Szerző: Csernyánszky Pál

Forrás Középkor 

„… rengeteg szenvedést hoztak a francia királyságra” – Békeévek a százéves háború alatt

Csernyánszky Pál, , , , , 0 comment

Az ókori történetírás két nagy alakja, Hérodotosz és Thuküdidész azért írt, hogy feljegyezze a saját kora egy-egy nagy háborújának eseményeit. A százéves háború is megtalálta a maga krónikását. Miről írhatott, ha a háború éppen szünetelt? És milyen összefüggésben bukkan fel a szövegben Nagy Lajos király? A háború történetírója, Jean Froissart 1337-ben született. Egyházi férfiú volt, szolgálta III. Edward feleségét, a patrónusa halála után pedig Flandriában élt és itt kezdett hozzá művéhez valamikor az 1360-as évek végén. „hogy a franciaországi és angliai háborúkban született vitéz fegyvertények méltó módon megörökíttessenek […], nekikezdek…

Tovább
Forrás kora újkor 

A poltavai csata magyar szemtanúja

Csernyánszky Pál, , , , , 0 comment

A lutheránus egyház által a svéd királyhoz küldött követek arra kényszerültek, hogy ott maradjanak a környezetében. Hogyan örökítette meg egyikük útinaplója a poltavai csatát és következményeit? 1709 júniusának végén megérkezett Poltava alá a cár serege, XII. Károly pedig úgy döntött, csatát vállal. „A legtöbben túlzott vakmerőséggel […] vádolják […] úgy vélem, hogy […] a kemény és zord szükség késztette erre […] az ellenség a maga földjén semmiben nem szenved hiányt, az ő svédjei viszont napról napra szorultabb helyzetbe kerülnek. […] a cár őfelsége nyíltan hangoztatja, hogy a nyílt ütközet halogatásával…

Tovább
Forrás kora újkor 

A svéd király táborában

Csernyánszky Pál, , , , , 0 comment

A magyarországi lutheránus egyház követei 1708 augusztusában érkeztek a svéd királyhoz. Mi késztette őket arra, hogy a környezetében maradjanak és mit láttak a hadjárat alatt? A mogiljovi svéd táborban nyomban Krmann püspök kezére játszott a véletlen. Összeakadt ugyanis egy kováccsal, aki a királyi gyóntató, Malmberg doktor szomszédságában lakott. A kovács elvezette a követeket a gyóntatóhoz, aki beajánlotta őket Piper grófhoz, a főkancellárhoz. Másnap már mehettek is a királyhoz. Itt a püspök először is barokkosan hosszú beszédet tartott, aztán átnyújtott XII. Károlynak egy ugyancsak terjengős kérvényt. Az útinaplójában a két szövegre…

Tovább
Forrás kora újkor 

Utazás Lengyelországban és Poroszországban

Csernyánszky Pál, , , , , , , , 0 comment

Milyen ügyben küldött követet a magyarországi lutheránus egyház XII. Károly svéd királyhoz és mit látott a követ útközben? Útinapló a XVIII. század első évtizedéből. Az 1706 tavaszán Rózsahegyen tartott országos zsinaton „elhatároztatott, hogy […] Svédország és Poroszország szent királyi felségéhez, valamint más külföldi uralkodókhoz [követet] kell küldeni az eperjesi kollégium s az evangéliumi egyházak ügyében […] oltalomlevelet kérnek [az útra] a konföderált karok és rendek vezérlő fejedelmétől.” A porosz „király” (ezt a címet ő maga találta ki, a császár nem ismerte el) a kilenc választófejedelem egyike volt. Svédország pedig hírneves…

Tovább
20. század Forrás 

„Megtoroljuk a 3:1-et!”

Csernyánszky Pál, , , , , , , 0 comment

1969 júliusában nem a Holdra szállás volt az egyetlen szenzáció. Egy lengyel haditudósító beszámolója Közép-Amerikából. Az 1970-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőjének egyik körében két szomszédos ország, El Salvador és Honduras játszott egymás ellen. „Az első mérkőzésre 1969. június 8-án került sor Honduras fővárosában, Tegucigalpában. […] Salvador csapata […] le se hunyta a szemét [előző éjszaka], mivel a hondurasi szurkolók által indított lélektani háború áldozatául esett […] ne alhasson, ideges legyen és kimerült, s elveszítse a meccset. Latin-Amerikában ez megszokott […] Másnap Honduras 1:0-ra verte a kialvatlan salvadori csapatot. […] Egy hét múlva…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

„… csak egyetlen választ adhattunk” – A II. világháború kezdete lengyel szemmel

Csernyánszky Pál, , , , , 0 comment

  Tadeusz Henryk Rolski a háború kitörésekor egy vadászrepülő-század parancsnoka volt. A háborút a lengyel, a francia és az angol légierőben csinálta végig, utána pedig hazatért Lengyelországba. Emlékiratai 1974-ben jelentek meg.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Egy városlakó naplója Budapest ostromáról

Csernyánszky Pál, , , 0 comment

Hogyan festett az 1944-45-ös ostrom alulnézetből? A kérdésre számos forrás ad választ, ugyanis a budapestiek közül sokan írtak naplót ebben az időben. Anyai nagyapám, Szécsi László (1926-2013) emlékének Csonka Pálné Warga Margit az ostrom idején a harmincas évei közepén járt. Férjével (a Műegyetem híres statikaprofesszorával) és három gyermekével a Horthy Miklós (ma Bartók Béla) úton laktak. A naplóban nem szereplő időpontban a biztonság kedvéért átköltöztek a Somlói útra (a Gellérthegy környékére) a naplóíró sógorához, a háború ugyanis napról napra közeledett Budapesthez és november elején úgy tűnt, el is éri.

Tovább