Franciaország – Napi Történelmi Forrás

Átkelés a Berezinán

2021-11-09 Csernyánszky PálFranciaország, háború, Napoleon, Oroszország, visszaemlékezés0 comment

Napóleon oroszországi hadjáratát a köztudatban két esemény jelképezi legjobban: a moszkvai tűzvész és a franciák átkelése a Berezinán. A császári gárda őrmestere, Adrien Bourgogne megírta a visszaemlékezéseit az oroszországi hadjáratról. Ebben említi moszkvai élményeit, szó esik a visszavonulásról és a berezinai átkelésről is. Az átkelés előtt néhány nappal a hófúvás és a kimerültség miatt elszakadt a seregtől, de szerencséjére összeakadt egy régi barátjával, a „morgósok” (az Öreg Gárda – a veteránok – gránátosai) egyikével és végül sikerült beérniük a hadsereget. „tábornokok […] legtöbbjük gyalog, aztán sok más magas rangú tiszt…

Tovább

20. század Forrás II. Világháború

Az SOE angol titkosszolgálati szerv ügynökei

2020-06-142020-06-14 Napi Történelmi ForrásFranciaország, hírszerzés, különleges műveletek, Nagy-Britannia, SOE, titkosszolgálat, ügynök0 comment

Hajabácsné Dobos Dóra A Special Operations Executive (Különleges Műveletek Bizottsága – röviden SOE) angol titkosszolgálati szervet 1940 júliusában alapította Hugh Dalton (Gazdasági hadviselés minisztere) Winston Churchill miniszterelnök megbízásából.1 A titkosszolgálat célja volt, hogy az ellenséges országokkal kapcsolatos hírszerzést és propagandát biztosítsa. A titkosszolgálat tevékenységének több feladata volt; a háború alatt szabotázs révén katonailag, politikailag és gazdaságilag ártson az ellenségnek, ellenállási- és partizánmozgalmakat szervezzen, amennyiben utóbbit talál, azzal a kapcsolatot kiépítse és az ellenállók támogatását biztosítsa, az átállást és kiugrást megfelelően előkészítse és lebonyolítsa, illetve az egyes országokban a háború után…

Tovább

1918-1939 20. század Forrás

A Vörös Szoba rémálma – hol vettük át a békefeltételeket és hol mondta el Apponyi híres védőbeszédét? II. rész: 1920. január 16.

2020-04-022020-04-02 Napi Történelmi ForrásApponyi Albert, diplomácia, Franciaország, Magyarország, Trianon, visszaemlékezés0 comment

Máthé Áron – Horváth Angelus A párizsi békekonferenciára érkezett magyar delegációt 1920. január 15-én berendelték a francia Külügyminisztériumban ülésező Legfelső Tanács elé, ahol nemcsak a békefeltételeket adták át, hanem közölték velük, hogy másnap szóban is előadhatják megjegyzéseiket a békefeltételekre vonatkozóan. A következő napon, január 16-án tehát fél háromkor ismét megjelentek a magyarok a Quai d’Orsay 37. szám alatt és sor került Apponyi Albert méltán híres védőbeszédére. A történet ezen a ponton válik ismét rejtélyessé. Az épületben belül melyik teremben történhetett mindez, és vajon kik voltak jelen?

Tovább

1918-1939 20. század Forrás I. Világháború

A Vörös Szoba rémálma – hol vettük át a békefeltételeket és hol mondta el Apponyi híres védőbeszédét? I. rész: 1920. január 15.

2020-03-112020-03-15 Napi Történelmi Forrásantant, béke, diplomácia, Franciaország, I. világháború, Magyarország, Trianon0 comment

Máthé Áron – Horváth Angelus Idén száz éve annak, hogy Magyarország egy olyan békeszerződést kényszerült aláírni, amely jószerivel a Nem-Ország létre kárhoztatott volna minket. (Szerencsére csak „volna”). Az előzményeket ismerjük: egy vesztes világháború után egy rózsaszínű nemzeti leépülés és légvárépítés következett, amit rögtön követett egy vérvörös ámokfutás, azt pedig a fehérterror. Mindezt a román megszállás és szisztematikus rablóhadjárat fejelte meg. Mire egy stabil, a győztes nagyhatalmak által is elfogadott kormány létrejött, a párizsi békekonferencia már durván egy éve ülésezett. Amikor a magyar kormány felszólítást kapott, hogy küldje el meghatalmazottait a…

Tovább

20. század Hidegháború

Kezdet vége: Mekka ostroma II. rész

2019-12-04 Krajcsír LukácsAbdul-Azíz ibn Baz, Dzsuhajman al-Utaibi, Franciaország, GIGN, Háled ibn Abdel-Azíz, Irán, M113, Mahdi, Mekka, Mohammed ibn Abdullah al-Kahtáni, ostrom, Oszama ibn Laden, síita, Szaúd-Arábia, szaúdi Nemzeti Gárda, túszdráma0 comment

Az 1979-es esztendő novemberének utolsó napjaiban az umma (muszlim közösség) lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogyan a szaúdi vezetés próbálja visszaszerezni az uralmat az iszlám legszentebb városa, Mekka felett. Miközben a világon mindig komoly viták zajlottak a támadók kilétét és az esetleges külső „felbújtókat/támogatókat” illetően, addig a szaúdi fegyveres erők újabb és újabb sikertelen akciót indítottak a Maszdzsid al-Harám (a szent nagymecset) bevételére. Azonban Rijádnak ezzel párhuzamosan egy újabb komoly problémával kellett szembenéznie.

Tovább

Forrás Középkor

„… rengeteg szenvedést hoztak a francia királyságra” – Békeévek a százéves háború alatt

2019-08-072019-08-17 Csernyánszky Pálanglia, Franciaország, háború, Kasztília, krónika, Spanyolország0 comment

Az ókori történetírás két nagy alakja, Hérodotosz és Thuküdidész azért írt, hogy feljegyezze a saját kora egy-egy nagy háborújának eseményeit. A százéves háború is megtalálta a maga krónikását. Miről írhatott, ha a háború éppen szünetelt? És milyen összefüggésben bukkan fel a szövegben Nagy Lajos király? A háború történetírója, Jean Froissart 1337-ben született. Egyházi férfiú volt, szolgálta III. Edward feleségét, a patrónusa halála után pedig Flandriában élt és itt kezdett hozzá művéhez valamikor az 1360-as évek végén. „hogy a franciaországi és angliai háborúkban született vitéz fegyvertények méltó módon megörökíttessenek […], nekikezdek…

Tovább

20. század Hidegháború Szocializmus

Fegyvercsempészetből megbukott: A „Lidice-affér”

2019-06-102019-08-03 Krajcsír LukácsAlgéria, Csehszlovákia, Csehszlovákia Kommunista Pártja, fegyvercsempészet, Franciaország, František Nový, HTS, Kínai Népköztársaság, Ladislav Makový, Lidice, Lidice-botrány, Marokkó, Műszaki Csoportfőnökség, német kézifegyverek, Nemzeti Felszabadítási Front, Slovenija, tengerjárók0 comment

A hetvenhét évvel ezelőtt lerombolt Lidice már a második világháború alatt jelképpé vált: a cseh községről tereket, iskolákat, üzemeket, termelőszövetkezeteket – sőt, Kubában még újszülötteket is – neveztek el. A csehszlovák kommunista vezetés tökéletesen tisztában volt a szimbólum erejével, s igyekezett azt propagandacélokra felhasználni. Ezért korántsem meglepő, hogy a háború után Prága által elsőként megvásárolt tengerjáró a Lidice nevet viselte. Azonban a hajó ahelyett, hogy a „csehszlovák szocializmus dicsőségét” hirdette volna, egy olyan nemzetközi botrányba keveredett, amivel gyakorlatilag gúnyt űzött a névadójából.

Tovább

20. század Forrás II. Világháború

Egy lengyel katona Franciaországban

2019-02-19 Csernyánszky Pálanglia, Franciaország, II. világháború, légierő, Lengyelország, Németország, visszaemlékezés0 comment

Rolski százados és bajtársai 1939 szeptemberében átkeltek a román határon. Azt hihették, minden jóra fordul, de tévedtek.

Tovább

Forrás kora újkor

Rákóczi Franciaországban

2018-11-032022-01-21 Csernyánszky PálFranciaország, II. Rákóczi Ferenc, Versailles, visszaemlékezés, XIV. Lajos0 comment

A Napkirály udvarában a királyság nemesei egymás sarkát taposva próbálták elérni, hogy az uralkodó figyelme csak egyetlen percre rájuk irányuljon. Ha ezt nem is mindig sikerült elérniük, másvalaki bizony felfigyelt rájuk – sőt le is írta, mit látott-hallott.

Tovább

20. század I. Világháború

Népszövetségi mandátumok az első világháború után

2018-06-192019-03-16 Szegedy-Kloska Tamásarab felkelés, Franciaország, Japán, mandátum, Nagy-Britannia, Német Birodalom, Népszövetség, Orosz Birodalom, Oszmán Birodalom, Sykes-Picot-egyezmény1 Comment

Kloska Tamás Az első világháború előestéjén a Német Birodalom csekély számú (és jelentéktelenebb) gyarmattal rendelkezett, mint a többi nagyhatalom. A világégés kitörésével ez a néhány kevésbé értékes kolónia is a harcok színhelyévé vált. Míg Japán a csendes-óceáni térség német területeire fókuszált, addig Nagy-Britanniának a háború alatt a hadműveletek Afrikára való kiterjesztése volt fontos: többek között a Szuezi-csatorna védelme, a német flottabázisok és a szikratávíró-állomások elfoglalása, később pedig a német tengeralattjáró-háború kiterjesztésének megakadályozása érdekében. A Német Császárság afrikai és csendes óceáni gyarmatait – néhány kivétellel – már a háború legelején elfoglalták az…

Tovább