20. század Forrás 

Egy magyar egyetemista Isztambulban

Miért fordul valakinek az érdeklődése a történelem és a törökök felé? Hogyan látta egy törökök iránt rajongó egyetemi hallgató a XX. század eleji Oszmán Birodalom problémáit? Miért került börtönbe és hogyan úszta meg? Anyai nagyszüleim, Ujhelyi Gizella (1920-1986) és Szécsi László (1926-2013) emlékének Gyermekkoromban egy vidéki nyaralóban a kezembe került Germanus Gyula orientalista visszaemlékezése, a „Kelet varázsa”. Két részből állt, az első az 1950-es évek közepéig tartó időszakról szólt, a második 1965 körül végződött. Évente elolvastam és mindig ugyanúgy lenyűgözött. Germanus egészen váratlanul szeretett bele a történelembe. „Egy tavaszi délután…

Tovább
19. század Forrás 

„az Egyesült Államok és Japán egymással barátságban éljen” – Japán elzárkózásának vége

1853-ban egy amerikai hajóraj érkezett Japán partjaihoz. Milyen kérései voltak az elnöknek? Milyen módszerrel tárgyalt az amerikai parancsnok? És mi köze Okinava szigetének Pozsonyhoz? A 17. század elején Japán úgy döntött, elzárkózik a Nyugat elől, csak egy „kiskaput” hagyott, ugyanis a hollandok fenntarthattak egy kereskedőtelepet Nagaszaki mellett egy szigeten. Az amerikaiak az 1840-es évek végén (Mexikó legyőzésével) elérték a Csendes-óceánt és megnyílt előttük az út a Távol-Keletre. Ez a lehetőség mellett logisztikai problémát is tartogatott (hol állhatnak meg útközben feltölteni a készleteiket), emiatt lett volna fontos egy szerződés Japánnal. 1852…

Tovább
Forrás Középkor 

„Mindenki mást felülmúltam” – egy reneszánsz művész önéletrajza

Művész önéletrajza az ókorból (tudtommal) nem maradt ránk, ezt a műfajt a reneszánsz szülte. Milyen művészi elvek alapján dolgozott az első ismert szerző? Hogyan vélekedett az önéletrajz műfajáról? Mit tekintett élete fő művének? És mi történt, amikor egy talán még nála is öntudatosabb művésszel kellett együtt dolgoznia? Az első önéletrajz szerzője, Lorenzo Ghiberti 1378-ban született Firenzében. Az életét egy háromkötetesre tervezett könyv egyik fejezetében írta meg az 1440-es évek végén (a halála miatt csak két kötet készült el, a másodikban van az önéletrajz). A könyvet Vasari is olvasta és felhasználta…

Tovább
20. század Forrás Középkor Szocializmus 

Egy régész viszontagságai

Milyen (szakmai és egyéb) problémákkal kellett szembenéznie egy középkoros régésznek az „átkosban”, mi akadályozta az ásatásokat? Zolnay László eredeti végzettsége szerint filozófus volt, de újságírással foglalkozott. Az újságot 1948-ban államosították, őt az egyik középiskolai és egyetemi évfolyamtársa, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója protekciójával vették fel a budavári ásatásokhoz. Itt az egyik kérdés az volt, hogyan építsék újjá a palotát, a másik pedig az, mit találnak a régészek. IV. Béla építtetett egy palotát, XIII. századi leletek azonban nem kerültek elő. Erre persze az a válasz, hogy a mostani palota helyén állt…

Tovább
19. század Forrás 

„A szökés valószínű oka: hazaszeretet” – Huszárok hazatérése 1848 októberében

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején gyakran előfordult, hogy a külföldön állomásozó huszárok hazaszöktek és csatlakoztak a magyar sereghez. Hogyan zajlott a legnagyobb létszámú szökés és ki volt a huszárok parancsnoka? Virágh Gedeon 1825. május 11-én született Kunszentmiklóson. 1841 novemberében állt be katonának a 12. huszárezredbe. Ezt 1800-ban alapították, legénységét a jászok és kunok közül toborozták (időnként azért becsúszott egy-két „idegen” is). Az ezredtulajdonos a nádor volt, ezért is hívták Nádor-huszárezrednek (a hétéves háború idején is felállítottak egy jászkun ezredet, az is a nádoré volt, 1775-ben oszlatták fel). Virágh itt…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás 

„Ez a menet a börtönbe vezet” – A római menetelés

1922 októberének végén a fasiszták bemasíroztak Rómába. Az 1920-as évek Olaszországának krónikása, Emilio Lussu ezt is megörökítette a visszaemlékezésében (ami a címét is erről kapta). Hogyan nézett ki a hatalomátvétel egy (elfogult) kortárs szemével? 1922 júliusában (megint) megbukott az olasz kormány – a néppárt hátrált ki mögüle, amiért a fasiszták a katolikus munkás- és parasztegyleteket is büntetlenül üthették. „A képviselőház hiába próbálkozott felelősségteljesebb kormány összeállításával. A helyzet sürgetett. Július 30-án Turati, a szociáldemokraták vezetője […] a királlyal [tárgyalt]. Fölajánlotta a szociáldemokraták együttműködését […] Baloldali kormány? […] jobboldali? […] A király…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás 

„Népünk nagyságát akarjuk a világban”- a fasiszta mozgalom kezdetei

Emilio Lussu olasz politikus és háborús veterán az 1930-as évek elején, franciaországi emigrációban írta meg visszaemlékezéseit a ’20-as évekről. Hogyan látta a fasizmus születését egy (elfogult) szemtanú? Olaszországnak az antant mindent odaígért, hogy belépjen a háborúba, utána viszont ennek csak egy részét kapta. Ezt még el lehetett volna viselni, de a háborúnak és a békének is súlyos gazdasági következményei voltak. A háború alatt folyamatosan emelték az adókat; mindenki azt hitte, a békekötéssel minden megoldódik a dolog, de tévedtek. „a leszerelt frontkatonák ezreit az ország nem is tudta nyomban munkához juttatni.…

Tovább
19. század Forrás 

Egy európai orvos Indiában

Johann Martin Honigberger brassói születésű orvos és utazó az 1820-as évek végén vetődött el az északnyugat-indiai szikh birodalom ura, Randzsit Szingh udvarába. Egyrészt a kalandvágy és a Kelet varázsa hajtotta, másrészt az, hogy az uralkodó megbecsülte az udvarába érkező európai szakértőket. A szikh vallás a XVI. század első harmadában született; alternatívát kínált a hinduk és muszlimok közti megosztottságra azzal, hogy egyik félhez sem tartozott. A mogulok persze át akarták téríteni őket az iszlámra, az ellenük folytatott harc kovácsolta össze a szikheket, akik laza konföderációt alkottak, amiből Randzsit Szingh teremtett egységes…

Tovább
19. század Forrás 

Átkelés a Berezinán

Napóleon oroszországi hadjáratát a köztudatban két esemény jelképezi legjobban: a moszkvai tűzvész és a franciák átkelése a Berezinán. A császári gárda őrmestere, Adrien Bourgogne megírta a visszaemlékezéseit az oroszországi hadjáratról. Ebben említi moszkvai élményeit, szó esik a visszavonulásról és a berezinai átkelésről is. Az átkelés előtt néhány nappal a hófúvás és a kimerültség miatt elszakadt a seregtől, de szerencséjére összeakadt egy régi barátjával, a „morgósok” (az Öreg Gárda – a veteránok – gránátosai) egyikével és végül sikerült beérniük a hadsereget. „tábornokok […] legtöbbjük gyalog, aztán sok más magas rangú tiszt…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Német partraszállás Angliában?

A magyarok 1940-ben még páholyból nézhették a háborút és érdeklődve vártak minden (valós vagy csak jól hangzó) információt. Ezt az igényt szolgálta az ebben a cikkben tárgyalt kiadvány is. Minden bizonnyal 1940 nyarán vagy őszén jelent meg, amikor az Anglia feletti légicsata és a németek partraszállási terve volt az aktuális szenzáció.  „Ma Németország egy ellenféllel, Angliával áll szemben. […] A brit államférfiak és hadvezérek […] éjjel-nappal azon tanakodtak és bizonyára ma is még azon tanakodnak, hogyan és milyen formák között indul majd meg a német hadsereg […] Anglia ellen? […]…

Tovább