20. század Forrás 

„A vég kezdetét láttuk” – Katonai puccskísérlet Hailé Szelasszié ellen

1974 szeptemberében egy katonai puccs döntötte meg Etiópia császára, Hailé Szelasszié uralmát. A zűrzavaros helyzetben (mindenkinél fegyver volt és állandóan megmotozták az embereket) még nem igazán lehetett látni, milyen lesz az új rend, ezért az odalátogató lengyel újságírót inkább a régi világ érdekelte: titkos interjúkat készített a császári udvartartás egykori tagjaival. „Valaha a palotában dolgoztak, vagy joguk volt oda belépni. Kevesen maradtak. Egy részük kivégzőosztagok sortüze előtt pusztult el. Mások külföldre szöktek vagy börtönben ülnek – ugyanannak a palotának a tömlöceiben […] Akadtak, akik a hegyekben rejtőzködtek el vagy szerzetesnek…

Tovább
Forrás kora újkor 

„Én mentettem meg a várat” – egy művész visszaemlékezései Róma védelméről

Giorgio Vasari életrajzgyűjteményének („A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete”) akadt egy szereplője, aki elégedetlen volt azzal, ahogy ábrázolták (egyébként is utálta Vasarit, akit undorító és hálátlan alaknak tartott), ezért megírta az önéletrajzát. Ebből persze kiderült, hogy kitűnő szobrász, ötvös, ezüstműves és sok minden más. Amikor a császári sereg 1527 májusában megtámadta és kifosztotta Rómát, a védők között volt… VII. Kelemen pápa 1526 májusában a francia királlyal lépett szövetségre a császár ellen. Ősszel a császári hadsereg (németek, olaszok és spanyolok) Jörg von Frundsberg és a francia hadsereg egykori főparancsnoka, Charles…

Tovább
19. század Forrás 

„Fellépésünk szükséges, hasznos és igazságos volt” – Tokaj feldúlása 1849-ben

1849 júniusában az oroszok elfoglalták Tokajt és egy vélt vagy valós orvtámadás miatt feldúlták a fél várost. Hogyan látta és értékelte az eseményeket egy orosz szemtanú? És milyen érveket sorakoztatott fel egy honfitársa amellett, hogy nem volt semmilyen orvtámadás? Mihail Dormidontovics Lihutyin a magyarországi hadjárat idején a IV. hadtest törzstisztje volt. Az 1848-as forradalmi hullámból főleg azt érzékelte, hogy a lengyelek már megint mindenütt ott vannak és a végső céljuk a független Lengyelország visszaállítása. Ha szövetségre lépnek a magyarokkal, megint jöhet egy olyan felkelés, mint az 1830-as, ennek a megakadályozása…

Tovább
19. század Forrás 

1849 – orosz szemmel

Hogyan látta egy orosz tiszt az 1849-es intervenciót? Pjotr Vlagyimirovics Alabin a 22. (kamcsatkai) vadászezred segédtisztje volt; a magyarországi hadjárat idején naplót vezetett, ennek a kiegészítéséből született az 1888-ban kiadott visszaemlékezésének első része. Az ezred az orosz naptár szerint június közepén (a mienk szerint a hónap végén) lépte át a határt. „azok gyermekei vagyunk, akik Szuvorov és Kutuzov zászlai alatt legyőzték a világ legerősebb seregeit; testvérei és utódai vagyunk azoknak, akik előtt százával hódoltak meg a várak és városok, s egész hadseregek […] türelmetlenül vártuk, hogy […] találkozhassunk az ellenséggel.”…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború 

Egy lengyel újságíró Angolában

Másfél évtizedes gerillaháború után 1975 novemberében kiáltották ki az egykori portugál gyarmat, Angola függetlenségét. A függetlenségpártiakat (három csoport volt, két jobboldali és egy kommunista) csak a közös ellenség tartotta össze, egyébként máshogy képzelték a jövőt és már a függetlenség kivívása előtt egymásnak estek. Ez persze összefüggött a hidegháborúval, mindhárom pártnak volt külföldi szponzora (a jobbosoknak Dél-Afrika és Zaire, az egykori Belga-Kongó). A lengyelek odaküldtek egy tudósítót, hogy tisztábban lássák, mi történik. Az „Afrika-szakértő” Ryszard Kapuscinski három hónapig lakott a főváros, Luanda egyik szállodájában. Ez (mármint az, hogy odautazik valaki) ritkaságnak…

Tovább
20. század Forrás 

„Érdekes élmény kínálkozott” – Karavánnal az arab sivatagban

Az 1930-as évek végén Germanus úgy döntött, megint elmegy Medinába, mert amikor legutóbb arrafelé járt, beteg volt és nem tudott rendesen körülnézni. Ehhez muszáj volt beállnia matróznak és az odaúton kétszer is viharba került. Végül Alexandriában kötött ki. „Az angolok újzélandi és ausztráliai katonákat hoztak Egyiptom megvédésére. Gyakran volt elsötétítés, és reflektorok keresték az ellenséges repülőket az éjszaka folyamán. A sötétség órákig tartott, és ezalatt minden járműnek, autónak, villamosnak egy helyben kellett állni […] A hatóság mindenkiben kémet látott. Velem egyáltalán nem volt tisztában a híres angol ’intelligence department’. Vezetője…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás 

Egy magyar zarándok Mekkában

Mi késztet arra egy magyar tudóst, hogy áttérjen az iszlámra és elzarándokoljon Mekkába? Milyen élményei voltak a zarándoklat alatt? Az 1920-as évek végén Germanus néhány évre Indiába költözött (erről a felesége írt könyvet „Bengáli tűz” címmel)  „a delhi mohamedán egyetem meghívásának engedve, tiszta moszlim környezetbe kerültem. Ott éreztem, hogy a mohamedán lelket nem lehet könyvekből megérteni, annak megismerésére csak átélés vezethet. […] Hosszas vívódás árán jutottam arra az elhatározásra, hogy elzarándokoljak Mekkába, a kába kövéhez […] és ellátogassak Medinába, ahol a próféta fekszik a magas kupola alatt.” Ennek volt egy…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Törökország háborúban

Germanus Gyula a Nagy Háború alatt tért vissza Törökországba. Milyen kalandokban volt része, miért akart kimenni a frontra és hogyan látta a háborút és az országot?   A törökországi utazásokat követően Germanus befejezte az egyetemet, aztán Angliában tanult. „Anglia ködös levegőjében a British Museum könyvtára fáklyaként világított […] Szívesen ott maradtam volna. Nemcsak értelmem, de lelkem is vonzódott a gazdagságtól, hatalomtól erős, öntudatos angol néphez. De hazám levegőjét és hangját nem felejthettem el.” Törökországban közben sok minden megváltozott. Az ifjútörökök átvették a hatalmat, de meghagyták a trónon Abdul Hamidot. Amikor…

Tovább
20. század Forrás 

Egy magyar egyetemista Isztambulban

Miért fordul valakinek az érdeklődése a történelem és a törökök felé? Hogyan látta egy törökök iránt rajongó egyetemi hallgató a XX. század eleji Oszmán Birodalom problémáit? Miért került börtönbe és hogyan úszta meg? Anyai nagyszüleim, Ujhelyi Gizella (1920-1986) és Szécsi László (1926-2013) emlékének Gyermekkoromban egy vidéki nyaralóban a kezembe került Germanus Gyula orientalista visszaemlékezése, a „Kelet varázsa”. Két részből állt, az első az 1950-es évek közepéig tartó időszakról szólt, a második 1965 körül végződött. Évente elolvastam és mindig ugyanúgy lenyűgözött. Germanus egészen váratlanul szeretett bele a történelembe. „Egy tavaszi délután…

Tovább
19. század Forrás 

„az Egyesült Államok és Japán egymással barátságban éljen” – Japán elzárkózásának vége

1853-ban egy amerikai hajóraj érkezett Japán partjaihoz. Milyen kérései voltak az elnöknek? Milyen módszerrel tárgyalt az amerikai parancsnok? És mi köze Okinava szigetének Pozsonyhoz? A 17. század elején Japán úgy döntött, elzárkózik a Nyugat elől, csak egy „kiskaput” hagyott, ugyanis a hollandok fenntarthattak egy kereskedőtelepet Nagaszaki mellett egy szigeten. Az amerikaiak az 1840-es évek végén (Mexikó legyőzésével) elérték a Csendes-óceánt és megnyílt előttük az út a Távol-Keletre. Ez a lehetőség mellett logisztikai problémát is tartogatott (hol állhatnak meg útközben feltölteni a készleteiket), emiatt lett volna fontos egy szerződés Japánnal. 1852…

Tovább