Szerző: Csernyánszky Pál

19. század Forrás kora újkor Kult 

„Általános elégedetlenség volt a levegőben” – Egy orosz tiszt naplója 1849-ből

Csernyánszky Pál, , , , 0 comment

Leontyin Pavlovics Nyikolai báró, egy balti német származású (és protestáns) orosz nemes Paszkevics tábornagy törzstisztjeként került Magyarországra 1849-ben (eredetileg a cár szárnysegédje volt). Ezt a hadjáratot leszámítva végig a Kaukázusban szolgált és az élmények annyira megviselték, hogy áttért a katolikus hitre, aztán leszerelt, Franciaországba költözött és karthauzi szerzetesnek állt. Fennmaradt naplójában a magyarországi tapasztalatokról is beszámol. A hadjárat elején az oroszok arra számítottak, mindjárt itt a Nagy  Győzelem. Ehhez csak egyvalami hiányzott: az ellenség (a kolera miatt így is nagy veszteséget szenvedtek). Apró összecsapásokat leszámítva (amiket a jelentések persze mindig…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Budapesttől Bécsig

Csernyánszky Pál, , , , 0 comment

1945-ben a budapesti kitörésnél csak a védők töredéke jutott el a német vonalakig, de voltak olyanok is, akik civilbe öltözve próbáltak elbújni. Egyikük (egy erdélyi szász katona) másfél-két évtizeddel később megírta a háborús visszaemlékezését is. Werner Rosler 1902-ben született Brassóban. A román hadseregben szolgált, de Románia átállása után a németeket választotta; először Szerbiába került, aztán Magyarországra. „az ellenség Budapestet fenyegette, parancs érkezett, hogy azonnal menjünk oda […] A várostól délre jelentkeztünk egy parancsnokságon. […] a törzsnél […] dolgoztam, amíg Keitel őrnagy, egy lovasezred parancsnoka meg nem sebesült. […] parancsot [kaptam]…

Tovább
Forrás kora újkor 

„Itália még nem látott tőlem szobrászmunkát” – Benvenuto Cellini és a Perszeusz-szobor

Csernyánszky Pál, , , 0 comment

Hogyan került Cellini megint Firenzébe, milyen megbízást vállalt és miféle nehézségekbe ütközött? Alessandro herceg halála után Cellini Rómában élt, amíg III. Pál pápa börtönbe nem záratta sikkasztásért (azzal vádolták, hogy Róma ostroma alatt meglopta az előző pápát). Amikor mindenféle kalandok (például egy szökési kísérlet és kutyás üldözés) után kiszabadult, Franciaországba utazott, mert Ferenc király bőkezű mecénás hírében állt. Cellini hamar kiábrándult a franciákból és haza akart szökni, de a barátai lebeszélték, mert ez öt év börtönt jelentett vagy még többet. Az uralkodó jól bánt vele (francia alattvalóvá nyilvánította és a…

Tovább
Forrás kora újkor 

Egy művész kalandjai

Csernyánszky Pál, , , 0 comment

1534 novemberében meghalt VII. Kelemen pápa, akivel Cellini mindig jóban volt (leszámítva pár kellemetlen esetet, például amikor Őszentsége fel akarta akasztatni, mert úgy hallotta, megölt valakit). Kedvenc megrendelőjének elvesztése mellett az is bajba sodorta a művészt, hogy hirtelen felindulásból megölt egy ötvöst (ő rágalmazta meg azzal a gyilkossággal). Hogyan mászott ki a bajból és milyen élményekben volt része, amikor Róma és Firenze között ingázott (nem jókedvéből, hanem mert mindkét városban veszélyben forgott)? Az új pápa (III. Pál) hajlandó volt kegyelmet adni neki, de erre csak bizonyos egyházi ünnepeken kerülhetett sor,…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború 

„Ilyen háborút még sohase láttam” – tudósítás az arab-izraeli háborúról

Csernyánszky Pál, , , , , , 0 comment

1973 októberében újból kitört a háború a Közel-Keleten és a lengyelek persze rögtön odaküldtek egy újságírót. A szokásával ellentétben ezúttal nem forgott életveszélyben, ugyanis nem ment ki a frontra (vagy csak nem ír róla). Miért döntött így és milyennek látta az új típusú háborút? Kapuscinski egy szállodában lakott Damaszkuszban és itt (a liftben) futott össze egy palesztin katonával, aki a szír hadseregben szolgált. „úgy néz ki, mintha egyenesen Szibériából jött volna. […] almát nyújt felém. Az ismerkedés palesztin módja […] A gyümölcs Palesztina legnagyobb s végeredményben egyetlen kincse, s ha…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború 

„Itt mindig és mindenütt fronthelyzet van” – Riport Etiópia és Szomália határvidékéről

Csernyánszky Pál, , , , , , , 0 comment

Az etióp császárság bukása után az új rendszer két belső konfliktust is örökölt az előző rendszertől (ehhez jött még egy polgárháború, az aszály és az éhínség). Az egyik zűrös terület Eritrea volt (ezt a II. világháború után kapták kárpótlásként, de az ottaniak függetlenséget akartak), a másik Ogaden, amire az egyik szomszéd ország, Szomália is igényt tartott etnikai alapon. Ogaden a folytonos harcok miatt lezárt terület volt, de az ilyesmi persze nem tarthat vissza egy elszánt újságírót (akinek amúgy papírjai sem voltak). Szomáliának az összes szomszédjával ilyen konfliktusa volt, ugyanis be…

Tovább
20. század Forrás 

„A vég kezdetét láttuk” – Katonai puccskísérlet Hailé Szelasszié ellen

Csernyánszky Pál, , , 0 comment

1974 szeptemberében egy katonai puccs döntötte meg Etiópia császára, Hailé Szelasszié uralmát. A zűrzavaros helyzetben (mindenkinél fegyver volt és állandóan megmotozták az embereket) még nem igazán lehetett látni, milyen lesz az új rend, ezért az odalátogató lengyel újságírót inkább a régi világ érdekelte: titkos interjúkat készített a császári udvartartás egykori tagjaival. „Valaha a palotában dolgoztak, vagy joguk volt oda belépni. Kevesen maradtak. Egy részük kivégzőosztagok sortüze előtt pusztult el. Mások külföldre szöktek vagy börtönben ülnek – ugyanannak a palotának a tömlöceiben […] Akadtak, akik a hegyekben rejtőzködtek el vagy szerzetesnek…

Tovább
Forrás kora újkor 

„Én mentettem meg a várat” – egy művész visszaemlékezései Róma védelméről

Csernyánszky Pál, , , 0 comment

Giorgio Vasari életrajzgyűjteményének („A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete”) akadt egy szereplője, aki elégedetlen volt azzal, ahogy ábrázolták (egyébként is utálta Vasarit, akit undorító és hálátlan alaknak tartott), ezért megírta az önéletrajzát. Ebből persze kiderült, hogy kitűnő szobrász, ötvös, ezüstműves és sok minden más. Amikor a császári sereg 1527 májusában megtámadta és kifosztotta Rómát, a védők között volt… VII. Kelemen pápa 1526 májusában a francia királlyal lépett szövetségre a császár ellen. Ősszel a császári hadsereg (németek, olaszok és spanyolok) Jörg von Frundsberg és a francia hadsereg egykori főparancsnoka, Charles…

Tovább
19. század Forrás 

„Fellépésünk szükséges, hasznos és igazságos volt” – Tokaj feldúlása 1849-ben

Csernyánszky Pál, , , 0 comment

1849 júniusában az oroszok elfoglalták Tokajt és egy vélt vagy valós orvtámadás miatt feldúlták a fél várost. Hogyan látta és értékelte az eseményeket egy orosz szemtanú? És milyen érveket sorakoztatott fel egy honfitársa amellett, hogy nem volt semmilyen orvtámadás? Mihail Dormidontovics Lihutyin a magyarországi hadjárat idején a IV. hadtest törzstisztje volt. Az 1848-as forradalmi hullámból főleg azt érzékelte, hogy a lengyelek már megint mindenütt ott vannak és a végső céljuk a független Lengyelország visszaállítása. Ha szövetségre lépnek a magyarokkal, megint jöhet egy olyan felkelés, mint az 1830-as, ennek a megakadályozása…

Tovább
19. század Forrás 

1849 – orosz szemmel

Csernyánszky Pál, , , , , 0 comment

Hogyan látta egy orosz tiszt az 1849-es intervenciót? Pjotr Vlagyimirovics Alabin a 22. (kamcsatkai) vadászezred segédtisztje volt; a magyarországi hadjárat idején naplót vezetett, ennek a kiegészítéséből született az 1888-ban kiadott visszaemlékezésének első része. Az ezred az orosz naptár szerint június közepén (a mienk szerint a hónap végén) lépte át a határt. „azok gyermekei vagyunk, akik Szuvorov és Kutuzov zászlai alatt legyőzték a világ legerősebb seregeit; testvérei és utódai vagyunk azoknak, akik előtt százával hódoltak meg a várak és városok, s egész hadseregek […] türelmetlenül vártuk, hogy […] találkozhassunk az ellenséggel.”…

Tovább