20. század Hidegháború Szocializmus 

Fegyvercsempészetből megbukott: A “Lidice-affér”

A hetvenhét évvel ezelőtt lerombolt Lidice már a második világháború alatt jelképpé vált: a cseh községről tereket, iskolákat, üzemeket, termelőszövetkezeteket – sőt, Kubában még újszülötteket is – neveztek el. A csehszlovák kommunista vezetés tökéletesen tisztában volt a szimbólum erejével, s igyekezett azt propagandacélokra felhasználni. Ezért korántsem meglepő, hogy a háború után Prága által elsőként megvásárolt tengerjáró a Lidice nevet viselte. Azonban a hajó ahelyett, hogy a „csehszlovák szocializmus dicsőségét” hirdette volna, egy olyan nemzetközi botrányba keveredett, amivel gyakorlatilag gúnyt űzött a névadójából.

Tovább
20. század I. Világháború 

Népszövetségi mandátumok az első világháború után

Kloska Tamás Az első világháború előestéjén a Német Birodalom csekély számú (és jelentéktelenebb) gyarmattal rendelkezett, mint a többi nagyhatalom. A világégés kitörésével ez a néhány kevésbé értékes kolónia is a harcok színhelyévé vált. Míg Japán a csendes-óceáni térség német területeire fókuszált, addig Nagy-Britanniának a háború alatt a hadműveletek Afrikára való kiterjesztése volt fontos: többek között a Szuezi-csatorna védelme, a német flottabázisok és a szikratávíró-állomások elfoglalása, később pedig a német tengeralattjáró-háború kiterjesztésének megakadályozása érdekében. A Német Császárság afrikai és csendes óceáni gyarmatait – néhány kivétellel – már a háború legelején elfoglalták az…

Tovább
Forrás Forrásközlés 

Vándorünnep: történeti kutatások lehetőségei és tapasztalatai Párizsban

Vér Eszter Virág (Kutatási jelentés – részlet)* Kutatási helyszínek  Ministère des Affaires Étrangères, Archives Diplomatiques A létesítésének előzménye a XVI. század végére tehető, mivelhogy a jelentősebb diplomáciai iratokat a Trésor de Chartre-ba kellett megőrzésre átadni (1589-től); az alapítás megvalósítása Jean-Baptiste Colbert testvérének, Charles Colbert de Croissy nevéhez köthető, aki külügyminisztérium államtitkáraként vállalta (1680-tól), hogy összegyűjteti és rendszerezteti – a követi szolgálatot is ellátott – elődei politikai levelezését, tekintettel arra, hogy a korábbi gyakorlatot (az iratok kezelését illetően) a helyváltoztatásokból fakadóan folyamatos „vándorlás” jellemezte. A gyűjtemény kialakításának elsődleges célja a diplomaták…

Tovább
19. század Forrás 

Egy francia katona Moszkvában

Napóleon 1812-ben hatalmas hadsereggel indult meg Oroszország ellen. Katonái között akadt egy altiszt, aki nem csupán nagy adag szerencsével rendelkezett (ugyanis túlélte a megpróbáltatásokat), hanem az utókor szerencséjére jó emlékezőtehetséggel is. Először a rákövetkező évben, porosz fogságban vetette papírra az emlékeit, ezt két évtizeddel később kiegészítette. A teljes szöveg először 1896-ban jelent meg, az olvasók pedig képet kaphattak arról, milyen is volt a híres hadjárat „alulnézetből”.

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

„… ez a tudatlan paraszt politikai eszközzé vált” – Raszputyin egy francia diplomata szemével

Az első világháború előtti és alatti Oroszország egyik emblematikus figurája volt a bírálói szemében minden rosszat megtestesítő Raszputyin. A halála óta eltelt száz év alatt legendák szövődtek köré. De mennyi volt ezekből életében? Élesebben vagy homályosabban látták a kortársak, mint az utókor?

Tovább
Forrás Hidegháború 

„Brüsszel valahol félúton van az Északi Sark felé” – költözködés NATO módra

Baranyi Tamás Péter Sokszor hallani odavetett félmondatokban, hogy 1966-ban Franciaország kilépett a NATO katonai parancsnoksága alól, és az atlanti szövetség főhadiszállásának is ajtót mutatott – a SHAPE így került Párizs környékéről Brüsszel környékére. Viszonylag kevés kép, dokumentum stb. forog azonban közkézen magáról a költözésről, pedig alaposabb vizsgálat után látszik, hogy milyen sok dimenziója és voltak a világ legdrágább költözésének. Olyasmik, mint sokunk saját költözésénél: pakolás, drága búcsúparty, új boltok keresése, vagy akár a vigyázatlanul elől hagyott értékek eltűnése.

Tovább
Középkor 

A bayeux-i kárpit történelmi fordulatai

A bayeux-i kárpit a kora középkor művészetének egyik kiemelkedő darabja. Kevesen tudják azonban azt, hogy a kárpit csaknem megsemmisült a francia forradalmat követő években, és a Harmadik Birodalom is szívesen rátette volna a kezét. A hastingsi csatát és Hódító Vilmos vállalkozását elmesélő képsorok pedig helyenként úgy mutatják be a tényeket, hogy az a későbbi uralkodónak kedvezzen.

Tovább
Hidegháború 

Montánunió: az Európai Unió elődje

A mai Európai Unió, mint szupranacionális (nemzetek feletti) nemzetközi szervezet jelenleg 28 tagállamot számlál soraiban, hazánk 2004. május 1-jén csatlakozott a Közösséghez. A létszám korántsem áll meg ennél a számnál: állandó integráció jellemzi, „térhódítása” a balkán irányába is terelődik. Az első sikeres balkáni etap 2013-ban történt, amikor Horvátország hivatalosan is tagja lett az EU-nak (Szlovénia 2004-ben csatlakozott, de földrajzi és geopolitikai elhelyezkedése alapján inkább „nyugati” típusú állam, mint balkáni). Persze nem csak bővítéssel fog a bűvös huszonnyolcas szám változni: az Unió történetében először, egy tagállam állampolgárai- népszavazáson- a kilépést támogatták.

Tovább