirovics Alabin a 22. (kamcsatkai) vadászezred segédtisztje volt; a magyarországi hadjárat idején naplót vezetett, ennek a kiegészítéséből született az 1888-ban kiadott visszaemlékezésének első része. Az ezred az orosz naptár szerint június közepén (a mienk szerint a hónap végén) lépte át a határt. „azok gyermekei vagyunk, akik Szuvorov és Kutuzov zászlai alatt legyőzték a világ legerősebb seregeit; testvérei és utódai vagyunk azoknak, akik előtt százával hódoltak meg a várak és városok, s egész hadseregek […] türelmetlenül vártuk, hogy […] találkozhassunk az ellenséggel.”…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború 

Egy lengyel újságíró Angolában

Másfél évtizedes gerillaháború után 1975 novemberében kiáltották ki az egykori portugál gyarmat, Angola függetlenségét. A függetlenségpártiakat (három csoport volt, két jobboldali és egy kommunista) csak a közös ellenség tartotta össze, egyébként máshogy képzelték a jövőt és már a függetlenség kivívása előtt egymásnak estek. Ez persze összefüggött a hidegháborúval, mindhárom pártnak volt külföldi szponzora (a jobbosoknak Dél-Afrika és Zaire, az egykori Belga-Kongó). A lengyelek odaküldtek egy tudósítót, hogy tisztábban lássák, mi történik. Az „Afrika-szakértő” Ryszard Kapuscinski három hónapig lakott a főváros, Luanda egyik szállodájában. Ez (mármint az, hogy odautazik valaki) ritkaságnak…

Tovább
20. század Forrás 

„Érdekes élmény kínálkozott” – Karavánnal az arab sivatagban

Az 1930-as évek végén Germanus úgy döntött, megint elmegy Medinába, mert amikor legutóbb arrafelé járt, beteg volt és nem tudott rendesen körülnézni. Ehhez muszáj volt beállnia matróznak és az odaúton kétszer is viharba került. Végül Alexandriában kötött ki. „Az angolok újzélandi és ausztráliai katonákat hoztak Egyiptom megvédésére. Gyakran volt elsötétítés, és reflektorok keresték az ellenséges repülőket az éjszaka folyamán. A sötétség órákig tartott, és ezalatt minden járműnek, autónak, villamosnak egy helyben kellett állni […] A hatóság mindenkiben kémet látott. Velem egyáltalán nem volt tisztában a híres angol ’intelligence department’. Vezetője…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás 

Egy magyar zarándok Mekkában

Mi késztet arra egy magyar tudóst, hogy áttérjen az iszlámra és elzarándokoljon Mekkába? Milyen élményei voltak a zarándoklat alatt? Az 1920-as évek végén Germanus néhány évre Indiába költözött (erről a felesége írt könyvet „Bengáli tűz” címmel)  „a delhi mohamedán egyetem meghívásának engedve, tiszta moszlim környezetbe kerültem. Ott éreztem, hogy a mohamedán lelket nem lehet könyvekből megérteni, annak megismerésére csak átélés vezethet. […] Hosszas vívódás árán jutottam arra az elhatározásra, hogy elzarándokoljak Mekkába, a kába kövéhez […] és ellátogassak Medinába, ahol a próféta fekszik a magas kupola alatt.” Ennek volt egy…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Törökország háborúban

Germanus Gyula a Nagy Háború alatt tért vissza Törökországba. Milyen kalandokban volt része, miért akart kimenni a frontra és hogyan látta a háborút és az országot?   A törökországi utazásokat követően Germanus befejezte az egyetemet, aztán Angliában tanult. „Anglia ködös levegőjében a British Museum könyvtára fáklyaként világított […] Szívesen ott maradtam volna. Nemcsak értelmem, de lelkem is vonzódott a gazdagságtól, hatalomtól erős, öntudatos angol néphez. De hazám levegőjét és hangját nem felejthettem el.” Törökországban közben sok minden megváltozott. Az ifjútörökök átvették a hatalmat, de meghagyták a trónon Abdul Hamidot. Amikor…

Tovább