Csernyánszky Pál – Napi Történelmi Forrás

„El kell tenni láb alól Raszputyint!” – Napló egy merényletről

2021-06-09 Csernyánszky Pálmerénylet, napló, Orosz Birodalom, Raszputyin, Romanov0 comment

Raszputyin meggyilkolása (akárcsak az élete) legendákat szült, mindenki ismeri a sztorit, hányszor és hogyan kellett végezni vele. A gyilkosai egyike, Vaszilij Mitrofanovics Puriskevics, a Duma képviselője naplót vezetett és megörökítette az eseményeket. Puriskevics 1916 novemberében tért haza a román frontról. A főhadiszálláson és egy parlamenti beszédben is hangoztatta, milyen súlyos Oroszország állapota. „Oroszország jelenlegi állapotáról szóltam. […] követeltem [a kormánytól], hogy tárják fel az igazságot a cárt körülvevő ravasz udvaroncok minden fondorlatáról. […] hozzák az uralkodó tudtára a valóságot az Oroszországot fenyegető sötét háttérhatalmak működését illetően. […] készen álltak [ezek]…

Tovább

Forrás kora újkor

„Hogy mi a boldogság, azt nem tudom” – egy orosz hercegné visszaemlékezései

2021-04-242021-04-24 Csernyánszky PálOroszország, száműzetés, Szibéria, visszaemlékezés0 comment

Egy asszony a férje iránt érzett szerelemből vállalja, hogy elkíséri őt a szibériai száműzetésbe? Biztos valami romantikus regényről van szó… csakhogy valóban megesett ilyen, az 1730-as években. 1767-ben egy kijevi zárda egyik lakója a fia és menye kérésére megírta a visszaemlékezéseit (ez az első női emlékirat Oroszországban). “mindig kértétek, legyen nálam emlékeztetőül egy napló, ami arról szólna, [velem] milyen említésre méltó dolgok történtek […] életem mindmáig nyomorúságos, de ezzel a naplóval szeretnélek megvigasztalni benneteket, és kívánságotokat teljesíteni. […] sokat írni nem tudok, de […] mindazt [megpróbálom] felidézni, ami életemben megadatott.”…

Tovább

Forrás kora újkor

Az indiánok fogságában

2021-03-172021-03-18 Csernyánszky Pálamerika, Észak-Amerika, fogság, indián, indiánok, kora újkor, visszaemlékezés0 comment

Egy angol nő az indiánok fogságába kerül és csak sok kaland után szabadul? Persze, gondolhatnánk, valaki már megint lenyúlta Az utolsó mohikán sztoriját. Ez azonban valóban megtörtént (és ugyanolyan könyvsikert eredményezett, mint Cooper története). Először 1682-ben jelent meg, hat évvel az események után.

Tovább

20. század Forrás

„mindenáron tovább akartunk menni”- Újságírók kalandjai Kongóban

2021-02-19 Csernyánszky Pálafrika, Kongó, Lengyelország, Lumumba, Mobutu, riport, sajtó0 comment

Forradalom, puccs vagy rendszerváltozás idején könnyen keveredhetnek okkal vagy ok nélkül gyanúba az újságírók, a külföldiek és a külföldi újságírók. A hetvenes évek végén Lengyelországban megjelent egy riportkötet, ahol az átvezető szövegekből egy ilyen történet bontakozik ki. Ryszard Kapuscinski az 1950-es évek végén érkezett Afrikába. „Abban az időben a világot valóban nagyon érdekelte Afrika. […] rejtély volt, titok – nem tudta senki, hogy mi történik majd, ha háromszázmillió ember […] azt követeli, hogy ő is hallathassa a hangját a világban. […] tudni szerették volna az emberek, mi történik ezen a…

Tovább

20. század Forrás II. Világháború

Zsebkalauz Németországhoz

2020-12-11 Csernyánszky PálAmerikai Egyesült Államok, II. világháború, Németország, propaganda0 comment

Aki külföldön járt, sokszor találkozhatott az útikönyvüket (mostanában már inkább a telefonjukon) lapozgató turistákkal. No de hogyan igazodnak el idegenben a katonák? Természetesen nekik is van mit lapozgatniuk – és nem pusztán a térképet, hiszen a hadvezetésnek beléjük kellett sulykolni, miért vannak ott és hogyan kell viselkedniük. Ezt a kettős célt szolgálta egy 1944-ben megjelent amerikai kiadvány. A „Pocket Guide” sorozat sorra vette az országokat, ahová amerikai katonák eljutottak vagy eljuthatnak. Amikor tudni lehetett, hogy a sereg valahova megy vagy már ott van, a katonák kaptak egy könyvet Egyiptomról, Észak-Afrikáról,…

Tovább

1918-1939 20. század Forrás

Egy szovjet partizán Spanyolországban

2020-07-26 Csernyánszky Pálpartizán, polgárháború, Spanyolország, Szovjetunió, visszaemlékezés0 comment

A spanyol polgárháború kitörése után 1936 őszétől sok szovjet tanácsadó érkezett az országba, akik mindent jobban tudtak, mint a spanyolok és mindenhez (is) értettek. Egyikük annyira szerencsés volt, hogy túlélte a polgárháborút, sőt az otthoni tisztogatást is és azt is megengedték, hogy megjelenjenek a visszaemlékezései. 1937 nyarán a Moszkva-Volga csatorna egyik építésvezetője, Sztanyiszlav Alekszejevics Vaupsaszov vendégeket kapott. „megkérdeztek, elmennék-e a spanyolországi háborúba. […] Csak azt tisztáztam, hogy milyen minőségben. – A profiljába vágó munkára – hangzott a válasz. […] A felkészülés több hónapig tartott […] nyelvet tanultam, ismerkedtem az ország…

Tovább

Forrás kora újkor

Korabeli beszámoló a londoni pestisről

2020-06-30 Csernyánszky Pálanglia, betegség, Defoe, járvány, kora újkor, london, pestis, visszaemlékezés0 comment

Az 1720-as évek elején pestis pusztított Franciaországban és az angolok attól féltek, a betegség hozzájuk is elér. Erre nem került, de sokaknak eszébe juthatott az 1665-ös pestisjárvány. Ezt az érdeklődést lovagolta meg egy 1722-ben megjelent könyv. Daniel Defoe nevével adták el, ami (a Robinson és más regényei sikere miatt) érthető, de félrevezető: a járvány idején ötéves volt, de nem a saját tapasztalatairól írt, hanem az egyik nagybátyja, Henry Foe visszaemlékezését tette közzé. Nem tudni, Defoe mennyire írta át az eredetit; ha a könyv egy része talán fikció is, maga a…

Tovább

20. század Forrás I. Világháború

„…ránk mindenképp az vár, hogy elessünk” – a loosi csata alulnézetből

2020-05-14 Csernyánszky Pálanglia, első világháború, háború, lövészárok, önéletrajz, Robert Graves, visszaemlékezés0 comment

Amikor a nyugati fronton 1914 őszén az arcvonal a tengertől a svájci határig megmerevedett, a németek védekezésre rendezkedtek be (eleve úgy tervezték meg a lövészárokrendszereket, hogy minél kevesebb ember kelljen oda) és inkább az oroszok ellen küldtek csapatokat. A másik oldalon viszont maradt az offenzív stratégia. 1915 őszén egy ilyen támadásnál vetették be azt az ezredet is, ahol Robert Graves szolgált. A franciák érzelmi okokból és gazdasági megfontolásból is erőltették a támadásokat. Már az is megalázó volt, hogy a németek francia területet tartanak megszállva, ráadásul itt volt az iparvidékek és…

Tovább

20. század Forrás I. Világháború

„… elhatároztam, hogy jelentkezek katonának” – egy angol önkéntes a világháborúban

2020-04-15 Csernyánszky Pálanglia, háború, hadsereg, I. világháború, önéletrajz, Robert Graves, visszaemlékezés0 comment

Robert Gravest az tette híressé, hogy két könyvben újraírta Claudius császár (valóban létezett, de elveszett) önéletrajzát. Amikor a harmincas évek elején a császár bőrébe bújt, már volt gyakorlata az önéletrajzírásban, néhány évvel korábban ugyanis kiadta a sajátját, aminek kétharmada a Nagy Háborúról szólt. „Anglia hadat üzent Németországnak. Egy-két nap múlva elhatároztam, hogy jelentkezek katonának [alig múlt 19 éves]. Leginkább azért, mert bár az újságok nagyon rövid háborút jósoltak […], reménykedtem, hogy ahhoz azért elég sokáig el fog tartani, hogy októberben mégse kelljen megkezdenem oxfordi tanulmányaimat” A többi önkénteshez képest Gravesnek…

Tovább

„… azt mondtuk este, bárcsak reggel lenne, reggel pedig, hogy este” – Buda visszavétele a „túloldalról” nézve

2020-02-21 Csernyánszky PálBuda, ostrom, Oszmán Török Birodalom, Török Birodalom, vár, visszaemlékezés, zsidó0 comment

Buda visszafoglalása kapcsán számtalan napló, röplap, újságlap jelent meg, ezek azonban kizárólag az ostromlók szemszögéből írták le az eseményeket. Aki életben maradt a várbeliek közül, annak nem volt módja vagy kedve megörökíteni, mit élt túl – egyvalakit leszámítva. „Növekedjék dicsősége” – olvashatjuk egy visszaemlékezésben, valahányszor a császár szóba kerül. A szövegből azonban egyértelműen kiderül, az emlékíró jobban szerette volna, ha nem veszti el mindenét a császár dicsősége miatt. Schulhof Izsák fogolyként került Budára (valószínűleg az 1663-64-es háborúban), de hamar beilleszkedett a budai zsidó közösségbe és az ott töltött évtizedek alatt…

Tovább